2508/XI (překlad).

Interpelácia

poslanca Hokkyho a druhov ministrovi školstva a národnej osvety

o stále zväčšujúcom sa počte českých škôl, zriadzovaných v okrese Berehovo.

Pane minister!

Nespočetnekrát žiadali sme o zriadzovanie a stavbu maďarských škôl tam, kde sa vyučuje v preplnených maďarských Školách. Stačí však, poukážem-li na školu v obci Badalo, kde po dobu celých rokov vyučovalo sa v sýpke. K jednej svojej interpelácii pripojil som i fotografiu tejto sýpky. Výsledok bol ten, že stavba školy v Badalove bola zahájená, avšak stavba ešte dosial nie je dokončená. Deti nemôžu chodiť ani do starej sýpky, ani do napolo vystavenej Školskej budovy. Bez vyučovania vegetujú tie úbohé maďarské deti v Badalove. A predsa bolo by bývalo záhodno túto školu dostavať už preto, aby ministerstvo školstva mohlo ta pochlubiť, že predsa len postavilo jednu maďarskú školu v Podkarpatskej Rusi. Naproti tomu v číročiste maďarskom okrese Berehovskom a v čiročiste maďarských obciach boly zriadené tieto české Školy. V Bene l učiteľ a 19 žiakov, v Mačole 1 učiteľ a 20 žiakov, v Mezöváru 1 učiteľ a 26 žiakov, v Tisačome 2 učitelia a 29 žiakov, v Kosinove 2 učitelia a 30 žiakov, v Botradi 1 učiteľ a 40 žiakov, v Berehove 9 učiteľov a 270 žiakov. A totiž 17 učiteľov vyučuje 434 detí a tak na jedného učiteľa pripadá 26. Takto lákajú rýdze maďarské deti do českých škôl, kde sa zabýva učiteľ len s niekoľko žiakmi a nie so stom, ako v ostatných maďarských školách. K tomu prichádza samozrejme ešte to, že o vianočných sviatkoch a tiež iných príležitostiach rozdeľuje Červený Kríž odev medzi deti navštevujúce školy české, avšak dôsledne zabúda na deti navštevujúce ostatné školy maďarské. Mnoho chudobných detí dostane v českej škole zdarma učebnice a obuv, aby vynikla demokratická rovnosť v českých a maďarských školáci).

Chcem zdôrazňovať, že nie som proti tomu, aby sa českému jazyku vyučovalo trebárs i na školách ľudových. Avšak žiadnym spôsobom nie som ako pedagóg za to, aby rýdze maďarské deti boly vyučované výlučne v jazyku českom, labo takto nenadobudnú ani znalostí vecných ani jazyku sa nenaučia.

S úctou tážem sa preto pána ministra:

Či ste ochotný súrne zakročiť, aby boly zrušené české školy zriadené vo výšuvedených obciach? Je potrebné a žiaducné, aby sa deti na-

učily jazyku českému, avšak vyučovacím jazykom nesmie byť výlučne jazyk český, ktorý znemožňuje, aby deti nadobudly vecných znalostí.

V Prahe, v marci 1934.

Hokky,

dr. Jabloniczky, Fedor, Szentlványi, dr. Törköly, Eckert, Oehlinger, Scharnagl, Fritscher, Bobek, dr. Luschka, dr. Petersilka, Greif, Kunz, Zajíček, Krumpe, Stenzl, dr. Holota, Nitsch, Dobránsky, dr. Szüllö.

Původní znění ad 2508/X.

Interpelláció

Beadják: Hokky Károly képviselő és társai

az összkormányhoz

a Podk. Rusban végzett állami és önkormányzati testületek építkezéseinél a napszámosok és fuvarosok napszámjainak biztositására leteendő kaució tárgyában.

Mélyen tisztelt Minisztertanács!

Az utóbbi időben Podkarp. Rusban mind gyakoribb az az eset, hogy az állami és önkormányzati testületek által kiadott munkánál a vállalkozók, tőkehiány miatt, nem képesek a munkahét végén a napszámosokat s fuvarosokat kifizetni. Podk. Rusban ugyanis ma is vannak cégek, amelyek állami vagy önkormányzati munkákat végeztettek, elleben a napszámosaikat, fuvarosaikat hónapokon át ki nem fizették, sőt azoknak ma is adósai. Konkrét esetekkel szivesen szolgálok.

Lehetetlen és tűrhetetlen állapot ez olyanokkal szemben, akik a napi keresményeikből élnek s akiknek a hét végéig is nehéz várniok megszolgált keresetükért, nemhogy hónapokon át tudnának várni.

Egyik - másik munka azért adatott ki, hogy munkaalkalom biztosittassék a munkanélkülieknek, ez azonban igy kudarcot vallott, mert a napszámosok és fuvarosok dolgoztak, de munkájukért pénzt nem kaptak, s igénybevett hiteleiket fizetni nem tudták.

Tisztelettel kérdem a Minisztertanácsot:

Hajlandó-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy a jövőben Podkp. Rusban kiadandó állami, országos, járási és községi munkáknál egy bizonyos kaució letétele köttessék ki - a vállalat nagy-

ságához mérten - oly összegben, amely a heti napszám és fuvar kifizetésének biztositására elegendő.

Praha, 1934 március hó.

Hokky,

Eckert, Oehlinger, Krumpe, Zajíček, dr. Holota, dr. Jabloniczky, Böbék, dr. Mayr-Harting, Kunz, Fritscher, Scbarnagl, Szentiványi, Greif, Fedor, dr. Törköly, dr. Szüllö, dr. Petersilka, dr. Luschka, Stenzl, Dobránsky, Nitsch.

Původní znění ad 2508/XI.

Interpelláció

Beadják: Hokky Károly képviselő és társai

az iskolaügyi miniszter úrhoz,

a beregszászi járásban mind több és több cseh iskola felállítása tárgyában.

Miniszter Úr!

Számtalanszor kértük a magyar iskolák felállítását és éptfését ott, ahol túlzsúfoltan tanítanak a magyar iskolákban. Elég azonban Badaló községre hivatkoznom, ahol egy magtárban volt éveken keresztül az iskola. A magtár fényképét is bemellékeltem egy interpellációmhoz. Az eredmény az lett, hogy a badalói iskola építését megkezdték, azonban felépítve ma sincs. A tanulók se a régi magtárba, sem a félig felépített iskolaépületbe nem tudnak járni. Tanítás nélkül ténferegnek a szegény badalói magyar gyermekek. Pedig azért is érdemes lett volna felépíteni, hogy az iskolaügyi minisztérium eldicsekedhessék vele. hogy mégis csak építettek egy magyar iskolát

Ruszinszkóban. Ellenben a szinmagyar beregszászi járásban és szinmagyar községekben a következő cseh iskolákat állitották föl: Bene l tanító, 19 tanuló. Macsola l tanító, 20 tanuló. Mezővári l tanító 26 tanuló. Tiszacsoma 2 tanító, 29 tanuló. Mezökaszony 2 tanító, 30 tanuló. Bótrágy l tanító, 40 tanuló. Beregszász 9 tanító, 270 tanuló. Vagyis összesen 434 gyermeket 17 tanító tanít, s így összesen 26 gyermek esik egy tanítóra, így csábítják a szinmagyar gyermekeket a cseh iskolába, ahol néhány tanulóval kell csak a tanítónak foglalkoznia és nem százzal, mint a többi magyar iskolákban. Ehhez járul még természetesen az, hogy karásconykor és még más alkolmmal ruhát osztogatt ki ezeknek a cseh iskolába járó gyermekeknek a Vöröskereszt, ellenben következetesen elfeledkezik a többi magyar iskolába járó gyermekekről. Sok szegény gyerek ingyen tankönyvet, cipőt is kap a cseh iskolában, hogy lássák a demokratikus egyenlőséget a cseh és magyar iskolákban.

Hangsúlyozni kívánom, hogy nem vagyok az ellen, hogy akár az elemi iskolákban is tanítsák a cseh nyelvet. Azonban semmi szín alatt sem vagyok amellett, mint pedagógus, hogy szinmagyar gyermekeket kizárólag cseh nyelven tanítsanak, mert így sem tárgyi ismeretet nem szereznek, sem pedig a nyelvet el nem sajátítják.

Tisztelettel kérdem ezután a Miniszter Urat:

Hajlandó-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy a fenti községekben felállított cseh iskolák megszűnjenek. Szükséges és kívánatos, hogy a gyermekek tanulják a cseh nyelvet, de ne legyen az oktatási nyelv kizárólag cseh, amely lehetetlenné teszi a gyermekeknek tárgyi ismeretek szerzését.

Praha, 1934. március hó.

Hokky,

dr. Jabloniczky, Fedor, Szentiványi, dr. Törköly, Eckert, Oehlinger, Scbarnagl, Fritscher, Bobek, dr. Luschka, dr. Petersilka, Greif, Kunz, Zajíček, Krumpe, Stenzl, dr. Holota, Nitsch, Dobránsky, dr. Szüllö.