2523/X (překlad).

Interpelace

poslanců Babela, Hadka, Höhnela a soudruhů

ministrovi spravedlnosti

o podvodném nabytí domu č. 38 v Novém

Lese, obec Velké Březno, okres Ústí nad

Labem, prodaného v exekučním řízení.

Dne 27. března 1934 byl u okresního soudu v Ostí nad Labem vydražen dům číslo 38 v Novém Lese, obec Velké Březno, patřící manželům Adolfu a Bertě Sattlerovým. Vymáhající stranu: Hugo Patutschka, stavitel ve Velkém Březně, zastoupený advokátem drem Janem Lembachem v Ústi nad Labem; dosáhl příklepu za vy volací cenu; jiní zájemci nebyli přítomni.

Ale na tomto domě měla majetníkova dcera, Julie Michlová do knih vloženou značnou částku (20. 000 Kč) jako II. hypotéku. Zručným postupem vymáhající strany má bytí tato majetníkova dcera, Julie Michlová, "připravena o tento právní podíl na hypotéce, jejž si namáhavě ušetřila za velmi těžkých okolností.. (Úvěř v továrně Meinlově, jejž splácí z týdenní mzdy. )

Dcera manželů Sattlerových podala proti tomuto postupu žalobu u krajského soudu, která se bude. projednávati teprve dne 29. května t. r. v 10 hodin dopoledne u litoměřického krajského soudu, pokoj číslo 28, a kterou zastupuje JUDr. Frind, advokát v Ostí n. L.

Zatím dává si vymáhající strana již dme 10. dubna t. r. koupi pravoplatně zapsati do knih u ústeckého okresního soudu a knihovně dá si zajistiti příklep.

To je pokus o podvod a hrozí nebezpečí, že věc bude před soudem utajena. Pro nebezpečí tajného dorozumění patří Patutschka do ochranné vazby.

Tážeme se, pana ministra:

Je pan ministr ochoten naříditi, aby litoměřické státní zastupitelství ihned prozkoumalo příslušné, spisy, zrušilo tuto podvodnou manipulaci a přísně potrestalo vinníky, kteří se takto pokoušejí připraviti chudou ženu o její úspory?

V Praze dne 13. dubna 1934.

Babel, Hadek, Höhnel,

Dvořák, Stern, Russ, Bilek, Steiner, Novotný,

Procházka, Krosnář, Kopecký, Sliwka, Kubač,

Zápotocký, Juran, Štourač, Török, Hodlnová-

Spurná, J. Svoboda, Vallo, Kliment.

2523/XI.

Interpelace

poslance Novotného a soudruhů

vládě republiky Československé a ministru spravedlností

o stavebním a spotřebním družstvu »Svépomoc« v Německém Brode.

V prosinci 1932 byl schůzí dozorči rady jmenovaného družstva suspendován předseda předsednictva tohoto družstva. Přesto, že mu byla jeho suspense řádně předsedou dozorčí rady oznámena, nevzdal se své funkce, ale svolával dále ke schůzím jemu věrnou polovinu představenstva a tito tři dohromady vytvořili »novou správu« jmenovaného družstva. S nimi pak dále - podle stanov neoprávněně -družstvo zastupoval, zejména přijal i několik desítek nových členů, příslušníků strany sociálně-dempkratické, zřejmě za tím účelem, alby se zmocnili majetku družstva »Dělnického domu« v Německém Brodě.

Přesto že »Dělnický dům« v Německém Brodě vybudovali příslušníci strany komunistické, jak o tom svědčí také stanovy spolku »Dělnický dům, podle kterých mohl býti členem »Dělnického domu« pouze organisovány komunista, vycházely této »nové správě« Svaz družstev a úřady velmi vstříc; vzaly na vědomí konání »valné hromady« 8. dubna 1933 těmito lidmi svolané. Krajský soud v Kutné Hoře, aniž provedl nezbytně nutné setření, zanesl ». nově zvolené« na této »valné hromadě« do obchodního rejstříku.

Z tohoto poměru pak vznikla celá řada soudních sporů, které do dnešního dne vyřízeny nejsou.

Nejvyšší soud v Brně svým usnesením ze dne 8. června 1933, č. j. R. I. 735/33-I rozhodl, že usnesení nižších soudů jsou pochybná, že soudy tyto se dopustily nezákonností a nařídil nové projednání věci, při čemž dal v mnohém za pravdu námitkám staré správy družstva »Svépomoc». zejména pak zrušil rozhodnutí krajského soudu v Kutně More o zápisu »nové správy«, zvolené na »valné hromadě« 8. ledna 1932, do obchodního rejstříku. Krajský soud v Kutné Hoře nejen po tomto usnesení Nejvyššího soudu rejstříkový stav neopravil, ale usnesením ze dne 16. březina 1934 Firm 900/34/Dr XI. 98/43 jmenoval do družstva »Svépomoc« prozatímní správu a to všechny členy »nové správy«, vytvořené jejich »v. valnou hromadou« z 8. ledna 1933. V této prozatímní správě jsou lidé, o jejichž členství v družstvu se vedou spory, jsou v ní suspendovaní funkcionáři, vesměs sociální demokraté anebo lidé jim blízcí.

Neslýchaným rozhodnutím tímto se nyní zcizuje majetek družstva »Svépomoc« většině jeho členů a dává se téměř bez výhrad k disposici straně sociálně-demokratické, která se nyní v majetku družstva zařizuje tak, že jest se obávati, že bude družstvu a dělnickým organisacím tímto hospodářstvím natropeno mnoho škod.

Z domu byly vystěhovány ihned všechny organisace politické, odborové a tělocvičné, přesto že celá desítiletí měly v domě své spolkové místnosti a na jejich místo jsou stěhovány organisace sociálně-demokratické, které nikdy s dělnickým domem neměly nic společného.

Poměry došly tak daleko, že i členům družstva »Svépomoc«, pokud jsou příslušníky komunistické strany anebo nesouhlasí s dnešním stavem, se zabraňuje přístup do dělnického domu. Odůvodnění krajského soudu, že dotyční jsou aspoň v rejstříku, je neudržitelné a zřejmě odporuje rozhodnutí Nejvyššího soudu z 8. června 1933.

Při zabírání dělnického domu pro sociální demokraty bylo použito policie.

Před tím 15. února 1934 vnikla ozbrojená tlupa sociálních demokratů - as 30 mužů - do dělnického domu násilím a způsobila tam krvavou rvačku. Státní zastupitelství v Kutné Hoře odmítlo pak podáme trestní oznámení pro zločin podle §§ 83 a 153 trest. zák.

Pracující veřejnost na Českomoravské vysočině je toho názoru, že dělnický dům v Německém Brodě byl dělníkům stranou sociálně-demokratickou ukraden.

Ptáme se vlády a pana ministra spravedlností:

1. Znají tyto poměry a neslýchaný postup krajského obchodního soudu v Kutné Hoře, který Nejvyšší soud v Brně usnesením z 8. června 1933 označil za protizákonný?

2. Souhlasí pan ministr spravedlnosti, že proti těm, kteří se bránili tlupě sociálních demokratů, vniknuvších násilím do dělnického domu, bylo zavedeno trestní řízení a proti útočníkům na návrh státního zastupitelství v Kutně Hoře bylo trestní řízení zastaveno?

3. Co hodlá vláda a pan ministr spravedlnosti učiniti k nápravě, jak chce potrestati vinníky a sjednati nápravu u krajského obchodního sondu v Kutné Hoře?

V Praze dne 16. dubna 1934.

Novotný,

Hadek, Zápotocký, Steiner, Procházka, Štourač, Bílek, Stern, Kopecký, Śliwka, Čižnská, Török, Krosnář, Tyll, J. Svoboda, Dvořák, Štětka, Kubač, Hodinová-Spurná, Babel, Kliment, Höhnel, Juran. Russ, Vallo.

2523 / XII (překlad).

Interpelácia

poslanca Hokkyho a druhov ministrovi financií a vecí zahraničných

o clách vyrubovaných zo dreva dovážaného obyvateľstvom v Tačeve zo svojich lesov v pohraničnom pásme československo-rumunskom.

Pane minister!

Statky obyvateľstva v Tačeve ležia z časti, ako je Vám známe, v rumunskom území. Sú to lesy, ornice, lúky, pasienky a ovocné sady.

Plody týchto pozemkov a tedy i drevo z lesov vydobyté sú cla prosté. Toto právo obyvateľstva je jasne a ma do všetku pochybnosť upravené v článku XIV. zákona č. 44/1927, kde sa povedá:

Obydve vlády sa shodujú na tom, že okrem vecí a plodín uvedených výslovne v prílohe C obchodnej dohody zo dňa 23. apríla 1921 poskytnú oslobodenie od všetkých verejných dávok a poplatkov nasledujúce predmety a plodiny pri vstupe a výstupe:

4. pre vlastnú spotrebu maloroľníkov určené lesné plody, ako sú palivo, vyrúbané stromy (kríčky), stromky, žalude a lístie.

Svoju interpeláciu podávaní v záujme vlastníkov, na ktorých sa nevzťahujú reštrinkcie článku XVIII.

Dôverujem si zdôrazniť, že anomálie, ktoré sa po tejto stránke vyskytujú, mohol by svojím zakročením odstrániť tiež okresný náčelník. Žiaľ, obyvateľstvo nevidí nikde podobné opatrenia okr. náčelníka.

S úctou tážem sa pána ministra:

Či ste ochotný učiniť súrne opatrenia, aby plodiny pôdy obyvateľstva v Ťačeve, pokiaľ sú určené pre ich vlastnú spotrebu, mohly prechádzať cez hranice cla prosté a aby ustanovenia zákona čís. 44/1927 boly prísne zachovávané.

V Prahe, dňa 11. apríla 1934.

Hokky,

Greif, dr. Törköly, dr. Jabloniczky, Nitsch, dr. Holota, dr. Petersilka, Dobránsky, Fritscher, Krumpe, Oehlinger, Szentiványi, Fedor, Stenzl, dr. Szüllö, Scharnagl, dr. Mayr-Harting, Kunz, dr. Luschka, Eckert, Bobek, Zajíček.

2523/XIII (překlad).

Interpelácia

poslanca Hokkyho a druhov ministrovi školstva a národnej osvety

o úprave príspevku cirkevných škôl na

učiteľské platy a o úprave platových, slu-

žebných a penzijných veci cirkevných

učiteľov na Podkarpatskej Rusi.

Pane minister!

Po dobu 15 rokov, čo republika jestvuje, odznely nespočetné sťažnosti proti nespravodlivosti, že vydržovatelia cirkevných škôl v Podkarpatskej Rusi musia pre každé učiteľské miesto zaistiť 4. 908 Kč. Vymeranie tohoto príspevku dialo sa docela samovoľne bez akéhokoľvek právneho podkladu, čo konštatoval i najvyšší správny sud v konkrétnom prípade svojím nálezom čís. 15. 373/33, zrušiac rozhodnutie zemského úradu v Užhorode zo dňa 17. decembra 1929, čís. 132. 060 /III. Tým, čo tento zákon znali, bolo to už dávno vec jasná a je naprosto nepochopiteľné, že práve najvyšší strážca zákonov dopustil sa tejto zrejmej nezákonnosti, postaviac sa do ostrej protivy s podstatou demokracie.

Vydržovatelia cirkevných škôl na Slovensku musia na tento príspevok platiť len 1. 200 Kč. A tedy za horejšiu sumu môžu cirkevné školy na Slovanskú zamestnávať najmenej 4 učiteľské sily.

Darmo sa zabývalo s touto krivdou učiteľstvo, darmo kongres škôldozorcov, darmo podávali učitelia memorandum u ministerstva a márna bola námaha škôldozorcov cirkevných. Všetko bolo bez výsledku.

Ešte dňa 15. apríla 1930, tedy pred 4 rokmi dostal som ma svoju interpeláciu odpoveď, že »jednotná úprava zmienených pomerov na Slovensku a v Podkarpatskej Rusi bude možná zvláštnym zákonom, ktorý bude vynesený vo smysle § 1. odst. 2. zákona zo dňa 24. júna 1926 (učiteľského zákona). «

Tento zvláštny zákon však sa do dnešného dňa ešte nezrodil. Zmienený zákon bol by povolaný upravovať tiež platové, služebné a penzijné pomery cirkevných učiteľov, aby i naďalej nestával ten protidemokratický rozdiel medzi učiteľmi štátnymi a cirkevnými.

Vydržovatelia škôl zdráhali sa odvádzať mesačný penzijný príspevok 240 Kč za svojich učiteľov, lebo neshľadávali zákonného podkladu k takémuto zvýšeniu bývalého uhorského príspevku 24 korún. Teraz však tieto nahromadené sumy srážajú zo štátneho platového doplnku učiteľov. Znám učiteľa, ktorému na tento vrub srážajú mesačne 600 Kč, čim uvádzajú úbohého učiteľa a jeho rodinu do ťažkej situácie.

Na základe uvedeného tážem sa s úctou pána ministra:

Či ste ochotný súrne zakročiť, aby základné platy cirkevných učiteľov boly zákonne a jednotne upravené na Slovensku tak ako na Podkarpatskej Rusi?

Či ste ochotný učiniť súrne opatrenie, aby čo najskôr bol uvedený v život zákon o úprave platových, služobných a penzijných pomerov cirkevných učiteľov, ako bol sľúbený v § 1, odst. 2 zákona (učiteľského) čís. 104/1926?

V Prahe, v mesiaci apríli 1934.

Hokky,

dr. Jabloniczky, Szentiványl, Nitsch, dr. Luschka,

Zajíček, dr. Mayr-Harting, Bobek, Oehlinger, dr.

Petersilka, Krumpe, Kunz, Dobránsky, Fedor, dr.

Szüllö, dr. Törköly, dr. Holota, Fritscher,

Scharnagl, Greif, Stenzl, Eckert.

Původní znění ad 2523/III.

Interpelláció

Beadják dr. Holota János képviselő és társai

a népjóléti miniszter úrhoz

a betegsegélyző pénztárak illetékeinek behajtási módja tárgyában.

A válságban lévő gazdaközánségre ma a legnagyobb terhet a szociális biztosítás jelenti, amennyiben a munkásbiztositópénztárak túlbuzgalma folytán olyan helyen is írnak elő betegbiztosítási és rokkantjárulékot, ahol ez nem törvényes s miután a legtöbb esetben ezt a gazdák megfelebbezik, a törvény szerint azonban a felebbezésnek halasztó hatálya nincs, a munkásbiztositópénztárak még a felebbezés jogerős elintézése előtt végrehajtást vezetnek a munkaadók ellen a kivetett összeg behajtása végett.

Eddig az volt a rendszer, hogy a késedelmes fizető ellen a végrehajtási indítványt a járásbíróságokhoz maga a kerületi betegsegélyző intézet igazgatója adta be s igy a végrehajtási kérvény költség maximálisan 10 Kč-ba került, a végrehajtás foganatosítása alkalmával pedig a munkásbiztositópénztár liszviselöje ment ki a végrehajtóval, ennek a költsége szintén minimális tehertételt jelentett.

Az újabb időben a kerületi betegsegélyzö intézetek eltértek ettöl a jól bevált rendszertől s újabban ügyvéd útján adatják be a végrehajtási kérvényeket s ügyvédi megbizott van jelen a

végrehajtás foganatositásánál s ezért természetesen ügyvédi költségeket állapitanak meg, amely eljárás a végrehajtási költségeket magassá teszi s az amúgy is túlterhelt munkaadót újabb terhekkel sújtja.

Ez a rendszer nem menthető azzal, hogy sok a dolga a munkásbiztositópénztáraknak, mert hiszem a végrehajtási kérvényeket, helyesebben mondva, a blanketták kitöltését továbbra is a betegsegélyzö végzi, csak az ügyvédi ellenjegyzést adja az ügyvéd s ezért az egy aláirásáért állapit meg a biróság részére ügyvédi honoráriumot a munkaadók terhére.

Ez az eljárás tetemes megterheltetést jelentvén a munkaadóra, az ellen a munkaadók összessége panaszkodik.

Kérdezzük azért a Miniszter Urat:

1. Van-e tudomása róla, hogy a kerületi betegsegélyzö Intézetek a végrehajtási kérvényeket és végrehajtás foganatositásokat újabban ügyvéd által végezteti s ez által a munkaadókat tetemes költséggel sújtják?

2. Hajlandó-e utasitani a kerületi betegsegélyzö intézeteket, hogy ezen végrehajtásokat továbbra is a kerületi betegsegélyzö intézetek útján eszközöljék és az ügyvédi ellenjegyzést, valamint a foganatositásoknál az ügyvédi segédletet mellőzzék?

Prága, 1934. III. 21.

Dr. Holota,

Szentiványi, Nitsch, dr. Szüllö, dr. Törköly, dr. Jabloniczky, Dobránsky, dr. Petersilka, Prause, dr. Keibl, dr. Hanreich, dr. Schollich, Bobek, Horpynka, Matzner, Ing. Kallina, dr. Luschka, Stenzl. Scharnagl, Eckert, Fedor, Hokky.

Původní znění ad 2523/IV.

Interpelláció

Beadják Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai

a miniszterelnök úrhoz

a szöllösi vasúti hozzájáró ut kiköveztetése tárgyában.

Miniszterelnök Ur!

Szöllösön, amint az az itt mellékelt két fényképről kétségtelenül látható, a vasúti hozzájáró ut botrányos állapotban van. Annál súlyosabb ez a helyzet, mert csak mintegy 130 m. utról van szó. Az egész útnak kockakövel való kiköveztetése bagatell összeget kivan.

Már két izben fordultam e tárgyban a vasutűgyi miniszter úrhoz. Mindkét válasz kedvező volt, s kifejezte a hajandóságot az ut elkészitéséhez.

Azonban ut még sincs máig. Ezt valójában egy viszály hátráltatja. A vasút, az országos hivatal és a község közösen tartoznának ez utat rendben tartani. De egyik sem teszi.

Itt csak hatalmi szó dönthet, hogy e botrányos állapotok megszűnjenek. Vagyok bátor ezuttal a miniszterelnök ur figyelmét a beregszászi és munkácsi hasonló állapotokra felhivni.

Tisztelettel kérem az elórebocsátottak alapján a miniszterelnök urat:

Hajlandó-e intézkedni, hogy a szöllösi vasuti hozzájáró ut sürgősen elkészittessék, s a fent vázolt botrányos állapotok megszűnjenek?

Hajlandó-e a beregszászi és munkácsi vasuti hozzájáró utak ügyében hasonló sürgős intézkedéseket tenni.

Praha, 1934, IV. 11.

Hokky,

Dobránsky, dr. Holota, dr. Mayr-Harting, Frit-

scher, Szentiványi, dr. Jabloniczky, Oehlinger,

Scharnagl, Kunz, Fedor, dr. Törköly, Bobek, Greif,

dr. Petersilka, dr. Luschka, dr. Szüllö, Nitsch,

Stenzl, Krumpe, Zajiček, Eckert.

Původní znění ad 2523/VI.

Interpelláció

Benyújtja Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai

az összkormányhoz

a volt magyar postatakarékpénztári betétek kifizetése tárgyában.

Nem régiben az a hir járta be a napisajtót, hogy a prágai postatakarékpénztár jogelödje, a prágai sekkhivatal már régebben befejezte a volt budapesti postatakarékpénztárral szemben fenálló követelések összeirását és a jegyzékeket felhlvizsgálás végett az anyaintézetnek megküldte. Csehszlovákiában összesen 48. 385 régi magyar postatakarékpénztári betétkönyv van 66 millió Kč betéttel és 2936 folyószámlatulajdonosnak 43 millió Kč követelése van. Magyarország már közül 70 millió Kč értékű háboru előtti értékpapirt adott át Csehszlovákiának eme követelések fedezésére, amely értékpapirok az 1923. év óta összegyult szelvényekkel mintegy 90 millió Kč értéket képviselnek.

Nem állott módomban e hírnek valódiságát ellenőriznem, de tény az, hogy hivatalos cáfolat nem jeleni meg, tehát az adatok helyességében nincs okom kételkedni. Tény továbbá az is, hogy a régi magyar postatakarékpénztár! betétek kifizetésének rendezése már másfél évtized óta húzódik, s hol az erre vonatkozó egyezmény ratifikálásanak hiánya, hol pedig az összeírás s elszámolás késése volt az ok az ügy végleges rendezésének állandó s folytonos halasztására. Tény végül az is, hogy a volt magyar postatakarékpénztár! betétesek legnagyobb része a szociálisan legsúlyosabb helyzetben lévő néprétegek sorából adódott, akik fillérenkint vonták el szájuktól nehéz munkával szerzett pénzüket, s most ezt a legsúlyosabb körülmények között megtakarított kis betétjüket évek hosszú során át sem tudják megkapni. Számos esetben a betétesek időközben megrokkantak, megöregedtek s eza fel nem használható betétösszeg képezi egyetlen kis vagyonkájukat s megélhetési alapjukat.

A hátráltató akadályok most már megszűntek. A tarhatatlan jogi állapottól eltekintve már tisztán emberi szempontokból is méltányos és szükséges volna, hogy az illetékes hatóságok most már a legsürgősebben intézzék el a 'betétkönyvek felszabadításainak s ezzel a betétek kiutalhatásának adminisztratív munkáját. Számos kisember elkeseredésének okai szűntetik meg ezzel.

Mindezek alapjain kérdem az összkormányt: Hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a volt magyar postatakarékpénztári betétek ügye végre érdemben is rendeztessék?

S hajlandó-e intézkedni, hogy a volt magyar postatakarékpénztári betétek mihamara'bb kiutaltassanak?

Praha, 1934. IV.

Hokky,

dr. Holota, Oehlinger, Scharnagl, Fritscher, Nitsch,

Dobransky. dr. Törköly, dr. Mayr-Hartíng, Böbék,

Szentlványi, Greif, dr. Petersilka, Kunz, dr. Szüllö,

Fedor, dr. Jabloniczky, Stenzl, Krumpe,

Zajiček, dr. Luschka, Eckert.

Povodni zněni ad 2523/VH.

Interpelláció

Beadják Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai

az Igazságügyminiszter úrhoz,

a técsöi járásbíróságon a román nyelv

használata s román tolmács

alkalmazása tárgyában.

Miniszter Úr!

A técsöi járásbíróság területén sok. peres fél román anyanyelvű. A köztársaságba bekebelezett

román községek túlnyomó része e járásbírósághoz tartozik. '(Az egész lakosság. mintegy 12. 000').

Súlyos károkat okoz a romáin. pereskedő feleknek az, hogy a bírák nem értik s nem beszélik a nyelvüket, s hiteles román tolmács nincs a bíróságon. Csak egy alkalmi tolmács van, aki a román lakosság megállapítása szerint nem beszéli iftkéletesen a román nyelvet. Azonkívül csak azoknál szerepel tolmácsként, akik meg is fizetik munkáját. Sok esetben makacsolják el a felet, vagy hoznak kedvezőtlen Ítéletet ügyében, mert nincs, aki megérttesse a román vallomásokat s a bíróság előtt tett nyilatkozatokat.

Tisztelettel kérdem a miniszter urat:

Hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a tscsöi járásbíróságon egy - a román nyelvet tökéletesen beszélő, állandó, hiteles tolmács alkalmaztassak.

Praha, 1934. IV. 11.

Hokky,

dr. Jablonlczky, dr. Holota, Oehlhiger, Zajíček, dr. Luschka, dr. Törköly, Böbék, Krumpe, Scharnagl, Fritscher, Kunz, Fedor, Nitsch, Szentlványl, Grelf, dr. Szüllö, Dobransky, dr. Mayr-Harting, dr. Petersllka, Eckert, Stenzl.

Původní znění ad 2523/VIII.

Interpelláció

Beadják Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai

a belügyminiszter úrhoz

a técsöi iárási hivatalban a magyar nyelv használata tárgyában.

Miniszter Úr!

Bár a técsöi járás túlnyomó részében nincs magyar lakosság, s igy 'kvalifikált kisebbség sincs, de magának Técsönek a lakossága túlnyomó részben magyar, s mindenki beszéli a magyar nyelvet.

A járási fönök az utóbbi időben egyáltalán eltiltotta a técsöi járási hivatalban a magyar szót. Minthogy ez az adminisztrációt lényegesen megnehezíti, s tolmács alkalmazása. minden esetben költséges, azért kívánatos a magyar nyelv használata.

Tisztelettel kérdem azért a miniszter urat:

Hajlandó-e utasítani a técsöi járási főnököt, hogy praktikus okokból ne tiltsa el, hanem engedje meg a magyar nyelv használatát.

Praha, 1934. IV. 11.

Hokky,

dr. Holota, dr. Törköly, Oehlinger, Krumpe, Zajiček, Dobránsky, dr. Jabloniczky, dr. MayrHarting, Nitsch, Bobek, Greif, Fritscher, Fedor, dr. Szüllö, dr. Luschka, Szentiványi, Scharnagl, dr. Petersilka, Kunz, Eckert, Stenzl.

Původní znění ad 2523/IX.

Interpelláció

Beadják Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai

az iskolai és népmüvelödési minisztériumhoz

az 1919 évi 189 sz. törvénynek Szkwen-

szkóra és Ruszinszkóra kiterjesztése és a

végrehajtási utasítás kibocsátása

tárgyában.

Miniszter Úr!

Az 1919 évi ápr. 3-án kelt és 1919 ápr. 15-én kihirdetett 189 sz. törvény végrehajtási utasitása 15 év után még mindig nem jelent meg s hatályát a minisztérium Szlovenszkóra és Ruszinszkóra mindmáig ki nem terjesztette, jóllehet e törvény az elemi és polgári iskolák felállítására és fenntartására vonatkozólag nagyon fontos rendelkezéseket tartalmaz.

Az említett törvény 15 §-a emliti, hogy rendeleti uton határozandó meg, hogy Sztovenszkóban e törvény mikor lép hatályba. Ruszmszkóra vonatkozólag akkor még nem történhetett semmiféle intézkedés, minthogy e tartománynak túlnyomó része akkor még nem tartozott a csehszlovák köztársaság keretébe.

Tisztelettel kérdem a miniszter urat:

Hajlandó-e sürgősen intézkedni az iránt, hogy az 1919 évi 189 sz. törvény végrehajtási utasitása

mielőbb megjelenjék s annak hatálya Szlovenszkóra és Ruszinszkóra is kiterjesztessék.

Praha, 1934. április hó.

Hokky,

dr. Jabloniczky, dr. Törköly, Szentiványl, Nitsch,

dr. Holota, Oehlinger, Krumpe, Zajiček, Fritscher,

dr. Szüllö, Fedor, Dobránsky, Böbék, dr. Luschka,

Greif, dr. Mayr-Harting, Scharnagl, Eckert,

dr. Petersilka, Kunz, Stenzl.

Původní znění ad 2523/X.

Interpellation

der Abgeordneten Babel, Hadek, Höhnel und Genossen

an den Justizminister

wegen eines betrügerischen Erstehens

eines im Exekutionsverfahren verkauften

Hauses Nr. 38 in Neuwahl, Gemeinde

Grosspriesen, Bezirk Aussig a. E.

Am 27. März 1934 wurde beim Bez. Gericht in Aussig a. d. E. das Haus Nr. 38 in Neuwald, Gemeinde Grosspriesen der Eheleute Adolf und Berte Sattler versteigert.

Betreibende Partei: Hugo Patutschka, Baumeister in Grosspriesen, vertreten durch JUDr. Johann Leinbach, Advokat in Aussig a. d. E.; dieselbe erhielt dein Zuschlag zum Ausrufumgspreise; es waren keine Interessenten anwesend.

Auf diesem Hause hatte aber die Tochter der Besitzer, Julie Michel, einen beträchtlichen Anteil als H. Hypothek eingetragen (Kč 20. 000).

Durch eine geschickte Manipulation der betreibenden Partei soll diese Tochter der Besitzer, Julie Michel, um diesen rechtlichen Hypothekanteil gebracht werden, den diese sich unter den schwierigsten Verhältnissen mühsam erspart hat. (Kredit bei der Fabrik Meinl's Abzahlung vom Wochenlohn. )

Die Tochter der Eheleute Sattler hat gegen diese Manipulation beim Kreisgericht Klage eingebracht, die erst am 29. Mai d. J. um 10 Uhr vorm. im Leitmeritzer Kreisgericht, Zimmer Nr. 28 zur Verhandlung gelangt und durch JUDr. Frind, Advokat in Aussig a. d. E. vertreten wird.

Unter dieser Zeit wird die betreibende Partei schon am 10. April d. J. den Kauf beim Bezirksgericht in Aussig rechtskräftig eintragen und grundbücherlich den Zuschlag festlegen lassen.

Hier liegt der Versuch eines Betruges vor und eine Verdunkelungsgefahr vor dem Gericht. We-

gen Verabredungsgefahr gehört Patutschka in Schutzhaft.

Wir fragen den Herrn Minister:

Ist der Herr Minister bereit die sofortige Ueberprüfung der betreffendem Akten durch die Staatsanwaltschaft in Leitmeritz und die Rückgängigmachung dieser betrügerischen Manipulation sowie die strengste Bestrafung der Schuldigen, die mit solchen Methoden versuchen eine arme Frau um ihre Ersparnisse zubringen, anzuordnen?

Prag, den 13. April 1934.

Babel, Hadek, Höhnel,

Dvořák, Stern, Russ, Bílek, Steiner, Novotný,

Procházka, Krosnář, Kopecký, Sliwka, Kubač,

Zápotocký, Juran, Štourač, Török, Hodinová-

Spurná, J. Svoboda, Vallo, Kliment.

Původní znění ad 2523/XII.

Interpelláció

Beadják Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai

a külügyi és pénzügyi miniszterekhez

a técsöi lakosságnak a csehszlovák-román

határzónában levő erdejéből hozott fájára

kivetett vámok tárgyában.

Miniszter Ur!

A técsöi lakosságnak - mint méltoztatik tudni - birtokai egyrésze a mai Románia területén fekszenek: erdők, szántóföldek, rétek, legelök, gyümölcsösök.

Ezeknek terményei igy az erdeikböl kitermelt fa is vámmentes. A lakosságnak eme jogáról az 1927 évi 44. sz. törvény XIV cikke világosan s félreérthetetlenül intézkedik s azt mondja:

A két kormány megegyezik abban, hogy az 1921 évi április hó 23-án keh kereskedelmi egyezmény C. mellékletében kifejezetten felsorolt dolgokon és terményeken kivül a következő cikkeket és terményeket fogja a belépésnél és kilépésnél minden vám és mindennemű közszolgáltatás és illeték alól mentesiteni:

4. a kisgazdák saját használatain szánt erdei termékek, úgymint tűzifa, felvágott fák (bokrok), fácskák, makk és levelek.

Interpellációm oly tulajdonosok érdekében történik, akikre a XVIII. cikk megszoritásai nem vonatkoznak.

Hangsulyozni kivánom, hogy az e tekintetben előforduló anomáliák az okresní náčelník közbelépésével is megoldhatók volnának. Sajnos, nevezettének ezirányu intézkedéseit a lakosság nem tapasztalja.

Tisztelettel kérdem a miniszter urat;

hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a técsöi lakosság tulajdonában levő földtermékek, amenynyiben azok az illető sajátszükségletére szolgálnak, vámmentesen jussanak át. a határon, s hogy az 1927 évi 44. sz. törvény rendelkezései szigoruan betartassanak.

Praha, 1934. április hó 11.

Hokky,

Greif, dr. Törköly, dr. Jabloniczky, Nitsch, dr. Holota, dr. Petersilka, Dobránsky, Fritscher, Krumpe, Oehlinger, Szentiványi, Fedor, Stenzl, dr. Szüllö, Scharnagl, dr. Mayr-Harting, Kunz, dr. Luschka, Eckert, Bobek, Zajiček.

Původní znění ad 2523/XIII.

Interpelláció

Beadják Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai

az Iskola és népmüvelödési miniszter úrhoz

a felekezeti iskolák által a tanitó fizetésére biztositandó járulék, továbbá podkarpatskarusi felekezeti tanítók fizetési, szolgálati és nyugdíjügyének rendezése tárgyában.

Miniszter Ur!

A köztársaság fennállásának 15 esztendeje alatt számtalan panasz hangzott el amaz igazságtalanság miatt, hogy Ruszinszkón a felekezeti iskolák fenntartóinak minden tanitói állás ulán 4908 Kč-t kell biztositaniók. Ez a kivetés minden jogalap nélkül teljesen önkényesen történt, mint azt a legfelsőbb közigazgatási biróság egy konkrét eset kapcsán 15373/33 sz. döntésével meg is állapitotta, megsemmisitve az užhorodi zemský urad 1929 dec. 17-én kelt č. 132060/III. sz. határozatát. De az idevonatkozó törvények ismerői előtt ez rég óta tudott dolog volt és teljesen érthetetlen, hogy a törvények legfőbb öre követte el ezt a nyilvánvaló törvénytelenséget a demokrácia lényegével éles ellentétbe helyezkedve.

Szlovenszkón a felekezeti iskolák fenntartóinak csak 1200 Kč-t kell e cimen fizetniök. Vagyis a fenti összegen a szlovenszkói felekezeti iskolák legalább 4 tanerőt tarthatnak fenn.

Hiába foglalkozott e sérelemmel a tanítóság, hiába a tanfelügyelők kongresszusa, hiába intéztek a tanítok memorandumot a minisztériumhoz, hiába a felekezeti tenfelügyelők. Az eredmény elmaradt.

Még 1930 április 15-én, tehát négy év előtt kaptam interpellációmra azt a választ, hogy »az érintett viszonyok egységes rendezése Szlovenszkón és Podkarpatska-Rusbam az 1926 évi június 24-i gy. sz. törvény (tanitói törvény) 1. §. 2. bekezdése értelmében hozandó külön törvény által lesz foganatosítható«.

Ez a külön törvény azonban még ma sem született meg. Az említett törvény volna hivatva a felekezeti tanítók fizetési, szolgálati és nyűgdíjviszonyait is rendezni, nehogy az antidemokratikus különbség továbbra is fennmaradjon a felekezeti és állami tanítók között.

Az iskolák fenntartói vonakodtak havi 240 koronás nyugdijilletéket befizetni a tanitóikért, a régi magyar 24 korona ilyetén felemelésére nem láttak törvényes alapot. De e nagyra felszaporodott összegeket, most a tanitók állami fizetés

kiegészítéséből vonják le. Tudok oly tanitót, kinek ily cimen 600 Kč-t vonnak le havonkint, a szegény tanítót és családiját súlyos helyzetbe hozva.

Tisztelettel kérdem fentiek után a miniszter urat;

hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a felekezeti tanítók alapfizetése törvényesen és egységesen állapittassék meg Szlovenszkón, ügy mint Ruszinszkón,

hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy az 1926 évi 104 sz. (tanitói) törvény 1. §. 2. pontjában beigért, s a felekezeti tanítók fizetését, olyugdiját és szolgálati viszonyait rendező törvény mielőbb életbe lépjen.

Praha, 1934. április hó.

Hokky,

dr. Jablonizky, Szentiványi, Nitsch, dr. Luschka,

Zajiček, dr. Mayr-Harting, Bobek, Oehlinger, dr.

Petersilka, Krumpe, Kunz, Dobránsky, Fedor, dr.

Szüllö, dr. Törköly, dr. Holota, Fritscher,

Scharnagl, Greif Stenzl, Eckert