a négy év régen letelt s ha a törvény rendelkezését érvényesülni engedték volna, ugy az uj községi választásnak a mult év szeptember utolsó napjaiban lezajlott általános községi választások határnapján kellett volna megtörténni.
Azonban a törvény nyilt megsértésével Rimaszombatban a községi választást a mai napig nem irták ki. Ez annál sulyosabb visszaélése a végrehajtó kormányhakalomnak, mert a községi képviselő testület abszolutisztikus módon valótlan indokok alapján lett feloszlatva és most a kormánybiztos az ideiglenes intézés fogalmát túlhaladó oly intézkedéseket végez, amelyek voltaképpen a város lakosainak önkormányzati jogát a jövőre vonatkozólag is elkobozzák és több generációra kiterjedő időre - negyven évre lehetetlenné teszik az önrendelkezést. Vagyis itt a jogfosztó törvénytelenség kontinuitásáról van szó, amelynek véjgső célja az elnemzetlenítés.
A magyarságnak az önkormányzathoz való jogát időbelileg korlátozni akarják s az önkormányzati jog felfüggesztésének idejét jól ki akarják aknázni a demokratikus önkényuralom számára. Minél hosszabb az önkormányzati jog felfüggesztésének az időtartama, annál több alkalma van annek a demokratikus önkényuralomnak a a jogfosztásokra, a törvénytelenségekre, az abszolutisztikus intézkedésekre, vagyis a magyarság elnyomására.
A szlovenszkói országos hivatal a belügyiminisztérium nyilt, vagy hallgatólagos hozzájárulásával, illetve ennek rendeltére dolgozik. És ha a belügyiminisztérium az országos hivatalnak egy-egy törvénytsértö mulasztására figyelmeztetve van, akkor a saját felelősségét is megteremti, ha egy törvénytelen mulasztást tovább tűr és haladéktalanul nem tesz jóvá.
A jelen esetben a belügyminiszter ur figyelmeztetés nélkül is jól tudja az országos hivatalnak törvénytsértö mulasztását. De mi ennek ellenére külön figyelmeztetjük erre. A Népszövetség előtt, egy petició ellenében ki lesz zárva igy a tudomás hiányára alapított, minden felelősséget elhárító, vagy letagadó védekezés,
Az előadottak alapján kérdezzük a belügyminiszter urat:
Hajlandó-e azonnal intézkedni, hogy Rimaszombatra vonatkozólag a községi választás a legrövidebb időn belül kiirassék?
Prága, 1932. március 11.
Dr. Törköly,
Szcntlványi, dr. Holota, Hokky, Stenzl, Prause, Horpynka, Geyer, Köhler, Simm, Krebs, Knirsch, dr. Keibl, Eckert, dr. Jablonlczky, Dobránsky, dr. Szttllö, Nitsch, Fedor, ing. Jung, ing. Kallina, Dr. Schollich,
Původní znění ad 1672/XIII.
Interpellation
der Abgeordneten Hadek, tětka, Vallo, Török und Genossen
an die Regierung der ČSR
betreffend die Erhöhung Studiengebühren an den Hochschulen.
Durch die Regierungsverordnung vom 11. Dezember 1931, Zahl 198 S. d. G. u. V. sind die Gebühren bei Wiederholung von Prüfungen, bei Nachinskriptionen, bei Kollision von Verlesungen, bei Ausnahmsbewilligungen überhaupt und die Staatsprüfungstaxe für die Abteilung für Vermessungsingenieurwesen bedeutend erhöht worden. Diese unsoziale Massnahme hat die wirtschaftlichen Interessen der minder bemittelten Studenten auf das empfindlichste getroffen. Ihre sofortige Beseitigung wird deshalb von allen Studenten ohne Unterschied der Partei, Nation und des religiösen Bekenntnisses gefordert.
Wir fragen die Regierung:
1. Ist sie bereit, die oben erwähnte Erhöhung der Studiengebühren unverzüglich aufzuheben?
2. Ist sie bereit, die zur Schulgeldbefreiung erforderliche Punktzahl herabzusetzen?
3. Ist sie bereit, eine Staffelung der Unterrichtsgebühren nach dem Einkommen der Eltern (Reorganisation des Gebührenwesens, mindestens aber die Zurückführung auf den Stand von 1925) einzuleiten?
4. Ist sie bereit, die Erhöhung der Stipendien und den wirksamen Ausbau aller Wohlfartseinrichtungen sowie den weitgehendsten Ausbau und die Modernisierung aller Unterrichtsanstalten einzuleiten?
Prag, am 15. März 1932.
Hadek, tětka, Vallo, Török,
Juran, liwka, Tyll, K. Procházka, Dr. Stern,
Čiinská, Stelner, J. Svoboda, Höhnel, Kliment,
Babel, Bara, Kubač, Dvořák, Gottwald, Hruby,
Kopecky, Kuhn, Hruka.
Původní znění ad 1672/XIV.
Interpelláció
a belügyminiszter úrhoz
a pozsonyi rendörigazgatóság 3591/1932 sz. végzés tárgyában amelyben a munkássegély egyesület pozsonyi csoportjának «5 éves terv« és a »proletárirodalom« kiállitását nem engedélyezte.
Beadja: Steiner Gábor, Valló József képviselő és társai.
A munkássegély egyesület pozsonyi csoportja 1932 március ho 9. -én az ottani rendörigazgatoságtol »5 éves terv és proletárirodalom kiállitás engedélyezése, iránt kérvényt adott be, melyben kéri hogy a kiállítás 1932 márc. 17. -töl márc. ho 31. -ig terjedő időben kivánja megrendezni.
A rendörigazgatóság az utolsó pillanatban, amikor a nevezett egyesület a termét biztositotta, a kiállitás anyagát megszerezte és egyébb kiadásokba verte magát, 1932 márc. 16. -án fél 14 órakor a kiállitás engedélyezését megtagadta azzal, hogy nyilvánvalóan politikai jellegű kiállitásról van szo. Miután nevezett egyesület nem birván politikai jelleggel a politikai tárgyú kiállítás megrendezésével alapszabályai folytán nem foglalkozhat.
Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseket intézzük a belügyminiszter úrhoz:
1. milyen intézkedésen alapszik a pozsonyi rendörigazgatoság ama gyakorlata, hogy a kiállitás rendezését engedélyhez köti?
2. azt célozta-e a rendőrigazgatoságnak ezen eljárása, hogy a fenti kérvényt többszörös sürgetés dacára nem intézte el, illetőleg az elintézést az utolsó pillanatban kézbesítette, hogy a mai súlyos gazdasági időkben a lerongyolódott és éhező munkástömegeket támogató munkássegély egyesületnek tudatosan anyagi kárt okozzon és hogy a felebbezést illuzórikussá tegye?
3. ismeretes e a belügyminiszter és a pozsonyi rendörigazgatoság illetékes tányezöi előtt, hogy a Szovjetunió 5 éves gazdasági tervének a csehszlovákiai mindennapi politikai életével semmifále összefüggésben nincs?
4. van e tudomása a miniszter urnák, hogy az 5 éves terv valamint a szocialista tudományok és szépirodalom különböző kapitalista államok több egyetemén tanitás tárgyát képezi?
5. összefüggésben van-e a pozsonyi rendörigazgatoság végzése ama ténnyel, hogy a Munkássegély volt az egyedüli társadalmi tényező amely a kárpátukrajnai éhező tömegeknek se-
gélyt nyújtott és hogy a polgári társadalmi tényezők csak a Munkássegély után a külfadtöl való szégyenükben mozdultak meg?
6. van e tudomása a belügyminiszter urnák, hogy ugyanezen kiállitás nem politikai egyesületek a köztársaság több városában Prágában, Brünnben, Iglauban stb. megrendezték?
7. hajlandó-e azonnal intézkedni és rendörigazgatóság sérelmes intézkedését hatályon kivül helyezni és az illető tényezők ellen az eljárást meginditani?
Prága, 1932. március 17.
Steiner, Valló,
Török, Höhnel, K. Procházka, Kuhn, Tyll, Jurán,
Hruka, Novotný, Russ, Kubač, J. Svoboda, Zá-
potocký, Čiinská, Hodinová, Hrubý, dr. Stern,
Bara, Dvořák, tětka, Gottwald.
Původní znění ad 1672/XV.
Interpelláció
a földmüvelésügyi Miniszter Úrhoz
a Tekeháza községet fenyegető árvíz veszedelem tárgyában.
Beadják: Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai.
Miniszter Ur!
Már egy esztendeje mult, hogy dr. Siménfalvy Árpád tartomány gyűlési képviselő társam fölhivta az országos elnök ur figyelmét a Tekovo, Tekeháza községet fenyegető árviz veszedelemre. Valószinűleg ennek eredményeképen a földművelésügyi referátus keretébe beosztott vizmérnöki osztály Bergman főtanácsos úrral az élén komolyan vette a helyszini ismeretek alapján ezt a veszedelmet.
El is készitette a szükséges terveket és fel is terjesztette azokat jóváhagyás és végrehajtás elrendelése céljából. Tudomáson szerint december hónaphan sürgetését is kérte e munkálatok keresztül vitelének. Bizonyára azért, mert látta azt a veszedelmet, amely nemcsak Tekeháza községet fenyegeti, hanem a Tekeháza fölött lévő több mint 400 méteres fahidat és az avval párhuzamosan futó ugyan ily hatalmas méretű vashidat.
Az itt mellékelt skicéböl világosan megállapitható, hogy nagy árvizek idején a viz nagyobb tömege nem a hatalmas nagy fa és vashidak alatt, hámén a vashidtól mintegy 400 méter távolságra levő kis vasuti hidon rohan át ellepve a nagy vasúti hidtól eme kis ivelésü hidig elte-
rülö területet s félő, hogy ezt a részt újból élő mederré téve a nagy mennyiségű víz ezen a kis hidon fog átrohanni, elszakítva a vasúti töltést, s ott hagyva a két óriási hidat szárazon, csak nem teljesen céltalanul, evvel óriási kárt okozva a kincstárnak, s lehetetlenné fogja tenni hosszú időre az összeköttetést a Prága-bukaresti vonalon.
Tisztelettel kérdem azért a Miniszter Urat:
Hajlandó-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy az országos hivatal vizmérnöki osztálya által beterjesztett mérnöki munkálatok mielőbb végrehajthatók legyenek?
Miután tudom, hogy-e munkálatok végrehajtása csakis a földművelésügyi minisztérium jóváhagyásától függ, hajlandó-e a minisztérium a felelősséget vállami azokért a sulyos károkért, amelyek a most beköszönthetö tavaszi áradások alkalmával előállhatnak?
Hajlandó-e a minisztérium a nagyszabásu munkálatok által a podkarpatszka ruszi katasztrofális munkánélküliséget enyhiteni?
Praha, 1932. március hó.
Hokky,
dr. Jabloniczky, dr. Törköly, Szentiványi, dr. Scholllch, Matzner, Ing. Jung, Krebs, Könler, Schubert, Knirsch, Horpynka, dr. Hanreich, dr. Szüllfö, Nitsch, Fedor, Dobránsky, dr. Holota, dr. Keibl, dr. Hassold, ing. Kallina, Simm, Geyer, Kasper.
Původní znění ad 1672/XVI.
Interpelláció
a Miniszter Tanácshoz
az 1925 évi telepestörvény végrehajtása tárgyában.
Beadják: Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai.
Mélyen tisztelt Miniszter Tanács!
Az 1925. évi 224 számú és az emlitett év október 7. -én kelt törvény, amely Szlovenszkó és Podkarptaszka Rusz telepeseinek jogviszonyát szabályozza, a mai napig sincs végrehajtva. Elismerem, hogy a törvény végrehajtása sok munkát igényel, azonban 7 esztendő nagyon sok
idő arra, hogy egy törvény végrehajtassék. A törvény végre nem hajtása oly állapotokat idéz elő, amelyek az érdekelt lakosság körében nagy nyugtalanságot keltenek. Valljuk meg e nyugtalanság indokolt is, mert az érdekelt kincstári munkások nem, hogy kedvezőbb, de a leghatározottabban kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, mint voltak a törvény meghozatala előtt, egyes kivételes esetektől eltekintve. Legnagyobb részük azonban azoktól a természetbeni járandóságoktól esett el, amelyek ily kis emberek részére első sorban fontosak. Igy többek között a legelök és kaszálók használata, amelyekért ma nagy bérleteket fizetnek, holott régente csak az uri jog elismerése cimén fizettek egy két cseh koronát.
Egy törvény végre nem hajtása megrenditi a lakosságban a törvény tiszteletébe vetett hitet. Méltán renditheti meg, mert hiszen ugy kell látnia, hogy éppen a törvény tiszteletben példát adók nem veszik komolyan a törvény tiszteletét, ha az 7 esztendő alatt nem hajtatott végre. Mennél tovább tart ez állapot, annál inkább jelentkeznek ennek destruktiv következményei.
Tisztelettel kérdem azért a Miniszter Tanácsot:
Hajlandó-e sürgösen intézkedni aziránt, hogy az 1925. évi 224 számú telepestörvény mielőbb végrehajtassék,
hajlandó-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy e törvény végrehajtásához szükséges kataszteri előmunkálatok mielőbb elvégeztessenek, mert ezek a jogi munka elvégzésének előfeltételei. Amennyiben az volna a kifogás, hogy e munkálatok elvégzésére nincs elegendő mérnök, én azonnal rendelkezésére bocsátók a pénzügyi kincstárnak e munkálatok evégzésére annyi mérnököt, akik a munkálatokat a tél beálltáig föltétlenül elvégzik?
Hajlandó-e a Ministzter Tanács nevezetteknek azt a kedvezőbb helyzetet visszaállittani a törvény végrehajtásáig, mint amilyen volt a törvény meghozatala előtt, mindaddig, amig a törvény végrehajtását a gyakorlatban keresztül nem viszik. Természetszerű ugyanis, hogy mindaz amiért például ma, mint bérletért nagy összegeket fizetnek a munkások a kincstárnak, e törvény értelmében az ö tulajdonuk volna, ha a törvény már végrehajtatott volna.
Praha, 1932. március hó.
Hokky,
dr. Jabloniczky, Szentlványl, dr. Hanreich, dr. Hassold, ing. Jung, ing. Kallina, Krebs, Schubert, Kasper, Knirsch, dr. Schollich, dr. Törköly, Fedor, Dobránsky, dr. Szüllö, Nitsch, dr. Holota, Simm, Matzner, Horpynka, Geyer, Köhler, dr. Kelbl.
Původní zněni ad 1672/XVII.
Interpelláció
A vasutügyi miniszter urhoz
a Tekovo fölötti vasúti hidat és vasúti
töltést fenyegetö árviz veszedelem
tárgyában.
Beadják: Hokky Károly országgyűlési képviselő és társai.
Miniszter Ur!
A legutóbbi költségvetés tárgyalása alkalmával a költségvetési bizottságban már fölhívtam az illetékes körök figyelmét arra a veszedelemre, amelyre a rakoncátlan Tisza folyó áradásai miatt az illetékes köröknek különös figyelmet kell forditani. A podkarpatszka ruszi országos hivatal vizmérnöki hivatala előtt nem ismeretlen ez a veszedelem. Ez indithatta öket arra, hogy e munkálatok elvégzésére szükséges mérnöki terveket elkészítették és Jóváhagyás végett a földmüvelésügyi minisztériumnak még a mult év augusztus hónapjában fölterjesztették s azóta sürgetését is kérték.
Az itt mellékelt skicéböl világosan látható, hogy a Tisza ujabb időben régi medrét elhagyva uj medret ás magának s ez esetben főága nem a két óriási méretű vas és tahidon, haneb a nagy vashidtól mintegy 400 lépésnyire fekvő kis vashidon igyekszik áttörni.
Ez utóbbi esetben nagy nyomásával a kis ivelésü hidat áttöri, a vasúti töltést is magával ragadva. Ezáltal a régi nagy hid, amely óriási költségbe került, fölöslegessé válik. Az elszakitott hid és töltés elkészitése sok költségbe és a Prága-bukaresti közlekedés hosszú időre való megszűnésébe fog kerülni.
A vasatügyi minisztériumnak fontos érdeke, hogy egyes objektumai meg ne rongálódjanak és különösen fövonalokon a közlekedést meg ne szakitsák.
Tisztelettel kérdeni ezért a Miniszter Urat:
hajlandó-e az illetékes földmuvelésügyi minisztériumot fölhivni a vasutügyi kincstárt fenyegető fentvázolt veszedelmekre és a folyó szabályozási munkálatoknál sokkal nagyobb költségbe kerülő ama veszedelemre, amely előáll azáltal, hogy a régi hid csaknem fölöslegessé válik és egy uj nagyhid épitése válik szükségessé, ha a Tisza uj medret ás.
Hajlandó-e azt a felelösséget vállalni ha az általunk jelzett árvíz veszedelem csakugyan bekövetkezik, s a vasutügyi kincstárnak a fent vázolt veszedelemből elöálló sulyos kárai lesznek.
Praha, 1932. március hó.
Hokky,
dr. Jabloniczky, dr. Törköly, Szentiványi, Krebs, dr. Schollich, Horpynka, ing. Jung, ing. Kallina, Köhler, Kasper, Schubert, Geyer, Simm, Knirsch, dr. Hassold, Matzner, dr. Hanreich, dr. Keibl, Nitsch, dr. Holota, Dobránsky, Fedor, dr. Szüllö.