Miniszter Ur!

Nagybereg község képviselőtestülete az 1928 év őszén feloszlattatott élőszóval kihirdetett azzal az indokolással, hogy az elöljáróság és a képviselőtestület a község milliókat érő vagyonát nem szabályszerűen kezeli. A képviselőtestület feloszlatása után részben hivatalból, részben feljelentések folytán a felügyeleti hatóság több ízben szigor vizsgálatot folytatott a feloszlatott képviselőtestület, illetve az elöljáróság ellen. Ezek a vizsgálatok mindazt igazolták, hogy az elöljáróság és képviselőtestület a vagyonkezelésben a vonatkozó összes előírásokat kifogástalanul betartotta és az elöljáróságnak a felmentvényt megadta.

Nagybereg község önkormányzatának az ekként indokolatlanul történt feloszlatása és a község élére kormánybiztos állítása Nagybereg községben méltó nyugtalanságot okoz. A milliókat érő községi vagyonnak a kezelését egy embernek a kezére bízni abszolút hatalommal olyképen, hogy az a község lakosainak a cselekedeteiért nem felel erősen alkalmas a közbéke megbontására.

Évek óta aktuális kérdése Nagybereg községnek, hogy a tulajdonát képező kb. 300 hold kiterjedés lapos erdőnek az őzem terven kívüli kitermelését a felügyeleti hatóság engedélyezze; úgy a beregszászi erdőhivatal, mint a földmivelésügyi minisztérium kiküldött szakemberei évek óta megállapították, hogy az erdő már régen túlérett és tovább nem fejlődik, értékéből évről-évre veszít. - A felügyeleti hatóság az erdőnek a kitermelését mai napig nem engedélyezi.

E rendkívüli erdőkitermelés ügye a beregszászi járási hivatalt is foglalkoztatta az 1929, évben és a beregszászi járás választmánya (výbora) s kérdésben akként határozott, hogy javasolja ugyan az erdőnek az üzemterven kívüli kitermelését, de ennek lebonyolítására Nagybereg község kormánybiztosát alkalmatlannak tartja, s azt csak úgy engedélyezné, ha vagy helyreállíttatnék az alkotmányos állapot Nagyberegen, vagy egy járási képviselő testület kebeléből alkotott bizottság végezné az erdőeladással kapcsolatos teendőket.

A nagyberegi kormánybiztosi állapot jellemzésére iskolapélda egy a Nagybereg község kormánybiztosa és a Nagybereg község jegyzője által kifüggesztett, aláírásukkal és pocsétjeikkel ellátott az a hirdetmény, mely szerint Nagybereg község 10,000 korona honorárium kifizetését helyezi kilátásba Dr. Slávik eperjesi ügyvédnek, arra az esetre, hogyha a Nagybereg község tulajdonát képező lapos erdőnek a rendkívüli kitermelésre vonatkozó engedélyt az 1930, év márt. 20-ig kijárja. Dr. Szlávik eperjesi ügyvéd e megkeresésre azt válaszolja Nagybereg községnek, hogy kizárólag az idő rövidségére való tekintettel nem tud e feladatnak megfelelni.

Nagybereg község 1928. év őszén feloszlatott képviselőtestülete a beregszászi Weisz Testvérektől a felügyeleti hatóság tudtával és beleegyezésével 300 hold erdőt vásárolt azzal a gondolattal, hogy az erdőnek a vételárát a már akkor is kilátásba helyezett rendkívüli erdőeladásból befolyó vételárból, kellett hogy kifizesse. A rendkívüli erdőkitermelést a felügyeleti hatóság magi sem engedélyezte, viszont Nagybereg községnek a képviselőtestület által kezdeményezett és a kormánybiztos által befejezett erdővétele következtében fizetnie kellett és azért kb. 1,000.000 korona váltó adósság felvételébe kényszerült a község, mely után 12 %-os kamatot fizet. - Az a Nagybereg község, amely fenállasa óta pótadót soha nem fizetett, de tekintélyes törzsvagyonából a múltban kulturális célokra hatalmas anyagi romlás lejtűjére jutott.

Kérdem Miniszter Urat:

1. Vállalja-e a felelősséget azért, hogy a beregszászi járási főnökség ily tényállás mellett, amikor kiderült, hogy a kösz. autonómia felfüggesztésére nincs semmi ok s amikor világos, hogy a kormánybiztos nem képes a község ügyeinek vitelében megfelelő módon és kellő eredménnyel eljárni, - a járási képviselőtestület vélemény nyilvánítása után sem intézkedett a kormánybiztos megbízatásának megszűntetése iránit.

2. hajlandó-e a nagybetegi állapotokat sürgősen felülvizsgálni, s

3. hajlandó-e a község autonómiáját - miután a község ügyének vitelére a vagyona kezelésére a demokratikus önkormányzati elvek szerint mégis csak a községi lakossá g által választott képviselőtestület a hívatott s éveken át a hirdetett demokráciába vetett hit a kormánybiztosi rendszerrel fenn nem tartható - sürgősen vissza állítani.

Praha, 1930, III. 31.

Miniszter Ur!

Visk község erdőbirtokosságának telekkönyvileg is a nevén van kb. 4000 katasztrális hold erdő. A viski erdőbirtokosság, mint alapszabályokkal rendelkoző űrkormányzati testület évtizedek óta az erdőbirtokosság nyilvántartott tagjai által választott őrkormányzati szerve, választmánya és elnöksége utján kezelte a miliiókat érő vagyonát. - A huszti járási hivatali főnök 1927, év nyarán a viski erdőbirtokosság ónkormányzatát felfüggesztette annak élére Stók Károly viski lakost, mint kormánybiztost állította.

A kormánybiztos 1927 év óta abszulut hatalommal kezeli a viski erdőbirtokosság tagjainak telekkönyvben is biztosított magántulajdonát képező erdőingatlant; erdőket ad el, és a befolyó vételárral, mint abszolút hatalom a tulajdonosoknak nem felelős kormánybiztos, a tulajdonosoknak nem számol. A viski erdőbirtokosság tagjai kőzött mérhetetlen a felháborodás, mert a közigazgatási ténykedésben a tőrvény által biztosított magántulajdonuk feletti szabad rendelkezési jogukban látják magukat megsértve.

Kérdem Miniszter Urat:

milyen alapon történt a viski erdőbirtokosság vagyoni ügykezelésének, önkormányzatának a felfüggesztése?

Tisztelettel kérdem továbbá, tudja-e a Belügyminiszter Ur, hogy a viski erdőbirtokosság tagjainak kizárólagos magántulajdonát képező vagyona felett évek óta oly egyén rendelkezik, aki az erdőbirtokosság tagjainak, mint aránytulajdonosoknak nem felel.

Tisztelettel kérdem felel-e, számol-e Stók Karoly a hatóságnak?

Tisztelettel kérdezem, hogy miután az idevonatkozó 1898 évi 19-ik tc. 40-ik §-sa csak ideiglenes jellegű kormánybiztosságot ismer, helyesebben az önkormányzat mellőzésével elnöki megbízatást a hatóság részéről-

hajlandó-e Miniszter Ur Stók Károly megbízatása megszüntetésére vonatkozólag sürgően intézkedni, őt a legrövidebb időn belűt eltávolíttatni s a viski erdőbirtokosság autonómiáját visszaállítani, e célból esetleg a birtokosok közgyűlését sürgősen összehívni?

Praha, 1930. III. 31.

Miniszter Ur!

Técső község erdőbirtokosságának telekkönyvileg is a nevén van kb. 4000 ka. hold erdeje. A técsői erdőbirtokosság, mint alapszabályokkal rendelkező őrkormányzati testület, évtizedek óta önkormányzati úton, közgyűlése, választmánya és elnöksége utján kezeli az oszthatatlan, aránykulcsokban pontosan nyilvántartott s a tagjainak magántulajdonát képező ingatlan vagyonát.

Az 1928 évben a közigazgatási hatóság a técsőí erdőbirtokosság alkotmányát felfüggesztette és Csík Gábor személyében kormánybiztost nevezett ki, a közbirtokosság tagjainak kétségtelenül magántulajdonát képező erdőnek a kezelésére. A kormánybiztos korlátlan hatalommal ruháztatván fel az ingatlan tulajdonosainak, az erdőbirtokosság tagjainak alkotmányos és alapszabályai szerint megkérdezése nélkül erdőt adott el, oly módon, hogy az eladott nyárfák kb. 1000 holdat kitevő területről oly gondatlanul vágatta le, hogy a román erdőhivatal, amelynek területén az erdő fekszik, a bükkerdőben okozott károkért 180.000 lei bírságot vetett ki az erdőbirtokosságra.

Tisztelettel kérdezem a Belügyminiszter Urat:

1. Milyen alapon függesztette föl a técsői erdőbirtokosság önkormányzati jogát az illetékes járási hatóság?

Tisztelettel kérdem továbbá, tudja-e a Belügyminiszter Ur, hogy a técsői erdőbirtokosság tagjainak kizárólagos magántulajdonát képező vagyona felett évek óta oly egyén rendelkezik aki az erdőbirtokosság tagjainak, mint aránytulajdonosoknak nem felel.

Tisztelettel kérdem felel-e, számol-e Csik Gábor a hatóságnak?

Méltóztatik-e tudni, hogy ez az állapot felette alkalmas a gazdasági viszonyok lezüllesztésére, mert a tulajdonos közönség nem tudja, hogy mi van a vagyonával? Nem tudja, mennyi volt eladott erdejének a vételára? Nem tujda hova fordíttatott a pénz és nem tudja, hogy állítólag a román erdőhatóságok által kivetett 180,000 leu birságért ki lesz anyagilag felelős.

2. Tisztelettel kérdezem, hogy miután az idevonatkozó 1898 évi 19 - ik tc. 40 - ik § - sa csak ideiglenes jellegű kormánybiztosságot ismer, helyesebben az önkormányzat mellőzésével elnöki megbízatást a hatóság részéről, hajlandó-e a miniszter Ur Csik Gábor megbízatása megszüntetésére vonatkozólag sürgősen intézkedni, öt a legrövidebb időn belül eltávolíttatni s a étcsői erdőbirtokosság autonómiáját visszaállítani, e célból esetleg a birtokosok közgyűlését sürgősen összehívni?

Praha, 1930. III. 31.

In dem Gesetze vom 28. März 1928, Nr. 44 Slg. d. G. u. V. über den Schutz der Mieter, das in der Zwischenzeit eine wiederholte Verlängerung der Geltungsdauer gefunden hat, wird im § 31, Punkt 6, Absatz 2, darauf verwiesen, daß in Gemeinden mit weniger als 2000 Einwohnern und die der Hauszinssteuer nicht zur Gänze unterworfen sind, der Mieterschutz außer Kraft tritt, wenn ein darauf abzielender Beschluß der Gemeindevertretung mit der Mehrheit aller ihrer Mitglieder rechtsgültig gefaßt und der Beschluß von der Landesbehörde genehmigt wird. Im politischen Bezirke Reichenberg befinden sich die Gemeinden Heinersdorf und Hermannstal, die seinerzeit derartige Beschlüsse gefaßt haben und die nun bereits seit längerer Zeit auf die Genehmigung ihrer Beschlüsse seitens der Landesbehörde warten. Wiederholte Urgenzen haben bisher nicht vermocht, eine Entscheidung herbeizuführen. Nachdem auch aus anderen Bezirken Meldungen vorliegen, aus denen sich ergibt, daß ähnliche Beschlüsse der Gemeindevertretungen auch dort eine Bestätigung seitens der Landesbehörde noch nicht gefunden haben, deshalb wird der Herr Minister gefragt:

1.) weshalb die auf die Aufhebung des Mieterschutzes bezüglichen Eingaben der Gemeinden keine Erledigung finden,

2.) ob er bereit ist, darauf einzuwirken, daß im Sinne der gesetzlichen Bestimmungen die Landesbehörde veranlaßt wird, die nachgesuchten Genehmigungen zu erteilen und

3.) ob er gewillt ist, Auskunft darüber zu geben, in welchen Gemeinden mit weniger als 2000 Einwohnern bisher auf Grund der von diesen Gemeinden gefaßten Beschlüsse der Mieterschutz bereits aufgehoben wurde.

Prag, am 2. April 1930.