Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1925 – 1929

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A csehszlovákiai politikai életben talán még nem volt olyan élénkség mint ez alkalommal, amikor úgy gazdasági mint politikai tekintetben nagyfontosságu javaslat tárgyalásáról van szó. (Hlučné výkřiky komunistických poslanců.)

A vámjavaslat, eltérően a külkereskedelemnek eddigi rendszerétől, végre figyelembe veszi, hogy az ország területén mezőgazdasági termelés is van és az védelemre szorul. Mindeddig kizárólagosan a szocialista pártok befolyása alatt állott a vámkérdés és minden ezzel kapcsolatos intézkedés és természetes, hogy ennek folytán a mezőgazdaság minden ágát teljesen figyelmen kivül hagyta. Évekkel ezelött a szlovenszkói magyar mezőgazdák határozott kivánságára pártom erős akciót folytatott le az agrárvámok érdekében és már abban az időben világosan leszögezte felfogását ebben a kérdésben. (Výkřiky komunistických poslanců.)

Místopředseda inž. Dostálek (zvoní): Prosím o klid.

Posl. Szent-Ivány (pokračuje): A Magyar Nemzeti Párt ezt az elvi álláspontot magáévá tette és amint az köztudomásu is, ez nem abban a szellemben szól, mint az.egyoldalu érdekképviseleti szervek felfogása és a mezőgazdaság részére nem kér, nem követel külömb védelmet más közgazdasági ágaknál és nem áll szándékában a mezőgazdaság védelmét célzó intézkedésekkel egyéb társadalmi osztályok gazdasági életlehetőségeit megneheziteni.

A mi elvi álláspontunk abból indul ki, hogy a mezőgazdaságra nézve a legkedvezőbb helyzetet az arbitrázsnak telj esen szabad kifejlődése, tehát a szabad világkereskedelem teremti meg. Mert tudvalevőleg a mezőgazdasági termelés tartama és körülményei megkövetelik a stabil árviszonyokat, illetőleg az áralakulás kiegyenlitődésének és állandósulásának bizonyos lehetőségeit. Ezeket pedig a nagy vámterületeken bekövetkező kiegyenlitődés elősegiti. A mai viszonyok között ennek az elvi álláspontnak a gyakorlatba való átültetése lehetetlen és egyelőre arra sincsen kilátás, hogy Középeurópa területén nagy vámterületek alkottassanak akár vámszövetségek, akár pedig egyéb módon és bár minden alkalmat felhasználtunk és felhasználunk arra, hogy az ilyen alakulások legfőbb akadályát képező csehszlovák külpolitika imperialisztikus célj ait kárhoztassuk, mindeddig semmi változást ebben bekövetkezni nem láttunk. A külügyminiszter úr változatlanul folytatja erőszakolt külpolitikáját, sohasem vezette azt úgy, bogy az állam lakosságának gazdasági helyzetére figyelemmel lett volna s ezáltal a gazdasági konszolidációt elősegitette volna. A külügyminiszter úr a cseh pártokkal egyetértően egyoldalu ipari vámokat léptetett életbe és ezáltal az egész közgazdasági életet ruinálta, mert az egyoldalu érdekek szolgálatában álló vámpolitika mindig erre vezet. (Souhlas.)

A mezőgazdaságnak tehát a mi felfogásunk szerint védővámokra nincs szüksége, csak akkor, ha a vámpolitikát egyoldalu, látszólagos érdekek szolgálatába állitják és ott, ahol a vámpolitikát nem a közgazdasági élet fellenditése és nem az állampolgárok gazdasági érdeke irányitja, hanem, mint itt, Beneš külügyminiszter úr hatalmi céljai, diktátori hajlamai, vagy a szocializmus elméleti tanainak minden termelést destruáló szándéka vezeti és mert vámhatárok mindenütt léteznek.

Csehszlovákia mezőgazdái közül leginkább és elsősorban a magyar mezőgazdák sinylik az eddigi vámpolitikát, tehát az a magyar lakosság, melynek túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik. Ez természetes is. A trianoni határok megfosztották a magyar mezőgazdaságot természetes és könnyen hozzáférhető piacaitól, a köztársaság iparpolitikája Szlovenszkó és Ruszinszkó gyárait leszerelte és mig a csehországi gazda megtudja a maga szén és ipari szükségletét szerezni az ipari centrumokhoz való közelsége folytán, addig a szlovenszkói és ruszinszkói mezőgazdaság a világ legmagasabb vasuti fuvarj ával terhelten kénytelen megvenni szükségleteit és értékesiteni termékeit. (Výkřiky posl. Mondoka.)

Místopředseda inž. Dostálek (zvoní): Prosím p. posl. Mondoka o klid.

Posl. Szent-Ivány (pokračuje): Lesz még önökhöz is szavam, csak várják meg! Jellemző az a geografiai igazság, hogy ebben a népességéhez viszonyitva aránylag kis területü államban, a nyugati határ közelében fekvő Eger és a keleti határon lévő Rahó kőzött a távolság éppen annyi, mint Eger és London között.

Amikor mi az agrárvámok mellett állást foglalunk, nagyon jól tudjuk, hogy a mezőgazdaság jövőjének biztosítása érdekében az agrárvámok nem jelentik a tartós és állandó javulást. Nem jelentik azért, mert ez csak egyik szükséglete a mezőgazdaságnak és csak pillanatnyi segitség, átmeneti jellegü intézkedés, abból a célból, hogy mig a mezőgazdaság teljes szanálása bekövetkezik, vagy bekövetkezhetik, lehetővé tegye a mezőgazdasági üzemek fenntartását, a gazda és földmüvelő lakosság nyomorának enyhitését. Már emlitettem, hogy a magyar lakosságot érdekli legközelebbről a vámjavaslat törvényerőre emelkedése; ilyenformán természetes, hogy ez nemzeti szempontból is értéket j elent, mert a nemzeti gondolat fenntartására, a nemzeti öntudat kifejlődésére és igy a nemzeti kultura istápolására semmi olyan nyomasztó hatással nincs, mint a gazdasági nyomor. A nyomorgó magyar földmüvelő lakosság nagy tömegei a szocializmus, illetve komunizmus martalékaivá lesznek és mint ahogy eddig a nemzeti gondolatot destruáló akciók mindegyikében ott láttuk őket, hét éven keresztül a legszélsőbb nemzeti politika uszályhordozója volt a cseh szociál demokrata párt. (Výkřiky komunistickych poslanců.)

Az agrárvámoknak sok ellensége van; több szocialista munkáspárt és ezen kivül az ipari érdekeltségek. Külön-külön óhajtok velük foglalkozni. A komunista és szocialista pártok mindennemü magántulajdon és magántermelés ellens gei. Tudj uk, hogy ész nélkül hajlandók megszavazni minden olyan pénzügyi törvényt és támogatni minden olyan akciót legyen az adó, munkabér, szociális biztositás - mely a termelést megneheziti, a magántermelést és a magántulaj dont kikezdi. Tévedés volna azt hinni, hogy ezeknek a pártoknak a tevékenysége a munkásság érdekeit szolgálja. Ez csak köpönyeg, jó agitációs eszköz a szocializmus elméletének megvalósitása céljából; ez csak köpönyeg a valláserkölcsi és nemzeti érzés elnyomása és a társadalmi rend felboritása felé vezető uton. A csehszlovák köztársaság költségvetésének igen sok tétele a szocialisták költekezési programján nyugszik és nem azért van, mert szükséges, hanem azért, mert el kell költeni az adófizetőknek a vagyonát. (Výkřiky. Hluk. - Místopředseda inž. Dostálek zvoní.)

Nagyon naivaknak kellene lennünk, hogy ha a szocialisták kártyáj ába bele nem látnánk. Ma azzal korteskednek a vámjavaslat ellen, hogy ez általános drágulást fog előidézni; azt mondj ák, hogy ez a törvény az éhinség törvénye, általában azonban örülnek neki, mert ezáltal bőségesen lesz alkalmuk drágulás ürügye alatt kiélnipolitikai tevékenységüket sztrajkok és ehhez hasonló demonstrációkban. Szeretném, ha a vámj avaslat hatását a munkásságra kissé részletesebben tárgyalhatnám; fogok is e célra lkalmat találni, most azonban csupán röviden indokolom azt a felfogásomat, hogy a munkásság helyzetében az agrárvámok kedvező javulást fognak eredményezni. (Posl. dr Štefan: Tak je!)

A mezőgazdasági munkásság csaknem kizárólag természetben, mezőgazdasági termékekben kapja fizetését, illetőleg a takarmányozásra alkalmas terménykeresetét állatjaival eteti meg s igy értékesiti j obban; kizárólag ebből él. A nagybirtok a maga produktumait úgy ahogy értékesiteni tudja, mert a távolabbi piacokat is felkeresheti, ellenben a mezőgazdasági munkás és cseléd rá van utalva a helyi piacra és igy lényegesen rosszabb értékesitési árat ér el. Tény az, hogy az a külömbség, amelyik a nagybirtok és a mezőgazdasági munkás által elért árak között van, végeredményében nem j elenti azt,. hogy a nagybirtokos j obban is j ár; erről az adóhivatalok és az általánosan magas termelési költségek gondoskodnak, kétségtelen azonban, hogy a mai viszonyok között az agrárvámok első sorban a kis földmivelő exisztenciákat védelmezik. (Posl. dr Štefan: Tak je! - Výkřiky komunistických poslanců.)

Az ipari munkásság helyzete rossz. Nagy része az ipar nagymérvü leszerelése vagy a korlátozott üzemek folytán a kivándorlásra kényszerül, vagy más foglalkozás után kell néznie s miután ilyet nem talál, legnagyobb nyomorban sinylődik. Az ipari munkásság munka nélküli részének súlyos helyzete szorosan összefügg az ipar helyzetével és azok a munkások, akik ma még müködö gyárakban alkalmazást találnak, szintén attól függenek, hogyan fogj a az ipar az állandósuló krizist kiállani. Tudom, hogy ilyen formán a munkásvédelem ürügye alatt szocializmust szolgáló pártok azt válaszolják, hogy az agrárvámok a nnyira meg fogj ák neheziteni az ipar helyzetét, hogy további üzemkorlátozások és üzembeszüntetések következnek. (Výkřiky.)

Itt kapcsolódik össze gondolatmenetem az ipari érdekeltségeknek állásfoglalására vonatkozó reflexiómmal és megállapitom, hogy a csehszlovák köztársaság eddigi iparpolitikáj a és ipari vámj ai nem tudták megóvni az Európa szerte dúló válság hatásától a csehszlovákiai ipart, nem különösen azért, mert számtalan olyan intézkedést tett, amely a termelést megnehezitette, megdrágitotta, és mert a gazdasági érdekekkel ellentétes külpolitikát folytatott. Kétségtelen tehát, hogy ennek a politikának a következményei abban nyilvánultak, hogy az iparvállalatok tulaj donosai vállalataikat áthelyezték olyan országokba, ahol a termelési viszonyok kedvezőbbek voltak és ezáltal rákényszeritették uj hazáj ukat az uj ipar védelmére. Tény az is, hogy ennek a külpolitikának a következménye a feltétlen expanziv csehszlovák ipar termékeinek kiszorulása a természetes piacokról és az a helyzet, hogy a külföld a nagyon drága termelési viszonyok között élő ipar termékeit mert drágák voltak - nem vásárolta. Ezért van, hogy az export állandóan kisebb lesz és ezenfelül a belföldi piacok felvevő képessége a minimumra redukálódott.

Mindezeket összevéve megállapithatjuk, hogy a kormány eddigi gazdasági és külpolitikája az ipar valódi érdekeit nem szolgálta, hiszen a termelési költségek emelése és minden egyéb csak arra volt jó, hogy a szocializmus célj ait közelebb hozza és arra, hogy a cseh nemzeti állam súlya az európai koncernben mentül nagyobb legyen. Számtalan példa van rá, hogy ipari államok az ipar válságának megszüntetése érdekében agrárvámokat hoztak be és igy elősegitették az ipar termékei bizonyos részének belföldi értékesitését. A csehszlovák iparpolitika a kivitelt nagyon kétségessé tette, emellett azonban arra gondj a nem volt, hogy elsősorban a mezőgazdasági lakosság vásárló képességét fokozza, tehát a belföldi piac felvevő képességét javitsa.

Az elöttünk fekvő vámj avaslat az ipar érdekében való és ha nem is j elenti az ipari krizis megoldását, mégis enyhiti a helyzetet. (Výkřiky posl. Mondoka.)

A vámjavaslat politikai j elentősége a magyarság közj ogi elhelyezkedése szempontj ából is nagy jelentöségü. A mi politikánk célj a az állam alkotmányának oly módon való megváltoztatása, hogy minden nemzetiség széles önkormányzattal rendelkezhessék és ezt a célt az esetben érj ük el, ehhez akkor közeledünk leginkább, ha a csehszlovák pártok között lévő gazdasági és világnézeti ellentéteket hasznosithatj uk politikánk részére. A helyzet világos. Az agrárvámkérdés szétbontotta a csehszlovák nemzeti koaliciót p olgári és szocialista csoportra. Az első eset, amikor a kormány asztalánál hét éven keresztül j ól megférő pártok, egymással komoly ellentétbe kerültek. A velünk világnézeti szempontból azonos felfogásu pártoknak mai támogatása nem zárja ugyan ki egyszer s mindenkorra a régi csehszlovák koalició együttesét, sőt pillanatnyilag talán átsegiti egy nehéz kérdésen, bár nehezen hihető, hogy a csehszlovák szocialista csoport egy ezzel a vámtörvénnyel terhelt kormányzásban részt vehessen, annál kevésbbé, mert hiszen az ellenzéki szocialista és komunista pártok részéről bizonyosan gondoskodás történik a megfelelő agitációról. (Výkřiky. - Hluk. - Místopředseda inž. Dostálek zvoní.)

A mi részvételünk a vámtörvény meghozásaban a nemzeti kisebbségek polgári pártjainak azt az elönyt biztositja, hogy egy konstruktiv polgári törvény támogatása pártjainknakmegfelelő politikai súlyt ad. Mi látjulk a politikai helyzetet és az a véleményünk, hogy ez a parlament jelenle rormáj ában nem alkalmas arra a szerepre, amelyet a csehszlovák pártok neki szántak. A törvényhozás és a kormányzás ezzel a parlamenttel nem megy nélkülünk, és különösen nem akkor, ha a csehszlovák régi koalició két frakciója között az ellentét növekedik. Számtalan példa van rá a leguj abb idők parlamenti életében, hogy a polgári és szocialista koalició csak addig az ideig tud összhangban dolgozni, amig a szocialista irányzat túlsúlya minden vonalon érvényesül. Amely pillanatban ez a túlsúly megszünt, lehetetlenné válik az együttmunkálkodás. Tudj uk, hogy a csehszlovák nemzeti állam gondolatának hivei minden egyébbel foglalkoznak, csak a kézenfekvő megoldással nem. A jobb és baloldali diktaturák legfantasztikusabb tervei látnak napvilágot sajtóban, népgyüléseken és mi tisztában vagyunk azzal, hogy az allám polgárságán mindent végig fognak próbálni, mig végre rá fogj a őket kényszeriteni saj át népük és a nemzetközi közvélemény a megegyezésre az állam minden nemzetiségével. (Výkřiky posl. Mondoka.)

Místopředseda inž. Dostálek (zvoní): Prosím o klid.

Posl. Szent-Ivány (pokračuje): A mi feladatunk, addig az ideig mindent elkövetni ebben az irányban, különösen akkor, ha ennek a politikai célnak a szolgálatában egyszersmind népünk gazdasági erej ét növelhetj ük.

Bennünket magyarokat ez a kérdés még más szempontból is érdekel. A vámjavaslat erősen érinti a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződések dolgát. A köztársaság érdeke a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés létrehozása, mert ipari termékeinek legjobb piaca Magyarország lehetne. Magyarországnak érdeke ez a szerzödés abból a szempontból, hogy mezőgazdasági termékeinek egy közeli piacot szerezzen. A vámj avaslat a kereskedelmi szerződések létrej öttét megneheziti, megneheziti különösen azért, mert nem képzelhető, hogy megegyezés a 30-koronás búzavám alapon létre j öhetne; erre enged következtetni az a lapokban megjelent hiradás, mely szerint a magyar kormány tiltakozását jelentette be a vámtörvény V. szakasza miatt, mely tudvalevőleg a minimális vámtételeket állapítja meg. A vámjavaslatnak ez a pontja tényleg hibás, de föleg hibás a csehszlovák nemzeti politika szempontjából, mert ennek a törvénynek konstruktiv jellegét egy csapásra lerontja azzal, hogy az államháztartás és az állam közgazdaságát egy vámháboru veszedelmének teszi ki. (Výkřiky posl. Harusa.) Kétségtelenül fennáll bizonyos ellentét az itteni magyar gazda és a határon túli érdekei között s bár beszélhetnék úgy erről a kérdésről, hogy melyik testvér hozzon a másikért áldozatot, nem teszem ezt. A határon túl élő magyar gazda értékesítési lehetőségeire nézve a vámjavaslat nem lesz számottevő hatással. Nem pedig azért, mert a világpiaci árak irányitj ak a mezőgazdasági termékek legnagyobb részének áralakulását és mert még messze mögötte vagyunk a békeévek kenyérmag termésének úgyannyira, hogy a búza értékesitése gondot nem okozhat. Időlegesen válthat ki a javaslat panikszerü jelenségeket a magyarországi gazdák körében, de végeredményében csak az fog történni, hogy mig a magyarországi gazda búzáját a világparitás alapján értékesiti - tehát úgy mint eddig - Csehszlovákia magyar gazdái talán valamivel azon fölül. Nekünk Csehszlovákia magyarjainak nemzeti és politikai erőgyarapodást, politikai súlyunknak növekedését, súlyos gazdasági helyzetünk érzékeny javulását jelenti a most tárgyalás alatt lévő vámjavaslat és ezért azt a Magyar Nemzeti Párt képviselői nevében támogatom s meg fogom szavazni. (Potlesk.)