s

2. Jest pan ministr pro věci zahraniční ochoten
působiti u příslušných ústředních úřadů Českoslo-
venské republiky v tom směru, aby k takovým vý-
jevům, které mohou poškoditi korektní styky mezi
Německou říší a Československou republikou, které
zjistila nejpovolanější osoba, nedocházelo?

3. Jest pan ministr vnitra ochoten dáti tento
případ vyšetřiti?

4. Jest pan ministr vnitra ochoten dáti zahájiti
disciplinární řízení proti oficiálu Laubendorfovi od
státního policejního ředitelství v Českých Budějo-
vicích a podati zprávu o jeho výsledku?

5. Jest pan ministr vnitra ochoten oznámiti věc
příslušnému trestnímu úřadu, aby zkoumal, nejde - li
o trestný čin stíhaný z úřední moci?

V Praze dne 23. dubna 1938.

Jobst,

Hollube, Hirte, E. Köhler, Jäkel, Nickerl, Illing,

Franz Němec, Obrlik, F. Nitsch, Sandner, Knö-

chel, dr Hodina, Sogl, inž. Schreiber, May, Birke,

Knorre, Stangl, Fischer, Rösler.

1339/XI. (překlad).

Interpelace
poslance A. Jobsta
ministrem vnitra,

že z nicotných důvodů byl Konrádu
Hoffmannovi odepřen pohraniční průkaz.

Konrád Hoffmann, dřevař z Kozí Stráně, zažá-
dal u státního policejního úřadu v Horní Plané
o potvrzení pohraničního průkazu, jejž mu vydala
obec Kyselov. Státní policejní úřad v Horní Plané
pohraniční průkaz nepotvrdil, poněvadž jméno a
příjmení majitele průkazu, jakož i označení říšsko-
německé obce Aigen-Schlägel v Horních Rakousích
nebylo uvedeno v českém jazyku. Konrád Hoff-
mann naléhavě potřebuje pohraničního průkazu,
nebo koná dřevařské práce v revíru sonnen-
waldském.

Tento případ křiklavě ukazuje, jakými pro-
středky se statní orgány snaží připravovati pohra-
niční obyvatele o právo na vydaní pohraničního
průkazu, které jim teprve nedávno nejvyšší správní
soud zajistil. Pro obec ležící v Německé říši jest
jen jedno označení, a to německé. Vlastní jména
se nedají překládati do češtiny, ani výnosy ani
protizákonným úřadováním některého státního
orgánu. Žádný československý státní orgán ne-
může žádati, aby místa ležící v Německé říši byla
uváděna česky.

Interpelanti se tedy táží pana ministra:

1. Jest pan ministr ochoten dáti tento případ
vyšetřiti?

2. Jest pan ministr ochoten naříditi, aby Konrádu
Hoffmannovi z Kozí Stráně č. 27, obec Kyselov,

okres Horní Planá, byl ihned potvrzen pohraniční
průkaz?

3. Jaké záruky jest pan ministr ochoten poskyt-
nouti, že státní orgány budou dbáti práva příslu-
šejícího pohraničním obyvatelům na vydávání po-
hraničních průkazů?

V Praze dne 23. dubna 1038.

Jobst,

Hollube, Sogl, Hirte, Illing, Birke, Franz Němec,

Obrlik, Rösler, Axmann, May, Stangl, dr Hodina,

E. Köhler, inž. Schreiber, Jäkel, F. Nitsch, inž.

Lischka, Fischer, Knorre, Nickerl.

Původní znění ad 1339/I.

Interpellation

des Abgeordneten Adolf Jobst
an den Justizminister

wegen Nichteinleitung von Strafunter-
suchungen bei offensichtlichen Schutz-
gesetzdelikten von Seiten Staatsbürgern
čechischer Nationalität.

Am 20. Oktober 1937 erstattete die Gendarmerie-
station in Böhm. Krumau unter Zahl 3410 die
Strafanzeige gegen Franz Tomschi, Schmied in
Priethal, der vom Kreisgerichte in B. Budweis
wegen des Deliktes nach 14 Z. 1 und 5 des
Schutzgesetzes in Untersuchung gezogen und ver-
urteilt wurde. Aus der Gendarmerieanzeige geht
hervor, dass der als Zeuge geführte Franz Cibulka
sich nachstehend geäußert hat: --------------

In dem zu Tk. V 1029/37 des Kreisgerichtes
B. Budweis geführten Strafverfahren sagte Franz
Cibulka bei Gericht folgendermaßen aus: ----------

Die Gendarmeriestation in B. Krunrau wäre ver-
pflichtet gewesen, gegen Franz Cibulka die Straf-
anzeige zu erstatten, denn durch die in der Gendar-
merieanzeige gegen Franz Tomschi niedergelegte
Äußerung geht hervor, daß Franz Cibulka Aus-
drücke gebraucht hat, welche zum Haß und zum
Widerstand gegen anders nationale Staatsbürger
aufreizen. Das Unterlassen der Strafanzeige ist
geeignet, den Glauben an die Untersuchungs-,
Gerichts- und Anklagebehörden zu erschüttern und
in Staatsbürgern deutscher Nationalität den Ein-
druck der Rechtslosigkeit hervorzurufen.

Außerdem wurde auch gegen Franz Cibulka kein
Strafverfahren wegen falscher Zeugenaussage ein-
geleitet, welcher Umstand geeignet ist, bei Staats-
bürgern deutscher Nationalität den Eindruck zu
erwecken, daß sogar bei Strafanklagen zweierlei
Maß angewendet wird.

Die Interpellanten fragen daher den Herrn
Justizminister:

1. Ist der Herr Minister bereit, den dargestell-
ten Sachverhalt erheben zu lassen?


9

2. Ist der Herr Minister bereif, der Staatsan-
waltschaft in Böhm. Budweis den, Auftrag zu er-
teilen, gegen Franz Cibulka die Voruntersuchung
wegen des Deliktes des § 14 des Schutzgesetzes
und wegen falscher Zeugenaussage einzuleiten?

3. Ist der Herr Minister bereit, zu veranlassen,
daß auch in Fällen, in welchem eine Straftat eines
Staatsbürgers čeehischer Nationalität gegeben
erscheint, die Untersuchung gegen den Betreffen-
den sofort eingeleitet wird und ihm nicht Gelegen-
heit gegeben wird, sich dem Verdachte im Wege
der Ablenkung einer Zeugenaussage zu entziehen?

Prag, am 2. April 1938.

Jobst,

Rösler, Sogl, Knorre, E. Köhler, Ing. Karmasin,
Hollube, G. Böhm, Dr. Jilly, Dr. Neuwirth, Jäkel,
May, Stangl, Obrlik, Ing. Králiček, Knöchel,
Nickerl, Dr. Hodina, Klieber, Birke, F. Nitsch.

Původní znění ad 1339/II.

Interpellation

des Abgeordneten Adolf Jobst
an den Eisenbahn- und den Justizminister

wegen Schmähung gegen ein ausländisches

Staatsoberhaupt und respektwidriger

Äusserungen gegenüber den Zentralstellen

von Seiten aktiver Eisenbahner.

Am 20. März 1838 erschienen der aktive Eisen-
bahner Franz Simek, Dobra Voda bei Böhm. Bud-
weis und der pensionierte Eisenbahner Rüzicka
aus Suche Vrbne zirka um 10 Uhr abends im
Gasthause zum Wagner in Suche Vrbne und be-
gannen zu politisieren, obwohl sich keiner der An-
wesenden mit den beiden in ein Gespräch einließ
und Franz simek erklärte hiebei in Anwesenheit
von:

Josef Filetz, Gastwirt in Suche Vrbne 74, Karl
Veite, Pensionist in Suche Vrbne 74, Theodor Ma-
tous, Fleischhauer in Suche Vrbne, Adolf Zeiner,
Holzhändler in Suche Vrbne, Franz Erhard, Typo-
graph in Hlinsko, Hubert Zabransky, Schuhmacher
in Suche Vrbne, Johann Hauber, Fabriksarbeiter in
Suche Vrbne, Josef Kaiser, Landwirtssohn in
Suche Vrbne:

Der pensionierte Eisenbahner erklärte auf eine
Äußerung der Anwesenden hin, daß die Politik
Sache der Herrn in Prag sei: ---------------

Diese Äußerung erweckte bei allen Anwesenden
den Eindruck, daß er hiebei die Mitglieder der
Prager čechoslovakischen maßgebenden Amts-
stellen meine.

Die oben angeführten Aussprüche beinhalten
eine schwere Beleidigung des Staatsoberhauptes

eines benachbarten Staates, mit welchem dieCecho-
slovakische Republik in korrekten Verhältnissen
zu leben behauptet. Es ist klar, daß nicht dde Er-
klärungen der maßgebenden Regierungskreise
letzten Endes entscheidend sind, sondern die Ein-
stellung der Bevölkerung. Abgesehen davon reizen
obige Aussprüche auch zum Hasse gegen die
cechoslovakischen Staatebürger deutscher Nationa-
lität auf.

Die Interpellanten fragen daher die Herren

Minister:

1. Sind die Herren Minister bereit, obigen Vor-
fall strengstens erheben zu lassen?

2. Ist der Herr Juetizmindster bereit, der Staats-
anwaltschaft den Auftrag zu erteilen, gegen Franz
Simek und Růžička das Strafverfahren einzu-
leiten?

3. Ist der Herr Justizminister bereit, über die
erfolgten Schritte zu berichten?

4. Ist der Herr Eisenbaümminister bereit, gegen
den Franz Simek und den Pensionisten Růžička
das Disziplinarverfahren einzuleiten zu lassen?

5. Ist der Herr Eisenibahnminister bereit, dafür
Vorsorge zu treffen, daß die Beamten und Ange-
stellten der čechosl. Staatsbahnen den erforder-
lichen Respekt vor den übergeordneten Amita-
stellen nicht nur bekunden, sondern auch
betätigen?

Prag, am 9. April 1938.

Jobst,

Klieber, Hollube, Birke, G. Böhm, Dr. Hodina,

Knöchel, F. Nitsch, Obrlik, Sogl, Kunz, Wollner,

Sandner, Franz Němec, Knorre, May, Illing, E.

Köhler, Jäkel, Axntann, Kundt.

Původní znění ad 1339/III.

Interpelláció

Benyújtja: Esterházy János nemzetgyűlési
képviselő

az összkormányhoz

a "Prágai Magyar Hírlap" betilthatóságá-
nak kimondása tárgyában.

A csehszlovák állam kormánya, valamint elnöke
Hodža Milán dr. úgy a belföld, mint külföld részé-
re, beszédben, sajtóban és rádióban egyaránt
állandóan azt hangoztatja, hogy Csehszlovákiá-
ban a demokrata kormányzati rendszert kívánja
fentartani, hogy a csehszlovák kormány a nem-
zetiségeket nem nyomja el, hogy a különböző nem-
zeteket a csehszlovák köztársaságban ugyanazon
jogok illetik meg és hogy ezen elvek betartására
a kormányzat összes szervei utasítást kaptak.

A miniszterelnök úr ily irányú utolsó megnyi-
latkozása 1938 március 28. -án az esti órákban volt
és nem egész 24 órával utolsó megnyilatkozása


10

után a prágai büntető bíróság az államügyészség
indítványára helybenhagyta a Csehszlovákiában
élő magyarság egyetlen reprezentációs lapjának
a "Prágai Magyar Hirlap" 1938 március 26. -iki
számának elkobzását és egyben kimondotta, hogy
a "Prágai Magyar Hirlap" kiadása betiltható.

Mindenekelőtt a magyarságot vérig sértő intéz-
kedés jogi részével foglalkozunk.

Az államügyészség indítványában arra hivat-
kozott, hogy a "Prágai Magyar Hirlap" 1937 októ-
ber 3. -ika és 1938 március 17. -ike között ötször lett
elkobozva és így "a lap aránylag rövid idon belül
tobbizben lett elkobozva a rendtorvény alapján. "

Naponta megjelenő lapnál azt állítani, hogy kö-
zel hat hónapos időn belül ötszöri kobzás a köztár-
saságban gyakori, a cinizmussal határos, mert ha
250 példányból otot elkoboztak, az nem tekinthető
rövid idon belüli többszöri kobzásnak. A kommu-
nista "Rudé Právo"-t és "Slovenské Zvesti"-t na-
ponta kobozzák el, bármely más kormány lapot
ezen félév alatt gyakrabban koboztak el mint öt-
ször, de mert a "Prágai Magyar Hírlap"-öt fél-
év alatt a mostani mozgalmas időben és a lehetet-
len cenzúra gyakorlat mellett ötször elkobozták,
az magyar lapnál gyakori elkobzás és megfelel
Hodža miniszterelnök úr demokráciájának és az
általa hangoztatott nemzeti egyenjogúságnak,
kibékulésének és az 1937 február 18. -iki politikája
folytatásának. Ez az a folytatás, amiből nem ké-
rünk, ami ellen tiltakozunk.

De nem is igaz az államügyészség indítványa,
mert az ot elkobzásból a kerületi bíróság határo-
zata kiadása napján csak egy kobzás, az 1937
október 3. -iki számnak elkobzása volt jogerosen
helybenhagyva, mig a többi négy birósági hatá-
rozat ellen beadott kifogás mindmáig jogerősen
elintézve nincsen.

Jellemző a szociáldemokrata igazságugyminisz-
ter utasítására eljáró államügyészség működésé-
re, mikor ót ügyben hivatkozik bírósági jóváhagyó
végzésre, holott hivatalból van tudomása arról,
hogy eddig az ot kozul csak az egyik van hely-
benhagyva és az az egy is kb. hat hónap elottrol
kelt. Tehát most a "Prágai Magyar Hirlap" betilt-
hatóságát a prágai kerületi bíróság tulajdonképen
egy 1937 október 3. -án tortént kobzás alapján
mondotta ki. Ebből vonja le azt a következtetést,
hogy a lap "aránylag rövid idon belül tobbizben
jogerősen el lett kobozva. "

Hogy mennyire helytelenül járt el úgy az állam-
ügyészség, mint a prágai kerületi bíróság, mi sem
bizonyítja jobban, mint a prágai felsobiróság
1934 július 10. -én hozott Tsv 637/34 számú hatá-
rozata, melyben a betilthatóság kimondhatósága
ellen beadott panaszt elutasította azon az alapon,
hogy dontőnek kell tekinteni azt, vájjon a betilt-
hatóság kimondásáról szóló végzés napján az elő-
ző elkobzásokról rendelkező végzések jogerősek
már vagy sem. A betilthatóság kimondása napján
1938 március 29. -én csak az 1937 október 3. -iki
szám elkobzása tárgyában hozott végzés volt jog-
erős, ez az egy végzés magában véve pedig nem
elegendő a betilthatóság kimondására, mint azt
már fentebb kifejtettük.

Az az öt elkobzás is azonban, amelyre az állam-
ügyészség hivatkozik, nagyon erőltetett volt.

így az 1937 október 3, -iki számot a következő
két kitétel miatt kobozták el:

I. "Ezzel ellentétben azt tapasztaljuk, hogy
magyar vidékeken már 2-5 csehszlovák gyermek
részére is állandóan ujabb iskolákat emelnek,
melyeket magyar gyermekekkel töltenek meg; a
magyarság ma sem részesedik a költségvetések ot
megillető hányadában; a magyar nyelv jogait ille-
tőleg a gyakorlat a régi maradt. Oldalakon foly-
tathatnám... "

II. "A rendkivüli kiadások fedezetét illetően az
a terv merült fel, hogy erre külföldi hitelt vesz-
nek igénybe. A kormány asztalán éppen két elő-
nyös külföldi ajánlat fekszik e tárgyban. "

Az államügyészség által hivatkozott TI 545/37.
számú ugyben a kerületi bíróságnak még foglal-
koznia kell a "Prágai Magyar Hírlap" 1937 de-
cember 16. -i szamának elkobzásával. A számot el-
kobozták, mert "Kánonjogi és ténybeli tévedések
egy sajtóhelyreigazítás korul" cim alatt egy cseh-
szlovák római katholikus egyházfő válaszol a prá-
gai államügyészségnek a lapban megjelent "Erő-
szakosan tartottak gyászmisét Masaryk temetése
napján az ungvári romai katholikus templomban"
cikkre küldött helyreigazításra és tárgyilagosan
minden gyűlölködés felkeltése nélkül egyszerűen
kimutatja a prágai államügyészség kánonjogi és
ténybeli tévedéseit. Ez az elkobzás még 1938 már-
cius 29. -én jogerősen nem volt helyben hagyva.

A prágai kerületi biróság által hivatkozott és
TI 45/38. szám alatt felfolyamodás alatt álló ügy-
ben a "Prágai Magyar Hirlap" 1938 február 5. -iki
számáról van szó, mely szám tartalmazta a ma-
gyarság osz vezérének, parlamenti klubelnökének
Dr. Szullő Gézának beszédet, mely beszédből a kö-
vetkező részt kobozták el:

"... úgy hiszi és vallja most Hodža miniszter-
elnök úr, hogy mind a szlovák népnek a lelkivilá-
gát álprofétákkal és renegátokkal meg tudja má-
sítani, tömegmegmozdulással a históriai lelket
ezekben a népekben ki tudja olni és át tudja őket
gyúrni csehszlovákokká. Pedig a szlovákból nem
lesz csehszlovák, hanem szlovák marad, a német-
ből nem lesz csehszlovák, de német marad. "

"... ez nem áll! Éppen ugy nem áll az sem, hogy
van itt magyarul beszélő, de csehszlovákul érző
magyar lélek. Ilyen nincs. "

Más államokban egy nemzet vezérének, parla-
menti klubelnökének megnyilatkozását soha sem
cenzurázzák, ez csak nálunk lehetséges. Ezzel
egyidejűleg elkobozták a lap vezércikke két kisebb
részét is, mert Szullo dr. beszédével foglalkozott.

A negyedik ügyben, ahol a kobzás ellen beadott
kifogások első tárgyalására a határnap csak 1938
április 7. -ére von kituzve, a lap 1938 február 27. -iki
számáról van szó. Ezt a lapszámot elkobozták
azért, mert egyrészt közölte jelen sürgős inter-
pellácio benyújtójának a "Slovák"-ban megjelent
cikkét, másrészt inert megírta, hogy a kormány az
expozé megszövegezésében nem egységes és hogy
ezért kellett a parlament ülésesét március negye-
dikére elhalasztani és hogy a német aktivista pár-
tokat a kormányból kihajózzák. Mindnyájan tud-
juk, hogy mindaz, ami az elkobzott számban volt
az igazságnak megfelel és a lapot mert megirta
az igazságot az itt uralkodó demokrácia szelle-
mének megfelelően elkobozták.

A kerületi bíróság határozatával idézett TI
232/38. számú ügyben 1938 március 29. -én még a
kifogások benyújtására szolgáló határidő sem járt


11

le. Ezt a számot azért kobozták el, mert Enhuber
szenátor paralmenti beszédéből a következőket kö-
zölte: []. Ezen hat szóért kobozták el ezt a számot
és meg vagyunk győződve arról, hogy mindenütt
a világon ahol parlament van, joggal csodálkoz-
nak a híren, hogy egy tekintélyes napilapot elko-
boztak azért, mert egy törvényhozónak a parla-
mentben elhangzott beszédéből hat szót szószerint
leközölt.

A csehszlovák állam kormányzata előszeretettel
hirdeti, hogy itt demokrácia uralkodik. Előszere-
tettel mutatnak rá egyes szomszéd államokra,
hagy ott állítólag nincs demokrácia.

Minket magyarokat e tekintetben elsősorban a
magyar törvényhozás érdekel és meg kell állapí-
tanunk, hogy Magyarországon olyan törvényes
intézkedés nincsen, hogy törvényhozónak a tör-
vényhozás bármely házában elhangzott beszédjét
el lehessen kobozni. Tudjuk, hogy ilyesmi a nyu-
gati államokban sem lehetséges. Ez kizárólag a
csehszlovák állam demokráciájának a talál-
mánya, csak nálunk cenzurázzák a törvényhozók
beszédét, csak nálunk nem szabad tudnia a válasz-
tónak, hogy az általa választott képviselő a par-
lamentben mit mondott. Az is az itteni demokrá-
ciához tartozik, hogy a beszéd elhangzik, a lapok
órákkal a beszéd elhangzása után leközlik annak
tartalmát és a lap szétküldése után órákkal tudják
csak meg, hogy valamely törvényhozónak beszé-
déből mit cenzuráztak és így teljesen ki vannak
szolgáltatva a cenzúrák minden ténykedésének.

Föntebb kimutatuk, hogy itt önkényes, indo-
kolatlan intézkedések történtek és el vagyunk
szánva arra, hogy amennyiben nem kapunk teljes
elégtételt az interpelláció tárgyává tett sérelmünk-
őrt, a müveit nyugat demokráciája elé terjeszt-
jük a csehszlovák kormányzatnak a magyar sajtó
elleni gyakorlatát, rámutatunk a parlamenti cen-
zúrára is. hogy végre Anglia is tisztám lássa, hogy
itt mi történik a magyar kisebbséggel. Azért em-
lítjük Angliát, mert Hodza miniszterelnök úr 1938
március 28. -i rádiószózatában nyíltan elismerte
Angliának a jogát, hogy a Csehszlovákiában élő
u. n. kisebbségi nemzetek sorsával törődjék és így
senki sem vádolhat bennünket államellenességgel
akkor, amikor mi is azt az utat követjük, amit
Hodža miniszter elnök úr jelölt ki előttünk és fel-
hívjuk Anglia figyelmét erre az esetre is.

Az adott esetben a csehszlovák kormány nem
hivatkozhatik arra, hogy bírósági aktusról van
szó, mert úgy az egyes elkobzások, mint a lapok
betilthatóságának kimondása iránti indítvány elő-
terjesztése az államügyészségek kizárólagos ha-
táskörébe tartozik, már pedig az igazságügyi
szervezeti szabályok és bűnvádi perrendtartás ren-
delkezései szerint az igazságügyminiszternek uta-
sítási joga van az államügyészségekkel szemben,
úgy hogy az államügyészségek minden egyes tény-
kedéséért az igazságügyminisztert tereheli a fele-
lőség.

Mindezek alapján kérdjük az összkormányt:

1. Van-e tudomása arról, hogy a prágai kerületi
büntető bíróság Tl 296/38/2. sz. határozatával a
prágai államügyészség Tíz 325/38. számú indít-
ványára kimondotta a "Prágai Magyar Hírlap"
napilap betilthatóságát;

2. Van-e tudomása arról, hogy a prágai kerületi
bíróság a betilthatóságot kimondotta azon az ala-

pon, hogy a lap 1937 október 3. -tól 1938 március
17. -ig ötizben volt- elkobozva és ebből arra követ-
keztet, hogy a lap aránylag rövid időn belül több-
ször volt elkobozva és hogy a kerületi bíróság ki-
fogásolt határozata kiadása napján az abban idé-
zett öt kobzásból csak az első volt jogerősen hely-
ben hagyva;

3. Hajlandó-e az ügyet kivizsgáltatni és az
államügyészség indítványáért és a kerületi bíró-
ság határozatáért felelős személyekkel szemben a
fegyelmi eljárást haladéktalanul megindítani;

4. Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr útján
a prágai államügyészéget sürgősen utasítani,
hogy a lap betilthatósága iránt benyújtott indít-
ványát haladéktalanul vonja vissza;

5. Hajlandó-e utasítani a prágai államügyész-
séget és általában a köztársaságban működő min-
den ügyészséget, hogy lapok betilthatóságának
kimondása iránt indítványt ne nyújtson be;

6. Hajlandó-e haladéktalanul törvényjavaslatot
benyújtani a képviselőházban, amellyel mindazon
antidemokratikus rendelkezéseket hatályon kívül
helyezik, melyek a lapok betilthatóságát lehetővé
teszik és végül

7. Hajlandó-e a törvényhozás elé oly indítványt
terjeszteni, mely a jövőben lehetetlenné teszi tör-
vényhozók parlamenti beszédjének cenzúrázását.

A sürgősséget szociális és humánus szempontok
indokolják, amennyiben lap állandóan fenyegető
betilthatósága a vállalatnak számos nyomdász-
alkalmazottját és tisztviselőjét s azok családjait
egzisztenciájában ingatja meg, ez pedig semmi-
képen sem felel meg a Masaryk humanista szelle-
mének örökét valló demokráciának.

Prága, 1938 március hó 31.

Esterházy,

Szentiványi, Dr. Szüllö, A. Nitsch, Dr. Holota, Dr.
Korláth, Petrásek, Jaross, Dr. Porubszky, Wollner,
Axmann, E. Köhler, Birke, Dr. Köllner, Ing. Kün-
zel, Kundt, Ing. Lischka, May, Ing. Peschka, Franz
Němec, Dr. Peters, Ing. Richter, Dr. Zippelius,
Fischer, Dr. Neuwirth, Dr. Hodina, Hollube, Ing.
Králíček, Jäkel, Dr. Jilly, Iliin g, Ing. Karmasin, F.
Nitsch, G. Böhm, Frank, Hirte, Dr. Kellner, Obrlik,
Rösler, Knorre, Sogl, Gruber, Knöchel, Ing.
Schreiber, Jobst, Nickerl, Klieber, Dr. Rosche,
Sandner, Stangl.

Původní znění ad 1339/IV.

Interpellation

des Abgeordneten Guido Klieber
an den Minister für nationale Verteidigung

wegen grundloser Belästigung und

Minderung des öffentlichen Ansehens

durch Militärpatrouillen.

Am 23. März 1938 verrichtete Robert Hampel,
----------auf seinem Felde Anbauarbeiten. ----------


12

Nach 10 Uhr vormittags wurde er von der Militär-
patrouille kontrolliert und wies derselben die

Legitimation vor, welche im-----------zum

Betreten des Waldes - Robert Hampel ist
auch Waldbesitzer - berechtigt. Diese Legi-
timation wurde als nicht genügend bezeich-
net, worauf sich die Patrouille entfernte. Nach
kurzer Zeit erschien eine zweite Patrouille, rich-
tete die gleiche Anforderung an Robert Hampel
und bezeichnete gleichfalls die Waldlegitimation
als ungenügend. Die Patrouille forderte Herrn
Hampel auf, mit ihr zu der 5 km weit entfernten
Gendarmerie zu gehen. Trotz des Hinweises auf
die dringenden Anbauarbeiten und des gestellten
Ersuchens bis mittags 12 Uhr zu warten, wurde
Hampel unter Gewaltandrohung mit aufgepflanz-
tem Bajonett vom Felde abgeführt, wo er seine
Arbeiter allein zurücklassen mußte.

Auf der Gendarmeriestation-----------lieferte

ihn die Eskorte ab und erstattete die Meldung.
Die Gendarmerie forderte Herrn Hampel lediglich
auf, sich außer der Waldlegitimation noch eine
Feldlegitimation zu verschaffen und entließ ihn.

Herr Robert Hampel steht im 57. Lebensjahr,
ist vollkommen unbescholten, Vater von 8 minder-
jährigen Kindern und wird durch diese Eskortie-
rung gleich einem Schwerverbrecher in seinem
guten Rufe geschädigt. Da doch durch die vorge-
zeigte Waldlegitimation die Identität hinreichend
festgestellt war, hätte, wenn das Erfordernis einer
Feldlegitimation außerdem besteht, die Anzeige
an den Gendarmerieposten genügt.

Die Interpellanten fragen den Herrn Verteidi-
gungsminister:

1. Ist der Herr Minister bereit, den Vorfall
untersuchen zu lassen?

2. Welche konkreten Verfügungen hat der Herr
Minister getroffen, um derartig sinnlose Belästi-
gungen unbescholtener Staatsbürger unmöglich zu
machen?

Prag, am 23. April 1938.

Klieber,

Hollube, Birke, G. Böhm, Axmann, Fischer, Hirte,

E. Köhler, Obrlik, Ing. Schreiber, Nickerl, Ing.

Lischka, Franz Němec, Sogl, lobst, Dr. Hodina,

Rösler, May, Illing, Jäkel, Knorre, Stangl.

Původní znění ad 1339/V.

Interpellation

des Abgeordneten Hubert H. Birke
an den Innenminister

wegen gesetzwidriger Beschränkung
kurzer, handgeschriebener Aufrufe.

Johann Blaschka in Ober-Döberney, Bezirk Ar-
nau, suchte bei der staatlichen Polizeiexpositur in
Arnau um die Bewilligung an, im Aushängekasten
in Döberney folgenden handgeschriebenen Aufruf
auszuhängen:

"Weit über 100 organisierte Mitglieder zählt
die Ortsgruppe in Döberney. Bist Du schon Mit-
glied der Volksbewegung? Wenn nicht, dann trete
heute noch in die Reihen Konrad Henleins! Ab
31. V. d. J. ist allgemeine Mitgliedssperre. "

Der Leiter der staatlichen Polizeiexpositur
Dr. B욝ak erklärte, daß die Bewilligung zum
Aushange des handgeschriebenen Aufrufes auf
Grund des Versammlungsverbotes nicht erteilt
werden könne.

Der Bezirksleiter der Sudetendeutschen Partei
aus Arnau, Anton Jatsch und Johann Blaschka
verlangten hierauf einen schriftlichen Bescheid
über das Verbot. Dr. Bešak erklärte, daß er keine
Zeit habe und es auf Grund des Versammlungs-
verbotes nicht bewilligen könne.

Abgesehen davon, daß die staatliche Polizei-
behörde in Arnau zum Aushange von hand-
geschriebenen Aufrufen eine besondere Bewilli-
gung vorschreibt, sind die von Dr. Bestak ange-
gebenen Begründungen gegen die Bewilligung des
Aushanges und gegen die Verweigerung der
schriftlichen Ausfertigung des Bescheides rechts-
widrig, unlogisch und widersinnig.

Die Interpellanten richten an den Herrn Mini-
ster des Innern die Anfrage:

1. Ist der Herr Minister bereit, den Vorfall un-
tersuchen zu lassen?

2. Ist der Herr Minister bereit, den Leiter der
staatlichen Polizeiexpositur in Arnau die gesetz-
lichen Bestimmungen über den Aushang handge-
schriebener Aufrufe und über die Herausgabe
schriftüicher Bescheide in Erinnerung bringen zu
lassen?

Prag, am 23. April 1938.

Birke,

Hollube, Axmann, Hirte, Rösler, Nickerl, Jobst,

Illing, Sogl, Jäkel, May, E. Köhler, Obrlik, F.

Nitsch, Knorre, Stangl, Fischer, Dr. Hodina, Franz

Němec, Ing. Schreiber, Gruber.

Původní znění ad 1339/VI.

Interpellation

des Abgeordneten Ernst Köhler
an den Minister des Innern

wegen gesetzwidrigen Vorgehens der
staatlichen Polizeibehörde in Dux bei der
bei Josef Köhler in Herrlich vorge-
nommenen Hausdurchsuchung.

Am 17. März 1938 wurde bei Josef Köhler, Zim-
merpolier in Herrlich, Liebeschgasse 174, Bezirk


13

Dux, durch die Duxer Staatspolizeibehörde eine
Hausdurchsuchung vorgenommen; da die Organe
nichts Verdächtiges ermitteln konnten, verlangte
der Beteiligte eine Bestätigung darüber. Trotz
mehrmaliger Vorsprache bei der Staatspolizeibe-
hörde in Dux erhielt er die verlangte Bestätigung
nicht, sondern lediglich ein Schriftstück, dessen
Text lautet:

"V Duchcove, dne 17. března 1938.

Befehl zur Haus- und Personen-Durchsuchung.

Durch Sicherstellung kommt hervor, daß in
Ihrer Wohnung Sachen sein können, welche ab-
stammen event. sich auf eine Straftat beziehen.
Ich ordne an, daß auf Grund des i 141 des Str. -
Ges. in Ihrer Wohnung die Hausdurchsuchung
durchgeführt werde. "

Stampiglie, Unterschrift unleserlich.

Die staatliche Polizeibehörde in Dux wäre ver-
pflichtet gewesen, dem Josef Köhler in Sinne des
§ 142, Abs. 4, der St. P. O. eine Bestätigung dar-
über auszufolgen, daß bei ihm nichts Verdächti-
ges ermittelt worden ist.

Der Text des ihm zugesandten Schriftstückes
widerspricht jedoch nicht nur den Bestimmungen
der St. P. 0., sondern auch denen der Sprachen-
verordnung Nr. 17/1926 Slg., denn der Stil und
die Rechtschreibung des herausgegebenen Schrift-
stückes können überhaupt nicht als deutsche Über-
setzung angesprochen werden.

Die Interpellanten stellen dahen an den Herrn
Minister die Anfragen:

1. Ist der Herr Minister bereit, den Fall unter-
suchen zu lassen?

2. Ist der Herr Minister bereit; der staatlichen
Polizeibehörde in Dux die Bestimmungen der St.
P. 0. über Hausdurchsuchungen und die Bestim-
mungen der Sprachenverordnung in Erinnerung
zu bringen? 

Prag, am 23. April 1938.

E. Köhler,

Hirte, Hollube, Knorre, Dr. Hodina, Nickerl, Fr.

Nitsch, Birke, Jobst, Illing, In g. Schreiber, Jäkel,

Obrlik, Stangl, May, Fischer, Rösler, Sogl, Kundt,

Franz Němec, Sandner.

Původní znění ad 1339/VII.

Interpellation

des Abgeordneten Karl Graber
an den Aussen- und an den Innenminister

wegen ungebührlichen Benehmens des

Leiters der Staatspolizeibehörde

Prachatitz, Aktuar Hummel, gegenüber

der reichsdeutschen Staatsangehörigen

Frau Christine Renner.

Am 6. April 1938 kam um 10 Uhr vormittag«
die reichsdeutsche Staatsangehörige Christine
Renner, Private in Prachatitz, Deutsche Kolonie
319, zum Meldeamt der staatlichen Polizeibehörde
in Prachatitz, um sich bei dem Leiter, Aktuar
Hummel, wegen eines ihr unklaren Punktes im
Meldeformular zu erkundigen. Aktuar Hummel
packte sie beim Arme, schob sie zur Seite und
sagte im barschen Tone, für diese Sachen habe er
für Ausländer keine Zeit. Hierauf erwiderte Frau
Christine Renner, es wäre besser, er ginge mit
ausländischen Staatsangehörigen anders um.
Nachdem sie sich außerhalb des Amtes durch
einen Dolmetsch den unklaren Punkt hatte er-
klären lassen, kam sie neuerlich zum Aktuar Hum-
mel, um sich abzumelden. Dieser jedoch erklärte,
er hätte jetzt keine Zeit, sie solle Nachmittag
wieder kommen. Am Nachmittag ging sie wieder
auf das Meldeamt, das Formular war wieder un-
richtig ausgefüllt und Aktuar Hummel zeigte ihr
nun, wo sie die Nummer des Ansuchens um ihre
Aufenthaltsbewilligung einzusetzen habe. Als sie,
schon zum vierten Male, neuerlich zu Aktuar
Hummel kam, teilte er ihr mit, er hätte ein Pro-
tokoll aufgenommen und sie müsse dieses unter-
schreiben. Soweit er ihr den Text des Protokolls
übersetzte, entnahm sie, daß in dem Protokolle
unwahre Angaben enthalten waren, nämlich, daß
sie nicht nur gesagt haben soll, er solle mit aus-
ländischen Staatsangehörigen anders umgehen,
sondern, daß sie außerdem noch die Drohung
ausgesprochen haben soll, es werde eine andere
Zeit kommen u. ä. Da Frau Christine Renner die
cechische Sprache nicht beherrscht, verweigerte
sie die Unterschrift. Nach nochmaliger Aufforde-
rung seitens des Aktuars Hummel und nochma-
liger Verweigerung der Unterschrift seitens Frau
Christine Renner, rief Aktuar Hummel einen uni-
formierten Wachmann und zwei weitere Beamte,
darunter Dr. Smolik telephonisch herbei und
drohte Frau Christine Renner in deren Gegenwart,
sie im Falle der Verweigerung der Unterschrift,
verhaften zu lassen. Frau Christine Renner wei-
gerte sich nochmals, ihre Unterschrift unter un-
wahre Angaben zu setzen und brach hierauf in-
folge der Aufregung zusammen. Daraufhin wurde
sie von Aktuar Hummel ohne schriftlichen Be-
scheid zu 100 Kč Geldstrafe oder drei Tagen
Arrest verurteilt. Ihr Reisepaß, der bei der Poli-
zeibehörde lag, wurde ihr erst nach Bezahlung
der Geldstrafe ausgefolgt.

Die Interpellanten richten daher an den Herrn
Außenminister und an den Herrn Innenminister
die Anfragen:

1. Ist der Herr Außenminister bereit, den Fall
untersuchen zu lassen und bei den Zentralbehörden
des Staates in dem Sinne einzuwirken, daß die
untergeordneten Organe entsprechend den korrek-
ten Beziehungen zwischen dem Deutschen Reiche
und der čechoslovakischen Republik angewiesen
werden, reichsdeutsche Staatsangehörige vor Se-
choalovakischen Behörden anständig und höflich
zu behandeln.

2. Ist der Herr Innenminister bereit, den Fall
untersuchen zu lassen?

3. Ist der Herr Innenminister bereit, gegen den
Aktuar Hummel von der Staatlichen Polizeibe-
hörde in Prachatitz das Disziplinarverfahren ein-


Související odkazy



Přihlásit/registrovat se do ISP