Ueber das Steueramt in Bad Königswart wird mitgeteilt, dass es Steuerkontoauszüge für das Jahr 1932 nur gegen Entrichtung von 25 Kč und zwar 20 Kč Abgabe und 5 Kč Stempel ausgibt, während solche im Jahre 1931 noch kostenlos ausgefertigt wurden. Der Berichterstatter führte in seiner Mitteilung aus:

»Gegen ein solches, rein fiskalischen Zwecken dienendes Vorgehen der Steuerbehörden muss energisch Einspruch erhoben werden. Namentlich die Landwirte stossen infolge ihrer Unorientiertheit auf dem Gebiete des Steuerwesens bei der Ueberprüfung der Steuervorschreibungen und der geleisteten Zahlungen auf grosse Schwierigkeiten. Die Ausgabe der Kontoauszüge (statt der früheren Steuerbüchel) hatte diese Schwierigkeiten einigermassen behoben. Dass bei der heutigen trostlosen Zeit es keinem Landwirt einfallen wird, 25 Kč für einen solchen Kontoauszug auszugeben, ist klar. Damit aber wird der leider mehr als genug vorkommenden Schlamperei der Steuerämter noch mehr Vorschub geleistet und die Stuerträger werden noch mehr als bisher zu unrechtmässigen Steuerzahlungen verhalten werden. «

Der Herr Finanzminister wird unter Hinweis auf die vorstehenden Ausführungen gefragt, ob er bereit ist, die vorgebrachten Beschwerden untersuchen zu lassen und ob er gewillt ist, den Auftrag zu erteilen, damit die Ursachen der Beschwerden beseitigt-werden?

Prag, am 16. März 1933.

Windirsch,

Böhm, Zierhut, Dr. Hodina, Platzer, Halke, Glä-

sel, Oehlinger, Krampe, Dr. Petersilka, Fritscher,

Viereckl, Wagner, Bobek, Greif, Dr. Mayr-Har-

ting, Scharnagl, Zajiček, Dr. Luschka, Kunz,

Heller.

Původní znění ad 2205/IV.

Interpelláció

Beadják Szentlványi József és társai a pénzügy és belügyminiszter urakhoz

a szentkirályi vámőrségnek egy fegyvertelen és ellenállást nem tanúsító csempészcsoporttal szemben való indokolatlan és halálosvégü fegyverhasználata ügyében.

Ez év március 3. -án hajnali 4 órakor a Szentkirályi vámőrség területén négy pénzügyőr és három csendőr egy - a magyar határ felől jövő, mintegy 24 főből álló - csempészcsoportra tüzelt és a lövésektől Ligárt Jolán 19 éves szentkirályi

lakos, Varga László 26 éves szentkirályi lakos a helyszinen meghalt, Lazák György méhii lakos pedig a kapott lövés következtében néhány nap mulva a rimaszombati kórházban hunyt el. összesen tehát három halottja volt a fegyverhasználatnak és egy könnyebb sebesültje Fükő Károly ugyancsak szentkirályi lakos személyében.

A történtek a környék lakossága körében nagy izgalmat okoztak különösen azért, mert a halottak és sebesültek a legszegényebb névosztályból valók és egyesek évek óta minden munka és támogatás nélkül éhezve, fázva tengetik életüket. Törvényhozói kötelességemnek tartottam, hogy az esetet megvizsgáljam s annak eredményeként a törvényhozás nyilvánossága előtt kivánom a szigorú vizsgálatot abban a tekintetben: jogosult volt-e a fegyverhasználat?

Vizsgálataim eredménye az alábbiakat látszik igazolni:

a) a csempészek semmiféle ellenállást nem fejtettek ki, de a csendőrök és pénzügyőrök felszólítására nagyobbrészt állva maradtak, egy részük pedig futásnak eredt. A helybenmaradók térden állva kegyelmet kértek.

b) Az őrszemek által hozzájuk intézett felszólítást azonnal követte a tüzelés.

c) A tüzelés olymérvü volt, mintha géppuskából, vagy golyószóróból történt volna.

d) Soha semmiféle életveszély, vagy életveszélyes fenyegetés a csempészek részéről a pénzügyőrökkel szemben nem történt, úgyszintén sem hivatalosan, sem egyébkent nem történt annak a megállapítása, hogy a községekben, ahol a csempészek laktak, bármiféle tiltott fegyverek volnának.

e) A csempészek közül csak kevesen gyakorolták a csempészést rendszeresen, a legnagyobb része a szükségtől a nyomortól hajtva ment Magyarországiba, hogy az ottani olcsó áron néhány koronájáért leginkább élelmiszereket vásároljon. Például Ligárt Jolán az 1932. évben egyetlen egyszer volt Magyarországon s most a szerencsétlenség napján másodizben.

f) A lövéseket 15-25 lépés távolságról adták le és Ligárt Jolán a mellébe, Varga László oldalról a nyakába kapta a lövést. Lazák György lőtt sebének helyét megállapítani nem volt módomban. Fükő Károly térdlövést kapott szintén félszemben.

g) Az utóbbi időben a gazdasági viszonyok teljes leromlása folytán ezen a területen a csempészés az eddiginél nagyobb mérvben folyt és az a helyzet, hogy a csempészek gyakran összeverődve csapatosan jártak, a vámőrséget nehéz kérdés elé állította, mert 20--30 csempészt a rendes járőr feltartóztatni nem mert. Ilyen körülmények között természetesnek találom, hogy erősítést kértek, amit a cseidőrség meg is adott. De nem találom magyarázatát a sortüznek, melyet oly emberekkel szembén alkalmaztak, akik sem ellenállást nem fejtettek ki és semmi tekintetben fenyegetően fel nem léptek. Ez még akkor sem lett volna indokolt, ha a csempészek

mind futásnak eredtek volna, mert a hét fegyveres csendőr és pénzügyőr elhelyezkedése olyan volt, hogy a csempészek az első felszólítás atkaimával és a lövések ideijén csaknem be voltak kerítve, teljes számú elfogatásuk tehát csak azon múlott, vájjon a kellő és várható hidegvérrel hajtják-e végre a hivatalos személyek az akciót. Nem találom a példastatuálást sem indoknak arra, hogy éhező és nyomorgó embereket szerencsétlen csempészési kísérletük közben verebek módjára lelöjjenek, mert amennyiben fennáll az a feltevés, hogy a nagymérvű csempészéssel szemben a pénzügyőrség tehetetlen, ügy gondoskodni kell az őrség megfelelő szánni megerősítéséről, hogy a csempészést vérontás nélkül megakadályozhassa. Nem fogadom el indokul azt sem, hogy a csempészek állítólag Magyarország éltetésével lépik át a határt és magyar dalokat énekelnek, mint ahogy az sem lehet indok, hogy a pénzügyőrség tekintélye forog veszélyiben.

Az előadottak alapján alulírottak kérdezik a pénzügyi és belügyminiszter uraktól:

Hajlandók-e haladéktalanul ebben az esetben vizsgálatot rendelni el?

Amennyiben a fegyverhasználat jogtalansága nyilvánvalóvá válik, hajlandók-e a legszigorúbb büntetéssel sújtani azokat, akik ennek okozói voltak?

Hajlandók-e kormányjavaslatot terjeszteni be a nemzetgyűlés képviselőháza elé, hogy a hatósági vizsgálat ellenőrzésére parlamenti bizottság küldessék ki, amelyben az ellenzéki pártok képviselői is helyet foglalnának?

Prága, 1933. március 15.

Szentiványi,

dr. Szüllö, dr. Jabloniczky, Fedor, Dobránsky, ing. Jung, dr. Schollich, Hokky, Prause, Nitsch, Knirsch, Matzner, dr. Keibl, Geyer, Horpynka, Simm, Ing. Kallina, Stenzl, Eckert, dr. Törköly, dr. Holota.

Původní znění ad 2205/V.

Interpelacja

posła Śliwki Karola, Klimenta i tow. do ministra skarbu

w sprawie zabicia Pawła Ćmieta przez finans. stražnika i w sprawie wynagrodzenia rodzinie za zabitego.

Dnia 9. lutego b. r. o godz. pol trzeciej popołudniu przechodził 19. letni obywatel gminy: Bukowiec nazw. Paweł Čmiel przez granicę

czesko-polską chodnikiem z Polski do ĆSR w Bukowcu, Śląsk cz. w stronę swego domu, mając pod pachą przeszło 2 kg kiełbasy nieoclonej. Szedł razem z 4 osobami z tejże samej gminy. Kiedy przeszli koło finans. stražnika Wacheka W., który tam robił swą służbę, nie zatrzymani przez nikogo, zostali nagle z tyłu zaalarmowani nagłym wystrzałem z karabinu finans. strażnika Wacheka, który bez uprzedniego upomnienia lub ostrzeżenia - jak świadkowie: Anna Polok, Zuzanna Przyczek, Jan Polok zgodnie zeznają wystrzelił z służbowego karabinu do Pawła Čmiela, zabijając go na miejscu.

Zabicie Pawła Čmiela bez ostrzeżenia jest karygodne, bliskiej jego rodzinie a zwłaszcza jego dziadkowi Adamowi Čmielowi wyrządzona została wielka krzywda pozbawieniem jedynego ich pomocnika na stare lata.

Wobec tego podpisani zapytują się pana ministra, co zamyśla uczynić, aby winny zastrzelenia niewinnego człowieka strażnik finans. był należycie ukarany a rodzina po zastrzelonym Pawle Čmielu otrzymała należne odszkodowanie za poniesioną stratę materialną i krzywdę moralną.

Praga, dnia 16. marca 1933.

Śliwka, Kliment,

Šťourač, dr. Stern, Novotný, Kuhn, Hruška, K.

Procházka, Russ, Štětka, Čižinská, Dvořák, Ho-

dinová-Spurna, Gottwald, Török, J. Svoboda,

Vallo, Krosnář, Hadek, Zápotocký, Tyli.

Původní znení ad 2205 VII.

Interpellation

des Abg. Ing. Othmar Kallina und Genossen

an den Justizminister

in Angelegenheit der Beschlagnahme der

»Sudetendeutschen Volkszeitung« in

Brunn, Folge 1555 vom 25. Hornungs

(Februar) 1933.

Im Verfassungsoktroi heisst es zwar, dass alle Macht in der Tschechoslowakischen Republik vom Volke komme und dass dieser Staat ein demokratischer Staat sei. Staatspräsident T. "G. Masaryk hat bekanntlich das Wort geprägt: »Demokratie ist Diskussion«. Die im Staate herrschenden Zensurverhältnisse lassen aber erkennen, dass die deutschvölkische Presse systematisch verfolgt wird, ja, man gewinnt immer mehr den Eindruck, dass es sich nicht nur um die Un-

terdrückung des freien Wortes, sondern gleichzeitig auch um eine bewusste wirtschaftliche Schädigung der deutschen völkischen Presse handelt. Staatspräsident Masaryk hat in der Neujahrsbotschaft des Jahres 1922 den Satz geprägt: »Freiheit bedeutet aber auch Kritik. Ein Staat, der keine Kritik vertragen will, der die Stimmen seiner Angehörigen unterdrückt, ist ein Tyrannenstaat. «

In der oben bezeichneten Folge der »Sudetendeutschen Volkszeitung« verfielen in Verfolg dieser unerhörten Zensurpraxis dem Rotstifte des Zensors:

».... « und

»Es ist dies wohl der Ausfluss der Angst und des schlechten Gewissens aller Usurpatoren der Umsturzzeit, die damals, gestützt auf die Macht der Bajonette, sich nicht scheuten, über die Grundrechte der Völker, vor allem über das Selbstbestimmungsrecht zur Tagesordnung überzugehen und bei der Ziehung ihrer Staatsgrenzen

ihrem brutalen Machtstreben alle die ideellen Ziele, für die sie vorgaben, während des Weltkrieges zu fechten, glatt preiszugeben. «

Die Unterzeichneten fragen daher an, ob der Herr Minister bereit ist, dieser unglaublichen Beschlagnahmepraxis die sich immer mehr zu einer Verfolgung der sudetendeutschen völkischen Presse auswirkt, ein Ende zu bereiten und alle Vorkehrungen zu treffen, damit zumindestens den verkündeten Grundsätzen des Staatspräsidenten Masaryk in dieser Richtung Rechung getragen werde.

Prag, am 28. Feber 1933.

Ing. Kallina,

Dr. Schollich, Matzner, Ing. Jung, Köhler, Krumpe, Oehlinger, Fritscher, Kunz, Greif, Dr. Mayr-Harting, Dr. Luschka, Bobek, Scharnagl, Schubert, Geyer, Knirsch, Krebs, Simm, Horpynka, Dr. Hassold, Dr. Keibl, Dr. Hanreich, Kasper.