el nem ismerte, minthogy munkaképességének fogyatkozása nem állapíttatott meg. A bratiszlavai országos hadigondozó hivatal határozata ellen benyujtott felebbezésének, amely hivatal rokkantjádékát nem ismerte el, a bratislavai országos hadigondozó felebbezési bizottság helyt nem adott, mert Zoltvány mint hadikárosodást csupán szemhibáját érvényesítette, amely azonban a bratiszlayai egyetem szemészeti klinikájának lelete szerint veleszületett hiba (enyhébb mértékű messzelátás), s ez a kereseti képességet nem hátraltatja.

2. Gajdošík János Nové Zámky-i lakos tüdőbaj miatt 1932. március 30. -tól 1932. szeptember 2. -ig intézeti gyógykezelésben részesült. Az intézeti gyógykezelésből való visszatérte után élelmezésének feljavítására 1932. november 1. -től 1932. december 31. -ig segély engedélyeztetett. 1932. szeptember 10. óta kurtitatlan rokkantjáradékot huz.

3. Schlichting Ernő Nové Zámky-i lakos a világháborúban a volt 15. honvédezrednél szolgált, ahol 1917. április 3. án hadnagyi rangot ért el. Mint havidijas a csehszlovák véderő kötelékébe való felvétele iránti bejelentését nem nyújtotta be s ez okból a csehszlovák hadseregbe az 1925. évben mint közvitéz soroltatott be, katonai szolgálatot azonban a csehszlovák hadseregnél egyáltalában nem teljesített. Mint volt havidíjas a bratiszlavai országos hadigondozó hivatal gondoskodási körén kívül esik.

4. Vacula Máté Ondrehov-i lakos orvosi viszgálat illetőleg rokkantellátás iránti első kérvényét 1932. március 3. -án nyújtotta be. Minthogy hadikárosodásaként 1918. június 15. -én elszenvedett sebesülését érvényesíti, az orvosi viszgálat iránti bejelentését a 142/1900. tgysz. törvény 28. § 1. bek. értelmében az 1921. augusztus 12, -i 310. -tgysz. törvény 2. §-ával összefüggőleg legkésőbb 1921. december 31. -ig kellett volna benyújtania. Ez okból 1932. március 3. -án kelt bejelentése mint megkésett elutasittatott. A hadikárosultak eltartásáról szóló törvény nem engedi meg, hogy a záros bejelentési határidő elmulasztása kegyelmi úton jóvátétessék.

5. Palacka Imre egyévi tényleges katonai szolgálat után elmebajban betegedett meg s a hadsereg kötelékéből elbocsáttatott. Nové Zámkyban első izben 1929. március 1. én megejtett orvosi vizsgálat alkalmával 100%-os munkaképtelennek ismertetett el oly veleszületett elmebaj miatt, amelynek kitörését a katonai szolgálat végzése csupán siettethette, s neki a bratislavai országos hadigondozó hivatal 1929. május 2. -án kelt rendelvénye által 1928. október l. -től fogva rokkantjáradék ismertetett el. Az 1929. május 28. -től fogva Palacka Imre elmegyógyintézetben nyert elhelyezést, ahonnan rokonai kérelmére 1932. február 14. -én elbocsáttatott.

1932. október 24. -én orvosi felülvizsgálatnak vettetett alá s kereseti képességének fogyatkozása, amennyiben az a katonai szolgálattal összefügg, 33 1/3-ra értékeltetett, amiről a bratiszla-

vai orzságos hadigondozó hivatalnak 1932. november 23. -án kelt s atyjának kézbesített rendelvénye által értesíttetett.

A jelzett rendelvény ellen benyújtott felebbezésröl a bratiszlavai országos felebbezési hadigondozó bizottságnál tárgyalás van folyamatban.

6. Ciria András Pozby-i lakos katonailag 1920. október 8. -án szuperarbitráltatott s így az orvosi vizsgálatra legkésőbb 1921. december 31. ig kellett volna jelentkeznie.

Minthogy azonban első jelentkezése az országos hadigondozó hivatalhoz 1923. február 27. én érkezett be, az 1923. július 4. -i 146 tgysz. tőrvény 2. § 1. pontja értelmében inteztetett el s nem volt elfogadható azért, mert nem volt kétségtelenül beigazolva, hogy a betegség, amelyet ő hadikárosodás gyanánt érvényesít, tényleg a világháború folyamán teljesített hadiszolgálat által idéztetett elő. Erről Ciria a bratiszlavai országos hadigondozó hivatal által 1925. december 31. -én értesíttetett.

Ciria csak azután állitotta, hogy az orvosi vizsgálatra 1919. -ben, tehát idején jelentkezett, emez állítás azonban a megejtett vizsgálat folyamán beigazolást nem nyert. Ez okból nem volt a hivatalnak indoka arra, hogy Ciriának orvosi vizsgálatra való jelentkezését ujabb tárgyalás alá vegye.

Amennyiben az interpelláció azt állítja, hogy a pénzügyigazgatás egy dohánytőzsdébe két, három, sőt még több hadirokkantat ültet be, jóllehet a dohánytőzsde szerény megélhetési lehetőséget csupán egyenek nyújt, erre megemlítendő, hogy a pénzügyi hivatalok utasítást kaptak, hogy a trafiktársak elhelyezésénél nagy körültekintéssel járjanak el. A társdohánytözsdések nevezéséről szóló rendelet épen a szűkös hadikárosultak javára adatott ki, hogy legalább némelyeknek azok közül, akiknek saját dohánytőzsde nem volt kiosztható s akik a dohánytőzsdei ellátást mentői inkább szorgalmazzák, megkönnyittessék a megélhetés oly dohánytőzsdéken való részesedés által, amelyeknek hozama oly jelentős, hogy abból több család is megélhet. Ha a pénzügyi hivatalok azt tapasztalják, hogy az több család megélhetésének biztosítására elégtelen, a részesedés folyósítását megszünteti s dohánytőzsdét csupán egy trafikosnak társ nélkül adja ki.

Az interpellált esetek irataiból kiviláglik, hogy a bratiszlavai országos hadigondozó hivatal a hadikárosultak gondozásáról szóló törvények s az ezek alapjain kiadott kormányrendeletek előírásai értelmében jár el, úgyhogy bármiféle ujabb utasítások kibocsátására ok nincsen.

Praha, 1933. szeptember 13. -án.

A kormány elnöke: Malypetr s. k.

Překlad ad 2344 XXIII.

Válasz

a kormánytól dr. Szüllö képviselő és társai interpellációjára

az állami nyugdijasok személyi és politikai szabadságának korlátozása tárgyában (2289/V. nysz. ).

A nyugdíjasok külföldi tartózkodása s nyugdijuknak ugyanott való élvezete kérdésének megítélésénél az ezideig hatályos 1827. július 23. -i 30. 120 sz. udvari dekrétum rendelkezéseiből kell kiindulni. Ez megállapítja azt, hogy ha nyugdijat, ellátást vagy kegydijat élvező személyek külföldre szándékoznak utazni, amennyiben járandóságaikat egészben elveszíteni nem akarják, a politikai hatóság által kiadott útlevélen kívül a nyugdíjügyekről szóló rendelkezések értelmében az illetékes országos hatóságtól adandó engedélyt is szükségeinek, E dekrétum tehát az engedély nélküli külföldi utazás következményeit világosan kimondja.

Emez előírás, bár már elég régi, hatályon kívül nem helyezhető, mert fentartandó a törekvés megakadálvozni azt, hogy a közpénzekből nyújtott nyujdijak lényeges ok nélkül kütfőldre ne vitessenek ki. A volt osztrák kormány is a jelzett korlátozó intézkedés megtételére s annak sokkal kedvezőbb viszonyok közti további fentartására már a régmúlt időben kétségen kívül eme szándék által vezettetett. A normális viszonyok között is érthető eme törekvés az utódállamok gazdasági és politikai viszonyaiban, államunkban

ezen felül jó valutánkban, amely egyenesen serkent a silányabb valutával bíró államokban való gyakoribb tartózkodásra, teljes indokolást talál.

A pénzügyi minisztérium azonban, számbavévén Ausztria-Magyarország szétomlása által előhívott viszonyokat, az 1924. VI. 25. -i 66. 792/24. sz. határozatot adott ki, amellyel a külföldi tartózkodásról azideig fenállott rendelkezéseken gazdasági és családi okokból a lehetőséghez képest jelentősen enyhített. E határozatban a minisztérium a nyugdíjasoknak a 14 napot meg nem haladó, engedély nélküli külföldi átmeneti tartózkodás következményeit elengendte. A következményektől való emez eltekintés azonban a gyakoribb, rendszeresebb meg nem engedett külföldi tartózkodás eseteiben, vagy akkor, ha az előírások kijátszására lehet itélni, hatályát veszti.

Ha azonban ennek dacára nem engedélyezett külföldi tartózkodás miatt nyugdijvesztésre kérni sor, a meg nem engedett külföldi tartózkodás következményeitől való eltekintés iránti kérvények igen szabadelvű elintézést nyernek s azoknak rendszerint hely adatik.

Az ügy adott állapotához képest tehát az interpelláló urak ohaia nem teljesíthető. Nem teljesíthető annál kevésbbé, mert azon személyeknek, akiknek a külföldi tartózkodás visszavonásig megandedtetett, nyugdijjárandóságok cimén évenként körülbelül már 50 millió Kč-t fizetünk.

Praha, 1933, szeptember 12. -én.

A kormány elnöke: Malypetr s. k.

A pénzügyi miniszter: Dr. Trapl, s. k.