betreffend Änderung, bezw. Ergänzung
des Fleischsteuertarifes
(Druck 1780/XII. ).
Gemäß S 4 des Gesetzes vom 14. April 1920, Slg. d. G. u. V. Nr. 262, über die Fleischsteuer wird die Steuer für Schlachtungen entweder nach dem Gewichte oder stückweise entrichtet Die Steuer ist nach § 6 des Gesetzes vor der Schlachtung fällig und wird nach den Tarifen bemessen, welche gemäß § 3 d. zit. Gesetzes einen Bestandteil dieses Gesetzes bilden. Die Steuersätze bei der Entrichtung der Steuer nach dem Stücke sind so festgesetzt worden, das die Steuerzahler bei bloßer Schätzung des Lebendgewichtes den entsprechende» Satz leicht bestimmen und die Steuer für Schlachtungen richtig bezahlen können. Die größere Spannung dieser Satze ist also nur aus steuertechnischen Gründen und weiter auch aus Kontrollgründen und schließlich auch im Interesse der Steuerzahler selbst gewählt worden, weil durch die Festsetzung einer größeren Zahl von Sätzen und damit auch einer kleineren Abstufung die Steuerträger bei der Abschätzung des Lebendgewichtes sehr häufig irregeführt werden könnten, was für sie unangenehme Folgen haben würde, wenn nachgewiesen werden würde, daß die Steuer mit einem niedrigeren Satze entrichtet worden ist, als welcher dem tatsächlichen Lebendgewicht des Viehes entspricht.
Es ist jedoch niemand gezwungen, die Fleischsteuer nach dem Stücktarife zu entrichten, sondern es kann jeder Steuerträger die Steuer nach dem Gewichte entrichten, wenn das Viehgewicht vor der Schlachtung festgestellt und von einer der im § 9 Durchf. -Vdg. zum Fleischsteuerpesptze angeführten Ämtern bestätigt worden ist. Diese Art der Steuerzahlung kann für alle Viehschlachtungen, also auch für Hausschlachtungen in Anwendung gebracht werden. Es hängt also vom Willen des Steuerträgers selbst ab, welche Art der Steuerzahlung er bei der Schlachtungsbestenerung wählt, und wenn sich der Stuerträger für eine bestimmte Art der Steuerzahlung entschieden hat, tat er dies deshalb, weil sie für ihn die günstigere war.
Aus diesen Gründen sowie mit Rücksicht auf die Bestimmung des § 3 des Gesetzes über die Fleischsteuer kann ich nicht anordnen, das der Fleischsteuertarif abgeändert oder ergänzt werde.
Prag, am 22. Juni 1932.
Der Finanzminister: Dr. Trapl m. p.
Překlad ad 1905/XXIV.
Válasz
a kormánytól Hokky képviselő és társai interpellációjára a telepesítésről szóló 1925. évi törvény végrehajtása tárgyában (1672/XVI. ny. -sz. ).
Az interpelláló urak az ú. n. »telepesi«, a/az a telepeseknek munkabérviszony vagy hasonló viszonyok alapján az állami ingatlanvagyon Szlovenszkón és Podkarpatszka Ruszlán történt megtelepítéséiül származó viszonyok rendizéséröl szóló 1925. október 7. -én kelt térvényre grondolnak.
Ezen törvény végrehajtása annak 1926. január 13. -i életbelépése óta sürgős munka állat áll.
A telepesek az 1926. évben közzétett hirdetményekkel a 13. § értelmében felszólíthattak, hogy az idézett §-han felhozott összes adatokat jelentsék be.
Amig a telepesek eme bejelentéseiket benaujtották, illetődig a megfelelő adatokat bejelentették. az ideig némelyik esetben két év is eltelt.
A beérkezett bejelentések azonban annyira megbízhatatlanok s oly hiányosak voltak, hogy azok alapján az idézett 15. § 2. bekezdésében jelzett s az interpellációban kataszteri előkészítő munkálatoknak nevezett megfelelő elaborátumokat, amelyeket egyenkint kellett átvizsgálni és adataikat hitelesíteni, a bíróságnál beterjeszteni nem lehetett.
Ezen előkészítő munka elvégeztével a bíróságoknak szóló említett elaborátumok folytatólagos elkészítéséhez azonnal hozzáláthatott.
Ezen munka a telepesi jogok külonfélesége és bonyolultsága mellett, amely jogokat minden egyes telepesnél külön kellett kivizsgálni, oly nehézségekbe ütközik, hogy az illető elaborátumokat csak hosszas tárgyalás és úgyszólván egész telepek felmérése után lőhet összeállítani és a bíróságoknál beterjeszteni.
Az elaborátumok azonban mindezen nehézségek dacára a bíróságoknál további eljárás céljából már számos telepítvényről beszolgáltattak.
Azonban ezen bírósági eljárás is nagy neluvségekkel jár, s ezek közül a legnagyobbik az, hogy az id. törvény által elrendelt helyszíni vizsgálatnál nem érhető el egyezség maguknál a telepeseknél sem, akik eltérő politikai befolyások által irányíthatva bármiféle egyezségre lépni vonakodnak, azt várván, hogy az idézett telepesi törvénynek különféle tényezők által beígért novellátása számukra még nagyobb előnyöket biztosít.
A felhozottakból világos, hogy az állami igazgatás a maga részéről mindent elkövet, hogy a telepesi viszonyok az id. törvény értelmében rendezessenek, azoban eme törekvése oly nehézségekkel találkozik, amelyeket a törvényhozó előre nem látott és nem is láthatott.
Az interpelláció azon állításához, hogy a telepesek túlnyomó részben természetbeni járandóságaiktól megfosztattak és hogy viszonyaik az id. törvény meghozatala s annak végrehajtása folyamán az eleddigi állapothoz képest rosszabbodtak, megjegyeztetik, hogy továbbra is épen úgy, mint a törvény meghozatala előtt, az állami igazgatásnak a telepesi jogosítványok eddigi terjedelmének megfelelő kötelozettségci teljes mértékben teljesítetnek, és hogy azon jogok, amelyekkel a telepesek a törvény meghozatala előtt "bírtak, nem érintettek sezen törvény végleges végrehajtásáig érintetni nem is fognak.
Egyes telepesi lakosok felhozott elégedetleusége a telepesi törvény célzatának meg nem értéséből, illetőleg tévés információkból éreti s túlnyomó részben azoknál nyilvánul meg. akik telepesi jogosítvánnyal egyáltalában nem bírnak s arra csupán maguk igényt formálnak
Praha, 1952 június 27. -én.
A kormány elnöke: Udral s. k
Překlad ad 1905/ XXV.
Válasz
a belügyi minisztertől Törköly dr. képviselő és társai interpellációjára Rimav-
ská Sobota község önkormányzati jogának visszaállítása tárgyában (1672/ XII. ny. -sz. ).
Törköly dr. képviselő úi es társainak, 1930 május 5-i 432/ IV. ny. -sz. interpellációjára adott válaszomban már jeleztem, hogy Rimavská Sobota község képviselőtestületi választása azonnal megejtetik, mihelyt a fenállo rendel kezéséknek megfelelő községi igazgatás további menetének előfeltételei megvalósulnak. Rimavská Sobota község háztartasa csak az 1932. évre szóló költségvetés álta lesz legalább részben kiegyensulvozva A községi képviselőtestület választásához hozzá lehet látni akkor, mihelyt a koltségyetés a felügyelő hatóság által jóváhagyatok.
Praha, 1932. június 6-án.
A belügyi minister Dr. Slávik s. k.