hatséges, Nagy-lday Zsigmondnak Kč 8100 összeget az állampénztárból visszatéríteni, .....

Praha, 1934. május 30.

Hokky,

dr. Jabloniczky, Nitsch, dr. Törköly, Oehlinger, Scharnagl, Kunz, dr. Luschka, dr. Petersilka, Bobek, Szentiványi, Dobránsky, dr. Szüllö, Fedor, dr. Holota, Greif, dr. Mayr-Harting, Fritscher, Zajiček, Eckert, Stenzl, Krumpe.

Původní znění ad 2712/X.

Interpelláció

Beadják Török Pál képviseli) és elvtársai

a belügyminiszter úrhoz

a Chuszt-baranyai cserndörség terorisztikus önkényuralma ellen az ottani lakosság felett

Egész Kárpátalja közvéleményének még éles emlékezetében van az a hallatlan teror, melyet 1928-ban hajtott végre Chuszt-Baranyán a luszti csandörség. 1928-ban véres pogromot rendezett a baranyai dolgozó lakosság között a huszii osendörség. Ez a hallatlan terorisztikus fellépés a védtelen lakosság felett, felizgatta egész Kárpátalja közvéleményét. Kárpátalja lakossága még fel sem ocsúdott ezen terorisztikus izgalmalmak alol és már ujabb provokációt rendezett le a sokernicei csendörség a dolgozók ellen a Chuszt-baranyai templomnál 1929ben. A sorozatos csendönségi provokációk a dolgozók ellen azóta is állandóan folytatódnak, melyek nagy elégedetlesnséget szülnek az amugy is éhséget és nyomort szenvedő lakosság között, mely eladósodva, munkaalkalom hiányaiban harcol az életért.

A Ghuszt-baranyai dolgozók nevében felhívjuk a belügyminiszter úr figyelmét azon terorisztikus cselekedetekre, melyeket az ottani csendörség a védtelen dolgozok felett az utóbbi

éveidben lefolytatott; ezt nem tűrheti tovább Kárpátalja agyongyötört dolgozó népe. A csendörség önkényuralma Chuszt-Baranyán a legtarthatatlanabb állapotokra enged következtetni; hogy ténylegesen ez a valóság, megerösítik ezen állitásunkat az alant felsorolt tények:

1. 1933-ban a csendörség megtámadta a mulatozó ifjúságot és puskatussal verte szét őket minden ok nélkül. A csendörség ezen ok nélküli terarisztikus cselekedetét a dolgozó fiatalság elten igazolják: Opakun Mihal, Dranko Iván és Fedurca Jurko.

2. Ugyancsak 1933-ban a csendörparancsnok megtámadta Chuszt-Baranyán Landrusko Pávelt és minden ok nélkül fedél és hátát ütlegelte.

3. 1934 év január hónapjában a csendőr parancsnok behivatta a községházára Timko Otexát kihalgatásra és ezen kihalgatás alatt embertelenül bántalmazták. Hallották ezen bántalmazást Djákun András és Djakun Iván ottani lakosok.

4. 1934 és április havában egy este 1/2 8-órakor a csendörök meegtámadták az uccán Popovics Demetert, Timko Olexát és elkezdték ütlegelni, verni és rugdosni őket fenyegetödzve ezen szavakkal: »Itt nincs Oroszország«. A csendőrök ezen tettét látták Bonkalo Stefán és Kucsejavi Vaszil.

5. 1934 év május 17-én reggel nyolc órakor Kut József csendőr megtámadta Djakun Hafia Ghuszt-baramyai 50 éves asszonyt a salját udvarán azért, mert megfenyitette a saját gyermekét. A fent megnevezett csendőr ütlegeltez az aazonyt a fején. Szemtanui voltak ezen cselekedetének Kovcsár Iván és Fedurca Cija.

Kérdjük a belügyminiszter urat, mit hajtandó tenni anak az érdekében; hogy ezen ázsiai állapotok Chuszt-Baranyán megszűnjenek?

Hajlandó-e a belügyminiszter úr a sokernicei osendörörs parancsnokot és a többi csendőröket, kik ezen terorisztikus cselikedeteket elkövették, megbüntetni és állásuktól felfügeszteni?

Praha, 1934 július 17. -én.

Török,

Krehan, Valáškova, Hodinová-Spurná, Tyll, Procházka, Novotný, Hadek, Juran, Kliment, Zápotocký, Bilek, Russ, J. Svoboda, Krosnář, Čižinská, Hrubý, Kopecký, Štourač, Kubač, Dvořák.