Azt is mondotta az igazságügyi miniszter úr a költségvetési bizottságban, hogy a rendtörvény a bíróságok részéről extensiv magyarázatban részesült és elismerte azt is, hogy az a panasz, ami e tekintetben felmerült, jogos. Kilátásba helyezte ezért, hogy két egyetemi büntetőjogi professzort fog megbízni azzal, hogy a felsőbírósági judikaturát vizsgálják felül és mutassák ki, hogy mennyiben adja a bíróság extensiv magyarázatát a rendtörvénynek és akkor intézkedni fog, hogy az államügyészségek megkapják a minisztériumtól a kellő instrukciókat, hogy miképpen járjanak el a rendtörvény alkalmazásánál.

Hálásak vagyunk azért, hogy egy igazságügyminiszter szájából hallottuk, hogy a rendtörvény alkalmazásánál a felsőbíróságok extensiv, jogkiterjesztő magyarázatot alkalmaztak, ami igazságtalanságot jelent, de akkor nem elégedhetünk meg az igazságügyminiszter korrekciójával, mert akkor nem ez a logikus következmény, hanem az, hogy tessék a rendtörvényt megfelelően módosítani, egy novellát szerkeszteni és azt a törvényhozás elé hozni mert pl. azzal az intézkedéssel, amit az igazságügyminiszter úr kilátásba helyez, még nem lesz jóvátéve az a sok igazságtalanság, amit a rendtörvény extensiv magyarázata alapján elszenvedtünk.

Ugyancsak egy nézeten vagyunk az igazságügyminiszter úrral a bírák fizetésrendezésének kérdésében és állítjuk, hogy a 103. számu, a bírák fizetésrendezéséről szóló törvény alkotmányellenes, mert az illető szakasz a bírákat külön státuszba állítja, viszont mi ennek negációját látjuk a 103. szamu törvényben, mert ott a bírákat a többi állami tisztviselőkkel egy osztályba sorozza. A bírák részére viszont külön fizetési státuszra van szükség.

A fizetésrendezési törvény kimondotta azt is, hogy ebből kifolyólag senki jogvesztést nem szenvedhet, de be van bizonyítva, hogy a törvény ezen rendelkezése nem érvényesül, mert van egy a bírákra vonatkozó törvény, a lex- Dolanský, amely működési pótlékot ad a bíráknak. Ennek fedezete be is volt állítva az 1926 és 1927 évi költségvetésekbe és ezt egyszerüen beszüntették. Tehát a bíráknak törvény által szerzett jogait vették el é - nem tudom, hogy azt a fedezetet, amely a működési pótléknak a fedezetét képezte, mire fordították.

Azt is mondja az igazságügyminiszter úr, hogy halálos csapást mért az igazságszolgáltatásra az, aki a lex-Dolanský t eltörölte. Igaza v an, de azt mondjuk, tessék a konzekvenciákat ebből levonni és tessék ujból hatályba állítani a lex-Dolanský t. tessék visszamenőleg a bíráknak megadni és kiszolgáltatni mindazt, amit tőlük elvett a 103. számu fizetési törvény.

Jelzi az igazságügyi miniszter úr, hogv sürgősen fog ez ügyben eljárni, de én azt hiszem. hogy ez a sürgősség nem egészen jól van kontemplálva. mert tudomásom szerint még a minisztertanács elé sem került a bírák fizetésrendezési ügye. Nagyon kéren az igazságügyminiszter urat, méltóztassék nagyon gyorsan segíteni, mert itt igazán áll az a jelmondat: bis dat, qui cito dat.

A bírói függetlenségnek egyik fontos része, hogy a bírák megfelelően legyenek fizetve, tessék tehát a bírák fizetését pragmatikus uton törvényben szabályozni.

Nem felel az igazságügyi miniszter úr arra a kérdésre sem hogy hátha az alkotmánvtörvény parancsolja. hogy bírói függetlenség legyen és az alkotmánytörvény egy szakasza megszabja a kerettörvényt, amely szerint egy külön törvénv intézkedik majd a bírák függetlenségéről. Ez a törvény 11 év óta nem került a törvényhozás elé és kérdem. miért nem terjeszti ma sem be az igazságügyminiszter úr ezt a törvényiavaslatot? A bírói függetlenség alkotmánvbiztosíték. erre különösen nekünk, nemzeti kisebbségnek van jogunk, mert hiszen a bíróság adhatja meg nekünk azt a védelmet, amire nemzeti életünkben rászorulunk.

Megemlékezik az igazságügyminiszter úr a bírói inkompatibilitás kérdéséről is és azt mondja, hogv nem fogadja el azt a tételt. hogy a bírak tiltassanak el a politizálástól és tiltassék meg nekik, hogy ne lehessenek politikai egvesületeknek a tagjai. Hát bocsánatot kérek, lehet erről vitázni. de én, amikor ezt a kérdést a bizottságban felvetettem, hivatkozhattam arra, hogy ez minden művelt jogállamban ígv van. tessék megnézni Angliát, Franciaországot, Németországot, sőt Magyarországot is. ott mindenütt már a praxis is igazolta. hogv a bírói inkompatibilitást igenis meg kell valósítani olyan mértékben, amint azt én javaslatba hoztam.

Nem mondom azt. hogy bírák ne lehessenek bírói szakegyesületeknek a tagjai, de politikai egyesületek tagjai soha, mert akkor előállhatna egy olyan eset, hogy egy illuminált társaságban automobilon végig robog a bíró, akinek másnap igazságot kell szolgáltatnia és biztos, hogy ez a kép a jogkereső közönségben bizalmatlanságot keltene, és nem tudna tőle olyan pártatlanságot remélni, amilyet egy bírótól elvárhat.

Azt mondja az igazságügyminiszter úr, hogy a bírákat mentesíteni kell a technikai munkáktól. Ez teljesen helyes, éppen ezért javasoltuk, hogy nagyobb gondot kell fordítani a bírói előkészitésre, mert hiszen ma Szlovenszkón sem bírójelöltek, sem joggyakornokok, sem jegyzőkönyvvezetők nincsenek. Azok az ösztöndíjak, amelyek ki vannak írva, hogy azok révén több bírósági gyakornok és jegyző lépjen az igazságügy szolgálatába - amint azt az igazságügyi miniszter úr is kijelentette - meddők maradtak, mert hiszen a bratislavai táblai felsőbíróság területén pályázó sem akadt, de Kassán sem több, mint 2-3, holott egy jelentékeny összeg van e célra a költségvetésben felvéve.

Az tiszta munka, hogyha a bírót technikai munkával terhelik meg, mint amilyen a fordító munka, akkor ez csak az igazságügy kárát szolgálja és éppen ezért e tekintetben sok ujításra van szükség. Szükség van arra, hogy felvegyük a jegyzői segédszemélyzet felvételének feltételei közé a gyorsírás tudásának a kötelezettségét. továbbá alkalmazni kell a mai technikai haladás korában azokat a felvevő gépeket, amelyek a hanghullámokat lerögzítik és azután visszaadják. Az ilyen gépek alapján azután a valóságnak teljesen hű jegyzőkönyveket lehetne felvenni.

Az igazságügyi miniszter úr elismeri azt, hogy a bíróságok nívója nem áll azon a magaslaton, ahol a qualitás volna feltétlenül az irányító szempont, hanem azt állítja, hogy a bíróságok inkább a quantitásra mint a qualitásra dolgoznak. El is mondott egy példát Szlovenszkóból, ahol a jogi ismeretek nagyfoku hiánya miatt egy olyan ferde itéletet hoztak, hogy erre az igazságügyminiszter úr is felfigyelt.

Ez kiküszöbölhető volna, ha a bírák fizetésrendezését jól elintéznék, mert akkor lesz majd elég bíró, joggyakornok és jegyzőkönyvvezető és akkor természetes dolog, hogy az igazságügy terén a bíróságoknál is a qualitásos munka lesz többségben.

Megemlítjük még azt is hogy az igazságügyminiszter úr elfelejtett arra a kérdésünkre felelni, hogy nem tartja-e szükségesnek a nemzeti kisebbségek vidékein a nemzetiségi kisebbségi tanácsok alkalmazását. Erre féltétlenül szükség van. mert külömben ennek hiányát az igazság szenvedi meg.

Az ügyvédkérdést teljesen mellőzte az igazságügyminiszterúr a költségvetési bizottságban, pedig itt igen sok olyan kérdés van, aminek rendezése elemi kormányzati kötelesség. Az ügyvédi kamarákat szabályozó törvény, amint azt már százszor is kifejtettem, teljesen antidemokratikus, mert lehetővé teszi azt, hogy létezzék egy olyan ügyvédi kamara, ahová kinevezik az ü gyvédi választmányt. Ennek az ügyvv édi kamarának nem lehet közgyűlést tartania, ennek az ügyvédi kamarának a tagjai csak fizethetnek, illetve kötelességük fizetni, de jogokat élvezni egyáltalában nem lehet.

Elmondottam azt is, hogy az ügyvédi gyámés nyugdíjintézet részére két esztendőn keresztül ez az ügyvédi kamara beszedte az ügyvédektől azt a járandóságot, amellyel még a magyar nyugdíj- és gyámintézetnek tartoztak és ezt az összeget egyáltalában eszeágában sem volt az ügyvédség szociális kérdésének az enyhítésére fordítani.

A mi nézetünk az, hogy itt feltétlenül sürgős reparációra van szükség. A demokrácia megkívánja azt, hogy a többség akarata érvényesüljön és egy demokratikus államban nem lehet egy olyan törvényt hozni, amely törvény kizárja a többségi akarat érvényesülését. Már pedig az a tervezet, amely az ügyvédi kamara reformjáról készülőben van, tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek a többségben lévő magyar ügyvédeket az alkotmány rendelkezéseivel ellentétben nem akarja elismerni arra képesnek, hogy egy ügyvédi kamarának elnöki tisztét, titkári vagy pénztárnoki tisztét elvállalhassa és betölthesse.

Szükség van az ügyvédség anyagi kérdésének szabályozására is. A becsület elleni deliktumoknál előzetes békítési eljárásról beszél a törvény. Miért nem lehetne itt is ügyvédeket alkalmazni? Gondoskodni kellene arról is, hogy a gondnokságok, a csődönkívüli magánegyezségek, a vagyonfelügyelőségek szétosztása igazságosan és minden melléktekintet nélkül történjék.

A zugirászat tekintetében is törvényhozásilag való szabályozás szükséges. Meg kell állapítani azt is, hogy az állami jegyzők magánmunkálatai meddig terjedhetnek és annak túllépését semmiféleképpen sem szabad megengedni.

Az ügyvédi nyugdíj- és segélykérdést is meg kell oldani. Ha ezt ráhagyják magára az ügyvédségre, akkor is kötelessége a kormánynak, illetve az igazságügyi kormányzatnak az ügyvédség segítségére jönni egy kamatmentes kölcsön, vagy kamatgarancia formájában. Nem szabad megengedni az igazságügyi kormányzatnak azt, hogy a sovinizmus, amit az államfő mindenütt megszüntetendőnek tart, érvényesüljön, nem szabad megtűrni azt, hogy egy olyan rendelet lásson az egyik tábla elnökétől napvilágot, amely a magyar kisebbségnek valóságos üldözését jelenti és amely rendelet olyan kötelezettségeket és jogi következményeket ír elő a magyar ügyvédség terhére, amely határozottan törvény- és jogsértő.

Én a költségvetési bizottságban előhoztam ezt az esetet ujsághíradások alapján, most azonban kezemben van ez a rendelet, amelyhez még hozzá van füzve az abszolutisztikus ügyvédi kamara felhívása is. Én ezt a felhívást leteszem a ház elnökénél (podává předsedovi spis), méltóztassék ezt az igazságügyminiszternek átadni. Azt kijelentem, hogy ez esetben lehetlen nekünk eltekinteni a feltétlenül szükséges reparációtól.

Mélyen tisztelt képviselőház! Mi, amint mondottam, békét és igazságot kérünk. Mi nemzeti életünk teljességét kívánjuk és mi azt mondjuk, amit a köztársasági Elnök úr mondott jubileumi nyilatkozatában: "Az igazi lelkesedés a nemzet és emberiség jogaiért és igazságáért való lelkesedés nem mulik el soha, csupán más eszközökhöz fordul és a leghatályosabb eszköz a céltudatos munka."

Amikor ezt a szakaszt olvassuk, sikert és diadalt várunk a mi nemzeti kisebbségünk érdekében kifejtett munkánkra és miután ezen munkánknak akadályát látjuk a kormányzatnak ténykedéseiben, a költségvetést nem vagyunk hajlandók megszavazni és pártom nevében kijelentem, hogy ellene fogunk szavazni.

Meine Damen und Herren! Im österreichischen Reichsrate sprach der Abg. Masaryk den Satz: "Der Staat, der sich vor den Kundgebungen seiner Bürger fürchtet, der unbequeme Äußerungen oder gedruckte Äußerungen mit Gewalt unterdrückt, kann heute keine Achtung finden." Und in der Neujahrsbotschaft finden wir die Worte: "Freiheit bedeutet aber auch Kritik. Ein Staat, der keine Kritik vertragen will, die Stimmen seiner Angehörigen unterdrückt, ist ein Tyrannenstaat."

Ich nehme an, daß sich die Čechen auch heute noch in ihrem Staate zu diesen Worten Masaryks bekennen und Kundgebungen und Äußerungen ihrer Bürger nicht unterdrücken werden, wenn sie ihnen vielleicht auch unbequem sind und wenn sie mit der staatsoffiziellen Meinung nicht übereinstimmen.

Dem Abgeordnetenhause liegt ein Gesetzesantrag vor, der die seltene Feier des 80. Geburtstages des ersten Staatspräsidenten zum Anlaß nimmt, die Verdienste Masaryks um den čechischen Staat und um das čechische Volk für die Geschichte festzuhalten. Der Antrag lautet in aller Kürze: "T. G. Masaryk hat sich um den Staat verdient gemacht." Diese Worte sollen in den Sockel seiner Büste hier im Abgeordnetenhause eingemeiselt werden. So beantragen es auch die deutschen Abgeordneten Taub, Hackenberg, Hodina und Dr. Kafka. Der Antrag zwingt uns, auch von deutscher Seite hiezu Stellung zu nehmen, wobei sich allerdings einzelne deutsche Parteien infolge ihrer Zugehörigkeit zur Regierung veranlaßt sehen, einer klaren Stellungnahme auszuweichen. Wir Völkischen aber wollen unsere Ansicht klar und offen. frei und unumwunden, sine ira et studio. aussprechen, nicht zwar zum Antrage selbst - denn darüber ist nicht viel zu sagen - sondern zur Person, die er betrifft.

Es ist richtig und unbestritten und muß von jedem objektiven Geschichtsschreiber zugegeben werden, daß sich Masaryk um den čechoslovakischen Staat und seine Einrichtungen, wie überhaupt um das čechische Volk und seine nationale Wiedergeburt unvergängliche Verdienste erworben hat. (Výkřiky komunistických poslanců.) Es hieße Selbstverständlichkeiten und bekannte Tatsachen wiederholen, wollte man nun an der Hand des Lebenslaufes dieses ungewöhnlichen Mannes darstellen, was er in seinem arbeitsreichen Leben geleistet hat, was er als Kulturmensch, als Gelehrter, als Philosoph und Humanist bedeutet.... (Posl. dr Stern: Das soll eine Gegenrede sein? Warum haben Sie sich "gegen" eintragen lassen?) Bitte, warten Sie ein wenig, Herr Kollege! (Posl. dr Stern: Es genügt das, was Sie bereits gesagt haben!) Sie können hinaus gehen, wenn es Ihnen nicht paßt... welche Bedeutung er weiters als Politiker für sein Volk hat, wie er trotz seiner deutschen Schulbildung und vielfach deutschen Umgebung und trotz seiner durchaus realen Einstellung zum Erwecker des čechischen Nationalbewußtseins und bei der richtigen Beurteilung der durch das Leben und durch die Verhältnisse gegebenen Möglichkeiten zum Schöpfer des neuen čechischen Staates wurde. Es soll dabei in den überflüssigen Streit auf čechischer Seite, wem das größere Verdienst an der Befreiung und Aufrichtung des čechischen Staates gebühre, der Auslands- oder Inlandspropaganda, nicht eingegriffen werden. Sein Leben, seine Arbeit am čechischen Volke und für. das čechische Volk, seine Opferwilligkeit und seine geradezu bewundernswerte Opferbereitschaft sind beispielgebend und werden zu allen Zeiten und bei allen Völkern als nachahmenswertes Beispiel gepriesen werden. Ich wünschte nur, daß dem sudetendeutschen Volke in seiner Lage ein deutscher Masaryk entstehen würde, der es zu der gleichen lichten Höhe der Freiheit und staatlichen Selbständigkeit führen würde! (Výkřiky komunistických poslanců.)

Es war jedenfalls aufopfernd und selbstlos zugleich, daß Masaryk nicht einen Augenblick zögerte, als seinem Lebenswerke die Erfüllung wurde, trotz seines hohen Alters an die Spitze des Staates zu treten, die schwere Bürde der staatlichen Neuordnung und der vielfachen Verpflichtungen auf sich zu nehmen, die ersten Revolutionstaten dem Auslande gegenüber mit seinem ehrlichen, unbefleckten Namen und mit seiner Autorität zu decken, (Výkřiky posl. dr Sterna.) was zur Befestigung des Ansehens dieses Staates kraft seiner im Auslande bekannten Persönlichkeit gerade in der ersten und wichtigen Zeit der Eigenstaatlichkeit unendlich viel beigetragen hat. Wir beglückwünschen Masaryk als Menschen, daß es ihm vergönnt war, trotz aller ausgestandenen Strapazen und Mühseligkeiten körperlicher und seelischer Art ein so hohes Alter zu erreichen.