11
ben a budapesti háztartás előkészítésére. 1936.
augusztus 25. -én ugyancsak anyja kiséretében
Hidasnémeti határállomáson át visszatért Kézs-
márkra az egyházi esküvő megtartása végett.
A Hidasnémetiben a vonatban eszközölt vám-
vizsgálathoz a következőket kell előadnunk.
A vámhivatali ellenőr, noha a vonat teljes egy
órát áll Hidasnémetiben, yonatindulás előtt öt
perccel kezdte meg munkáját. Síkiné Kéler Ilona
magyar állampolgár vámvizsgálatának eszköz-
lése során kifogásolta, hogy útitáskájában s lábán
magyar készitményü cipő van. Mivel Síkiné a
csehszlovák nyelv egyik hangzatát se birja, a
vámellenőrrel nehezen tudta magát megérttetni,
erre a vámhivatali közeg Síkinét a vonatból mál-
hástul leszállíttatta, a vámhivatalban három
órán át valósággal fogva tartotta, minden esetre
személyes szabadságában határozottan korlátozta
s útitáskáit kiürítette. Síkinét követni akarta édes-
anyja is, aki azonban lábsebesülése miatt nem
tudott elég gyorsan kiugrani a vonatból, mire a
vámhivatalnok a vasúti kocsi ajtaját becsapta s
a vonat elindult. Síkiné a következő személy-
vonattal órák multán folytathatta útját. A vám-
hivatal 200 Kč azonnali lefizetése ellenében Síkiné
Kéler Ilona lábán hagyta a cipőt, ellenben lefog-
lalta útitáskájának csaknem egész tartalmát,
többnyire hétköznapi használat tárgyát tevő dol-
gokat, azzal a megjegyzéssel, hogy e tárgyakat
csak 379 Kč vám lefizetése ellenében adják ki.
Síkiné még régi csehszlovák útlevelével utazott s
igy a vámhivatali közeg nem mulasztotta el a
kioktatást, hogy csehszlovák állampolgár a kül-
földön egyáltalán semmit sem vásárolhat. A ki-
oktatás fölösleges volt, mert az útlevélből az is
látható, hogy Síkiné Kéler Ilona az utazás előtti
évből 300 napot töltött Magyarországon éppen a
küszöbönálló házasságkötéssel kapcsolatban.
A vámhivatalnok végül cseh nyelvű, az utas szá-
mára érthetetlen jegyzökönyvet hatott alá, mire
végül Síkiné szabadon távozhatott. Síkiné atyja,
amint leánya Kézsmárkra érkezett, postautal-
ványon nyomban beküldte a követelt 379 Kč-t,
mire a visszatartott ingóságokat a vámhivatal
postacsomagban Kézsmárkra megküldte. A két
szakértő előtt felbontott csomag tartalma a szak-
értői becslésekkel a következő: 1. Félliter dió-
pálinka lezárt palackban, nagyon magasan érté-
kelve 30 Kč. 2. Egy darab toalettszappan hasz-
nált mintegy 3 Kč. 3. "Lenthéric" márkájú kölni-
viz eredeti másféldeciliteres üvegcsében, nyitva,
némi csekély tartalommal az üvegcse alján, ér-
téke teli állapotban 30 Kč. 4. Két decis, meg-
kezdett, illetve használt üvegcse toalettviz mint-
egy 25 Kč. 5. Egy pár sötétbarna antilopbőr cipő,
használt, újkorában ára 90 Kő. 6. Egy pár sötét-
kék antilopfélcipő féléve használt, újkorában
60 Kč. 7. Egy pár fehér antilopbőrfélcipő, mint-
egy két hete használt, újkorában ára 100 Kč.
(A szakértők nézete szerint e cipők értéke -
használt állapotukra való tekintettel - legalább
50-80 százalékkal kisebb. ) 8. Egy szalmakalap,
feltétlenül megállapíthatóan használt, értéke
0. 9. 100 gramm eredeti Meinltea, értéke 12 Kč.
Mivel Síkiné a vele aláiratott jegyzőkönyv tar-
talmát nem értette, Síkiné atyja, Dr. Kéler Tibor
kézsmárki ügyvéd valószinűnek tartotta, hogy
leányával oly záradékkal ellátott jegyzőkönyvet
irattak alá, melyben minden jogorvoslati eszköz-
ről lemond, vagy legalább is olyat, melyben az
eljárást jóváhagyólag tudomásul veszi s azzal
egyétért. De ha Síkiné a jegyzőkönyv tartalmát
meg is értette volna, valószinű, hogy aláir - ta-
pasztalatlan fiatalasszony - akármilyen nyilat-
kozatot, csakhogy a fogságból szabaduljon s útját
- egyetlen fillér nélkül, csak a vasúti jeggyel a
kezében - folytathassa (200 Kč készpénzét a
vámhivatal vette el).
Dr. Kéler Tibor kézsmárki ügyvéd - leánya
nevében s megbizásából - tekintettel a leánya
által aláirt jegyzőkönyv tartalmának nemisme-
résére - a pénzügyminisztériumtól kegyelmi
uton kérte a jogtalanul kivetett és behajtott vám
visszatéritését azzal, hogy a lefoglalt és elvámolt
tárgyak a vámtörvény 87. § 9. bekezdésében fog-
lalt intézkedés szerint vámmentesek. A pénzügy-
minisztérium e kérelmet elutasitotta azzal, hogy
a lefizetett vám kegyelmi uton való visszatérité-
sének helye nincs.
Meg kell még jegyezni, hogy e "vámvizsgálat"
első, a vasúti kocsiban lejátszódott jelenetét -
útlevelük szerint itélve - romániai utasok is
látták, akik leplezetlenül nyilvánitották meg véle-
ményüket, hogy a csehszlovák vámhivatal külö-
nös módon propagálja a Magas Tátra tövében az
idegenforgalmat.
Az előadottak alapján alulirottak kérdezik a
Pénzügyminiszter Úrtól:
1. Van-e tudomása arról, hogy a csehszlovák
vámhivatali közegeknek az utazóközönséggel
szemben tanúsitott magatartása miatt egyre sza-
porodnak a panaszok?
2. Van-e tudomása a fentebb vázolt esetről?
3. Hajlandó-e az interpellációban leirt konkrét
panaszesetet ujabb vizsgálat tárgyává tenni s a
kegyelmi kérvényt kedvezően elintézni?
4. Hajlandó-e a vámhivataloknak szigorú uta-
sitást kiadni, hogy az idegenforgalom szempont-
jából különösen jelentős pontokon - amilyen a
Tátra idegenforgalma szempontjából Hidasnémeti
- és fontos vonatokon a vámvizsgálatot különös
előzékenységgel, körültekintéssel és kíméletesen
végezzék?
Prága, 1937. november 15.
Dr. Holota,
Szentiványi, A. Nitsch, Jaross, Dr. Szüllö, Petrá-
ek, Dr. Korláth, Esterházy, Dr. Porubszky,
Fischer, Sandner, Birke, Hollube, Gruber, Stangl,
Illing, Wollner, Dr. Peters, Jäkel, G. Böhm,
Dr. Rosche, Jobst.
Původní znění ad 1135/X.
Interpelláció
Benyújtja: Jaross Andor nemzetgyűlési
képviselő
a Kereskedelemügyi Miniszterhez,
a besztercebányai és pozsonyi kereskedelmi
és iparkamara körlevele tárgyában, mely-
12
ben a szlovák nyelvű alkalmazottak foko-
zott elhelyezését szorgalmazza.
A kereskedelmi és iparkamara Pozsonyban
2164/36/VIII. szám alatt valamennyi ipartársu-
lathoz, szövetséghez és grémiumhoz a következő
körlevelet intézte: "A besztercebányai kereske-
delmi és iparkamara cégtagjainak a következő
tartalmú körlevelet adta ki: Gyakran hallunk a
kereskedelmi és iparkamarákhoz, valamint a ke-
reskedelmi üzemekhez intézett panaszokat, hogy
nem alkalmaznak szlovák születésű egyéneket és,
ha alkalmazzák is őket, úgy azok száma az ide-
gen alkalmazottak és gyakran idegen állampol-
gároknak csak elenyésző százalékát teszi ki. Ezen
kérdéssel foglalkozott a szlovenszkói gazdasági
egyesületek vezető titkársága egy gyűlésén és
ennek alapján tárgyalta ezt az ügyet alulírott
kamara elnöki bizottsága is, melynek alulírott
elnöksége elrendelte, hogy ezen elsőrendű fontos-
ságú ügyre figyelmeztesse a körzetében levő üze-
meket udvarias kéréssel, hogy saját érdekükben
törekedjenek a szlovák alkalmazottak számának
emelésére. Alulírott kamara jelen körirat kiadá-
sával csupán azt a célt óhajtja szolgálni, hogy
figyelmeztesse a körzetében működő cégeket azon
panaszokra, amelyekkel úgy a hivatalos körök-
ben, mint a szélesebb és szűkebb nyilvánosság-
ban találkozunk; kéri egyben hogy legyenek meg-
győződve legjobb szándékunk felöl, amidőn ezen
köriratot kiadjuk. Nagyon hálásak lennénk, ha
közölnék velünk saját gyakorlati tapasztalatai-
kat, hogy az ügy esetleges további tárgyalására
megfelelően fel legyünk készülve, és a körzetünk-
ben levő vállalatok bennünket kellően tájékoztas-
sanak. Válaszukat már előre hálásan köszönjük
és kérjük, hogy levelünket szíveskedjenek tárgyi-
lagosan elbírálni. Felhasználjuk ezen alkalmat,
hogy önöket igazi tiszteletünkről biztosítjuk.
Szíveskedjenek ezen köriratot, melynek tartalmát
az alulírott kamara is magáévá teszi, tagjaiknak
megfelelő módon tudomására adni. Aláírás. "
Fenti körlevélből, mely a besztercebányai ke-
reskedelmi és iparkamara körlevelének átvett
megismétlése, nyilvánvaló, hogy a kamarák ezen
körlevelének az a célja, hogy a magyar és német
alkalmazottak terhére a szlovák alkalmazottak
elhelyezését elősegítse. A körlevélben kifejezésre
jutó szellemiséget sajnálatosan megerősíti az a
tapasztalati tény, hogy túlnyomóan magyar, vagy
német jellegű vidékek is a magyar és német válla-
latok csehszlovák vevőikre való tekintettel szlo-
vákokat alkalmaznak nyelvtudásuk miatt, úgy
hogy ezeken a vidékeken a szlovák alkalmazottak
száma meghaladja a csehszlovák lakosság ottani
számarányának mértékét.
Hasonlóképpen sajnálatosan közismert az is,
hogy a magyar és németlakta vidékeken állami
vállalatok és csehszlovák kezekben levő vállala-
tok, nem is beszélve a vasútról és a postáról,
túlnyomó részben a nemzetiségi számarányra
való tekintet nélkül részesitik előnyben a cseh-
szlovákok alkalmaztatását. Pl. dohánybeváltó,
Skoda gyár, Bat'a gyár stb. stb.
A gyakorlati életben éppen ellenkezőleg az ipari
és kereskedelmi jellegű munkaalkalmaknál nem a
szlovákság háttérbe szorítását, hanem ellenkező-
leg a magyar és német lakosság megkárosítását
lehet megállapítani. Kézenfekvő, hogy fenti kör-
levél célja a magyar és német lakosság fokoza-
tos visszaszorítása ezektől a munkalehetőségektől.
Az alkotmánytörvényben becikkelyezett kisebb-
ségi jogok, valamint az állam más törvényeiben
kifejezésre jutó szellemiség kétségtelenül bizto-
sítja minden csehszlovák állampolgárnak tökéle-
tesen egyenlő polgári jogait. A legutóbbi időben
felelős államférfiak jelentették ki, hogy ott, ahol
a kisebbségek ezen törvények szellemének ellené-
re sérelmeket szenvedtek, ott a kormányzatnak
lesz kötelessége az orvoslásról gondoskodni.
Miután nyilvánvaló, hogy fenti körlevél tagadása
mind annak, ami úgy a törvényekben van becik-
kelyezve, mind annak, amit hivatalos kormány-
férfiak a nyilvánosság előtt mint állam- és kor-
mányprogrammot vállaltak, tisztelettel kérdezzük
a Miniszter urat:
1. Hogyan tartja összeegyeztethetőnek a Mi-
niszter úr a kereskedelmi és iparkamarák körle-
velében kifejezésre jutó szellemiséget az állam
alaptörvényeivel és a magyarság jogos követelé-
seinek oly sokszor kilátásba helyezett kielégíté-
sével?
2. Mit hajlandó a Miniszter úr tenni a magyar
és német lakosság ellen elkövetett ezen nyilván-
való sérelem jóvátételére és megtorlására?
Prága, 1937. november 4.
Jaross,
Szentivínyi, Dr. Korláth, Dr. Porubszky, Sand-
ner, Dr. Jilly, Dr. Rosche, Kundt, Ing. Künzel,
Fischer, A. Nitsch, Dr. Szüllö, Petráek, Illing,
Gruber, Dr. Holota, Esterházy, Klieber, Dr.
Peters, Ing. Richter, Ing. Lischka, Jäkel.
Původní znění ad 1135/XI.
Interpelláció
Benyújtja: Korláth Endre dr. képviselő
az igazságügyminiszter úrhoz
az ungvári kerületi bíróság nyelvhaszná-
lata tárgyában.
A "Prágai Magyar Hírlap" komáromi bejegy-
zett cég az ungvári járásbíróságnál E IV 2545/32
szám alatt végrehajtási eljárást vezet. Nevezett
cég minden beadványát magyar nyelven adta be,
ennek dacára a kerületi bíróság felfolyamodási
tanácsa R 671/37 szám alatt az ügyben beadott
felfolyamodást csak az államnyelven intézte el.
A cég meghatalmazott ügyvédje útján a nyelv-
törvény végrehajtási rendelete alapján vissza-
küldte a kerületi bíróságnak a végzését és kérte
annak magyar nyelven való kézbesítését.
A kerületi bíróság felfolyamodási tanácsa,
melynek élén, mint utólag kitudódott, maga a ke-
rületi bíróság elnöke Dr. Hadzsega Illés áll, a
kérvényt visszautasította azzal, hogy a kérvé-
nyező cég a pozsonyi járásbíróság területén lakik,
ahol nincs magyar kisebbségi nyelvhasználat és
ezért minden bírósági beadványt csak az állam-
nyelven lehet megtennie.
13
Ez a határosat egyrészt felületességen, más-
vészt a nyelvtörvény nemtudásán alapszik.
Felületességen alapszik azért, mert a bírósági
iratokból kitünöleg, az illető cég komáromi cég
és nem pozsonyi cég és így teljesen érthetetlen,
hogy a kerületi biróság hogy állapíthatta meg a
cégről, hogy pozsonyi cég és ez a megállapítás
csak felületességen alapulhat.
Törvény nemtudásán alapszik a kerületi biró-
ság elintézése azért, mert a nyelvtörvény végre-
hajtási rendeletének 3. feje 18. cikke sehol sem
irja elő, hogy az u. n. kisebbségi nyelvhasznála-
tot igénybevevő fél hol lakik és hogy annak olyan
járásbíróság területén kellene székelnie, ahol a
magyar kisebbségi nyelv egyébként engedélyezve
van.
Ellenkezik a nyelvtörvény végrehajtási rende-
lete 18. cikkének 2. bekezdésével, mely szerint
nem szükséges az, hogy az illető félnek oly járás-
biróság területén kell laknia, ahol a per vagy
eljárás folyik és így a kerületi biróság törvény-
ellenesen járt el akkor, amikor a magyarnyelvű
kiadmányra irányuló kérvényt elutasította.
Annál is helytelenebb a kerületi biróság tanácsá-
nak az intézkedése, mert éppen ezen cég nevében
már folyt nyelvvita ugyanazon biróságnál és ezt a
kassai felsőbiróság elnöke 1931. június 29-ikén az
ungvári kerületi biróság elnöke által Prez. 2204/
15c/31 szám alatt közölt határozatával akként dön-
tötte el, hogy az ungvári járásbiróság és kerületi
biróság tartozik a magyarnyelvű beadványt ma-
gyar nyelven is elintézni.
Minthogy nem egyedülálló esetről van szó és
mert az ungvári járásbiróság és kerületi biróság
a magyar kisebbségi nyelvhasználati jogot nem
veszi figyelembe és magyarnyelvű beadványokat
egyébként is kizárólag az államnyelven intézi el,
kérdjük az igazságügyiminiszter urat:
1. Van-e tudomása arról, hogy az ungvári járás-
biróság- és kerületi biróság magyarnyelvű bead-
ványokat csak az államnyelven intéz el;
2. Van-e tudomása arról, hogy a konkrét eset-
ben 1937. október 13. -án hozott R 671/37. számú
végzésével magyar félnek magyarnyelvű beadvá-
nyára magyarnyelvű kiadmány kiadása iránti kér-
vényét törvénytelenül elutasította;
3. Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr utasí-
tani az ungvári kerületi és járásbiróságokat a
nyelvtörvény és annak végrehajtási rendelete szi-
gorú betartására és
4. Hajlandó-e a nyelvtörvény és annak végre-
hajtási rendelete ellen vétő személyek ellen az el-
járást megindítani.
Prága, 1937. november 10.
Dr. Korláth,
Szentiványi, Jaross, Dr. Szüllö, Esterházy, Sand-
ner, Fiacher, Dr. Zippelius, Illing, Franz Němec,
Stangl, Obrlik, A. Nitsch, Dr. Holota, Dr. Po-
rubszky, Petráek, Kundt, Gruber, Jäkel, Jobst,
Nickerl.
Původní znění ad 1135/XII.
Interpelláció
Benyújtja: Esterházy János képviselő
a belügyminiszter úrhoz
a szenei csendőrség törvényellenes eljárása
tárgyában.
A dunaujfalusi magyar iskola elnemzetlenítési
esetének fejleményekép egyes lelkiismeretlen em-
berek a rendtörvény 14 §-ba ütköző bűncselek-
mény gyanúja címén feljelentették Zóna Ilona
dunaujfalusi tanitónőt.
A rendtörvény 14. §-a alapján soha senkit elő-
zetes letartóztatásba nem szoktak helyezni, de a
szenei csendőrség mégis letartóztatta Zóna Ilonát,
dacára annak, hogy csehszlovák állampolgárnő,
kinek rendes foglalkozása és lakóhelye van és ki-
nek szökésétől ilyen csekély bűncselekmény miatt
tartani nem kellett. Már ez magában véve is túl-
kapást jelentett, de egyenesen felháboritó ahogy
ezen esettel kapcsolatban a letartóztatást eszközlő
csendőrőrs eljárt.
A letartóztatást foganatosító csendőrőrs pa-
rancsnoka megállapitásunk szerint Mráz Bohu-
mil csendőr törzsőrmester volt, aki a községben
közismert és közszeretetben álló tanitónőt a köz-
ségen végig a szomszédos magyarbéli állomás-
ra gyalog vezette elő és nem átalotta a tanitó-
nőt, akit a letartóztatás már amúgy is mélyen
megrenditett még tovább kinozni mindenféle ki-
fejezésekkel és többekközött azt is mondotta,
"miért csinál ilyen disznóságokat, nem fog többé
a községben tanitani, miért nem irta alá a pap-
nak a helyreigazitó nyilatkozatot. "
A csendőrségnek eljárásában pártatlanul kell
viselkednie és nem szabad fenyegetnie vádlotta-
kat még kevésbbé szemrehányásokat tenni azért,
mert magánszemélynek helyreigazitó nyilatkoza-
tot nem írt alá.
Ugyancsak a szenei csendőrörs anélkül, hogy
arra az államügyészségtől vagy a vizsgálóbirótól
utasítást kapott volna, a már letartóztatásban
volt tanitónőnél házkutatást tartott és ezt a ház-
kutatást azután, hogy az ügyészség rendeletére
a tanitónőt a vizsgálóbiró szabadon bocsájtotta,
meg is ismételte, mely eljárása már a hivatalos
hatalommal való visszaélés bűntettét képezi,
mert a csendörőrsnek a vádlottnak az ügyész-
ségnek való átadása után nem volt joga önhatal-
múlag házkutatást tartani és a tanitónő és a köz-
ség békéjét veszélyeztetnie.
A pozsonyi kerületi biróság vizsgálóbirója egy
hétfői napra 1937. október 25. -ére tanukat idézett
be Magyarbélre. Az idézések kézbesítése a szenei
csendőrőrs lett bizva, aki az idézéseket 1937.
október 23. -án éjfélkor az álmaikból felzavart
lakosságnak kézbesitette. Ilyen kézbesítés polgár
államban eddig szabálytalan dolog volt és a szenei
csendőrőrs érdeme az, hogy egyszerű idézésekkel
a község lakosságának éjszakai nyugalmát za-
varják és így mesterségesen a községben további
nyugtalanságot keltsenek.
3
14
Minthogy a szenei csendőrőrs eljárása teljesen
törvénytelen volt és csak a község belbékéjét za-
varja, kérdjük a belügyminiszter urat:
1. Van-e tudomása a szenei csendőrőrs fentebbi
eljárásairól;
2. Hajlandó-e az ügyet kivizsgálni;
3. Hajlandó-e intézkedni, hogy Dunaujfalu
belbékéjét a szenei csendőrőrs többé ne zavarja;
4. Hajlandó-e intézkedni, hogy a szenei csend-
dőrőrs a dunaujfalusi tanitónőnek elégtételt szol-
gáltasson és végül
5. Hajlandó-e a törvénytelen házkutatást foga-
natosító csendőrőrs tagjai ellen a büntető és
fegyelmi eljárást megindítani.
Prága, 1937. november 8.
Esterházy,
Dr. Szüllö, Dr. Porubszky, Petráek, A. Nitsch,
Szentiványi, Jaross, Dr. Korláth, Dr. Holota,
Sandner, Dr. Rosche, Ing. Lischka, Dr. Peters,
Franz Němec, Axmann, Jäkel, Hollube, Illing,
Dr. Zippelius, Wagner, Jobst.
Státní tiskárna v Praze. - 6505-37.