2330/ XIX.

Odpověď

ministra sociální péče a ministra vnitra

na interpelaci poslanců Krosnáře, J. Svobody a soudruhů

o neslýchaných pracovních poměrech stavebního dělnictva zaměstnaného na stavbě činžovních domů Ústřední sociální pojišťovny na Pankráci a jednání policie a četnictva proti tomuto dělnictvu (tisk 2132/IV).

Obecně prospěšná akciová společnost pro štábu domů s malými byty staví v Krči na pozemcích proti »Zelené lišce« 30 obytných, 3 až 4patrových domů, mezi nimiž jsou 4 nového typu domů pavlačových. Provedení těchto staveb jest zadáno několika firmám. Na těchto stavbách se začalo pracovati koncem srpna 1932 a živnostenský inspektorát pro práce stavební v uplynulém roce provedl tu celkem 5 inspekcí. Průměrný počet dělníků na těchto stavbách zaměstnaných činil celkem přes 500 osob.

Podle výsledku úředních prohlídek staveb platily súčastněné stavitelské firmy své dělnictvo podle platné kolektivní smlouvy o pracovních a mzdových podmínkách stavebních zaměstnanců ve Velké Praze. Pracovní doba byla na všech zmíněných stavbách upravena stejně, t. j. zákonitý rozsah byl odpracován v prvých pěti dnech týdne a v sobotu se nepracovalo. Tento způsob úpravy pracovní doby vyskytoval se loni na velmi četných pražských stavbách a vyhovoval zejména dělnictvu venkovskému, které se po výplatě již v pátek večer rozjíždělo do svých domovů. Závady shledané po stránce bezpečnostní byly na zásah živnostenského inspektorátu ihned odstraněny.

Pokud se týče vytýkaného postupu policejního úředníka při závodní schůzi dne 19. záři 1932. sluší uvésti toto:

Tajemník Nepomucký byl dne 19. září 1932 zadržen a předveden, protože, ač upozornen, že tábor lidu není povolen, nevyhověl výzvě k odchodu. Kromě něho předvedeno bylo celkem 5 mužů a l žena jednak proto, že proti intervenujícímu policejnímu úředníku popuzovali zástup. Jednak pro neuposlechnutí stráže. Zatčení byli hned následujícího dne dopoledne dodáni do vazby krajského soudu trestního v Praze, který proti nim zavedl příslušné trestní řízení. Stížnost zatčené ženy. že jí bylo odepřeno zakoupení kávy, ač jiné zatčené to povoleno bylo, neodpovídá sku-

tečnosti. Policejní koncipista dr. Smetana výroků uvedených v interpelaci nepronesl a postup jeho odpovídal plně úředním předpisům, takže k opatřením v interpelaci požadovaným není důvodu.

V Praze dne 6. července 1933.

Ministr sociální péče: Dr. Czech, v. r.

Ministr vnitra: Černý, v. r.

2330/ XX.

Odpověď

ministra školství a národní osvěty

na interpelaci poslance dra L. Danka a druhů

o postupu inspektora škol v okresu Brno-venkov (tisk 2204/ XIV).

Provedeným šetřením bylo zjištěno, že tvrzení interpelace není v souladu se skutečným stavem věci.

Interpelovaná stať oběžníku okresního školního výboru pro Brno-venkov zní:

»Modlení ve školách. Bylo v několika případech zjištěno, že se rozhodování o modlitbě před a po vyučování ponechává na některých školách třídním učitelům, takže pak na některých vícetřídních školách se v určitých třídách modlí, v jiných nemodlí, což zavinuje stížnosti obyvatelstva. Upozorňujeme na ustanovení odst. 2. výnosu ministerstva školství a národní osvěty ze dne 17. srpna 1921, čís. 37715, dle něhož o modlení ve škole rozhoduje učitelská porada, a vybízíme všechny správy škol, aby přihlížely, zda všichni členové sboru usnesení poradní zachovávají. Zvláště noví členové sboru buďte na příslušné ustanovení vždy při nastoupení služby upozorněni. «

Podnětem k tomuto opatření byly stížnosti rodičů do zanedbávání modlitby žactva se strany učitelovy. Když pak okresní školní výbor zjistil, že v určitém případě řídící učitel - patrně z nesprávného výkladu vydaného oběžníku - svolal mimořádnou učitelskou poradu, která odhlasovala odstranění modlitby, a shledal postup jeho vadným, dal usnesení zmíněné porady zastaviti.

Vzhledem k těmto skutečnostem neshledávám důvodu k nějakým opatřením.

V Praze dne 11. července 1933.

Ministr školství a národní osvěty: Dr. Dérer, v. r.

Překlad ad 2330/III.

Válasz

a népjólétügyi és nemzetvédelmi miniszterektől

Hokky képviselő és társai interpellációjára

Balogh József tekovi lakos katonai

rokkantsága ügyében

(1724 /Xl. nysz. ).

Az állampolgárságot igazoló okmányok hiánya következtében a csehszlovák hadseregbe tényleges szolgálatra behivott idegen állampolgárok kártalanításainak kérdéséről a pénzügyi minisztériummal tárgyalások folynak. Az ügy letárgyalása után Balogh József tekovi lakos lehető kártalanítása iránt is fog határoztatni.

Praha, 1933. június 10. -én.

A hadügyi miniszter: Bradáč s. k.

A népjólétügyi miniszter: Dr. Czech s. k.

Překlad ad 2330/IX.

Odpowiedź

ministra szkolnictwa i oświaty ludovej

na interpelację posłów K. Śliwky, Klimenta i towarzyszy

w sprawie przydzielenia dostatecznej subwencji względnie upaństwowienia polskich prywatnych szkół: ochronek, ludowych i wydziałowych szkół, i polskiego gimnazjum reałneho w Orlowej (tisk 1558/XIX).

Objecie szkól narodowych na etat państwowy jest unormowane mocą § 2 ustawy z dnia 9. kwietnia 1920, nr. 292 Zb. u. d. r. O ile w konkretnych przypadkach nie uczyniono zadość warunkom w wymienionej ustawie ustalonym, nie można upaństwowić szkół, o które idzie. Upaństwowienie związkowego polskiego gimnazjum w Orlawej jest przedmiotem odpowiedniego traktowania urzędowego.

W Pradze, dnia 16. czerwca 1933 r.

Minister szkolnictwa i oświaty ludowej: Dr. Dérer m. p.

Překlad ad 2330 /XIII.

Válasz

a pénzügyi és belügyi miniszterektől

Szentiványi képviselő és társai interpellációjára

a Svatý Král-i vámőrségnek fegyvertelen és ellenállást ki nem fejtő csempészcsoport ellen alkalmazott indokolatlan és halálos kimenetelű fegyverhasználata tárgyában (2205/IV. -nysz. ).

A Svaty Král-i. pénzügyőrségi osztag vezetője Petržilka József föszemlész figyelmeztetve lett arra, hogy 1933. március 2. és 3. közti éjjelen Putnok magyarországi községben összegyülekezett jelentékenyebb számú csempész készül átlépni az államhatárt.

Petržilka, hogy a csempészeket feltartóztassa, az országhatárral párhuzamosan futó Nyulaspuszta és Abaffy-puszta közti harántutat négy, összevéve hét pénzügyőrségi közegből és háromtagú esendőn segédletből összeállított őrssel szállottá meg.

Az első őrsöt éjjeli három és négy óra között körülbelül 50 fejet számláló csempészcsapat közelítette meg. Az őrs a csempészekre villamos lámpácskákkal rávilágított és magyar nyelven egynéhányszor az előirt módon fölszólította őket, hogy álljanak meg, ők azonban a felszólításnak nem engedelmeskedtek és futásnak eredtek.

Az őrs a csempészeket a második őrs által megszállott helyig üldözte. Itt a csempészeik újból néhányszor megállásra szólíttattak lel, azonban erre sem hallgattak és továbbmenekültek, amire nyomban a harmadik őrs által is feltartóztattak.

Amikor a csempészek a megállást parancsoló ismételt felszólítással ez alkalommal sem törődtek, a pénzügyőrségi közegek, hogy a csempészeket megfélemlítsék s a helyzet komolyságára figyelmeztessék, szolgálati fegyvereikből a levegőbe négy lövést adtak le.

Eme riasztó lövésekre a csapat egynéhány kevés számú tagja megállott ugyan, a többi azonban tovább szökött és különböző irányban széjjelfutamodott.

Minthogy nyilvánvaló volt, hogy az iramodó csempészket az adott körülmények között az éj sötétjében lehetetlen lesz utolérni vagy egyébként megállásra kényszeríteni, a pénzügyőri közegek utánuk szolgálati fegyvereikből körülbelül 100 lépésnyi távolságból nyolc lövést adtak le.

A lövések által négy menekülő csempész találtatott, és pedig:

1. Varga Zoltán Svaty Král-i lakos a baloldali halántékon s ez még az első segélynyújtás előtt meghalt.

2. Ugart Jolán Sv. Král-i lakos hátulról tüdőlövést kapott s hasonlólag még az első segélynyújtás előtt kiszenvedett.

3. Lazok György Mehy községi lakos hátulról tüdőlövést kapott. Az első segélyben azonnal a pénzügyőrség részesítette, amire orvosi gyógykezelés után a lehető legsurgősebben a rimaszombati közkórházba szállíttattot, ahol egynéhány nap multán sebesülésébe belehalt.

4. Fűke Károly Sv. Král-i lakos bal lába térdén könnyebb sebesülést szenvedett. Ennek dacára Magyarországba szökött, ahol Miklóspuszta lakosai első segélyben részesítették. Nevezett a követkoező napán visszatért Svaty Král-ba, ahol orvosi gyógykezelésben részesült és házi ápolásra utasíttatott.

A meghalt Varga Zoltánnál ötliteres edényben bort, öt palack egyéb szeszes italt és két csomag zsírt, míg a meghalt Lazok Györgynél egy palack törkölyt és egy palack bort találtak. A sebesült Fűké Károly a kihallgatásnál bevallotta, hogy az országhatárom egy csomag zsírt vitt át, ezt azonba utóbb útközben elveszítette. Vájjon, illetőleg mit vitt át Ugart Jolán, azt nem sikerült megállapítani.

A többi csempész közül a helyszinén összesen tiz személyt tartóztattak le, akiktől nagyobb mennyiségű szeszes italt és tápszert koboztak el.

Beható vizsgálat nyomán bizonyossággal megállapíttatott, hogy a pénzügyőri közegek a vázolt esetben az érvényes előírásokkal, t. i. az 1927. július 14, -i 114. T.. Gy. -sz. tőrvény (vámtörvény) 13. § 7. és 8. bek. rendelkezésiéivel teljes összhangban jártak el s hogy a lőfegyverek használatára teljesen fel voltak jogosítva.

Meg kell jegyezni, hogy a csempészet a Svatý Král-i pénzügyőri osztag körzetében az utóbbi időben igen jelentékeny arányokat öltött s hogy azt nemcsak a szegény emberek, hanem a jobbmódu polgárok is űzik. Magyarországból űzött csempészkedés tárgyai főleg a szeszes italok, amelyek többnyire nem a saját szükséglet kielégítésére, hanem további eladásra szolgálnak.

Ama körülmény, hogy lövések által adott esetben vagyontalan emberek találtattak el, illetőleg hogy ilyeneket tartóztattak le, abban leli magyarázatát, hogy nagyobb csempészcsapatok rendszerint a csupán kisebb mennyiségű árut vivő szegény embereket mint előőrsöt küldenek ki maguk előtt. Ha azután a pénzügyőrség ezt a csapatot feltartóztatja, úgy az említett személyek a feltartóztatás ellen nem védekeznek, hanem csupán azon vannak, hogy a csapatnak sokkal több árut szállító tagjai biztos helyre való menekülésre időt és alkalmat nyerjenek. A feltartóztattot csempészeknek ebből felmerülő kárát azután a többiek közösen térítik meg.

A csempészetnek a Sv. Král-i pénzügyőri osztag körzetében észlelt szokatlan arányú felburjánzását leginkább igazolja az a tény, hogy az ottani pénzügyőrség az 1932. év kezdetétől iogva a csempész-bevitelnek több mint 150 esetében, amelyek javarésze Sv. Kral lakosságának rovására esik, sikeres feltartóztatást eszközölt.

Itt legtóbbnyiire az árucsempészetet rendszeresen űző, emiatt már sokszor feltartóztatott és büntetett személyekről van szó, akik a csempészetet a pénzügyőrséggel történt végzetes összeütközés után is tovább folytatják.

Nemritkán a csempésze ellenállására s a sokszor igen nehéz szolgálati kötelességét teljesítő pénzügyőrséggel szembeni erőszakosságokra is sor kerül.

A Sv. Král-i pénzügyőri közegek példás higgadtságát és mértékletes magatartását fényesen bizonyítja ama tény, hogy az ismertetett viszonyok mellett az utóbbi időben felmerült 28 összetűzés folyamán a csempészekkel szemben való fegyverhasználatra csupán egy esetben került sor, míg összesen 87 riasztó lövés adatott le.

Amint az a mondottakból kiviláglik, a pénzügyőrség a csempészekkel szemben való fegyverhasználatra csupán egészen kivételesen és csak a legvésőbb esetben szánja el magát olyankor, amikor a jövedéki büntetendő cselekmény elkövetőjének feltartóztatására vagy a saját személyes biztonságának védelmére szolgáló valamennyi kéznél levő leszköz csütörtököt mond.

Minthogy nemcsak a pénzügyigazgatás közegei, hanem a csendőrségi közegek s az illetékes biróság által is lefolytatott gondos vizsgálat nyomán egyöntetűen megállapítást nyert az, hogy a Sv. Král-i pénzügyőrség alkalmazottjai ebben a különben igen sajnálatrantéltó esetben teljes higgadtsággal jártak el s hogy szolgálati kötél- ' meiken semmiképen túl nem mentek, azoknak megbüntetésére, illetőleg a fegyelmi eljárás folyamatbatételére indok nem volt. A csendőrség a pénzügyőrsémek indokolt megkeresésre 3 csendőr személyéiben csupán fegyveres segédletet nyújtott, amely segédlet azonban fegyverét nem használta, minthogy a pénzügyőrség a törvényes rend helyreállítására elegendő saját erővel rendelkezett.

Az előadottakhoz képest a jelzett vizsgálat ellenőrzés-e céljából külön parlamenti bizottság kiküldésének szükségessége fen nem forog.

Praha, 1933. június 24. -én.

A pénzügyi miniszter: Dr. Trapl, s. k.

A belügyi miniszter: Černý, s. k.