Původní znění ad 938/I.

Interpellation

des Abgeordneten Windirsch und Genossen

an den Eisenbahnminister

betreffend die Schwebebahn in Johannisbad.

Am 25. Jänner 1931 ist der Betrieb der Schwebebahn, die den Verkehr von Johannisbad nach der Schwarzbergbaude im Riesengebirge vermittelt, durch eine Störung unterbrochen worden. Die Zeitungen berichteten darüber folgendes:

"Zwei Wagen der Bahn gelangten bis zur Baude, als sich aber der dürfte Wagen, der vom 25 Personen besetzt war, in der Mitte der Strecke, 70 Meter über der Ende schwebend, befand, versandeter elektrische Strom. Der Wagen bebe von 8 Uhr abends bis ¹/₂4 Uhr früh an derselben Stelle hängen, bevor es gelang, die Schwierigkeiten zu beheben."

Zu dieser Angelegenheit Gerte sich auch Prof. Dr. F. Niethammer von der Deutschen technischen Hochschule in Prag wie folgt:

"Die Betriebsstörung auf der Drahtseilbahn hat ihren wesentlichen Grund in der zu weit getriebenen Sparsamkeit. Im Ausland wird allgemein Gleichstrom mit einer Reservebatterie verwendet, so daß bei Störungen in der Zuleitung mit der Batterie die Fahrt vollendet werden kann. In Johannisbad ist unmittelbarer Drehstromantrieb, natürlich ohne Batterie, ausgeführt worden. Im Auslande wird ein Dieselmotor oder eine andere Kraftmaschine als Reserveantrieb vorgesehen, so daß bei gänzlichem Versagen der Elektrizität immer noch eine Antriebskraft zur Vollendung einer Fahrt vorhanden ist. Als Zuleitung zur Bergstation ist nur Erdkabel am Platze, da eine Freileitung, wie sie in Johannisbad verwendet wurde, im Gebirge durch Wind und Raubreif und andere Störungen stets stark gefährdet ist."

Es verlautet, daß die Schwebebahn von der Firma Wisner in Chrudim ausgeführt worden sein soll. Die genannte Firma betreibt eine kleine Maschinenfabrik mit Eisengießerei um Kupferschmiede und hat auf dem Gebiete des Baues wohn Schwebebahnen keine Erfahrungen. Die Schwebebahn Jöhannisbad - Schwarzbergbaude ist überhaupt der einzige Bau dieser Art, den die genannte Firma ausgeführt hat.

Nachdem das Eisenbahnministerium dem Vernehmen nachscholl in Bälde daran gehen will, eine Schwebebahn zur Jeschkenhöhe im Bezirke Reichenberg zu erbauen, deswegen ist es nicht gleichgültig, zu fordern, daß diesem Bau in entsprechender Weise ausgeführt und dabei ein System ausgewählt wird, das neben der Gewährung der weitestgehenden Sicherheit für die Fahrgäste auch die richtige Funktionierung garantiert. Neue Bauten, die von dem Eisenbahnministerium zur Durchführung gelangen, dürfen nicht an irgend eine Firma ohne besondere Erfahrungen im Schwebebahnbau vergeben werden, sondern es ist notwendig, daß mit dem Bau nur eine solche Firma betraut werden darf, deren bisherige Betätigung die Garantie dafür gewährleistet, daß alle gestellten Bedingungen, was Betriebssicherheit und gute Funktionieren betrifft, erfüllt werden.

Der Herr Eisenbahnminister wird gefragt:

1.) warum die Ausschreibung der Errichtendes Baues der Schwebebahn Johannisbad - Schwarzbergbaude nicht öffentlich erfolgt ist,

2.) warum eine Firma mit der Ausführung dieses Projektes betraut wurde, die auf dem Gebiete der Errichtung von Schwebebahnen keine Erfahrungen besaß,

3.) ob es bereit ist, darauf Einfluß zwo nehmen, daß beider Neuerrichtung von Schwebebahnen eine öffentliche Projektsund Bauausschreibung erfolgt.

Prag, am 3. Feber 1931.

Windirsch,

Oehlinger, Böllmann, Hodina, Krumpe, Dr. Kafka, Kunz, Bobek, Greif, Wagner, Viereckl, Zierhut, Halke, Platzer, Gläsel, Prause, Jelinek, Dr. Peters, Böhm, Dr. Petersilka, Heller.

 

Původní znění ad 938/II.

Interpelláció

a Pénzügyminiszter Úrhoz,

a beregszászi Pénzügyigazgatóságnak a polgári peres ügyekben követett illeték kiszabási eljárása ellen.

Beadják: Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai.

Polgári peres ügyek illetékkiszabására nézve az 1911 évi 43, törvény határozmányai ma is érvényesek. Az idézett törvény a járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyekre nézve az illetéket énekfokozatok szerint fix összegben határozza meg; a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyekben pedig a pertárgy értékének bizonyos százaléka szerint. Az illeték-tőrvény, megegyezöleg a polgári perrendtartásról szóló tőrvény rendelkezésével az értékhatárt a járásbírósági hatáskör tekintetében 2500-koronában állapította meg. Az értékhatárt azonban a polgári perrendtartást módositó novella 5000 koronára emelte fel. A polgári perrendtartást módosító novellának az értékhatár felemelésére vonatkozó intézkedése szükségképpen maga után vonta volna az illeték kiszabásánál az új gyakorlat követését.

A beregszászi Pénzügyigazgatóság azonban nem vett tudomást az értékhatár megváltoztatásánál és továbbra is százalék szerint rója ki az illetéket a 2500 koronán felőli polgári Peres ügyekben egeszen 5000 koronáig, jóllehet az értékhatár felemelése és ezzel a járásbírósági hatáskökiterjesztése azzal a konzekvenciával járt volna, hogy az illeték kiszabási tőrvény intencióinak megfelelelően a járásbírósági hatáskörbe utalt ügyekben fix ősszegben történjék az illeték kiszabása. A gyakorlat ezzel szemben az, hogy a járásbírósági hatáskörbe utalt ügyek egy részénél fix összegben, más ügyekben pedig százalék szerint, förténik a kiszabás ellentétben a múlttal, amikor is a járásbórsági ügyekben egységes kiszabás divott.

A jrárásbirósági ügyeknek két módozat szerint való megilletékelése a felekre nézve kétségtelen anyagi hátrányt jelent, mert a fix összegű illetékkiszabás kisebb megterhelést jelent, mint a százalékszerinti. A felek akisebb ősszegű illeték kedvezményét a polgári perrendtartás novellizációja folytán 5000 koronáig élvezhetnék. Ezen kedvezménytől azonban elesnek, mert a pénzügyi hatóság nem törődik az ügyek új értékhatáraival és illeték kirovását továbbra is a régi gyakorlat szerint eszközli.

Tisztelettel kérdem Miniszter Urat,

hajlandó-e a beregszászi Pénzügyigazgatóságot utasítani arra nézve, hogy az illeték kiszabásánál, vegye tekintetbe az értékhatárt felemelő novella azon következményét, mely szerint 2500 koronán felül is egészen 5000 koronáig értékfokozatok szerint fix összegben vesse ki az illetéket.

Kérdem még, hajlandó-e a polgári perrendtartás novellizációja óta máig a 2500 koronán felüli 5000 koronáig terjedő pereknél a százalék szerint kivetett illetéktöbblettel megrövidített feleket kártalanítani, illetve az általuk fölöslegesen befizetett ősszegeket visszatéríteni?

Prága, 1931. jan. 29.

Hokky,

dr. Jabloniczky, ing. Kallina, dr. Keibl, Horpynka, dr. Hanreich, dr. Hassold, Matzner, dr. Schollich, Szentiványi, Nitsch, dr. Törköly, dr. Holota, dr. Szüllö, Fedor, Dobránsky, Knirsch, ing. Jung, Krebs, Simm, Geyer, Köhler, Schubert, Kasper.

 

Původní znění ad 938/III.

Interpelláció

az Igazságügyi Miniszter Úrhoz

a magyar nyelvű egységes ügyvédi és bírói vizsga tárgyában.

Beadják: Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai.

Az ügyvédi és bírói hivatás gyakorlásának előfeltételét képező egységes ügyvédi és bírói vizsga cseh, szlovák, ruszin és német nyelveken tehető le, s így a magyar kisebbség el van zárva annak a lehetőségétől, hogy a vizsgát anya nyelvén tegye le. Ez az egyenlőtlen elbánás, a több mint hétszázezer lelket számláló magyar kisebbségre nézve sulyosan sérelmes, de kárára van az igazságszolgáltatás érdekeinek is. A jogkereső közönségnek ugyanis módjában van, ott ahol ennek törvényszabta feltételei biztosítva vannak, a kisebbségi magyar nyelven fordulni a bírósághoz. Számos olyan bírság van, ahol az ügyvéd és bíró egyaránt magyar nyelven látja el funkcióját. Ma az még nem képez nehézséget, mert elegendő számban áll rendelkezésre a magyar jogterminológia használatában jártas jogász, de ezeknek kidőltével utánpótlás sehonnan sem várható, mert az új magyar jogász generáció reánézve idegen nyelven nyer kiképzést és a magyar jogi fogalmak és meghatározások ismeretlenek lesznek előtte. Így kerül azután a gyakorlati életbe, ahol elölről kell kezdenie tanulását, mert, ha kisebbségi bíróság területén műkődig, úgy el kell sajátítani a jogi fogalmak magyar elnevezéseit is. Ugyanakkor az ügyvédi vizsgára is készülnie kell, természetesen ismét nemz anyanyelvén. A magyarságot számarányánál fogva feltétlenül megilleti a jog ahhoz, hogy a soraiból jogi pályára készülő ifjú anyanyelvén tehesse le az egységes ügyvédi és bírói vizsgát, annál is inkább, mert ez a jog a számszerint kisebb ruszinokat is megilleti, másrészt pedig azért a gyakorlatban anyanyelvén fogja és tudhatja hivatását betölteni. A jogászképzés alapossága érdekében szükséges, hogy az azon a nyelven történjék, amilyenen az illető jogi pályára lépő ifjú praktizálni fog. Tovább menve, el kell ösmerni, hogy az igazságszolgáltatás érdekei is ezt kívánják, mert nehéz ám olyan nyelven, mégha az anyanyelv is az egy hivatást betölteni, amelyre más nyelven kapott kiképzést az illető.

Az egyenlő elbánás demokratikus követelménye, a magyarság arányszáma és az igazságszolgáltatás érdekei, mindszükségessé teszik az egységes ügyvédi és bírói vizsga magyarul való letételének biztosítását, éppen azért kérdem Miniszter Urat:

Hajlandó-e a kérdés igazságos megoldása végett intézkedéseket tenni, akár egy törvényjavaslat elkésztésével, akár rendelet utján, mely által lehetővé tenné, hogy a magyar kisebbség anyanyelvén tehesse le az egységes ügyvédi és bírói vizsgát.

Prága, 1931. jan. 29.

Hokky,

dr. Jabloniczky, Dobránsky, ing. Kallina, dr. Schollich, Horpynka, dr. Keibl, Szentiványi, Nitsch, dr. Holota, Geyer, Schubert, Karper, Köhler, Simen, Krebs, ing. Jung, Knirsch, Fedor, dr. Szüllö, dr. Hassold, Matzner, dr. Hanreich, dr. Törköly.

 

Původní znění ad 938/IV.

Interpelláció

a Népjóléti Miniszter Úrhoz

az užhorodi betegsegélyző Pénztárnak azon törvénytelen eljárása tárgyában, mely szerint az emliett hivatal felvilágosítást csak bélyeges beadványokra ad.

Beadják: Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai.

Az užhorodi Betegsegélyző Pénztár a felvilágosítást kérő beadványokra választ csak azon. esetben ad, ha a fél azt 5 koronás bélyeggel látna el.

Az užhorodi Betegsegélyző Pénztárnak ezen eljárása két vonatkozásban is helytelen, sőt egyenesen jogtalan.

Az illetékszabályzat értelmében betegsegélyző ügyben minden beadvány és így a felvilágosítást kérő is - bélyegmentes. Az užhorodi Betegsegélyző Pénztár a szabályzat világos rendelkezése ellenére mégis bélyeges beadványt követel, s így megállapítható, hogy jogtalanul jár el.

De jogtalanul jár el akkor is, amikor nem ad felvilágositást a bélyegtelen beadványra. A bélyeg hiánya nem ok a hivatali tényedé megtagadásra. Bélyeg hiánya miatt a beadvány megleletezhető, de az elintéz ily esetben is kötelező. Ez a szabály vonatkozik a Betegsegélyző Pénztárra is. Nincs jogában tehát a Betegsegélyző Pénz árnak hivatali ténykedését bélyeg hiánya miatt megtagadni,

Tisztelettel kérdem Miniszter Urat:

Hajlandó-e ez ügyben az užhorodi Betegsegélyző Pénztár ellen a vizsgálatot elrendelni, - annak megállapítása végett, milyen alapon; milyen jogon követel az említett pénztár a felvilágosítást kérő féltől bélyeges beadványt, -

kérdem továbbá hajlandó-e az užhorodi Betegsegélyző Pénztár azon tisztviselője, vagy tisztviselői ellen, akik e sérelmes rendelkezését kiadták, fegyelmi eljárást indítani, -

és kérdem végül, hajlandó-e az užhorodi - Betegsegélyző Pénztár sérelmezett eljárása miatt kárt szenvedett érdekeltek kártalanítására nézve intézkedni, vagy ha ez nem lehetséges az általuk lerótt bélyeg értékét javukra írni.

Praha, 1931. jan. 29.

Hokky,

Karper, Dobránsky, Kőhler, Schubert, dr. Szüllö, Geyer, dr. Jabloniczky, Krebs, ing. Jung, Fedor, Simm, Knirsch, ing. Kallina, Szentiványi, Nitsch, dr. Törköly, dr. Holota, Horpynka, Matzner, dr. Keibl, dr. Hassold, dr. Hanreich, dr. Schollich.

 

Původní znění ad 938/V.

Interpelláció

a Pénzügyminiszter Úrhoz,

a podkarpatska rusi kataszteri birtokívek rendezetlenségének tárgyában,

Beadják: Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai.

A podkarpatska rusi pénzügyigazgatóságok, úgymint az užhorodi, a munkácsi, a beregszászi és a chusti pénzügyigazgatóság mellett működő kataszteri hivatalok rezelésében álló földbirtokok kataszteri birtokívei a legelhanyagoltabb állapotbán vannak. A békeévek ota rendszeres kiigazitás azokban nem történt, Esetenkénti kiigazítást pedig hiába kér a él, az keresztülvezetve nincs. A beregszászi kataszteri hivatal például öt év óta semmitéle kiigazitás nem eszközölt. Pedig az idő folyásával rengeteg változás állt be az ingatlanok tulajdonosaiban és azok tulajdoni viszonyaiban és e változások a telekkönyvekben meg is állapíthatók. A kataszteri hivatalok azonban nem vesznek tudomást a forgalmi életnek a telekönyvi tulajdonváltozásaira gyakorolt befolyásáról. A kataszteri birtokivek adatai valósággal megkövültek és azoknak gyakorlati jelentősége a semmivel egyenlő. És mégis ezek az elavult adatok, az azokban megrögzített birtokviszonyok szolgálnak a földadó és bizonyos vonatkozásban a jövedelem és forgalmi adók kivetésének alapjául. Elképzelhető, hogy ezen ásatag kataszteri adatok alapján tótrént adókivetések mennyi sérelmet okoztak, mennyi panaszra szolgáltak alapul. A panaszoknak és fellebbezéseknek azonban soha sem volt foganatja, mert a sérelmezett esetben egyedüli orvoslást a kataszteri kiigazitás lett volna, ezt pedig hiába kérték az érdekeltek, a kataszteri hivatalok muzeális becset tulajdonítanak a kataszteri adatoknak és azokban változtatást nem eszközölnek.

A podkarpatska rusi kataszteri birtokívek rendezetlensége tarthatatlan észért kérdem a Miniszter Urat:

Hajlandó-e a podkanpatska rusi kataszteri birtokívek újra való felfektetését elrendelni, amely által rendezetlenséggel járó adóztatási sérelmek megszűntethetők lennének, -

hajlandó-e oly értelmű, szigorú rendelkezést kibocsájtani, mely szerint a kataszteri birtokívek minden év első negyedében a telekkönyvi változások keresztülvezetésével, kiigazitassanak,

hajlandó-e a kataszteri birtokívek generális kiigazításáig az esetenként kért kiigazitások megtételére utasítást adni a kataszteri hivataloknak,

és végül kérdem, mily magyarázatát adja, mivel indokolja a kataszteri birtokívek rendezetlenségének megszüntetését máig, sőt előreláthatóan még továbbra is történő halogatását.

Praha, 1931. jan. 29.

Hokky,

dr. Szüllö, dr. Jabloniczky, Fedor, Dobránsky, Knirsch, ing. Jung, Krebs, Simm, Geyer, Schubert, Köhler, Kasper, dr. Holota, dr. Törköly, Nitsch, Szentiványi, dr. Hassold, Horpynka, Matzner, dr. Schollich, dr. Hanreich, dr. Keibl, ing. Kallina.

 

Původní znění ad 938/VI.

Původní znění ad 938/VII.

Interpelláció

a Külügyminiszter Úrhoz

a volt Magyar Postatakarékpénztári betétek kifizetésére kötött nemzetkőzi egyez-. meny Lengyelország részéről tőrtévő ratifikációról elterjedt híradások tárgyában.

Beadják: Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai.

Szlovenszkó és Ruszinszók polgárait nagyon közelről, sokszor exsistenciálisan érdeklő, máig függőben levő kérdés, a volt magyar postatakarékpénztárban elhelyezett betétek kifizetése.

Podkarpaszka Rusz és Szlovenszkó lakossága tud a csehszlovák külügyi kormányzat általi is kötött egyezményről, mely az emutett betétek visszafizetésére vonatkozik, Tud arról is, hogy az egyezmény hatályossága a lengyel kormány hallgatásán mulik.

Egyes sajtó közlemények híradása szerint az új lengyel nemzetgyűlés az egyezmény ratifiklására készül. A híradások általános érdeklődést keltettek. Tekintve a híradások keltette nagy érdeklödést, a közvélemény helyes tájékoztatása érdekében szükségesnek tartom, hogy a Külügyminiszter Úr a külképviseleti szervek utján szerezhető pontos információ alapján, hivatalos formáiban nyilatkozzék e kérdésben. A közönség tájékoztatása fonménybeli pénzükre adóságot csináltak a nehéz gazdasági viszonyok közepette. A külügyi kormányos azért is, mert már eddig is igen sokan e rezatnak feladata ez évek óta huzudó egyezmény ratifikálásának szorgalmazása és amennyiben célt nem ér úgy Lengyelország kikapcsolásával új egyezmény megkötésének kezdeményezése, mert semmiképpen nem szolgálhat az állampolgárok anyagi érdezeinek az egyezmény ratifikálásának ad kalendas graecas való halogatása, Lengyelország a legkisebb mértékben van érdekelve a szerződő államok közül, a Lengyel kormány polgárainak nagyobb magkárosítása nélkül zárkózhat el az ügy végleges elintézésétől. A cseh szlovák köztársaságban a helyzet azonban lényegesen más. Itt sok tízezerén várják betéteik kifizetését, amelytől nem egynek exsistenciája függ. Rendezni kell végre a kérdést azért is, mert az érdekeltek nem, hogy pénzt nem kapnak betéteik után, hanem igen sok esetben még adót, illetéket, sőt késedelmi kamatot is fizetnek e mindeddig holt papisok után.

Kérdem a Miniszter Urat:

1. hajlandó-e a lengyel ratifikációról elterjedt hírek valódiságára nézve nyilatkozni,

2. hajlandó-e az egyezmény ratifikálását a lengyel kormánynál megsürgetni,

3. amennyiben a lengyel kormánynak továbbra nincs szándékában az egyezményt ratifikálni, úgy hajlandó-kezdeményező lépéseket tenni az irányban az első egyezményt megkötő, azt aláíró és ratifikáló államoknál, hogy új egyezményt kössenek, Lengyelország kikapcsolásával, mely új egyezmény annyival is inkább létre hozható, mert az első egyezmény végrehajtását meghiúsító Lengyelország a legkevésbé van érdelkelve.

Praha, 1931. jan. 29.

Hokky,

dr. Jabloniczky, Szentiványi, Kasper, Schubert, ing. Kallina, Matzner, Nitsch, dr. Törköly, Horpynka, Geyer, Köhler, dr. Hassold, Knirsch, Dobránsky, dr. Szüllő, Fedor, ing. Jung, Krebs, dr. Hanreich, dr. Keibl, dr. Schollich, dr. Holota, Simm.

 

Původní znění ad 938/IX.

Původní znění ad 938/X.

Interpellation

des Abgeordneten Josef Geyer und Genossen

an den Minister des Innern

in Angelegenheit des unerhörten Vorgehens eines Gendarmerieoberwachtmeisters.

In der Gemeinde Espenthor bei Karlsbad hat die Ortspartei Espenthor der Deutschen nationalsozialistischen Arbeiterpartei am Gartenzaune des Gasthofes Plotter einen Aushängekasten angebracht, in welchem jeweils Mitteilungen an die Parteimitglieder oder auch Nachrichten aus der Presse zur Kenntnis gebracht wurden. Solche Aushängekästen oder Anschlagsbretter sind allerorts üblich und auch bei anderen Parteien, Vereinen und Körperschaften im Gebrauch. Die Anbringend dieses Aushängekastens erfolgte auf Grund einer schriftlichen Bewilligung des Gemeindeamtes und unter Zustimmung des Besitzers der Gastwirtschaft. Ein Zettel, darstellend einen schematischen Vergleich aller politischen Parteien der Tschechoslowakei und Deutschlands, aber ohne sonstigen irgendwie beleidigenden Textes erregteren "Unmut" des in Espenthor stationierten Oberwachtmeisters Wenzel Mach. Dieser "Unmut" ist wohl weniger auf die Tatsache des neutralen Zahlenmaterials, als durch den damit zum Ausdruck gekommenen Aufstieg der deutschen Nationalsozialisten zurückzuführen und war Anlaß, den nachfolgenden ungerechtfertigten und ungesetzlichen Vorgehens und Amtshandlungen dieses Organen. Am Dienstag, den 6. Jänner zwischen 3 und 4 Uhr nachmittags versuchte Oberwachtmeister Mach, ohne den Vorsitzenden der Ortspartei irgendwie vorher zu verständigen, diesen Aushängekasten mit seinem Bajonett (!) zu entfernen. Da ihm dies nicht gelang, holte ersieh den Gemeindediener Eduard Lucker, worauf beide mit Gewalt den Kasten vom Zäune entfernten und dabei die Rückwand des Kastens beschädigten, Gegen dieses unbegründete und unqualifizierbare Vorgehen beschwerten sich die Parteiangehörigen Kurt Fritschel und Wenzel Nadler beim Gendarmeriepostenkommando Espenthor und befragten ihn, aus welchen Gründen und über wessen Auftrag der Kasten gewaltsam entfernt worden sei. Oberwachtmeister Mach gab nun die folgende Aufklärung, die so recht geeignet ist, wieweit Freiheit und Recht und Objektivität auf Konten eines kaum entschuldbaren Übereifers verkürzt und der Willkür der persönlichen Einstellung derartiger Organe preisgegeben sind. Er erklärte wörtlich, daß die nationalsozialistische Ortspartei in Espenthor behördlich nicht bewilligt sei, daß ferner die nationalsozialistische Arbeiterpartei überhaupt eine staatsgefährliche Organisation wäre, daß ferner jedes Schriftstück, welches in dem Aushängenkasten angebracht werde, vorher von der Gendarmerie und dem Gemeindeamte abgestempelt sein müsse. Ferner erklärte er, daß die reichsdeutschen Nationalsozialisten von Judengeldern erhalten werden und daß durch ihre Politik Deutschland Hunger und Not leiden müsse. Die Politik der Nationalsozialisten wäre genau so gefährlich, wie jene der Kommunisten. Die Gründung einer nationalsozialistischen Ortspartei in Espenthor sei übrigens eine Lausbüberei.

Auch sagte er, jeder Deutsche, dem es in Espenthor und in der Tschechoslowakei nicht gefalle, kann jederzeit nach Deutschland auswandern, er als Gendarmeriekommandant gebe ihm hierzu gern die Ausreisebewilligung.

Endlich erklärte er, daß er jederzeit das Recht habe, sich davon zu überzeugen, wer Mitglied der nationalsozialistischen Ortspartei Espenthor sei. Die Amtsblattes müßten ihm stets gemeldet werden, Ein jedes Mitglied der nationalsozialistischen Ortspartei Espenthor, welches nach Espenthor nicht heimatszuständig ist, wird in Hinkunft ausgewiesen werden.

Auf die Frage der beiden Herren Ritschel und Nadler, wer ihm den Befehl erteilt habe, den Kasten zu entfernen, erklärte der Gendarmeriewachtmeister, daß er dies auf Grund einer Anzeige dir sozialdemokratischen Lokalorganisation Espenthor getan habe.

Hierauf erklärten die beiden Parteiangehörigen, daß dieser Aushängekasten mit Bewilligung des Gemeindevorstehers von Espenthor, Alois Kaiser, öffentlich angebracht wurde, worauf der Gendarmerieoberwachtmeister erwiderte, daß ihm dies nicht genüge, weil hiezudie Bewilligung der Bezirksbehörde Karlsbad notwendig sei.

Alle diese Ausführungen können nur als Ausfälle persönlicher Natur des Herrn Oberwachtmeisters gewertet und beurteilt werden und stehen im glatten Widerspruch zur pflichtgemäßen Objektivität, die ganz besonders einem Organ des öffentlichen Wach- und Sicherheitsdienstes zu eigen sein müssen, wenn es seinen Pflichten gerecht wenden soll. Die Hinweise auf die Auswanderung deutscher Staatsangehöriger aus der Tschechoslowakei nach Deutschland müssen entschieden als Provokation gewertet werden, wie andererseits das Versprechen ihnen diese Ausreise zu ermöglichen eine sonderbare Überheblichkeit und dienstliche Überschätzung des Einflusses des Herrn Oberwachtmeisters beinhalten. In der Tatsache, daß ohne Beanständigung des Zahlenschemas bei den Vorsetzenden der Ortspartei und ohne Anlaß die gewaltsame Wegnahme vorgenommen wurde, muß als grober Eingriff in bestehende genehmigte und auch in der Öffentlichkeit bekannte Besitz- und Rechtsverhältnisse erkannt werden. Das Vorgehen dieses Herrn Gendarmerieoberwachtmeisters war daher nicht geeignet, die in seinem Pflichtenkreis fallende Bedachtsame auf Ruhe und Ordnung zu fördern, sondern ist in höchstem Grade geeignet, von amtswegen sie zu stören und unter offensichtlicher Schmähung der Partei als solcher und der Angehörigem von Espenthor im besonneneren Eindruck bewußter Herabsetzung, Verächtlichmachung deutscher Bürger des Staates hervorzurufen. Im gegenteiligen Falle wäre Strafverfolgung nach dem Gesetze zum Schutze der Republik die unausbleibliche Folge gewesen.

Die Gefertigten stellen daher an den Herrn Minister die Anfragen:

1. Ist er bereit, den Auftrag zu geben, daß dieses unqualifizierbare Verhalten des Gendarmerieoberwachtmeisters Wenzel Mach strenge untersucht und gebührend geahndet werde?

2. Ist er ferner bereit, Vorsorge zu treffen, daß die Gendarmerie im Wege der ihr vorgesetzte Behörden darüber belehrt werde, Werturteile über Personen und Parteien aus Gründen subjektiver Abneigung als mit der objektiven Dienstpflichtausübung in Widerspruch stehend, zu unterlassen?

Prag, am 4. Feber 1931.

Geyer,

Simm, Krebs, Knirsch, Ing. Kallina, Dr. Szüllö, Dr. Jabloniczky, Fedor, Hokky, Dobránsky, Dr. Keibl, Horpynka, Matzner, Dr. Törköly, Nitsch, Szentiványi, Dr. Schollich, Dr. Hassold, Dr. Hanreich, Kasper, Schubert, Ing. Jung, Dr. Holota.

 

Původní znění ad 938/XVI.

Interpelláció

a kormány valamennyi tagjához

az egységesített nyugdíjak késedelmes kiutalása tárgyában.

Benyújtják Szüllö Géza dr. nemzetgyűlési képviselő és társai.

Az 1930 évi május 20-án 70 sz. a. kelt tőrvény kimondotta a régi nyugdíjasok egyenjogúsítását az új nyugdíjasokkal; az 1930 évi június hó 26-án 96 sz. a. kelt kormányrendelet pedig megállapította a tőrvény végrehajtásának módjait. Az egyenjogúsítás körülbelül 120.000 régi nyugdíjast érint és ezek sorsán van hívatva segíteni négy etapban 1930, 1931, 1932 és 1933 években.

A törvény megalkotásakor a képviselőház azt a felhívást intézte a kormányhoz, hogy a lehetőség aszerint rövidítse meg a régi nyugdíjasok szenvedéseit. Ennek ellenére és bár a 70 sz. törvény visszamenő hatállyal már 1930. január elsején lépett életbe és bár a szükséges fedezet is randelkezésre áll, mind a mai napig még a régi nyugdíjasok első kategóriájába tartozók sem kapták meg a magasabb nyugdíjat és az 1931 január elsején a magasabb nyugdíjra igényt tartó második kategória nyugdíjának rendezéséről sincs még az-ó. Különösen a közegészségügyi tárcához és vasutigazgatósághoz tartozó nyugdíjasok irányában nyilatkazik meg ez a semmivel sem megokolható nembánomság és késedelem, Ismételten kirívóan mutatkozik az a "különleges" bánásmód, amelyben a kormány Szlovenszkó és Ruszinszkót részesíti, mert itt halad a legnehezebben előre a felemelt nyugdíjak kiutalása. Ez joggal kelik azt a látszatot, mintha a magyarok ellen irányuló éle volna a késedelmes eljárásnak, mert itt a régi nyugdíjasok zöme még a magyar uralom alatt szolgált és nagyobbrészt magyar nemzetiségű.

Ezer meg ezer, munkában eltöltött hossz évekre visszatekintő érdemes nyugdíjas szorongva várja a magasabb nyugdijat. Legnagyobb részük anyagi nehézségekkel és magas korával járó betegségekkel küzd, Életük alkonyán, sok szenvedés után utolsó reményük sorsuk némi jobbrafordulása, mert nem akarják hinni, hogy csak a halál lehet megoldása a soká vajúdó nyugdijrendezésnek. Nemcsak közigazgatási de szociális szempontból is eléggé el nem ítélhető tehát a felemelt nyugdíjilletmények kiutalása leőrül tapasztalható nagy késedelem.

Kérdezzük tehát a kormányt:

1.) Mivel okolja meg az 1930 évi 70 sz. tőrvény már szabotálásnak menő késedelmes végrehajtását?

2.) Mily intézkedéseket hajlandó tenni ennek a visszás állapotnak haladéktalan megszüntetése érdekében?

3.) Hajlandó-e a késedelmet okozó tisztviselőket felelősségre vonni és a késedelem okozóit fegyelmi úton megbüntetni?

Prága, 1931. február 6.

Dr. Szüllö,

Dobránsky, Szentiványi, Nitsch, dr. Törköly, Köhler, ing. Jung, Geyer, Krebs, Horpynka, dr. Hassold, dr. Schollich, ing. Kallina, Matzner, dr. Hanreich, dr. Keibl, Kasper, Simm, Knirsch, Schubert, dr. Holota, Hokky, Fedor, dr. Jabloniczky.