Púvodní znění ad 2376/X.

Interpelláció

a Belügyminiszter úrhoz,

a Magyar Nemzeti Párt Szepsin, szeptember 17. -én tartott orzságos naggyülésének feloszlatása tárgyában.

Beadják Dr. Törköly József képviselő és társai.

Szetpsiben 1933. szeptember 17. -ének 11 órájára a szepsü járási hivatal engedélyezte a Magyar Nemzeti Párt országos nagygyűlésének megtartását. A gyűlés tényleg meg is kezdődött s azon mint hatósági megbízott Gallas István járási főnök jelent meg, jeléül annak, hogy a rendfenntartás a hivatalos hatalomnak igen nagy gondja.

Gallas járasd Ionok már az elnöklő Dr. Tör'köly József nemzetgyűlési képviselőt megállította megnyitó beszédében akkor, amikor Dr. Törköly József azt mondotta, hogy rosszabbodik a magyar nemzeti kisebbség jogállapota akkor, amikor az önkormányzati jog illuzoriussá válik az által, hogy a községi birák a járási székhelyeken a belügyminiszter, a többi községekben ipádig az országos elnök megerősítésére szorulnak. Különösen akkor áll ez, ha a megerősítés megtagadása nem valódi közérdekből történik, mint ahogy ez Szepstben történt.

Gablas István járási főnok azt mondta, hogy »ne tessék a minisztereket sértegetni. «

Erre Dr. Törköly József kijelentette, hogy ő egyetlen minisztert se sértett, amit mondott, az igaz s őt mint törvényhozót a jogos kritika joga megilleti s azzal él és állítását fenntartja.

Az elnöki megnyitó után Szentiványi József kéipviselő beszéde köziben Gallas járási főnök erősen figyelt s amikor Szentiványd a következüket mondotta: »A szlovenszkói magyar kisebbség kebelében a nemzetnek számos árulója van, azok, akik a kommunista párthoz, akik egyéb marxista pánikhoz, vagy a cseh agrár párthoz és annak úgynevezett magyar osztályaihoz csatlakoztak; ezeket árulóknak tekintjük, árulókhoz méltóan kiközösítjük, megbélyegezzük és pelengérre állítjuk, mint a nemzet szégyenét. " - azt a felhívást intézte az elnökhöz, hogy utasítsa rendre Szentiványi József nemzetgyűlési képviselőt, mert »az államalkotó pártokat sértegetni nem szabad. « A gyűlés elnöke a rendreutasftást azzal tagadta meg, hogy a szónok a törvényesség keretén belül maradit s igy a rendreutasításra nincs szükség. Gallas járási főnök erre az elnöki enunciációra nem felelt és nem. követelte továbbra is pláne nem a különbem feloszlatás jogkovetkezményének a kilátásba helyezésével Szentiványi József nemzetgyűlési képviselő elnö-

ki rendreutasítását. Szentiványi folytatta beszédét s azt mondotta: i»Rendben van, ha a járási főnök ur helytelennek tartja a kijelentésemet, ügy szíveskedjék saját hatáskörében intézkedni aziránt, hogy a cseh agrárpárt "Földműves: cimü lapja engem ne nevezzen akasztófára való gazembernek. "

Erre Gallas járási főnök felállóit s kijelentette, hogy Szentiványi Józsefnek ezt a kijelentését magára nézve sértésnek veszi s ezért a gyűlést feloszlatja.

Gallas járási főnöknek ez a viselkedése már az elnöki megnyitóba való, a minisztersértésnek hamis ráfogásával történt belekötése, a Szentiványi József szólásszabadságának megsértése, a háromszori szokásos pro forma való figyelmeztetés eimellőzése és az ilyen mondvacsinált álindokra való hivatkozás azt igazolta, hogy Gallas István járási főnök tudatosan és dolozusan élt vissza a hivatalos hatalmával. Ezen állítás helytállóságát bizonyítja az a tény, hogy amikor Gallas járási főnök feloszlató határozatának enunciációja után felkelt, hogy eltávozzék, Szentiványi József nemzetgyűlési képviselő hozzá fordult és emelt hangon azt mondta: »Ne méltóztassék amit mondtam igy felfogni, ne méltóztassék távozni, mi a járási főnök ur személyéit tiszteletben tartjuk. « Amire így felelt: »Nem, nem, vége, elnök úr tessék felhívni a gyűlést, hogy oszoljék szét. « Ezzel távozott és berendelte a hat szuronyos csendőrét a feloszlatás foganatosítására.

Gallas István járási főnök közhivatalnok.

A feloszlatást és az abban foglalt kényszerítést szándékosan és tudatosan csinálta. Egy törvényes gyűlést akkor, amikor arra semmi jogos indok nem volt, jogtalanul és törvénytelenül feloszlatott. Megsértette Szentívány József nemzetgyűlési kéipviselő szólásszabadságát és mentelmi jogát. Ezzel törvényes hatáskörét túllépve, hivatalos hatalmával visszaélt éspedig avégett, hogy Szeoitivány Józsefet annak tűrésére kényszerítse, hogy a szólásszabadságát megsértve, megfossza őt attól a lehetőségtől, hogy beszédét a gyűlésen elmondhassa és visszaélt a hivatalos hatalmával avégett, hogy a gyülekezési jogot megsértve a gyűlés résztvevőinek személyes szabadságát megtámadva arra kényszerítse a gyűlés résztvevőit, hogy a gyűlés színhelyét hagyják el s a gyűlésük megtartását ezzel maguk tegyék lehetetlenné. A kényszerítés fogalma teljesen be lett töltve azzal, hogy a feloszlatás foganatosításaira hat szuronyos csendőrt rendelt ki, akik a feloszlatást ténylegesen végre is hajították.

Gallas István járási főnök ezzel elkövette a Btkv 475. §-ába ütköző jogtalan kényszerítés bűncselekményének a vétségét - - - s azért kérjük a reparációt, a fegyelmi eljárás megindítását, esetleg a bűnvádi eljárás megindítását, Gallas István járási főnők megbüntetését és mint taptntatlan hivatalnoknak nás járásba való áthelyezését.

A jog uralmának teljesen lehetetlenné való tételét jelentené ugyanis az, ha belügyminiszteri

segédlettel, illetve elvi hozzájárulásával az alJkotmánytörvényben biztosított szólásszabadság, gyülekezési jog, a mentelmi jog és a személyes szabadság megsértése egy járási főnök által büntetlenül lenne továbbra is megengedve.

Azt hisszük, hogy a Belügyminiszter urait nem kell meggyőzni arról, hogy azt a kérdést, (hogy intézkedjék Gallas járási főnök arról, hogy a cseh agrár »Földmüves« nevű újság ne nevezze napról napra Szentivány Józsefet akasztóiéra való gazembernek, semmiféleképpen sem lehet a Gallas István járási főnök ellen elkövetett becsületsértésnek minősítem. - - - -

Tudjuk azt is, hogy a Belügyminiszter urat nem kell arra se figyelmeztetni, hogy a köztársaságnak nincs olyan rendszabálya, amely a járási főnök személyének verbális megsértését gyü'lésfelosiz'latási indokká tenné.

Mi a joguralmat biztosítva akarjuk látni s nem tartjuk megengedhetőnek a Macht geht vor Recht elvének az érvényesítését s azért a megsértett jogrend helyreállításával példát adó reparációt követelünk.

Végezetül megjegyezzük, hogy az országos naggyülésen - amely nem népgyülés - de a párt legmagasabb szarvé, csak a párt tagjai és a meghívott vendégek lehetnek jelen. Ennek feloszlatása után nyomban egy -más -helyiségbe országos pártvezetöségi ülés hivatott össze, ahol jegyzőkönyvileg lett megállapítva 'hogy a törvénytelen és jogitalan feloszlatás miképpen történt. E jegyzőkönyvet bármikor a Belügyminiszter ur rendelkezésére bocsáthatjuk, s abból kitűnik, hogy a feloszlatás ugy történt, amint azt fentebb éppen előadtuk.

A mondottak alaján kérdezzük a Belügyminiszter Úrtól:

Van-e tudomása arról, hogy Gallas István szepsii járási főnök a Magyar Nemzeti Párt országos naggyülését 1933. szeptember 17. -én törvénytelenül és jogtalanul s kifejezetten azért oszlatta fel, mert Szentivány József nemzetgyűlési képviselő beszédében arra kérte, hogy intézkedjék, hogy a csehszlovák agrárpárt »Földmüves« nevű lapja ne nevezze őt napról napra akasztófára való gazembernek, amely kérésről Gallas járási főnök a gyűlésen kijelentette, hogy az sértés az ö személye ellen s kifejezetten azért oszlatja fel a gyűlést?

Azonosítja-e magát a Belügyminiszter úr Gallas István Járási főnöknek ezen közjogokat sértő és az állampolgárok személyes szabadságát megtámadó eljárásával?

Ha nem azonosítja magát a Belügyminiszter Úr Gallas István járási főnök ez - - cselekedetével, hajlandó-e oda hatni, hogy nevezett ellen a fegyelmi vizsgálat azonnal megindvttassék és soron kívül lefolytattassék?

Hajlandó-e a Belügyminiszter Ur odahatni, hogy Gallas István szepsii járási főnök a Szepsii járásból haladéktalanul elhelyezhessék?

Prága, 1933. szeptember 26.

Dr. Törköly,

dr. Holota, dr. Szüllö, Szentiványl, dr. Schollich, dr. Jablonlczky, Stenzl, Horpynka, Matzner, Knirsch, R. Kohler, Nitsch, Fedor, Dobránsky, Hokky, Eckert, Prause, Ing. Kallina, dr. Keibl, ing. Jung, Sitnm.