V našej živočíšnej výrobe si začína raziť cestu nová výrobná technológia. Takmer polovicu mladého dobytka majú štátne majetky ustajnenú voľne. Zavedením samovýkrmu ošípaných prekročili ich plánovanú úžitkovosť o 12 %. Pozoruhodné výsledky v uplatňovaní týchto pokrokových výrobných metód dosiahli družstevníci okresu Senec, Šamorín a na iných miestach.

No i napriek týmto úspechom sa stretávame medzi niektorými družstevníkmi s rezervovaným postojom k novej výrobnej technológii. Technický pokrok sa nešíri samočinne. Miestami sme sa azda pri zavádzaní týchto noviniek dopustili i nedostatkov.

Na Štátnom majetku v Židlochoviciach som sa presvedčil, že ročná potreba ľudskej práce na kravu poklesla zo 180 hodín pri doterajšom spôsobe ošetrovania až na 70 hodín pri terajšom voľnom ustajnení. Náklady na výrobu litra mlieka pri 8-litrovej dennej dojivosti sa tu pohybujú okolo 30 halierov. Vďaka novej technológii pripadá tu na jedného pracovníka 30 dojníc, alebo 100 kusov mladého dobytka, alebo 45 prasníc.

Pravda, pri rozhovore s nadšenými pracovníkmi tohto majetku prídete k záveru, že všetky nové zásahy do výroby boli vopred dôkladne technicky i organizačne domyslené. V prvom rade nesmeli chýbať dobré zásoby potrebného krmiva a steliva. Ošetrovateľov vybrali obzvlášť starostlivo a potom ich vopred 3-4 týždne školili.

Domnievam sa, že práve tieto stránky veci by sa mali viac zdôrazňovať pri výmene skúseností či už na družstvách alebo Štátnom majetku okresu Senec, či kdekoľvek inde, kam sa uberajú naše exkurzie. Odporúčam tiež organizovať výberové exkurzie do spomenutých Židlochovíc, prípadne na iné miesta v českých krajoch.

Stojí za to, aby sme novú technológiu do živočíšnej výroby prebojovávali smelšie. Máme i starých ľudí, ktorí sa vedia pre nové veci nadchnúť. Hovoria, že keď sme z kočiša urobili traktoristu, z kosca kombajnistu, ktorý si pri práci sedí, musíme vedieť vyriešiť i to, aby kŕmič nenosil ťažké koše alebo vedrá, ale stláčal páčky a gombíky pri ošetrovaní zvierat.

Ide najmä o našu mládež, ktorá už nebude chcieť ošetrovať zvieratá starým spôsobom. Bude veľmi správne, keď si v uplatňovaní novej technológie zoberieme príklad z nadšenia sovietskych kolchozníkov, ktorých som mal možnosť v minulom roku vidieť a ktorí smelo kráčajú na ceste predstihnutia amerického poľnohospodárstva.

Vážená Slovenská národná rada!

Naši poľnohospodári prijali všetky posledné opatrenia strany a vlády na ďalší rozvoj socialistickej poľnohospodárskej veľkovýroby tisíckami individuálnych a kolektívnych socialistických záväzkov k 15. výročiu oslobodenia ČSR Sovietskou armádou. V tomto šľachetnom úsilí sa naši družstevníci, pracovníci ŠM a STS zaväzujú nielen splniť, ale i prekročiť tohoročné plánované úlohy. Takto chcú vytvoriť predpoklady pre taký podstatný vzostup poľnohospodárskej výroby, aký ho predpokladajú smernice Komunistickej strany Československa v tretej päťročnici. Splnenie plánovaných úloh na úseku poľnohospodárstva bude jedným z najkrajších darov našej drahej vlasti - jubilujúcej Československej republike. A poľnohospodári chcú svoje úlohy splniť čestne. To ste iste i vy mali možnosť vidieť na mnohých výročných členských schôdzkach, kde družstevníci pri družnej zábave s veľkým optimizmom si povedali: na budúci rok sa budeme ešte viacej tešiť, budeme ešte lepšie gazdovať. Sám som bol na takých výročných členských schôdzkach a videl som, ako sa naši družstevníci tešia na tento rok, ako sa tešia na budúcu päťročnicu a hovoria si, že to, čo voľakedy starí ľudia považovali za nemožné, za fantáziu, stalo sa skutkom a že všetci, či starí, či mladi, ako sa tu spolu bavia a tancujú, musia spolu i na poliach pracovať, aby sa naše družstvá obohatili a aby družstevníci boli ešte šťastnejší a veselší. Iste ste boli svedkami mnohých takýchto krásnych večierkov, kde naši družstevníci bilancovali minuloročnú prácu a sľúbili si do ďalšej práce veľa predsavzatí.

Nakoniec mi dovoľte vysloviť presvedčenie, že návrh rozpočtu Slovenska na rok 1960 vytvára potrebné finančné a materiálové predpoklady pre docielenie vytýčených úloh. Odporúčam preto plénu Slovenskej národnej rady, aby predložený návrh zákona o rozpočte Slovenska na rok 1960 schválilo. (Potlesk.)

Predseda Benada:

Ďakujem podpredsedovi Slovenskej národnej rady Jozefovi Mjartanovi za jeho prejav.

Dávam slovo ďalšiemu rečníkovi, poslancovi Michalovi Kandovi.

Poslanec Kanda:

Súdružky, súdruhovia, vážená Slovenská národná rada!

Rýchly rozvoj výrobných síl v našom štáte a im zodpovedajúci rozvoj výrobných vzťahov neustále zvyšuje aj význam národných výborov v riadení národného hospodárstva a kultúrnej výstavby. Hospodárstvo, spravované národnými výbormi je nedeliteľnou súčasťou celého národného hospodárstva.

Dôležité zmeny, ktoré sa odohrali za pätnásťročného trvania ľudovodemokratickej republiky v upevňovaní socialistických výrobných vzťahov, najmä po februári 1948, podnietili v nebývalej miere iniciatívu a záujem pracujúcich o neustály rozvoj celého nášho národného hospodárstva. Súčasne vytvorili dokonalé podmienky k tomu, aby pri prednostnom zabezpečovaní celoštátnych úloh mohli sa využívať miestne zdroje a miestna iniciatíva pre ďalší rozvoj našich miest a obcí.

Národné výbory, ako orgány štátnej moci a štátnej správy v krajoch, okresoch, mestách a na dedinách, majú najlepšie možnosti mobilizovať a využívať túto iniciatívu našich pracujúcich. XI. sjazd KSČ vytýčil líniu ďalej prehlbovať socialistickú demokraciu nášho zriadenia zvyšovaním právomoci a zodpovednosti národných výborov na riadení hospodárstva a neustálym rozširovaním aktívnej účasti občanov na správe štátu, na riadení hospodárstva.

Národné výbory spravujú a riadia prakticky už celú poľnohospodársku výrobu, miestne hospodárstvo, výkup a podieľajú sa na zásobovaní obyvateľstva, ako i ďalších odvetví. Sú to úseky, ktoré majú veľmi dôležitý význam z hľadiska súčasných úloh nášho hospodárstva a od ich plnenia do veľkej miery závisí, či budeme rovnomerne zabezpečovať rastúce potreby našich pracujúcich.

Zvlášť významnú úlohu majú národné výbory pri riešení otázok ďalšieho zvyšovania poľnohospodárskej výroby, najmä teraz, keď v prevažnej väčšine obcí je už ukončené združstevňovanie našej dediny a naši roľníci prešli na socialistickú veľkovýrobu. Tu sa vyžaduje mobilizovať všetky sily na splnenie plánovaných úloh a intenzívnym hospodárením, zavádzaním nových pokrokových metód, výsledkov najnovšej vedy a techniky dosiahnuť plánovaný rast tak na úseku rastlinnej, ako aj živočíšnej výroby.

Nie menšie úlohy zabezpečujú národné výbory na úseku rozvoja platených služieb, ako aj starostlivosti o zdravie človeka, o jeho zabezpečenie v starobe. Rovnako veľkú prácu vykonávajú na úseku školstva, kultúry a dopravy. Slovom ide o zabezpečenie smerníc XI. sjazdu KSČ.

Popri týchto základných hospodárskych úlohách riešia národné výbory aj rad ďalších veľmi dôležitých otázok, ako je napríklad ekonomické využívanie miestnych zdrojov pracovných síl, starostlivosť o ich rozmiesťovanie a kvalifikáciu dorastu atď.

Národné výbory, ako miestne orgány štátnej moci, plnia teda úlohy na rozmanitých úsekoch nášho politického, hospodárskeho a kultúrneho života. Táto mnohotvárna činnosť nachádza svoje špecifické vyjadrenie v rozpočtoch národných výborov, ktoré sú organickou súčasťou jednotného štátneho rozpočtu. Rozpočty národných výborov sú teda finančnou základňou pre uskutočňovanie ich hospodársko-organizátorskej a kultúrno-výchovnej funkcie. Priamym dôkazom stáleho rozširovania právomoci národných výborov sú čísla štátneho rozpočtu, o ktorom dnes rokujeme. Objem výdavkov národných výborov sa len za posledné 4 roky zvýšil o 106 %. Od roku 1956 sa zvyšuje podiel národných výborov na rozpočte Slovenska z 35.3 % na 49.4 %. Návrh rozpočtu na rok 1960 v plnej miere vyjadruje tempo rastu úloh národných výborov. Rozpočet národných výborov na rok 1960 predstavuje v úhrnnej príjmovej a výdavkovej časti zhruba sumu 9 miliárd 445 miliónov korún. Objem rozpočtov národných výborov od roku 1946, kedy národné výbory na Slovensku obhospodarovali zhruba 4 miliardy 575 miliónov, sa teda viac ako zdvojnásobil. Z celkového rozpočtu pripadá 3 miliardy 694 miliónov na rozvoj hospodárstva, 5 miliárd 215 miliónov na kultúrne a sociálne opatrenia a 534 miliónov na správu.

Na objeme rozpočtov národných výborov sa podieľajú hlavné odvetvia takto:

poľnohospodárstvo 21 %, občianska bytová výstavba 19 %, školstvo, a kultúra 17 %, zdravotníctvo 16 %. V roku 1960 sa poskytne z rozpočtov národných výborov príspevkov na investičnú výstavbu a inú pomoc JRD v sume 740 miliónov korún, čo je o 196 % viac, ako v minulom roku. Na verejnú spotrebu sa zabezpečuje o 310 miliónov korún viac, ako v rozpočte v roku 1959. Toto zvýšenie je v súlade s rastúcou starostlivosťou nášho ľudovodemokratického štátu o hospodárske, sociálne, kultúrne a iné potreby pracujúcich.

XI. sjazd Komunistickej strany Československa určil ako jednu z hlavných úloh ďalej prehlbovať morálno-politickú jednotu ľudu v duchu marxizmu-leninizmu a dovŕšiť kultúrnu revolúciu. V súvislosti s tým sme pristúpili k ďalšej prestavbe školstva, k prehlbovaniu demokratizácie školského systému a k vytváraniu materiálnych a organizačných podmienok pre zabezpečenie postupného prechodu na úplné stredoškolské vzdelanie prevažnej väčšiny mládeže do roku 1970. Uskutočňujeme už predĺženie základného povinného vzdelania na 9 rokov. Úlohou a cieľom našej socialistickej školy je pripraviť všestranne vzdelaných ľudí, ktorí ovládajú základné poznatky vedy a techniky a sú schopní aplikovať získané poznatky vo výrobnej činnosti. V dôsledku toho sa kladie dôraz na polytechnickú výchovu, na priblíženie školy k praxi. Na všetky tieto úlohy sa v rozpočte pamätá. Veď len prevádzku všeobecnovzdelávacích škôl zabezpečujeme ročne sumou okolo 700 miliónov korún. Značné sumy sa zabezpečujú aj na mimoškolskú starostlivosť pre deti zamestnaných matiek, na materské školy, školské jedálne, družiny mládeže; len na štipendiá je zabezpečených okolo 37 miliónov korún. Zabezpečuje sa aj činnosť osvetových zariadení, okrem toho značnou sumou sa pamätá na rozvoj divadiel, kín, galérií a údržby historických pamiatok. Je len na národných výboroch, aby tieto sumy plne využili na rozvoj kultúrnej revolúcie a na sústavné vzdelávanie pracujúcich.

Plnenie významnej smernice o predĺžení školského vzdelania, ako aj nový obsah práce školy kladie veľké požiadavky na výstavbu školských priestorov. V roku 1960 sa má podľa plánu dať do užívania 57 tisíc žiackych miest, čo je viac, ako v minulom roku asi o 20 000 žiackych miest. To vyžaduje veľkú starostlivosť národných výborov o včasné a kvalitné plnenie úloh školskej výstavby. Výstavba škôl sa musí stať najvlastnejšou úlohou všetkých pracujúcich, najmä rodičov, funkcionárov národných výborov i masových organizácií, riaditeľov škôl a učiteľov. Treba mať na pamäti, že zaostávanie vo výstavbe škôl vytvára vážnu disproporciu medzi prudkým rozvojom vzdelania a priestorovými možnosťami, ktoré sú brzdou tohto rozvoja.

Výdavky národných výborov na zdravotníctvo dosiahnu v roku 1960 jednu miliardu 458 miliónov korún, čo predstavuje 89.8 % celoslovenských výdavkov, určených na zdravotníctvo. Rozpočet zabezpečuje teda v plnej miere potreby nášho zdravotníctva, a to hlavne rozvoj siete zdravotníckych zariadení, zvýšenie počtu lekárskych miest, zlepšenie zdravotných služieb s prednostným zameraním na starostlivosť o pracujúcich a mladú generáciu, ako aj starostlivosť o predchádzanie chorôb.

XI. sjazd Komunistickej strany Československa vytýčil úlohu do roku 1970 vyriešiť bytový problém. Starostlivosť o rast bytového fondu je vyjadrená sumou 783 miliónov korún, ktorá sa venuje na bytovú výstavbu z rozpočtov národných výborov. Okrem štátnej bytovej výstavby ďalší rast sa zabezpečí novými formami výstavby bytov, a to družstevnou a podnikovou výstavbou, na ktorú sa v rozpočtoch národných výborov poskytnú štátne subvencie v sume 80 miliónov korún. Je na národných výboroch, aby nové formy družstevnej a podnikovej bytovej výstavby ďalej rozširovali a v štátnej bytovej výstavbe sústredili svoju pozornosť na ďalšie znižovanie nákladovosti na bytovú jednotku.

Z prostriedkov, zabezpečených na bytovú výstavbu sa odovzdá do užívania v roku 1960 na Slovensku v štátnej bytovej výstavbe 9867 bytov, v družstevnej a podnikovej bytovej výstavbe sa počíta s výstavbou 3750 bytov a v individuálnej bytovej výstavbe sa predpokladá, že s pomocou štátu, formou dlhodobých úverov si občania postavia 16 700 bytov.

Hospodárnosť a efektívnosť v rozvoji národného hospodárstva by nebolo možné dosiahnuť bez účasti pracujúcich. Verejným prerokovávaním rozpočtu plnia národné výbory významnú hospodársku, organizátorskú ale aj kultúrnovýchovnú funkciu. Veď na príprave návrhu rozpočtu na rok 1960 sa pracujúci aktívnejšie a vo väčšej miere zúčastňovali ako v minulom roku. V prípravnom období návrhu plánu a rozpočtov, t. j. v prvej etape rozpočtovej kampane, previedli národné výbory 3953 besied v závodoch a obciach, na ktorých prijali individuálne a kolektívne záväzky v hodnote 212 miliónov 852 000 korún. Z tejto hodnoty 106 miliónov korún premietli do svojich rozpočtov ako zlepšenie. Veľmi cenné záväzky pri príprave plánu a rozpočtu na rok 1960 dosiahli miestne národné výbory napríklad v okrese Hurbanovo, kde za účelom zabezpečenia ukončenia rozostavaných akcií v rámci decentralizovanej investičnej výstavby zabezpečia ešte v roku 1960 tak, aby neprešli do III. päťročného plánu. Rozvinuli hnutie pre zvýšenie využitia miestnych zdrojov, pričom sa získa 11000 kubíkov štrku, viac ako 10000 kubíkov piesku v nadpláne a odpracuje sa 569000 brigádnických hodín. Záväzky tohto okresu predstavujú hodnotu 3 a pol milióna korún. Je len prirodzené, že spolu s rozvojom rozpočtu sa zvyšujú aj úlohy národných výborov a vznikajú problémy, ktoré národné výbory musia bezprostredne riešiť.

Preto ÚV KSČ prijal na svojom januárovom zasadnutí t. r. významné uznesenie o prestavbe územnej organizácie štátu a o ďalšom prehĺbení socialistickej demokracie, činnosti a výstavby národných výborov. Ide o to, vytvoriť také formy a organizácie riadenia, ktoré zodpovedajú dosiahnutej úrovni výrobných síl a rozvoju výrobných vzťahov, kultúrnej úrovni a socialistickému uvedomeniu nášho ľudu. Spoločným rysom prijatých opatrení je prehĺbenie socialistickej demokracie a ďalšie zvýšenie účasti pracujúcich na riadení a správe štátu.

Opatrenia, prijaté Ústredným výborom KSČ na úseku prestavby územnej organizácie štátu a výstavby národných výborov znamenajú významný krok k uvoľneniu ďalších tvorivých síl v našej spoločnosti, budú znamenať ďalšie podstatné zvýšenie právomoci, ale aj zodpovednosti národných výborov. To však predpokladá aj podstatné zlepšenie práce národných výborov, ich komisií, aparátu a odstránenie nežiadúceho administratívneho prístupu k riešeniu problémov a prechod k skutočne ekonomickým rozborom hospodárenia a účinného riadenia, k sústavnému prehlbovaniu spoločenského uvedomenia pracujúcich.

Smelo môžeme povedať, že rozpočet, ktorý dnes prerokovávame, plne vyjadruje záujem nášho pracujúceho ľudu, a to vďaka tomu, že našu vlasť pred 15 rokmi z fašistického jarma oslobodila slávna Sovietska armáda, že po našom boku stojí veľký socialistický tábor na čele so Sovietskym sväzom, ktorý nám neustále poskytuje nezištnú pomoc a že na čele nášho diania stojí osvedčená vodkyňa nášho pracujúceho ľudu - Komunistická strana Československa.

Teraz, keď stojíme pred veľmi zodpovednou a krásnou úlohou, dovŕšiť socialistickú výstavbu v našej vlasti a vytvárame podmienky pre úspešné plnenie úloh III. päťročného plánu, treba, aby národné výbory uviedli všetky páky do pohybu a zapojili široké masy do plnenia úloh štátneho rozpočtu. Využime všetku múdrosť a iniciatívu pracujúcich v práci národných výborov pre blaho nášho ľudu, pre rozkvet našej vlasti a pre víťazstvo mieru a socializmu.

Doporučujem plénu Slovenskej národnej rady, aby návrh zákona o rozpočte Slovenska na rok 1960 schválilo tak, ako je predložený. (Potlesk.)

Predseda Benada:

Ďakujem poslancovi Michalovi Kandovi za jeho prejav.

Dávam slovo ďalšiemu rečníkovi, poslancovi Jozefovi Árvaymu.

Poslanec Árvay:

Tisztelt Szlovák Nemzeti Tanács,

tisztelt elvtársak, eltvtársnők!

Nagy és örömteljes feladat számunkra, hogy ma megtárgyaljuk és jóváhagyjuk Szlovákia ezévi költségvetését, mely az állami költségvetés szerves részét képezi. A költségvetés az élet hű tükre, a legmeggyőzőbben juttatja kifejezésre a szocializmust építő és a kommunizmus felé haladó társadalmunk erejét, azt, hogy mire képes a szabad ember. Büszkék vagyunk mindnyájan arra, hogy köztársaságunk jubileumi évében, 15 évvel azután, hogy a hős szovjet hadsereg meghozta számunkra a szabadságot, Szlovákia a szocialista Csehszlovákiának virágzó részévé vált. Ezt nem volt könnyű elérnünk, nem volt könnyű a gazdaságilag elmaradott országrészt felvirágoztatnunk.

S hogy ez mégis sikerült, ezt szeretett kommunista pártunk bölcs és előrelátó politikájának, mindig helytálló vezetésének köszönhetjük. A kommunisták, a munkásosztály élenjáró harcosai voltak azok, akik pártunk politikáját hűen követve, kifejlesztették a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezését, megnyerték őket a szocializmus, a kommunizmus nagy ügyének, megteremtették hazánk népeinek és nemzetiségeinek egységét.

Ez az egység lett nálunk a siker legfőbb biztosítéka. Ezt bizonyítják az elért eredményeink, ezt bizonyítja a cseh és a szlovák nép, a magyar, ukrán, lengyel és német nemzetiségű dolgozók közös akarata, mely abban nyilvánul meg, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt vezetésével hazánkban mielőbb befejezzük a szocializmus építését és a kommunista társadalom építésének útjára lépjünk.

Népeink és nemzetiségeink egységének ereje megnyilvánul az idei költségvetésben is. Hogy Szlovákia gazdasága és kultúrája az idén újabb rohamos léptekkel fejlődhet, hogy új, hatalmas üzemek építésébe kezdhetünk, ezt csak úgy érhetjük el, hogy a cseh munkásosztály önzetlenül, testvériesen segíti Szlovákia dolgozó népét.

Tudjuk, hogy egész Szlovákia az első világháború előtti időkben elmaradt, külterjes mezőgazdaságot foltyató, aránylag csekély iparral rendelkező országrész volt. Jellemzi ezt az állapotot az az egyszerű számadat, hogy 1913-ban mindössze százezer munkavállaló kereshette meg bizonytalan és nyomorúságos kenyerét az iparban. Még megdöbbentőbb az az adat, hogy közel három és fél évtized múlva, 1937-ben is agyanannyian, vagyis csak százezer dolgozó talált olyan-amilyen megélhetést az iparban.

Azt, hogy közben, a nagy világválság idején, az iparban foglalkoztatottak száma ennek alig harmadára csökkent, mi idősebbek, akik átéltük az akkori feneketlen nyomort és munkanélküliséget, soha emlékezetünkből kitörölni nem tudjuk. Az eltérés az 1913-as és az 1937-es év között talán csak annyi, hogy több ipartelep szűnt meg Szlovákia déli és keleti részén, míg néhány új keletkezett a nyugati területeken.

A két világháború közötti időben megszűnt jelentősebb ipartelepek közül elég, ha a korompai vasgyárat, a kassai Schirger féle gépgyárat, vagy a jóformán teljesen megszűnt gömöri vaskohászatot említjük meg. Ez a tény politikailag is kifejezésre jutott a kelet- és a délszlovákiai dolgozók nagyobbfokú radikalizálődásában. Ezt a 35-éves tengődést, gazdasági egy helyben topogást kell szem előtt tartanunk, amikor fel akarjuk mérni Szlovákia népének helyzetét a felszabadulás óta. Tudjuk, hogy ma Szlovákia területén több mint hétszerannyi értékű terméket termelünk, mint 1937-ben és hogy ez az arány 1965-ig, harmadik ötéves tervünk utolsó évében, tizenhétszeresére emelkedik.

Ha felsoroltuk a Dél- és Kelet-Szlovákia területén a kapitalista köztársaság idején megszűnt legjellegzetesebb üzemeket, úgy megemlítjük azokat a legnagyobb ipari létesítményeket is, amelyek felszabadulásunk óta épültek ezen a területen. A mi járásunkra, a nagymegyeri járásra is kihat a Csehszlovákia határain túl, elsősorban a Szovjetunióban is jól ismert, hatalmas, korszerű komáromi hajógyár. A Vág alsó folyása mentén már épül Vágsellyén a mezőgazdaságunk számára annyira fontos nitrogénműtrágyákat gyártó üzem, Szereden pedig harmadik ötéves tervünkben megvalósul az albán érceken alapuló első nikkel-kohó köztársaságunkban. Lent a Duna mellett, Párkányban, a köztársaság legnagyobb cellulózé- és papírüzeme épül fel. Léva vidékén a tolmácsi katlangyár, valamivel feljebb a környék egész arculatát megváltoztató žiari alumínium-üzem, a füleki, több mint kétszeres kapacitásra bővült zománcgyár, a kassai Vörös Hadsereg gépgyár, a csernői hatalmas átrakodó állomás, mindmegannyi kohója az új, szocialista ember megteremtésének, a munkásosztály izmosításának a magyar dolgozók között is. Ha ehhez még hozzászámítjuk harmadik ötéves tervünknek - sőt egyáltalán a szocializmus építésének - eddigi legnagyobb alkotását, a Keletszlovákiai Kohóművet, amely több tízezer dolgozónak ad építése, majd utána üzemeltetése folyamán kenyeret és biztosít jólétet - előttünk áll Dél-Szlovákia fejlődésének plasztikus képe.

Hasonlóan változott és terebélyesedett a kulturális élet is. Ezzel kapcsolatban néhány problémáról szeretnék szólni. Mint ismeretes, a Csemadok komoly küldetést tölt be a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális nevelésében. Közel 38 ezer tagot számláló, több mint 500 helyi szervezete tevékenykedik Szlovákiában. Ezek a szervezetek évente kétszer népművelési előadást rendeznek, ezenkívül a népi együttesek - 400 színi és 150 táncegyüttes - nevelik és szórakoztatják a közönséget. A nemzeti bizottságok népművelési intézményei közötti együttműködés általában jó, de még mindig vannak olyan fogyatékosságok, melyeknek nem lenne szabad előfordulniok. Egyes nemzeti bizottságok úgy gondolják, hogy a magyar dolgozók körében végzett kulturális tevékenységet kizárólag a Csemadoknak kell végeznie, s fordítva, vannak olyan Csemadok-szer vezetek, melyek elzárkóznak, vagyis nem használják ki a nemzeti bizottságokkal való együttműködés nyújtotta előnyöket és lehetőségeket.

Választókörzeteinkben a hatékonyabb kulturális nevelőmunka érdekében nekünk is nagyobb segítséget kell nyújtani a nemzeti bizottságok és a Csemadok-szer vezetek közötti kapcsolatok elmélyítésében. Szükséges lenne a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése érdekében, hogy a falusi népkönyvtárakba több mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó magyar nyelven kiadott szakkönyvek kerüljenek.

Továbbá még meg kell említeni, hogy a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó a magyar könyvkiadás terén igen hasznos munkát végez. A szlovákiai magyar írók alkotásai közül 1953-tól 63 könyvet adott ki, szlovák írók műveiből szintén 63 könyvet, és a cseh íróktól 104 könyvet jelentetett meg magyar fordításban. 1960-ban 33 könyvet ad ki. Magyarországgal együttműködve 1953-tól 248 könyvet jelentetett meg közös kiadásban.

A komáromi Magyar Területi Színház nagy sikerű utat tett meg. Mint hazánk egyedüli állandó magyar színháza, igen értékes munkát fejt ki a cseh, szlovák, szovjet, magyarországi és a világirodalom kiváló alkotásainak színpadra vitelében. Hasznos munkát végez azzal, hogy Szlovákia magyarlakta városaiban és falvaiban állandóan vendégszerepel. Ezzel a magyar dolgozók körében hatékonyan hozzájárul a szocialista kultúra terjesztéséhez, kulturális forradalmunk győzelméhez.

Még szólni szeretnék, elvtársak, a mi járásunk, a nagymegyeri járás életéről is, amely sokáig mint Dél-Szlovákia egyik legeimaradottab területe szerepelt az emberek tudatában. A fejlődés a szocializmus építésének évei alatt ezen a területen is szembeszökő, jóllehet kimondottan mezőgazdasági jellegű járásról van szó. Járásunk történelmének egyik legfényesebb ténye az a körülmény, hogy az elsők egyike volt nemcsak Dél-Szlovákiában, hanem az egész köztársaságban is, amelyben már 1952-ben minden községben működött egységes földműveszövetkezet. Gondoljuk meg, hogy ez a járás aránylag távol van minden nagyobb iparteleptől, tehát a munkásosztály közvetlen segítségétől és hatásától, és mégis túlnyomórészt volt zselérekre, cselédekre és kisparasztokra támaszkodva, ilyen hamarosan megvalósította a forradalmi áttérést a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra és e téren azóta is számottevő eredményt mutat fel. Ez nem kis mértékben azokból a forradalmi harcos hagyományokból ered, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja az első köztársaság idején lezajlott földművesztrájkok során a csallóközi szegényparasztok körében elplántált. Ezért méltán lehetünk büszkék járásunk mezőgazdasági dolgozóinak elért eredményeire.

Nem akarom részletesen felsorolni a járásunkban a szövetkezetesítés lényyegbeli befejezése, vagyis 1953 óta elért mezőgazdasági termelési eredményeket. Mindössze azt említem meg, hogy járásunk szövetkezetei a növénytermelés szakaszán például búzából 1953-ban 117 ezer mázsát, 1959-ben már 136 ezer mázsát termeltek. Még jobb eredményt értünk el a cukorrépa-termesztésben, mert amíg 1953-ban mindössze 130 ezer mázsa volt a termésünk, 1959-ben már majdnem 510 ezer mázsát termeltünk, vagyis a cukorrépatermesztést megháromszoroztuk.

A mezőgazdasági termelés belterjessé tétele szempontjából megvalósítandó intézkedések súlypontja éppen Dél-Szlovákia keleti és nyugati részére esik. A nyugatiak közül a mi járásunk szempontjából a legfontosabb a Kis-Dunának már a múlt esztendőben megkezdett szabályozása, valamint a Csilizközi vízrendezési intézkedések, amelyek az idén veszik kezdetüket. Az utóbbiak során 12 000 hektár területet ármentesítünk 25 kilométer hosszúságú levezető-csatorna építésével. Ezen intézkedések révén a mezőgazdasági termelés hasznossága 18. 6 százalékkal emelkedik.

A Nyitra és Zsitva folyó vidékén az ármentesítési munkálatok már 1956 óta folynak. Csatlakozik hozzájuk a Léva-vidéki ármentesítés, ahol a Perec folyásának szabályozására és ezáltal 3100 hektár mezőgazdasági földterület öntözésére kerül sor.

A nyugat-szlovákiai meliorációs intézkedések keretében meg kell említeni a Vágsellye-Guta szakaszon megvalósítandó intézkedéseket, amelyek több mint 14000 hektár mezőgazdasági földterület hozamát fokozzák lényegesen már harmadik ötéves tervünk folyamán.

Hasonlók az eredmények az állattenyésztési termelés területén is. Jellemző példaképen a szarvasmarhaállomány, amely 1953-ban nem egészen 10 ezer darab volt, míg 1959-ben már több mint 15 ezer darab. Ezen belül a fejőstehenek száma több mint megkétszereződött. Az elválasztott borjak száma 1953-ban 1500 darab, 1959-ben 4700 darab. Egy anyasertéstől elválasztott malacok száma 1953-ban 6 darab volt, míg 1959-ben 9. 6 darabra emelkedett. Hasonló eredményeket értünk el járásunkban az állati termékek beszolgáltatásában. A tej felvásárlása 1953-ban csak 27 ezer hektoliter volt, 1959-ben 85 ezer hektoliterre emelkedett. Húsból 1953-ban 24 ezer métermázsát, 1959-ben 33 ezer métermázsát adtunk be.