Beim Kapitel "Justizministerium"
verweise ich darauf, daß erst vor einigen Tagen der Abgeordnete
Gen. Steiner verhaftet worden ist. Wir grüßen
den Genossen Steiner von dieser Stelle aus und protestieren
gegen die unerhörte Tatsache, die darin besteht, daß
ein Abgeordneter an der Ausübung seiner parlamentarischen
Tätigkeit verhindert wurde. Beim Kapitel "Justizministerium"
möchte ich auch noch auf folgende zwei Fälle aufmerksam
machen. Der Arbeiterkonsumverein in Aussig hat vor einiger Zeit
eine russische Fahne geschenkt erhalten. Diese Fahne wurde in
einer Mitgliederversammlung überreicht. Kurze Zeit darauf
wurde der Vorstand und der Aufsichtsrat angeklagt. Der Vorstand
und der Aufsichtsrat setzt sich aus vier Kommunisten und zwei
Sozialdemokraten zusammen. Die Anklage erfolgte wegen angeblicher
Verbindung mit einer fremden Macht. Ein anderer Fall. Aus Anlaß
des Roten Tages, der voriges Jahr in Brüx abgehalten wurde,
wurden drei Genossen verurteilt. Am 14. Jänner 1928 fand
in Niedergeorgenthal ein Ball statt, an welchem auch diese drei
verurteilten Genossen teilnahmen. Aus der Mitte der Besucher wurde
der Vorschlag gemacht, für diese drei Genossen ein sogenanntes
Solo tanzen zu lassen. Es wurde auch tatsächlich getanzt
und dabei der Ruf ausgestoßen: "Es leben die Sträflinge."
Das Ergebnis dieser ganzen Geschichte bestand darin, daß
das Komité geklagt wurde wegen Gutheißung einer sträflichen
Handlung. Wir sind der Meinung, daß die Justizbehörden
denn doch die Aufgabe hätten, sich mit andern Dingen zu beschäftigen
und nicht solche absolute Kindereien zum Anlaß zu nehmen,
um einzuschreiten.
Der Rechnungsabschluß ist also im großen
und ganzen ein Dokument der kapitalistischen Willkür und
der kapitalistischen Unterdrückung. Die deutschen Regierungsparteien
werden natürlich trotzdem für diesen Rechnungsabschluß
stimmen, genau so wie sie sich im Vorjahr für das Budget
erhoben haben. 80 Jahre sind seit der Revolution des deutschen
Bürgertums vergangen, seit jener Revolution, die vom Bürgertum
gegen den feudalen Absolutismus ausgekämpft worden ist. Eine
lange Zeit. Innerhalb dieser 80 Jahre hat sich das Bürgertum
kolossal rasch geändert, es hat seine revolutionäre
Vergangenheit vollständig vergessen, es ist reaktionär
geworden auf der ganzen Linie. Es ist ganz klar, daß wir
als Kommunisten ein Zusammengehen mit einem solchen reaktionär
gewordenen Bürgertum nicht empfehlen dürfen und können.
Wir können den Arbeitern nur sagen: Kampf gegen dieses Bürgertum,
restlosen Kampf bis zur Vernichtung und wir werden auch den Geist,
der aus dem Rechnungsabschluß für das Jahr 1926 spricht,
dazu benützen, um draußen dem Kampf in den Massen bis
zur Vernichtung des Bürgertums vorzubereiten. (Potlesk
komunistických poslanců.)
A zárszámadások tükrét mutatják
a kapitalista gazdálkodásnak. A költségvetés
szolgál ehhez alapul és a költségvetés
maga is, mint kapitalista termék, most különösen
reakciós termék, számszerűen nem érdekel
bennünket, hanem érdekel bennünket az a szellem,
mely a költségvetésből és a zárszámadásokból
kiviláglik.
A zárszámadások keretében foglalkozni
kívánok a kárpátaljai állapotokkal,
mely országot a nép akarata ellenére nem
akarják engedni, hogy Zakarpatská Ukrajnának
nevezzék. Az állapotokra jellemző, hogy a
kormánysajtó minden oldalról a konszolidációt
hirdeti. Konszolidálódtak az állapotok Kárpátalján
és a konszolidáció a kormánypártok
érdeme, a konszolidáció az alkormányzó
érdeme. Mi, akik a történelmi materializmuson
keresztül gondolkozunk, úgy érezzük, hogy
nekünk kötelességünk élesen rávilágítani
a fogalomra, hogy mit neveznek konszolidációnak
mert hiszen, ha nincs is egyéb haszna kritikánknak,
mint a helyes megállapítás, akkor is történetet
írunk az állapotok feltárásával
és történetet csinálunk az ezen állapotok
elleni harccal.
Konszolidáció tulajdonképpen a burzsoá
felfogás szerint jólétet jelent, általános
jólétemelkedést, a viszonyok nyugodtságát,
de aki ismeri Kárpátalja állapotait, tudja,
hogy ott a konszolidáció semmi egyebet nem jelenthet,
mint a gyarmatosítás konszolidációját.
A tünetek tipikusak. Konszolidálódik az adminisztratív
hatósági rendszer, a csendőrség, az
erőszakszervezetek egy kisebbség érdekében,
amely nem kárpátaljai eredetű - a nép
óriási többsége ellen. Jellemző
tünet, hogy Kárpátalján a nép
óriási többsége kommunista kezdettől
fogva és marad is, vagyis pont az ellenkező akarata
van sorsának irányítására nézve,
mint a kormányzatnak.
Ha politikai statisztika szerint nézzük az állapotokat
Kárpátalján, megállapíthatjuk,
hogy annak a rendszernek, amely ma felettünk uralkodik,
a lakosság legelenyészőbb rétege sem
szegül őszintén és meggyőződésből
szolgálatába, mert hiszen a nagy többség
ellenzéki többség. Kárpátalján
egy akarat van, a népakarat, amely azt akarja, amit mi,
és ami a mi érdekünk. Ezen akarat nem egy centrális
hatalmat akar, amely legfeljebb a gyarmatosok érdekeit
képezi és az összrepublika kormányzati
rendszerét tükrözteti vissza.
Ez a központi hatalom nem verhet gyökeret a lakosságban
és ezért igyekszik minden tekintetben szolgálatába
állni a pillanatnyilag uralkodó rendszernek, vagyis
egyszerűen a cseh kormánypártok engedelmes
szolgája akar lenni. Sehol azt a szervilizmust a hivatalokban
nem látni, amit nálunk Kárpátalján,
ahol elég egy, a kormánnyal legtávolabbi
kapcsolatot tartó egyén fellépése,
elég a közismerten korrupt emberek szava ahhoz, hogy
egy hivatalnok tőle reszkessen, ha valami hibát
követ el, nem a néppel szemben, hanem a kormánypártokkal
szemben, úgy, hogy megállapítható
nálunk világosan a két idegen test: jólét,
állások a nem odavalók részére
és a nyomor konszolidációja, az elnyomás
konszolidációja ázsiai módszerekkel
az egész vonalon az odavaló lakossággal szemben.
Nézzük először a gazdasági gyarmatosítás
konszolidációját. Az idő rövidsége
miatt csak a legfontosabb eseményeket fogom felsorolni.
Azt mondják, hogy konszolidációt csinálnak,
hogy konszolidálódik a nagyipar. Nálunk egyszerűen
alig van nagyipar és a kisipar sem dolgozik távolról
sem olyan intenzíven, mint a háború előtt.
Kérdjük, hány ipartelepet állított
fel a csehszlovák állam Kárpátalján,
hány nagy ipartelep alakult a csehszlovák állam
megalakulása óta, mert eddig csak leépítésről
tudunk.
Vagy beszéljek a kisiparról? A kisipar majdnem teljesen
tönkrement és csak a tünetet akarom itt jegyzőkönyvbe
foglaltatni, azt, hogy a cipésziparosok Ungváron
és Munkácson a munkásokkal együtt tüntető
körmeneteket tartanak, felvonulásokat rendeznek, mert
nem tudnak megélni, vagyis igaz Marx jóslata, hogy
elproletáriasodik a középipar és kisipar,
hogy a középrétegek lesüllyednek a proletárrétegek
közé. Vagy beszéljek a szabók helyzetéről,
akik nem tudnak egy ruharendeléshez jutni, mert hiszen
Prostéjovból, a történeti országokból
rendelnek ruhát, akiknek egyáltalában van
pénzük ruhát rendelni.
Beszéljek az adózásról, az adózási
mizériákról? Nap-nap mellett jönnek
hozzánk a községekből, hogy az adóvégrehajtó
valósággal tombol a falvakban és nemcsak
lefoglalja, de el is hajtja a teheneket és a még
sokkal kisebb háziállatokat, a kecskét, libát
és eladják rögtön a vásáron.
Tudok arról is, hogy az iparosoknak a burzsoáziához
tartozó rétegei is csak a kétségbeesés
hangján tudnak szólni az adórendszerrel kapcsolatban.
Egyetlen nagyüzem van nálunk, az adóhivatal,
a pénzügyigazgatóság, az nagyban, en
gros dolgozik, minden egyéb üzem le van építve.
A gazdasági helyzettel kapcsolatban a munkások helyzetét
fölösleges itt ismertetni, mert hiszen az nem változott,
hacsak nem annyiban, hogy még rosszabb az eddiginél.
Jellemző tünet az, hogy nálunk van már
legális 6-7 koronás napszám és hogy
ma már a földmunkások is sztrájkra gondolnak,
hogy keserves bérüket valamiképp megjavíthassák.
De a munkáskérdésben is érvényesül
a gyarmatosító tendencia. Érvényesül
azért, mert a kapitalisták a maguk nyereségének
biztosítása céljából minél
olcsóbban akarnak dolgoztatni, minél kisebb munkabért
akarnak fizetni és hogy valamiképp kijátszák
a kollektív szerződést, a történeti
országrészekből hoznak munkásokat,
úgyhogy a gyarmatosító tendencia még
a munkások alkalmazásában is érvényesül.
A földpolitika is teljes mértékben gyarmati
és merem állítani: ázsiaian gyarmati.
Nálunk nem is gondolták el az emberek, hogy az is
lehetséges, hogy ne csak adjanak a törvény
értelmében kijáró jogokat, mondjuk
a földtörvények és a földreformtörvények
amúgy sem kielégítő rendelkezései
szerint, hanem az embereket torkon ragadják és azt
mondják, hogyha nem lesztek államhűek, ha
nem mentek az agrár pártba, elveszítitek
azt is, ami van, elvesszük azt is, amit kaptatok, nem lesz
csatornázás, legelő és így
tovább. Ezt mi ezelőtt nem is tudtuk megérteni,
nem is tudtuk felfogni. De hiszen a gyarmatosítás
már nagyrészben a legbujábban termő
földeken is megtörtént és fenyeget ez
a gyarmatosítás továbbra is Kárpátalján
és Szlovenszkó déli részén,
ahol mindenütt keresztül fogják vinni a gyarmatosítást
vagy belsőleg, vagy a történeti országrészek
gyarmatosaival. Ha még nem tették ezt meg mindenütt,
úgy megteszik még, egyenlőre félnek
ezt teljes mértékben végrehajtani, de meg
vagyunk arról győződve, hogy ez a gyarmatosító
folyamat folytatódik.
Rövidesen megszűnnek a kisbérletek az egész
vonalon és megszűnvén a pénzbérleti
törvény, az emberek középkori módra,
harmados, negyedes gazdálkodásra lesznek utalva.
A gyarmatosításnak a földbirtokpolitika terén
legjobb és legjellemzőbb bizonyítéka,
hogy az egyetlen óriási uradalmat, amely Kárpátalján
van, a Schönborn-uradalmat negyven évre bérbeadják
egy francia csoportnak, a Bignon-csoportnak, 40 évre azzal
az alattomos magyarázgatással, hogy itt indusztrializáció
lesz, hogy itt befektetések fognak történni,
hogy ezzel boldoggá teszik a népet. Mi felvilágosítottuk
a proletariátust, felvilágosítottuk a falvakat
és pártkülönbség nélkül
megértették a Schönborn-birtokon fekvő
földek népei, hogy itt nem a nép érdekében
történik valami, hanem ellenkezőleg, a bérbevevés,
az idegen tőkének ráfekvése Kárpátalja
földjére azt jelenti, hogy ki kell szipolyozni a földet
a végsőkig, csakhogy a befektetett tőkének
kamatja minél bőségesebb legyen. Nem befektetés
történik a Schönborn-birtokon, hanem a gyökerek
kiszívása a célja ennek a bérletnek,
nem is beszélve arról, hogy a falvak lakosságának
ezrei és ezrei, akiknek, ha drága, de mégis
kisbérleteik voltak, elve- szítik most a kisbérletet
és nem is beszélve arról, hogy a földreformot
ezen a területen, a 40 éves bérlet idején,
természetesen nem fogják megvalósítani.
Tehát 40 éven keresztül mintegy 100.000 holdon
a földreform nem érvényesül.
Nagyon téved a kormány, ha azt hiszi, hogy az érdekelt
területek, falvak népei nyugodtan fogják ezeket
az eseményeket tűrni.
A maradékbirtokokkal Kárpátalján is
ugyanaz a gazdálkodás folyik, mint mindenütt
a republikában. A maradékbirtokok ugyanazon jellegűek,
mint minden országrészben. Jellemző tünet
itt az úgynevezett földműves-szövetkezet.
A földművelésügyi kormány
és a földhivatal úgy látta, hogy legjobban
akkor áll az agrárpárt szolgálatában,
ha egyáltalában nem hajtja végre a földreformtörvényeket,
ha a lefoglalt földeket egyáltalán nem osztja
szét, hanem szövetkezeteket létesít.
Mi a szövetkezeti eszmének barátai volnánk,
mi a komoly szövetkezeteket minden erőnkkel segítenénk,
de az agrárpárt által alapított szövetkezetek
nem a kommunisták által elgondolt célt szolgálják,
hanem korrupciós eszközök és az agrárkortesek
szolgálatában állanak: Egyetlenegy esetről
sem tudok, ahol befizették volna - mondjuk - csak a szövetkezeti
alapjárulékokat. Arról nincs is szó
náluk, hanem csak arról, hogy be kell fizetni az
agrárpárt pénztárába a tagdíjat,
5-10 koronát, hogy azután az agrárkortes,
aki kint volt a faluban, kijelenthesse, másképp
nem lesz legelő, csak szövetkezetekre, iratkozzatok
be tehát a szövetkezetekbe és hazamegy azzal,
hogy az egész falu beiratkozott az agrárpártba.
Tény az, hogy kinevezik a szövetkezeti igazgatóságot,
kineveznek 3-4 agrárt a faluból és ezek egymás
között felosztják a földet, mert hiszen
nálunk, Kárpátalján minden ázsiai
módszerek szerint megy. Ki is mond- ják, hogy aki
nem lesz az agrárpárt tagja, annak a szövetkezethez
semmi köze, és csak az lehet a szövetkezetnek
tagja, aki belépett az agrárpártba.
Én ebben az ügyben eljártam az illetékes
hivataloknál és ott azt a választ kaptam,
hogy a szövetkezet nem pártintézmény,
abba beléphet mindenki, aki érdekelt, aki jogosult.
Tehát felülről azt mondják, hogy mi
is tagjai lehetünk a szövetkezeteknek. Be is jelentem,
hogy embereink benn is vannak a szövetkezetekben, akik, ha
másképp nem juthatnak földhöz, gondoskodni
fognak arról, hogy tényleges szövetkezetekké
tegyék a jelenlegi agrárpárti szövetkezeteket.
(Posl. dr Slávik: No, to uvidíte, a komunisti
budú mat' majetok, e potom nebudú komunistami!)
To uvidím.
Nem is beszélek a meliorációról. Tény
és rendszer nálunk, hogy a meliorációt,
éppen úgy, mint akár az utak építését,
egy híd építését, de az emberek
legelemibb szükségletét is pártkérdéshez
kötik. Nem is kívánom ezt nyíltan kritizálni,
mert ezek köztudomású dolgok, itt én
tulajdonképpen már történetet mondok
el, hogy meg legyenek ezek az események örökítve
a jegyzőkönyvben. Történeti tény,
hogy nálunk ezek a módszerek igénybe vétetnek,
csak rá akarok arra mutatni, hogy a választások
alkalmával az egész hivatalos apparátus a
kormánypártok szolgálatába igénybe
vétetik és okmányaim vannak, amiket ki fogok
nyomatni, arról, hogy a községi és országos
választások idején a megvesztegetés,
etetés és itatás az agrárpártnak
teljesen legális eszköze.
De nem kell olyan nagyon messzire mennem és nem kell most
kinyomandó okmányokról beszélnem,
mert beszélt a csehszlovák bíróság
is. A napokban fejeződött be Margulies leitmeritzi
ügyvéd pere, aki ellen sajtópert indítottak,
mert azt mondotta, hogy a zsidópárt meg lett vesztegetve
az uzhorodi kormányzóság által. A
per vége az volt, hogy Marguliest felmentették és
pedig azért, mert be tudta bizonyítani, hogy Rozsypal
alkormányzó 100.000 koronát adott a zsidópártnak
választási célokra. Egyes zsidópárti
emberek azonban, vagy azért, mert nem sikerült ez
az akció, vagy úgy érezték, hogy ez
mégis túlmegy a szemérmen, visszaadtak 80.000
koronát és erről a nagy államférfi,
Rozsypal nyugtát adott, úgyhogy a vádlott
dr Margulies bemutatta a bíróságnál
az alkormányzó nyugtáját a 80.000
korona visszaadásáról, amit választási
vesztegetésre adott.
Kérdem most, nem ázsiai módszer-e az, ahol
ilyen körülmények között történik
a vesztegetés?
A politikai gyarmatosítás konszolidációja
legjobban magában a közigazgatási reformban
nyilatkozik meg, ami azt jelenti, hogy a saint-germaini békeszerződésben
biztosított jogok maradnak a papíron időtlen-időkig
és ehelyett egyenruhába van öltöztetve
a csehszlovák állam és mindaz, ami Saint-Germainben
létrejött, ami Párizsban alá lett írva,
a köztársaság elnöke által az alkotmánytörvényben
garantáltatott, az egyszerűen csak üres papír
marad. Ezt jó tudnunk és tudjuk is, mert ez minden
körülmények között kinyitja a népnek
a szemét, ha már ki nem nyitotta, és bebizonyítja,
hogy mekkora értéke van a kapitalizmus idején
az alkotmánytörvénynek, milyen értékük
van a nemzetközi szerződéseknek.
Mindenesetre az egész politikai gyarmatosításnak
egyik alaptünete és alapfeladata, hogy az egész
állami apparátus a kommunista párt elleni
harc dirigálásában merül ki. Nálunk
tényleg a Civilní správának és
az összes hatóságoknak legkomolyabb feladatuk,
valamiképp a kommunista párt befolyását
letörni. Az, hogy nem sikerül, más kérdés,
de tény az, hogy sehol olyan idegenség, olyan távolság
a nép és önkormányzat s a hatóságok
között nincs, mint Kárpátalján.
Nines egyetlenegy ember, aki bíznék a hatóságokban,
nincs egyetlenegy ember, aki igazságot menne keresni a
hatósághoz bizalommal. Csak jellemző, hogy
minden ember tudja ma már Kárpátalján,
hogy még alapjogai sincsenek biztosítva.
Politikailag jellemző tény az, uraim, hogy az embereknek
nincs állampolgárságuk és nincs illetőségük.
Erről sokat beszéltem és S1ávik képviselő
úr volt oly szíves nekem igazat adni, nem abban,
hogy országrészünket jogunk van úgy
nevezni, ahogy akarjuk, de abban, hogy az állampolgársági
üldözés messzebbre már nem mehet.
Például felemlítem saját állampolgársági
ügyemet, aki csak azért adtam be állampolgársági
igazolvány iránti kérvényt, mert mint
képviselő, a magam bőrén akartam látni,
micsoda rettenetes kálvária és kínszenvedés
egy ilyen eljárás. Nekem nem volt szükségem
állampolgársági bizonyítványra,
mert ha nem lennék csehszlovák állampolgár,
nekem, kommunista képviselőnek, már rég
kitekerték volna a nyakamat. Öcsém részére
volt szükség az állampolgársági
igazolványra és mivel nagyapám földbirtokos
volt 150 évre visszamenőleg be tudom igazolni a
szükséges körülményeket. Okiratokat
csatoltam a zsupanátushoz beadott kérvényemhez,
amiknek összeszedése nekem 400 koronámba került.
A zsupanátuson felszólítottak, hogy szerezzek
anyakönyvi kivonatot egy faluból, ahol apám
született. Az okmányokat nem lehet beszerezni, mert
annakidején ott sem egyházi, sem állami anyakönyvezés
nem volt. Tehát most oda kell utaznom és negatív
bizonyítványt kell beszereznem arról, ami
ott nem volt.
Én, aki jogászember és képviselő
vagyok, akinek állampolgársága rendben van,
én tudom a legjobban, a magam bőrén tapasztalva,
hogy itt egy munkás, egy szegény földmíves
állampolgársági igazolványhoz semmi
körülmények között nem juthat, ellenben
jellemző körülmény ezzel kapcsolatban,
hogy kérvényemet ezelőtt két héttel,
egy pénteki napon adtam be és most, hétfőn
a zsupanátusban arról győződtem meg,
hogy a kérvény még iktatva sincs. Egyszerűen
azért nem, mert a kérvények százai
és százai hevernek a zsupanátuson a hatalmas
munka folytán be nem iktatva és gyöngyözik
az izzadság a szegény hivatalnok homlokáról,
aki nem bír ezekkel a kérvényekkel.
A politikai gyarmati konszolidációhoz tartozik a
községi választások kérdése
is, amelyek nálunk lefolytak, mert hiszen nálunk
a listákat olyan kedélyesen semmisítik meg,
hogy arra példa sincs. Ha valahol a falvakban nem volt
egy emberünk, aki rámászott a listáinkat
megsemmisítő közeg nyakára, ha nem volt
kezében a törvénykönyv, úgy egész
biztosan az összes falvakban megsemmisítették
volna listáinkat. Így is csak 150 faluban állítottunk
Kárpátalján jelölteket, de majdnem annyi
szavazatot kaptunk, mint az országos választásokon.
Pártunk ereje a legtöbb helyen megnőtt, azonban
jellemző tünet az, hogy rögtön megsemmisítik
a választásokat, ha az a kormánypártokra
kedvezőtlenül végződik, ha a választások
eredménye ellenzéki többséget eredményez,
mint az legutóbb Beregszászon történt.
Ebben az esetben újra kiíják a választásokat,
de ez az új választás még nagyobb
többséget ad a kommunista pártnak.
Legjobb bizonyíték a hatóságok ilyetén
eljárására, hogy már a polgári
lapok is azt írják, hogy a lakosság türelme
bizony a végső pontig meg van feszítve. Az
önkormányzat a tételes törvények
szerint a legtöbb helyen nem érvényesülhet,
hiszen a legtöbb városban és faluban kormánybiztosi
rendszer van. Az ilyen kormánybiztosi rendszernek áldásait
magában Uzhorodon tapasztalhattuk a legjobban, de erről
majd külön szólok.
Minden kolonizáció, minden gyarmati rendszer korrupcióval
van egybekötve, hiszen az másképp nem is lehetséges.
Miután népellenes kormányzásnak egy
gyarmatban, ha valakit az oldalára akar fűzni, meg
kell azt fizetni, alaposan meg kell azt fizetni és emellett
nem nagyon lehet válogatni. És itt ismét
úgy beszélek, szinte mint a történetíró,
amikor megállapítom, milyen karriérek voltak
és vannak nálunk Kárpátalján,
kik a kormányzat barátai és milyen botrányok
sülnek ki napról-napra a gyarmati kormányzatban.
Én nem szeretem a skandalumokat és semmi esetre
sem megyek az ízlés határán túl.
Éppen ezért bizonyos dolgokról csak felületesen
akarok megemlékezni.
Van egy kormányzónk, Beskid. Egyetlen gondja vadászni
menni Egyptomba, Afrikába, Nizzába utazni, és
fogalma sincs arról, de nem is akar arról fogalmat
szerezni, hogy mi történik Kárpátalján.
Szereztek egy embert az úgynevezett őslakosságból
kormányzónak, aki - és ezen nem is csodálkozunk
- nem szégyenli magát egy úgynevezett legmagasabb
közjogi állást betölteni és közben
abszolute nem törődik azon ország ügyeivel,
amelynek kormányzója. Egész idejét
vadászatokkal tölti és egész hivatalos
ténykedése abban merül ki, hogy a kormányzathoz
vadászterületek érdekében átiratokat
intéz.
Ott van Stefan képviselő, akiről többször
beszéltem. Mindenesetre a karrieristák közé
tartozik, aki a gyarmati uralom szekerét tolja és
mindenesetre jellemző a kormányra, hogy kormánypárti
képviselőnek ilyen embert választott ki.
Rozsypal államférfiúi bölcsességéről
szólva, az előbb mondtam el egy esetet, amit a bíróság
állapított meg, de itt van egy más, tipikus
karrierista is, Faltin. Ki ez a Faltin? Állítólag
Madagaszkárban hajcsár volt és egy madagaszkári
hajcsár csak Kárpátalján tudja elérni,
hogy az állam szolgálatába lépve,
rögtön fővárosi rendőrkapitány
lesz és miután ott kevés a jövedelme,
a Gyáriparosok Országos Szövetségének
a titkára lesz. Vagyonilag összeszedi magát,
házat vesz, azután zsidópárti vezető
lesz, Ungvár város képviselőtestületének
és elnökségének tagja és mint
ilyen, közvetíti Rozsypal úrék választási
akcióját és svindlijét. A városi
választások körül érdemeket szerez
és a végén kormánypárti lapok
is megírják, hogy pénzért jár
ki, neveket említenek, és egy szép napon
katonaszabadítás címén börtönbe
kerül. Börtönbe kerül tehát Uzhorod
város elnökségének tagja, egy pártnak
a vezetője és ez jellemző tünet.
Beszéljek a sajtóról? A sajtó élén,
a kormánysajtó élén kik állanak?
A cseh sovinista sajtó élén állt Svojse,
volt csendőrtiszt, a szociáldemokrata-párt
volt jelöltje, az odavaló cseh sajtó képviselője,
aki egy szép napon börtönbe kerül, mert
14 éven aluli leány- és fiúgyermekekkel
orgiákat rendez. Milyen messzire kellett menni bűnösségében
ennek az embernek, hogy börtönbe kerüljön
egy ilyen ember, a CTK, a hivatalos sajtóirodának
ottani képviselője.
Egészen természetes, hogy a klerikális pártok
ezt az alkalmat kihasználták a csehek ellen, de
akik a legjobban kihasználták, Volosin pártja,
Vo1osin lapja, a "Svoboda"
szintén megkapta a maga ölő sebét, mert
hiszen alig telt el egypár hét, elfogták
Hadzega szemináriumi paptanárt teljesen hasonló
gyermekrontásokért. (Výkřiky komunistických
poslanců.)
Vajon nem a gyarmati rendszer következménye-e, hogy
ezen jelenségek felmerülnek, mert ezen jelenségek
természetszerű kísérői a korrupt
kapitalista rendszernek? Jellemző, hogy exponált
emberek, akiket kikeresnek államalkotó, "státotvorní"
szempontból és megbíznak vezető ügyekkel,
hogy ezekről derülnek ki ezek a dolgok.
De nem vagyunk készen, mert ez csak a cseh sajtó
volt. A magyar sajtó, az agrárpárti sajtó
sem lehet büszkébb, ahol az egyik oldalon Havas áll,
aki többször volt bíróság előtt
gyanús üzelmeiért, a másik oldalon Bálint
szerkesztő, ma agrárpárti ujságíró,
kommunista renegát, akinek nagyon sok oka volt renegátnak
lenni, akik azonban jók Önöknek, agrároknak.
Ez a sajtó olyan, amilyen a rendszer.
De ott van egy másik vezető-ember. A kormányzóság
kereskedelmi referátusának vezetője, Prouza.
Egy szép napon megállapítják, hogy
hiányzik a referátuson 130.000 koronán felüli
összeg, ami Prouza kezén elsikkadt. Prouza kijelenti,
hogy a pénzt Prágában tartja, tehát
megy a pénzért Prágába. A kereskedelemügyi
referátus nem tartja pénzét Prágában,
de engedik, és Prouza aláirat Faltinnal és
burzsoá barátaival váltókat, megszerzi
a pénzt, hazajön és kifizeti a hiányt.
Az állásban nem marad tovább, de egy pillanatig
sem volt lefogva. Lett volna az egy szegény ember, lopott
volna az egy 30 korona értékű holmit, rögtön
börtönbe került volna. (Předsednictví
převzal místopředseda Zierhut.)
Itt az uzhorodi volt kormánybiztos, Hrbek, akinek működése
szintén jellemző az ázsiai gyarmati állapotokra.
Hrbek kormánybiztossága idején vendégül
látta Baxa prágai polgármestert és
erre a vendégeskedésre nem a város pénzéből,
mert annak nincs pénze, 36.000 koronán felüli
összeget költ, hogy folyjon a pezsgő. Nem gyarmati
állapot-e az, ahogy Hrbek kormánybiztos felvesz
egynéhány millió korona kölcsönt
Uzhorod város részére a Sociální
pojistení és a Pensijní ústav alapjából
és láttuk és megállapítottuk
az uzhorodi képviselőtestületben, hogy az adóslevél
szerint semmiféle proviziót nem szabad fizetni.
Hrbek ennek dacára is elszámolt 100.000 és
150.000 koronás proviziókat, amiket kifizetett a
kölcsönökért.
Kérdem, nem teljesen sötét ázsiai állapotok
uralkodnak-e ott, ahol nem vonják felelősségre
az ilyen embert, hacsak mi, kommunisták, nem, és
nem sötét állapot-e az, hogy Uzhorod város
képviselőtestülete, amelyben 50 tagból
- közöttük 8 kinevezett tag van és csak
9 kommunista, 21 szavazattal utasította el 20 ellen indítványunkat
Hrbek felelősségrevonásáról.
Egy szavazat többséggel vetették tehát
el indítványunkat és ezt kibírják.
Nem kell-e ehhez tényleg csak a kormányzó
utazásai alkalmával valahol a Nílus mentén
található vastag bőr, hogy ezek az emberek
ezt elviselik?
Szólni akarok még, hogy viselkedik a független
bíróság ezekben a botrányokban. Faltin
már szabadlábon van. Hogy van-e vizsgálat
ellene, vagy nincs, mellékes, még csak nem is kellett
kauciót letennie. Svojse is minden körülmények
között szabadlábra igyekszik kerülni és
most csak már elmebeli állapotát akarják
megvizsgálni, hogy valamiképpen ki lehessen menteni.
Eddigi szabadulását csak az akádályozta
meg, hogy bebizonyosodott, hogy a kisgyermekek meg lettek fertőzve.
Prouza, mint említettem, nem volt sohasem lefogva, de itt
a Hadzega-eset is. Mihelyt elfogták, rögtön megindult
az akció a klerikális pártok részéről,
hogy tisztára mossák, csak azért, mert pap.
Jellemző tünet, hogy ezzel kapcsolatban a "Podkarpatské
Hlasy", a cseh kormánysajtó
írja, módjuk lesz befolyással bírni
a klerikális pártoknak a kassai táblára
és Hadzega fel lesz mentve.