lemadó átalányok megállapítását s emellett vegye figyelmbe az 1931. évi katasztrofális terméseredményeket?
Prága, 1932. április 16.
Dr. Holota,
ing. Kallina, Szentiványl, Nitsch, Krebs, dr. Jabloniczky, Ing. Jung, Knirsch, Eckert, Dobránsky, dr. Törköly, Fedor, Simm, Geyer, Köhler, dr. Schollich, Prause, Stenzl, dr. Kelbl, Hokky, dr. Szüllö.
Původní zněni ad 1724 VI.
Interpelláció
a pénzügyminiszter úrhoz
az adóvégrehajtások törvényellenes gyakorlása tárgyában.
Beadják Törköly József dr. képviselő és társai.
Az adóvégrehajtók kíméletlen munkájára az ellenzéki pártokhoz tartozó törvényhozók állandóan felhívják a pénzügyiminiszter úr figyelmét, ujabban azonban a kormánypárti napilapokban is egyre több panasz olvasható különösen az árverések megtartás! módja miatt. Igazán csak sajnálható, hogy a pénzügyminiszter úr vagy nem akar, vagy nem képes megfékezni az adóvégrehajtókat, akik a gazda, iparos és kereskedő rémeivé válnak. Az alább előadandó eset azonban azt mutatja, hogy az adóvégrehajtók már annyira korlátlan uraknak érzik magukat működési körükben, hogy törvénysértéstől sem riadnak vissza.
Sonnenschein Albert nyitrai textilnagykereskedő cég Szlovenszkó egyik legrégibb üzlete, amennyiben azt 1847-ben alapították. A csaknem évszázados cég a gazdasági válság következtében a múlt hónapokban fizetési nehézségekbe került, azonban fizetésképtelenséget nem jelentett be, mert remélte, hogy kötelezettségeit e nélkül is képes lesz rendezni. Amikor a nyitrai adóhivatal a cég fizetési zavarairól tudomást szerzett, a céggel szemben fennálló 130. 000 K adótartozás fejében az egész áruraktár lefoglalta. A foglalást követő néhány nap múlva az adóhivatal tisztviselői a cég üzlethelyiségében megjelentek s mintegy 14 ezer méter árut vittek el ládákba csomagolva az üzletből. Az áru becslési értéke minimálisan 120. 000 K volt. Az adóvégrehajtók azonban az oly szövetet, amely a cégnek 51 K-ba került, 20 K-val értékelték.
Az adóhivatal a lefoglalt és elszállított árura az árverést február 16. -ra és március 1. -re tűzte ki. Február 16. -án az adóhivatal udvarában megjelent mintegy 150 ember, hogy az árverésen résztvegyen. Ekkor az udvaron megjelent az
adóhivatal egyik tisztviselője, aki az árverelni szándékozó emberekkel azt közölte, hogy az árverés nem tartható meg, mert még egy szakértő véleménye kell ez pedig hiányzik. A délután folyamán néhány adóhivatali tisztviselő összeállóit s az árverést az egész árura suba alatt megtartotta, természetesen vevők hiányában az áruért annyit fizettek, amennyit éppen nekik jól esett, például 50 K-s szövetért 1. 50-1. Ilyenformán a 14. 000 méter szövetet 17. 000 K-ért. sikerült« elárverelni.
Nyitrán oly hírek terjedtek el, hogy a hírhedt árverés napját követő napokban az egyes adóhivatali tisztviselők a lakásaikon árulták az »árverésen« megszerezett árut. Az adóhivatal nagy kegyesen 17. 000 K-t akar leirni a cég adótartozásaiból, a cég azonban ezt nem hajlandó elfogadni.
Ezek alapján kérdezzük a pénz-ügyminiszter urat:
1. Van-e tudomása a Nyitrán, ez év február 16. -án az adóhivatal helyiségeiben megtartott adóárverésről, amelyen 14. 000 méter szövetet 17. 000 K-ért árvereltek el?
2. Hajlandó-e ez ügyben szigorú vizsgálatot elrendelni s annak eredményéről a parlamentnek jelentést tenni?
3. Hajlandó-e utasítást adni a nyitrai adóhivatalnak, hogy a Sonnenschein textilcégtől elkobzott árut teljes leltári értékében számítsák be a cég adótartozásaiba?
4. Mit szándékszik tenni annak érdekében, hogy a jövőben ilyen, a jogrendet semmnibe vevő »adóvégrehajtások«elő ne fordulhassanak?
Prága, 1932. április 16.
Dr. Törköly,
dr. Szüllö, Nitsch, Dobránsky, Ing. Jung, Simm,
dr. Schollich, Knirsch, Prause, dr. Holota, Stenzl,
dr. Jabloniczky, Köhler, Krebs, Ing. Kallina,
Geyer, Eckert, Hokky, Fedor, Szentiványl,
dr. Hanreich.
Původní zněni ad 1724/X.
Interpelláció
a népjóléti miniszter úrhoz
a hadi rokkantak, özvegyek, árvák, és felmenő ágiak járadéka és az azzal összefügglésben lévő csehszlovák állampolgárság tárgyában.
Beadják: Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai.
Miniszter Úr!
A hadi rokkantak, az özvegyek, árvák, valamint a felmenő ágiak járadékainak folyósítása az
utóbbi időben igen sok esetben megakadt, inert sokan nem tudják igazolni a mai teljesen lehetetlen joggyakorlat miatt állampolgárságukat. Már az 1920. évi február 20. -án kelt törvény (142/920) 1-sö §-a 2. -ik bekezdésében kimondja a következőket:
»A járadékra való igény feltétele a csehszlovák állampolgárság. «
Miniszter Ur! Több mint 10 éven át élvezték a fenti járadékokat fent nevezettek mindamellett, hogy a csehszlovák állampolgárság már akkor is előfeltétele volt a rokkant, özvegyi, árva és felmenő ági járadékoknak. Nemcsak feltételezhető, de elengedhetetlen kötelesség volt, hogy ezt a conditió sine qua mon-t már akkor is megkövetelte minden hivatal, mert hiszen a törvénynek már az 1-sö §-a különös hangsúllyal kívánja meg a csehszlovák állampolgárságot. A hivatal és maga az illető félt is csehszlovák állampolgárnak tekintették, az illető járadékot élvezőt.
De hová menjen ma az igényével az, akitől az állampolgárság állítólagos hiánya miatt vonták meg az öt megillette járadékokat.
Ha semmiféle törvény nem intézkednék is általános emberi és szociális szempontból sem volna szabad beszüntetni és a nyomornak odadobni azokat az özvegyeket, árvákat, hadi rokkantakat és azokat,, akik a társadalomnak amúgy is a legszegényebb rétegéből valók, mert hisz. ha az a létminimumok biztosítva van, már nem részesülhetnek semmiféle járadékban.
Tisztelettel kérdezem azért a miniszter urat:
Lehet-e azokat, akik 10 esztendőn keresztül hivatalosan is és a saját felfogásuk szerint is, mint állampolgárok élvezték a fenti járadékokat ez illetményeik élvezetétől megfosztani, akár. emberi, akár szociális szempontból.
Hajlandó-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy a nevezettek helyzete oly módon javittassék. hogy illetményeiket, illetve járadékaikat újból élvezhessék, mert az emberileg igazságtalan és szociális szempontból lehetetlen gyakorlat, amelyet ezekkel a szerencsétlenekkel szemben a csehszlovák kormányzat követ.
Praha, 1932. április hó.
Hokky,
dr. Jablonlczky, Szentiványi, Nitsch, dr. Törköly,
Oehllnger, dr. Mayr-Harting, Zajiček, dr. Luschka,
Fritscher, Scharnagl, Grelf, Bobek, Dobránsky,
dr. Szüllö, Fedor, dr. Holota, Krumpe, Kunz,
dr. Petersilka, Kurák.
Původní znění lad 1724/X1.
Interpelláció
a hadügyminiszter és népjóléti miniszter úrhoz
Balogh József tekovoi lakos katonai rokkantsága tárgyában.
Beadják: Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai.
Miniszter Urak!
Balogh József tekovoi lakos született 1907. február hónapban ugyanott. 1928. október l. -én bevonult a 9. -ik huszárezredhez Vysoké-Mytóba. Innen áthelyezték 1929. márciusában Pardubicba.
1929 szeptember havában lovának tisztogatása közben lova gyomron rúgta. Azonnal beszállították a pardubici korházba. Itt sulvos operációt végeztek rajta. Felgyógyulása után 1930. márciusában leszerelt. Sebe már decemberben begyógyult. De munkaképtelensége miatt nem akart eltávozni a hadsereg kötelékéből, jóllehet el akarták bocsátani. Nem volt hová mennie télviz idején, csak szintén munkaképtelen 70 éves atyjához mehetett, aki teljesen vagyontalan és munkaképtelen lévén, sem eltartásáról, sem esetleges ápolásáról nem gondoskodhatott.
Rokkant nyugdíj folyósítását megígérték. Azonban mind a mai napig nem kapott egy fillért sem, jóllehet rokkantsága miatt ma is minden fizikai munkára képtelen.
Ellenben kérik tőle az állampolgárságát, holott annak idején, mikor besorozták, sem pedig egész katonai ideje alatt sohasem kérték ez okmányát.
Legújabban, hogy nyugdijának folyósítását sürgeti, kérik, hogy itt tartózkodása tárgyában kérvényt nyújtson be a járási hivatalhoz.
Az elmondottak alapján tisztelettel kérdem a miniszter urakat:
A katonai szolgálat ideje alatt megrokkant katonák csak abban az esetben kapnak nyugdijat, ha állampolgársági tanúsítványukat felmutatják ?
Hajlandók-e a miniszter urak gondoskodni arról, hogy azokat a katonákat akik a katonai szolgálat alatt megrokkantak, megfelelő ellátásban részesítsék megélhetésüket biztosítsák, amennyiben munka és kereset képtelenek.
Hajlandók-e gondoskodni arról, hogy azokat a rokkant katonákat, akik katonai szolgálatuk alatt rokkantak meg, állampolgárságuk miatt nezaklassák. Különösen szomorú világot vetne a demokratikus köztársaságra, hogy a katonai szolgálat alatt megrokkantakat nemcsak, hogy megfelelő ellátásban nem részesitik, megélhetésüket nem biztosítják, hanem még állampolgárságukat is kétségessé teszik. Ez annál különösebb, mert ne-
vezett rokkant itt sbflletett s atyja 50 esztendejc ezen a teniileten tartózkodik.
Hajlandók-e gondoskodni arról, hogy Balogh József tekovoi lakos rokkant nyugdiját mielöbb megkaphassa, es hogy állampolgársága miatt semmiféle zaklatásnak kitéve nelegyen.
Praha, 1932. március ho. 16.
Hokky,
dr. Jabloniczky, Szentiványl, Oehlinger, dr. MayrHarting, Zajíček, dr. Luschka, Fritscher, Bobek, Scharnagl, Grelf, Dobránsky, dr. Sziillö, Fedor, Nitsch, dr. Holota, Krumpe, dr. Petersilka, Kunz, Kurak, dr. Törköly.
dik ukránul, a negyedik csehül, az ötödik szlovákul tartja előadásait és alig akad olyan Mezzofanti a gyermekek között, aki az anyanyelvén kivül ennyi nyelvet meg tudna tanulni, amiért is tárgyi ismeretet a legnagyobb szorgalommal sem tud szerezni.
Prága. 1932. április 15.
Hokky,
Szentiványl, dr. Holota, Zajíček, dr. Törköly, Oehlinger, Grelf, Fedor, Nitsch, Bobek, Krumpe, dr. Mayr-Harting, Scharnagl, Fritscher, Kurak, dr. Szüllö, Dobránsky, dr. Jabloniczky, dr. Petersllka, Kunz, dr. Luschka.
Interpelláció
az iskola- és nemzetmUvelödésUgyi miniszterhez,
a nagyszöllösi polgári-, kereskedelmi és ipari iskolák magyar tanítási nyelvű tagozatai tárgyában.
Beadják: Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai.
Miniszter Úr!
Még a múlt év augusztus hó 11. én levélben fordultam a Miniszter Úrhoz a nagyszöllösi polgári-, kereskedelmi- és ipariskolák magyar nyelvű tagozatai tárgyában. E levelemre a múlt év november 18. án čis. 6296/31 szám alatt azt a választ kaptam, hogy eljárás van folyamatban párhuzamos osztályok létesítését illetően a fent emiitett iskoláknál. Az eljárás eredményéről kellő időben tájékoztatni fog engem a minisztérium.
Levelem keltétől csaknem háromnegyed esztendő múlt el, nb. levelének keltétől is öt hónap, s mind a mai napig semmi értesítést nem kaptam, a fent jelzett párhuzamos osztályok létesítését illetőleg egyelőre semmit sem tudok.
Tisztelettel kérdezem a Miniszter Urat:
1. hajlandó-e sürgősen intézkedni az iránt, hogy a fentnevzett iskoláknál a párhuzamos magyar osztályok mielőbb felállittassanak s igy a magyar gyermekek is anyanyelvükön tanulhassanak, hogy a szükséges ismereteket csakugyan megszerezhessék?
2. hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy Nagyszőlős és vidéke közönségének ebbéli kívánsága mielőbb teljesüljön, mert a magyar gyermekek megfelelő tárgyi ismeret nélkül kénytelenek elhagyni a z iskolát, mert az egyik tanár kisoroszul (ruszinul), a másik nagyoroszul, a hárma-
Interpellation
der Abgeordneten Ing. Ottmar Kallina, Geyer und Genossen
an den Minister für öffentliche Arbeiten
in Angelegenheit des unhaltbaren Zustandes des grössten Teiles der Bezirksstrassem im Egerer Kreise, der sich bereits zu einer Verkehrskatastrophe ausgewachsen und zu einer schweren Schädigung der ganzen Wirtschaft geführt hat.
Die Bezirksstrassen des Egerer und besonders des Wildsteiner Bezirkes befinden sich in einem unglaublich verwahrlosten Zustand. Die Polgen des Fehlens moderner Verkehrsstrassen in diesem Industriegebiete wirken sich in der Richtung aus, dass die Einkäufer, die heutzutage zumeist den Kraftwagen benützen, einfach dieses Gebiet meiden. Eine schwere Schädigung bedeuten diese Verhältnisse aber auch für die westböhmischen Kurorte, da der schlechte Zustand dieser Strassen auch die Wochenendgäste von jenseits der Grenze geradezu abschreckt. Jede Staatsverwaltung würde im Interesse der Förderung der an sich so schwer bedrohten heimischen Industrie und des Fremdenverkehres bemüht sein, die für die Strassenerhaltung notwendigen Mittel zur Verfügung zu stellen, da ja gerade die hier angelegten Kapitalien sich restlos verzinsen. Wie aus den beiliegenden Lichtbildern*) hervorgeht, handelt es sich tatsächlich um mehr als berechtigte Beschwerden der Bevölkerung dieses Gebietes. Seit Jahr und Tag bemühen sich die Städte- und Bezirksvertretungen vergeblich um eine entsprechende Dotation aus dem Strassenfonde.
*) Strassenbilder aus dem Egerer Bezirk, dem Eingangstor zu den böhmischen Welt-Bädern. (Siehe Seite 16-17).
Původní znění ad 1724/XII.
Původní znění ad 1724/XIV.
Die wichtigsten der in Betracht kommenden Strassen, deren Ausbau dringendst gefordert werden muss, sind: Schönbach-Oberlohma, Schönbach-Gossengrün, Schönbach-Graslitz, Schönbach-Fleissen, als Verbindungsstrassen zwischen schon bestehenden Hauptstrassen. Durch die sofortige Inangriffnahme des Ausbaues dieser Strassen könnte auch im Wege der produktiven Arbeitslosenfürsorge der in diesem Gebiete herrschenden grossen Arbeitslosigkeit gesteuert werden.
Die Interpellanten fragen daher an, ob der Herr Minister bereit ist, sofort alle diesbezüglichen Erhebungen durchzuführen und im Einvernehmen mit dem Ministerium für soziale Fürsorge
alles vorzukehren, damit unverzüglich mit dem Ausbau dieser Strassenstrecken begonnen wird, was nicht nur im Interesse der Hebung der Wirtschaft, sondern auch im Interesse einer erfolgreichen Bekämpfung der Arbeitslosigkeit gelegen wäre?
Prag, am 19. April 1932.
Ing. Kallina, Geyer,
Dr. Schollich, Dr. Hanreich, Horpynka, Schubert, Kasper, Krebs, Simm, Dr. Mayr-Harting, Krumpe, Greif, Scharnagl, Dr. Petersilka, Bobek, Schubert, Knirsch, Oehlinger, Ing. Jung, Matzner, Dr. Keibl, Dr. Hassold.
