Překlad ad 2819/XXII
Antwort
des Ministers des Innern
auf die Interpellation des Abgeordneten Windirsch und Genossen,
betreffend Beschwerde über die Bezirksbehörde in Friedland L B. wegen schikanöser Verfügungen (Druck 2732/XIV).
Die Bezirksbehörde in Friedland hat die in der Interpellation abgedruckte Kundmachung erlassen, weil nach ihrer Meinung die Farbenausstattung der Tafeln, welche die Stellen bezeichnen, wo ein Feuer gemeldet werden muss, im Hinblicke auf die örtlichen Verhältnisse den Anlass zur Gefährdung der öffentlichen Ruhe und Ordnung gelben, könnte, für welche zu sorgen die Bezirksbehörde laut Gesetz verpflichtet ist.
Die Beurteilung der Frage, ob die öffentliche Ruhe und Ordnung gefährdet werden kann, hängt von den örtlichen Verhältnissen ab und es fällt daher nicht ins Gewicht, dass die gleiche Farbenzusammenstellung bei verschiedenen Gegenständen anderwärts nicht anstösig erachtet worden ist.
Prag, am 18. Jänner 1935.
Der Minister des Innern: Dr. Černý, m. p.
Překlad ad 2819/XXIII.
Antwort
des Ministers des Innern
auf die Interpellation des Abgeordneten Babel und Genossen,
betreffs den Ausnahmszustand in Wagstadt (Druck 2766/I).
Die Bezirksbehörde in Wagstadt hat mit der Kundmachung vom 27. Februar 1933 jede Ansammlung und Zusammenrottung an öffentlichen Plätzen bis auf Widerruf verboten. Es handelt sich hier nicht um den Ausnahmszustand, sondern um eine Sicherheitsmassnahme, welche die Bezirksbehörde auf Grund und im Ratamen des Gesetzes über die Organisation der politischen Verwaltung vom 14. Juli 1927, S. d. G. n V. Nr 125, getroffen hat, da die öffentliche Ruhe und
Ordnung, für welche zu sorgen die Bezirksbehörde auf Grund des zitierten Gesetzes verpflichtet ist, durch die Strassendemonstrationen ununterbrochen gestört wurde.
Die Ursache der erwähnten Verfügung ist bisher nicht weggefallen und konnte daher diese Verfügung noch nicht aufgehoben werden. Sobald die örtlichen Verhältnisse es zulassen werden, wird dies geschehen.
Prag, am 18. Jänner 1935.
Der Minister des Innern: Dr. Černý, m. p.
Překlad ad 2819/XXIV.
Válasz
a pénzügyi minisztertöl
Hokky képviselő és társai interpellációjára
a földadó helytelen kivetése és behajtása tárgyában (2748/X. nysz. ).
A földadó alanya az interpelláció helyes megjegyzése szerint is a földrészletnek a főldadókataszterben feltüntetett birtokosa s nem határoz az, vájjon annak valóságos tulajdonosa illetőleg birtokosa-e.
Ha több társbirtokosról van szó, ez esetben az egyenesadótörvény 261. §. 1. bek. - nek 2. p. ja érvényesül, amelynek értelmében ily esetben az adó a pótadókkal együtt az összes társbirtokosok terhére egységesen vettetik ki s közülök azon személyre szólólag iratik elő, akit e célból az adóelőiró hivatalnál bejelentettek, egyébként bármelyiknek közütök Ebből következik, hogy az adóelőiró hivatal az adót a társbirtokosok közül bármelyiknek nevére irhatja elő, amennyiben az illető a földadókataszterbe be van jegyezve, ha a társbirtokosok az adóelőiró hivatalnál nem jelölték ki azt, akinek nevére az adó előirandó. Természetes, hogy az adóelőiró hivatal az adót rendszerint annak a társbirtokosnak nevére irja elö, aki a földadókataszterben első helyen szerepel
Azt a kérdést illetőleg, hogy az ilyen esetben az adó kin hajtható illetőleg hajtandó be, a végrehajtási rendeletnek az egyeresadótörvény 261. § 2. bekezdésére vonatkozó rendelkezése akként intézkedik, hogy annak következtében, hogy a földadó a 261. § 1. bek. értelmiben egységesen s valamennyi társbirtokosra vonatkozólag közösen iratik elö, valamennyi közbirtokos mint ezen adó egy adóalanya tűnik fel s így az adó bármelyiken közülök behajtható. Nem lehet következöleg tör-
vényellenes eljárást látni abban, hogy az adóhivatal az előirt adót egész összegében a kataszteri bejegyzésiben első helyen szereplő társbirtokoson hajtja be. Az ilyen társbirtokos a többi társbirtokossal szemben visszkeresettel kártalaníthatja magát s e célból az egyenesadótörvény 361. § 2. bek. értelmében az adóelőiró hivatalnál annak közlését kérheti, hogy a kérdéses évre kivetett együttes adóból és adópótlékokból egyesekre aránylag mily összeg esik.
Az interpelláció ama követelményének, hogy a földadó - állítólag a törvény célzatához képest, - minden egyes társbirtokos rovására külön irassék elő, a törvény ama világos szövegére (az egyenesadótörvény 261. § 1. bek. ) való tekintettel, amelynek értelmében az adó valamennyi társbirtokos terhére egységesen és együttesen iratik elő, eleget tenni nem lehet.
Praha, 1935. január 16. -án.
A pénzügyi miniszter: Dr. Trapl s. k.
Překlad ad 2819/XXV.
Válasz
a pénzügyi minisztertől
Hokky képviselő és társai Interpellációjára
a podkarpatszkaruszi adóhivataloknak az
adóbehajtásnál követett helytelen eljárása
tárgyában (2752/IV. nysz. ).
A lefoglalt ingóságok elvétele és örizetbevétele Podkarpatszka Rusz országában már azért sem rendszeres, mert az adóhivatalok megfelelő raktárakkal sem rendelkeznek, hanem csupán kivételesen történik, és pedig az esetben, ha az adóhivatalnak indokolt gyanuoka van, hogy a hátralékos a lefoglalt ingóságokat elidegenítené vagy hogy az elrendelt árverés az adózó lakásán eredménnyel nem járna, vagy hogy annak révén csekély bevétel éretnék el. A tapasztalatok ugyanis igazolják azt, hogy az adózó lakásából elszállított ingóságok árverezésénél, lényegesen jobb eredmény éretik el, mert a vevők nem tudják, kinek az ingóságait veszik s így a vételtől nem tartanak. A lakások és űztetek adóhátralékok miatti kiürí-
tését is a podkarpatszkaruszi adóhivatalok csak egészen kivételes esetekben, t. i. csupán az elvből nem fizető adózóknál foganatosítják, akiket egyébként nem lehet köztartozásuknak legalább résziben való lerovására bírni, vagy ahol a bírói végrehajtást adóhivatali végrehajtás (zálogolás) előzte meg.
Csupán oly tárgyak zálogoltatnak és szállíttatnak el, amelyek az elszállítást károsodás nélkül elviselik - az ócskább ingóságok zálogolás és elszállítás tárgyát egyáltalában nem képezik, s a közegek a lefoglalt tárgyakkal azok elszállításánál óvatosan bánnak, hogy azok sérülést ne szenvedjenek. Az uhorodi pénzügyi főigazgatóság jelentése szerint nevezett hivatalhoz e tekintetben semmiféle panasz be nem érkezett.
Ami az elszállítási költségeket illeti, a végrehajtó hatóságok szemmel tartják azt, hogy itt fölösleges, aránytalanul magas vagy indokolatlan költségek ne okoztassanak.
A foglalás (zálogolás) az adózó, esetleg-tsaládja felnőtt tagjának és - nevezetesen a vidéken - a község képviselőjének jelenléteben történik. Ha a foglalásnál sem az adózó sem annak képviselője nem volt jelen, ez esetben az adózó a foglalásról irásbelileg, elismervény ellenében értesíttetik (az egy. adótöry. 364. § 5. bek. ).
A szarvasmarha ismételten csak akkor foglaltatik le, ha az adózó régi tartozását le nem fizette s közben uj tartozása támadt; az esetek túlnyomó részében nem ugyanazon szarvasmarháról van szó. Amennyiben az interpelláció itt a végrehajtási költségek fölösleges felszámítása ellen irányul, a panasz indokolatlan, minthogy ugyanazon adótartozásra vonatkozó végrehaljtási költségek csupán egyezer számíttatnak fel és iratnak elő még akkor is, ha az adóvégrehajtó az adózónál az adóhátralék részleges beszedése céljából többször is megjelent.
Az egyenesadótőrvény 382. §-a akként rendelkezik, hogy ha az állam mint jelzálogi hitelező első helyen szerepel, ez esetben az eladás hozamából a végrehajtási költségek s az adókövetelés, amelynek érdekében az eladás elredeltetett, egyemlíttetnek ki; a megmaradó fölösleget a végrehajtó hivatal, ha az állam az egyedüli jelzáloghitelező, az adózónak adja ki, egyébként azon járásbíróságnál, amelynek területén a végrehajtás foganatosíttatott, letéteményezi. Ha az állam nem az első jelzáloghitelezö, ez esetben a végrehajtó hivatal az árverés hozamát a bíróságnál helyezi letétbe.
Az interpelláló urak kifogásolván azt, hogy az adóhivatalok az aratás idején előszeretettel alkalmazzák a zárgondnokságot az ingatlanok haszonvételeire, nyilván a berehovói adóhivatalnál vezetet zárgondnokságokra gondolnak. Eme zárgondnokságok azonban az esetek többségében csupán amaz idegen állampolgárok vagyonát érintik, akiknek adóhátralékai sok esetben az 1920. évig nyúlnak vissza, akik a jelzett időközben egy fillért sem fizettek s akiktől az adóhivatal eme köztartozásokat másként be nem hajthatta,
Az interpelláció amaz állítása, hogy a zárgondnokságok hozadékát az adóhivatalok kizárólag az adóhátralékok törlesztésére fordítják, nem felel meg a valóságnak, mert a zárgondnok a végreh. törv. 209. § 22. bek. értelmében a zárgondnoki kezelés hozadékából követlenül fedezi mindazon kiadásokat, amelyek az Ingatlan kezelésével és szokásos használatával járnak, s a felesleget a bíróságnak szolgáltatja be, amely azokat feloszjta. Amennyiben a zár gondnoksághoz az adózónak az adóhivatalt megelőző sorrendben bekebelezett hitelezői is csatlakoztak, ez esetben a biróság a zágondnoki kezelésben elért hozam fölöslegét az ingatlanok elárverezésénél elért legmagasabb árkínálat felosztásáról szóló rendelkezésnek megfelelöleg osztja meg.
A házbérjöjevedelemnek a bérlőkhöz intézett fizetési letiltások által való lefoglalása ellen emelt panasz hasonlólag minden indokolás híján vau. Az interpellációban hangoztatott mézet, hogy a házbér csupán a ház zárgondnoki kezelése révén foglalható le, ellenkezik az egyenesadótörvény 383. §-a s a végrehajtási rendelet (175/1027. Tgysz. korm. rend. ) ugyanazon törvényszakasz 1. és 2. bek. -re vonatkozó 4. bekezdésének rendekezésével, amely szerint az ingatlanok hozama (házbér, haszonbér), - ha az a jövőben esedékes is -, a bérlőknekkézbesített fizetési letiltás által lefoglalható.
Végül az interpelláló urak ama nézete is, hogy az adóhivatalok a zálogjognak az ingatlanokra való kényszerbekelezésére irányuló indítványt csupán a pénzügyi prokuratúra követitésével terjeszthetik be, ellentétben áll az egyenesadótönrény 345 §, illetőleg a végrehajtási rendelet eme törvényszakaszra vontakozó 4. bekezdésének rendelkezéseivel, amelyek értelmében a birósági végrehajtás engedélyezése és foganatosítása iránt ama hivatal (folyamodik, amely az adó, annak pótlékai és tartozékai behajtására illetékes, t. i. ama hivatal, amely az adót kivetette, s ennek helyettesítésében és felügyelete alatt az adóhivatal; e hivatal a helyettesítés iránt a pénzügyi prokuratúrát is megkeresheti.
Minthogy a felhozottakból világos, hogy a podkarpatszkaruszi adóhivataloknak az adóbehajtás körül követett eljárás a fenálló törvényeknek teljesen megfelel, valamféle külön intézkedések megtételére okom nem volt.
Praha, 1935. január 17. -én.
A pénzügyi miniszter: Dr. Trapl s. k.
Antwort
des Ministers des Innern und des Justizministers
auf die Interpellation der Abgeordneten Hadek, Babel, Krehan und Genossen
über die Methoden des Polizeikommissa-
riates in Aussig a. E. bei der Erstattung
von polizeilichen Anzeigen
(Druck 2732/XI).
Bei Durchführung der notwendigen Vorerhebungen und bei Erstattung der Strafanzeige im Falle des begründeten Verdachtes einer strafbaren Handlung richtet sich das Polizeikommissariat in Aussig a. E. genau nach den Vorschriften des Strafgesetzes und der Strafprozessordnung. Die beschlagnahmten Beweisgegenstände prüft das Polizeikommissariat - namentlich wenn es sich um Haft handelt - stets in möglichst kurzer Zeit und übergibt das Material, das nach seinem Urteile zur Ueberführung des Täters und zur Beurteilung des Falles dienen kann - in der Regel gleichzeitig mit der Strafanzeige - dem zuständigen Gerichte, welchem die Entschädigung über die Schuld allein zusteht. Das Polizeikommissariat hat auf den Verlauf des gerichtlichen Strafverfahrens, namentlich auf die zeitliche Dauer desselben keinen Einfluss.
Redakteur Witt wurde vom Polizeikommissariate zum ersten Male am 30. November 1932 verhaftet und in Haft genommen, wo er sich freiwillig zur Abbüssung einer ihm auferlegten administrativen Strafe meldete, zum zweiten Male am 27. April 1933 über Weisung des Kreisgerichtes in Leitmeritz, wobei ihm der diesbezügliche gerichtliche Haftbefehl zugestellt worden ist, und zum dritten Male am 27. März 1934, weil er durch Kundmachung des Kreisgerichtes in Leitmeritz wegen eines Pressedeliktes gesucht wurde. Nach der Einvernahme ist Witt am zweiten Tage in Freiheit gesetzt worden. Wegen der Aufbewahrung eines Abdruckes eines revolutionären Liedes ist Witt nicht verhaftet worden, sondern wurde die entgegen den Pressevorschriften herausgegebene und durch ihren Inhalt zum Teile den Tatbestand einer strafbaren Handlung begründende erwähnte Druckschrift am 21. Mai 1934 bei ihm beschlagnahmt, Witt über die Angelegenheit einvernommen und sodann entlassen.
In der Strafangelegenheit Tk XIV 1527/33 hat es sich um eine grössere Menge von Druckschriften gehandelt, welche bei der Hausdurchsuchung im Sekretariate der kommunistischen Partei in Aussig gefunden wurden und von denen das Polizeikommissariat feststelle, dass sie bereits seinerzeit bei der Precsezensur beschlagnahmt worden waren. Da Witt damals der leitende Funktio-
Překlad ad 2819/XXVI.
när des Sekretariates gewesen war, stand er mit Grund im Verdachte der Verbreitung dieser Druckschriften.
In der Strafangelegenheit Tk XIV 619/33 gegen Josef Kniek und Kons, sind dem Kreisgerichte in Leitmeritz jene Gegenstände übermittelt worden, welche anlässlich der bei der Verhaftung des Witt am 27. April 1933 vorgenommenen Hausdurchsuchung beschlagnahmt worden waren und deren Uebermittlung das Kreisgericht selbst verlangt hat Diesem Verlangen ist in kürzester Zeit entsprochen worden.
Die in der Interpellation erwähnten Bemerkungen hat der in der Interpellation genannte Polizeibeamte dem Rudolf Witt gegenüber nicht gemacht.
Auf Grund der angeführten Umstände kann gegen das Vorgehen des Polizeikommissariates in Aussig sowie seiner Beamten und Organe nichts eingewendet werden.
Soweit die Interpellation den Justizminister anbelangt, antworte ich wie folgt:
Es ist wahr, dass Rudolf Witt dreimal in Untersuchungshaft war, aber in allen Fällen war die Haft nach dam Gesetze begründet.
Der Staatsanwalt ist verpflichtet, jede Anzeige ohne Rücksicht darauf, von wem sie stammt, sorgfältig zu überprüfen, wobei er nach § 3 St. P. O. die zur Belastung und die zur Verteidigung des Beschuldigten dienenden Umstände mit gleicher Sorgfalt zu berücksichtigen hat. Dies gilt namentlich in jenen Fallen, in denen es sich um Halt bündelt, wo er im Sinne des Gesetzes für eine beschleunigte Erledigung der Angelegenheit zu sorgen verpflichtet ist.
Ich habe keine Gründe gefunden, die Staatsanwaltschaft in Leitmeritz auf diese ihre gesetzlichen Verflechtungen besonders aufmerksam machen zu müssen.
Prag, am 21. Jänner 1935.
Der Minister des Innern: Dr. Černý, m. p.
Der Justizminister; Dr. Dérer, m. p.
Překlad ad 2819/XXVII.
Antwort
der Regierung
auf die Interpellation des Abgeordneten Fr. Windirsch und Genossen,
betreffend die Ausführung landwirtschaftlicher Arbeiten am Staatsfelertage (28. Oktober) (Druck 2732/XII).
Im Sinne der Antwort der Regierung auf die Interpellation über die Vornahme landwirtschaftlicher Arbeiten am Staatsfeiertage vom 19. Februar 1934 (Druck 2502/IV) sind die unterstellten Behörden durch das Ministerium des Innern aufmerksam gemacht worden, dass es nicht verboten ist, unaufschiebbare landwirtschaftliche Arbeiten am 28. Oktober zu verrichten, sofern deren Ausführung an diesem Tage unter den gegebenen Verhältnissen notwendig und begründet ist.
Wenn trotzdem einige politischen Behörden etwa wegen Verrichtung dieser Arbeiten Strafen verhängt haben, bezw. wenn die in diesen Fällen eingebrachten Berufungen abschlägig beschieden worden sind, wird das Ministerium des Innern in jenen Fällen, in denen Gesuche um Nachsicht der Strafe einssbracht worden sind, überprüfen, ob die oberwähnten Bedingungen erfüllt sind und wird im bejahenden Falle die verhängte Strafe nachsehen.
Die unterstellten Behörden sind neuerlich auf die oberwährte Weisung aufmerksam gemacht worden.
Prag, am 25. Jänner 1935.
Der Vorsitzende der Regierung: Malypetr, m. p.