Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1930.
III. volební období.	1. zasedání.

Původní znění.

148.

Törvényjavaslat

a népszámlálásról.

Beadják; Dr Törköly József és társai.

Mondja ki a Tisztelt Képviselőház

Az........................

tőrvény a népszámlálásról.

A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése ezt a törvényt hozta:

1. §.

A második népszámlálás legkésőbb az 1931, év végeig, a további népszámlálások tízéves időkőzőkben tartatnak meg.

2. §.

A kormány rendelettel állapítja meg a népszámlálás napját.

3. §.

A népszámlálás végrehajtását illetőleg a következő szabályok kőtelezők; az azokkal ellentétes végrehajtási rendelet ki nem adható.

4. §.

A népszámlálás minden községben és városban számlálóívekkel történik, amelyeket a lakás birtokosa vagy annak helyettese tintával tartozik kitölteni és sajátkezűleg aláírni, Kivételt képez az az eset, ha a lakás íbrtokosa, illetve annak helyettese írni nem tud, amikor is a számlálóívet az abba felveendő személyek bemondása alapján tintával az illetékes népszámláló biztos tőltí ki.

Minden lakás részére kűlőn számlálóív adandó.

5. §.

A számlálóívekbe beírandók mindazon személyek, kik a lakásban töltötték a népszámlálás napjára menő éjfélt, tekintet nélkül arra, vajjon abban állandóan laknak-e vagy csak átmenetileg vannak-e ott vagy pedig a számlálás alkalmával csak véletlenül vannak-e benne.

Azok akik a népszámlálás napjára menő éjfélt a lakásom kívű töltötték, pl. éjjeli munkában a gyárban, műhelyben, szerkesztőségben, őrségben, vasuton vagy posta - szolgálatban stb. vagy szórakozásban vendéglőben, kávéházban stb., azon lakásban fognak beiratní, melybe visszatérnek.

Oly személyek, kik a népszámlálás napjára menő éjfélt uton töltötték, a számlálásra azon lakás vagy szálloda stb. bírtokosánal kötelesek jelentkezni, melybe legelőszőr érkeznek, Ez kőteles gondoskodní arról, hogy ezek a személyek az illető ívekbe szabályszerűen beírassanak.

6. §.

Minden népszámláló biztos mellé az illető község képviselőtestülete 2-2 bizalmi férfíut küld ki, akik tartoznak a népszámláló biztosai minden számláláshoz elmenni és a népszámláló biztos által kiállított számlálóívet, amennyiben annak helyesége nyilvánvaló, mint bizalmi férfiak tanuként aláírni, Ha a bizalmi férfiak ugy találják, vagy azok egyike ugy találja, hogy a népszámlálóbiztos a számlálóívet nem a valóságnak megfelelően töltötte kí, jogosultak a számlálóív aláírását megtagadni, A bízalmiférifak hatósági közegek, akik a községi előliáró kezébe fogadalmat tesznek arra, hov kötelességeiket lelkiismeretesen, a jelen tőrvény rendelkezései szerint fogják betölteni.

7. §.

1. Mindenki oly nemzetiségűnek veendő fel a számlálóívben, mint amilyennek vallja magát, Ez a szabály kőtelező a szamlálóívet kítölő lakás hírtokosa, vagy annak helyettesére nézve épugy, mint a számlálóbiztosra nézve.

Kiskoruakra nézve az atya, annak életben nem léte esetén az anya, ennek életben nem léte eseén a tőrvényes gyám jgosult a kískoruak nemzetiségét meghatórozní és a számlálóívbe, amennyiben a nevezett törvényes képviselő a lakás hírtokosa, vagy annak helyettese, a nemzetiségi adatot ezen meghatározás szerint beírni, ellenesetben a lakás hírtokosával vagy annak helyettesével, illetve ha azok írni nem tudnának, a népszámlálási biztossal beiratni, Ugyanez a szabály mérvadó a gyengeelméjűség és elmebetegség címén gondnokoltakat illetőleg is, ahol a nemzetiségi kérdés felett a gondnok határoz.

2. Ha egy írni nem tudó lakásbirtokos vagy annak írni nem tudó helyettese részére a számlálóbiztos állítja ki a számláló ívet s a számlálóívbe felveendő számlálandók valamelyike két nemzetiséget mond a magáénak vagy pedig egy nemzetiségűnek se vallja magát, akkor a számlálóbiztos tartozik az illetőt nyomban élőszóval felvilágosítani, hogy kétnemzetíségü senki sem lehet s hogy egy nemzetiséghez minden embernek tartoznia kell, de szabadságában áll mindenkinek a saját maga akaratelhatározósa alapján oly nemzetiségűnek vallani magát, amilyennek épen akarja, Fel kell világosítani az illetőt arról is, hogy amennyiben a kapott megmagyarázás után is ragaszkodik kijelentéséhez, ugy az anyanyelvét kőteles a népszámlálóbiztos mint nemzetiségének kfejezőjét beírni s e végből ekkor köteles a népszámlálóbnztos megkérdezni az illetőt, hogy mí az anyanyelve, A megszámlálandó által bemondott anyanyelv alapján kell ekkor a nemzetiséget meghatározni és beírni, Ha a kérdésre a megszámlálandó választ nem ad, ugy akkor azon nyelv szerint kell a nemzetiséget meghatározottnak tekinteni, amelyet az illető beszél illetve ha tőbb nyelven beszél, amelyiket jobban beszéli.

A számlálóbiztos azt, hogy a jelen bekezdésben kőrűlírt eset forog fenn és hogy az itt leírt eljárás szabályszerűen lefolytattatott, magán a számlálóíven, annak az erre az eshetőségre rendelt helyén tintával be tartozik irní. Tartozik tintával beírni, hogy eljárását a megszámlált helyeslőleg tudomásul vette, avagy tartózkodott minden nyilatkozattól, illetve kifejezetten tiltakozott az ellen, hogy a nemzetiségi adata a számlálóbiztos döntése szerint írassék be, Mindezeket tartozik a számlálóbiztos sajátkezűleg tintával aláírni s a bízalmiférfíakat tanusító aláírásuk megtételére felhívni, Amennyiben a bizalmiférfíak az aláírást megtagadnák, ezt a népszámlálóbizto a saját aláírása után tartozik tintával megjegyezni annak kiemelésével, hogy indokolatlanul vagy mily indokból tagadták meg az aláírást s ezen nyilatkozatot tartozik számlálóbiztos külön aláírásával bezárni.

4. Amennyíben a nemzetiségi adat meghatározásánál a megszámlálandó bemondása nem állam rendelkezésre, vagyis ha a jelen tőrvény 7, §-ának 2, bekezdésében kőrűlírt eset vagy esetek valamelyike forogna fenn, akkor a nemzetiségi adat meghatározása csak akkor érvényes, ha a népszámlálóbiztosnak a nemzetiségi adat megállapítása végett lefolytatott eljárásnak a számlálóívben a számlálóbiztos által beírt módját a két bízalmiférfí is tanusítja. Ha a bízalmíférfíak aláírása biányzík, ugy a szóhanlewő nemzetiségi adat csak akkor válik érvényessé, ha a felülvizsgálat során beigazolódik, hogy a népszámlálóbiztos a törvény értelmében járt el s a nyilatkozatát a valóságnak híven írta be a számlálóívbe.

5. Ha a felülvizsgálat nem állapítja meg a számlálóbiztos eljárásának törvényszerűségét és a beírt adatok valódiságát, ugy tartozik a felülvizsgálat a jelen § 2 bekezdésében megírt eljárást ujból lefolytatni és hogy ez megtörtént, a felülvizsgálati jegyzőkönyvben tanusítaní. A felűlvízsgálatí bizottság döntése végérvényes és a jegyzőkönyvbe felveendő, Ellene ipanasznak van helye a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz.

6. Ha egy írni nem tudó megszámlálandónak törvényszerű, vagyis a jelen §. 1, bekezdésének megfelelő s a nemzetiséget e meghatározó bemondását a népszámlálóbíztos nem a bemondás szerint írja be a számlálóívbe, akkor annak tanusító aláirását a bízalmíférfíak kőtelesek megtagadni, Ha a megszámlálandó kéri, részére a bizalmiférfiak kötelesek erről egy tanusítványt nyomban kiadni és az egész törvénytelen eljárást 24 óra alatt a kőzségí előjárónak jelenteni.

7. Akik a számlálóívet kiállító vagy kiállíttató lakásbirtokos, mint a háztartás fejének a családjához nem tartoznak (cselédség, albérlők, ágyrajárók, vendégek) azokhoz jogosult a népszámlálóbiztos a nemzetiségi adatra vonatkozólag azt a kérdést intézni, hogy helyesen van-e a számlálóívben a nemzetisége kitölve? Igenlő felelet esetén a számlálóív e tekintetben megjegyzés és kifogás nélkül átveendő, Nemleges felelet esetén a szótanlevő megszámlálandó kívánsága szerint a nemzetiségi adat kűgazitandó s az, hogy megtörtént, valamint az, ha a megszámlálandó előadása szerint alapos gyanü támasztható a tekintetben, hogy a félen tőrvény 22, §-ban körülírt bűncselekmény esete forog fenn, illetve a megszámlálandó egyenest vádat emel valaki ellen ily cselekmény elkövetése miatt, a számlálóív e célra rendelt leülőn helyén a népszámlálóbiztos által tintával beírandó, a megszámlálandó és a népszámlálóbiztos által aláírandó és a bizalmíférfiak tanusító aláírásával ellátandó, Ha a megszámlálandó és bizalmiférfiak az aláírást megtagadják, ugy az irásbelileg a számlálóívre folytatólag tintával feljegyzendő annak megemlítésével, hogy indokolatlanul, avagy mily indokból történt az aláírás megtagadása és ez a nyilatkozat a népszámláló biztos aláírásával lezárandó, A jelen bekezdésben említett nemzetiségi adatkűgazítás csak akkor érvényes, ha az erre vonatkozó leülőn nyilatkozatot a számlálóívben a két bizalmiférfi is aláírja, Ha ezek az aláírások hiányzanak, ugy a szótanlevő nemzetiségi adatkűgazítás csak akkor válik érvényessé, ha a felűlvizsgálat során beigazolódik, hogy a népszámlálóbíztos a tőrvény értelmiében járt el s a nyilatkozatát a valóságnak híven írta be a számlóívbe, Egyebekben az 5, bekezdés rendelkezése az irányadó.

8. A 7. bekezdés estét kivéve, a népszámlálóbiztosnak csak az írni nem tudókhoz szabad, akiknek a számlálóívét a népszámlálóbiztos állítja kí, a nemzetiségi adatot illetőleg kérdést intézni, Egyébként tartozik a népszámlálóbiztos a számlálási ívekbe beírt nemzetiségi adatot a beírás szerint szó nélkül elfogadni, azt megváltoztatnia, kűgazitania tilos és büntetendő cselekményt képez. Ha a népszámlálóbíztos ezen tilalmat megszegné, a bízalmíférfiak kötelesek 24 órán belül erről a kőzségí elöljárónak jelentést tenni.

9. Tilos a népszámlálási biztosnak, avagy a bizalrniférfíaknak a megszámlálandókat nemzetiségük tekintetében kapacitálni és arra rábírni, hogy valamely nemzetiséghez tartozandónak vallja magát. A tilalom megszegése büntetendő.

10. A jelen §, rendelkezéseinek megsértése miatt a concréte érdekelt megszámlálandó méh akkor is jogasult a népszámlálás napjától 8 nap alatt a felülvizsgáló bizottsághoz panasszal élni, ha a bízalmiférfiak a népszámlálóbiztos eljárása ellen semmi tekintetetben sem tesznek kifogást. A felülvizsgáló hízottság a panasz tárgyában végérvényesen dönt. Döntése ellen panasznak van helye a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz.

8. §.

A 7. §-ban emutett kiigazítástól eltekintve a tintával kiállított számlálóívekben a népszámlálóbiztosnak csak a magától értetődő tévedéseket szabad tintával kíígazítaní! Egyéb igazításokat ezen ívekben csak az érdekelt személy beleegyezésével eszközölhet a népszámlálási biztos s azt az érdekelt személy aláírásával kell ígazoltatnía. A nemzetiségi adat kűgazítását illetőleg azonban kizárólag a 7, §, az irányadó!

Az írni nem tudók részére a népszámlálási biztos az általa tintával kiállítandó számláló ívekben csak az érdekelt személy vagy jelen tőrvény szerinti képviselője által bemondott adatokat jogosult beírni, amennyíben azok nyilván nem mondanak ellent a valóságnak vagy valamely hivatalos személyi kimutatással vagy közírattal. A nemzetiségi adatra itt is kizárólag a 7, §, rendelkezései az irányadók.

Az írni nem tudók részére a népszámláló biztos által tintával kíállított számlálóívet a számlálandó vagy a jelen tőrvény szerinti képviselője által kézjeggyel kell elláttatni és a számlálóív a két bízalmiférfí által mindig aláírandó, Az aláírás hiánya a számlálóív érvénytelenségét jelenti, Az aláírás megtagadásának jelentősége - amenynyiben annak indoka az, hogy a jelen törvény 7, §-ának 2, 3, illetve 6 bekezdései sértettek meg - a 7, §, 4., illetve 6 bekezdése szerint bírálandó el.

Egyébként jelentősége csak akkor lehet, ha a bizalmíférfiak a jelen §, megsértését a kőzségí elöljárónak 24 óra alatt bejelentik, akinek jogában áll az esetet az illetékes felülvizsgálati hízottságnak jelenteni.

9. §.

1. Azon vállalatok és intézetek számára, amelyek több ember együttlakására vannak rendelve (szállók, kaszárnyák, kórházak, fogházak, kolostorok, penziók stb.) a következő szabályok érvényesek:

2. Szállódókban, vendégfogadókban és éjjeli szállásadó helyeken azok tulajdonosa vagy kezelője mindazokról, kik ott töltötték a népszámlálás napjára menő éjfélt, külön laigon beszerzi az irónbeli válaszokat mindazon kérdésekre, amelyeket a számlálóívek tartalmaznak, ezen írásbeli bejelentés alapján kitölti a számlálóíveket és azokat a bejelentésekkel egyűn átadja a számlálóbiztosnak.

3. Kaszárnyákban minden katona leülőn számlálóívet kap és maga tölti kí és beszolgáltatja szolgálati uton a kaszárnya parancsnokának. A kaszárnya parancsnoka a nemzetiségi adat kivételével a számlálóívek adataít félülvizsgálja, ílletve felelősége mellett felülvizsgáltatja, a kűgazítás tekintetében a 8, §, rendelkezési szerint jár el. A nemzetségi adat tekintetében azonban változtatást eszközölni nem szabad. Az irní nem tudó katonák részére a kaszárnya parancsnok, illetve felelősége mellett a helyettesei állítják kí a számlálóíweket a 7, és 8, §, renáelkezésí értelmében azzal a el éréssel, hogy itt bizalmíférfi alkalmazásának nincs helye. Ellenben minden iránt nem tudó katona számlálóívét kézjegyével kell, hogy ellása és százaidának egy írástudó és hasonló nemzetiségű tagja szintén aláírja. A kaszárnyára vonatkozó összes számlálóíveket a kaszárnya parancsnoka tartozik a kiállítástól számított 5, nap alatt azon felűlvizsgálatí hízottsághoz beterjeszteni, amelynek területén van a kaszárnya. A csendőrségi kaszárnyáikra ugyanezen szabályok aiz írányadók.

4. Más intézetek minden lakóját közös számlálóívekbe az intézet igazgatója vagy vezetője vagy pedig személyes felelősség mellett, az általa megbízott személy kell, hogy beírja. Az intézet igazgatója, felügyelője, gondnoka a rendelkezésre álló személyi kimutatások alapján állítja kí a közös számlálóívet. Azonban a nemzetiségi adatra nézve köteles minden beszélni képes és öntudatos állapotban levő intézeti lakót megkérdezni és a válasz alapján, illetve a 7, §. 2 és 3 bek, rendelkezései szerint kell a nemzetiségi rovatát kitölteni, Az öntudatlan állapotban levő és beszélni képtelen lakók oly nemzetiségűnek tüntetendők fel, amilyennek személyi kimutatásukban felvételűk alkalmával feltüntetve lettek. Itt a 7, §, 2, 3 és 6 bekezdéseinek rendelkezései irányadók tekintet nélkül arra, hogy tud-e írni vagy nem a közös számlálóívbe felveendő személy. Az intézet igazgatója, felügyelője vagy gondnoka tekíntend, mintha népszámlálóbiztos volna s a leteendő fogadalmat pótolja a nevezettk letett hivatali esküje vagy fogadalma. Ily intézetek részére a községi elöljáró tartozik két külön bizalmíférfíút kiküldeni, akiknek hivatásuk a nemzetiségi adat kitöltésére vonatkozó eljárás törvényszerűségét a közős számlálóíven tanusítaní. A bizalmi férfiak aláírása megtagadásának jogi következményét a 7, és 8, §-sok értelmében kell elbírálni. A számlálóíveket az intézet igazgatója tartozik a kiállítástól számítot 5 nap alatt azon felülvizsgálati bizottsághoz beterjeszteni, amelynek területén van az intézet. A közös számlálóíveket az intézet igazgatója vagy helyettese tartozik aláírni.

5. Ha pedig az intézetekben (vállalatokban) lakik az igazgató, felügyelő vagy más személyzet és pedig az épületben vagy a főbbi intézettől elkülönített külön lakásokban, ugy ez nem írandó be ugyanazokba az ívekbe, amelyekbe az intézet lakói, hanem minden ilyen lakófél külön számlálóívet kap és azt az álatlános előírás szerint tartozik kitölteni.

6. Katonák, kik magánlakásokban laknak, ott iratnak be, nem pedig a kaszárnyákban, amelyekben szolgálatot teljesítenek.

A csehszlovák hadsereg azon tagjai, kik a népszámlálás napjára menő éjjelen őrszolgálatot teljesítenek, azon intézetekben (kaszárnyákban) vagy lakásokban íratnak be, amelyekben laknak.

A csehszlovák hadsereg és csendőrség azon tagjai, kik a népszámlálás napjára menő éjfélt uton vagy menetelésben tőltőtték el, az ősszeirásra az 5, §, határozmányainak analogíája szerint jelentkeznek.

10. §.

A népszámlálás munkája naponként délután 2 órától este 7 óráig folytatandó. Ekkor a beszedett számlálási ívek egy zárt csomagban összecsomagolandók és a zárt csomag a népszámlálóbiztos és a községi elöljáró által lepecsételendő és a községi elöljáró őrizetére bízandó, aki tartozik a következő napon a csomagot az illetékes felülvizsgáló bizottsághoz felterjeszteni.

11. §.

Minden község a községi elöljáró által számláló kerületekre osztandók. Egy számláló kerületnek legalább 500 lakóst kell számlálni, 2000 lakosnál többet egy kerület sem számlálhat, 500 lakosnál kevesebb lakossal bíró községek egy számláló kerületet képeznek.

Minden számláló kerület részére az illetékes járási főnök népszámláló biztost nevez ki.

Népszámláló biztosokká csak nagykorü, onjogu, büntetlen előéletű oly személyek nevezhetők ki, akik a számláló kerületük lakósainak nyelvét jól értik és akik a képzettségűknél fogva biztosítékot nyujtanak arra, hogy képesek lesznek a számlálás munkáját helyesen és pontosan keresztűt vinni.

A népszámlálóbiztosok hatósági közegeknek tekintendők.

12. §.

A népszámlálóbiztosok az öket kinevező hatóság képviselőjének kezébe fogadalurat tesznek, hogy kötelességeiket részrehajlatlanul és lelkűsmeretesen fogják teljesíteni. Ezen fogadalomtételről hivatalos jegyzőkönyv vétetik fel.

13. §.

A népszámlálás költségeit az állam viseli. A községek a saját szerveikkel azonban annál díjtalanul közreműködni és a szükséges helyiségeket díjtalanul rendelkezésre bocsájtani kőtelesek. A bizalmi férfiak napidíjait a községek viselik.

14. §.

Minden törvényszék területére egy-egy felülvizsgáló hízottság alakíttatik a népszámlálás napját megelőző 30 napon belül. A hízottságnak van egy technikai osztálya és két tanácsa. A felülvizsgálati hízottság technikai osztályának vezetőjét és egy tagját a belügyminiszter nevezi kí az állami statisztikai hivatal ajánlatára s ezenkívül ezen technikai osztály részére az illetékes Országos Elnök nevez kí két tagot, akik a felülvizsgálati hízottság hatáskörébe tartozó területen laknak.

A felülvizsgálati bizottság tanács tagjai gyanánt az Igazságűgyminíszter kinevez a törvényszéknél működő bírák illetve a törvényszék hatáskörébe tartozó járásbíróságok bírái közűi összesen négyet.

Ezen tanácsba a Belügyminiszter az állami statisztikai hivatal ajánlatára kinevez ket szakértőt vagy szakértőnek tekintendő bizottsági tagot. Az Országos Elnök pedig kinevez a szóbanlevő törvényszéki terület járásaiból négy tagot.

Minden törvényszék területére két felülvizsgálaí hízottsági tanács alakítandó. Mindkét tanács részére az Igazságűgymíníszter a kínevezett bírák közül leülőn nevezi az elnököt, Egy tanácstagja továbbá egy a Belügyminiszter által kínevezett szakértő vagy szakértőnek tekintendő tag és végül tagja az Országos Elnök által kinevezett két tag, Vagyis egy tanács áll az elnökbol, egy az igazságszolgáltatásnál működő kínevezett bíróból, egy szakértő vagy szakértőnek tekintendő és az Országos elnök által kínevezett két tagból.

Akinevezéseknél a 11, §-ban előírt feltételek irányadók.

A felülvizsgálati bizottság vezető elnökéül az Igazságűgymíníszter és Belügyminiszter együttesen nevezik ki a két tanácselnök egyikét a helyettes elnökéül a technikai osztály vezetőjét.

A felülvizsgálati hízottság technikai osztályának és két tanácsának tagjai a hízottsági elnök kezébe a 12. §-ban foglalt fogadalmat teszik. A bíró tagok fogadalmat nem tesznek, de az alakuló első űlés jegyzőkönyvében letett hivatalos esküfőkre történik hivatkozás.

Minden a községek részéről beérkezett csomagot a technikai osztály bont fel és jegyzőkönyvileg konstatálja annak sértetlenségét, A technikai osztály előadója a Belűgymíniszter által kínevezett tag. Ö készíti el a számlálóívek alapján minden számláló kerület átnézetét. Megállapítja, hogy melyek azok a számlálóívek, amelyek a törvény 7, §-a értelmében érvényeseknek nem tekinthetők és melyek külön felülvizsgálati eljárást igényelnek. Csatolja minden számláló kerülethez beérkezett panaszokat és feljelentéseket és előadmányt csatol a szükséges teendőkről. Minden számláló kerület így elkészített anyagát átteszi és pedig váltakozó sorrendben a felülvizsgálati hízottsági tanácsokhoz érdemi elbírálás végett.

A két tanács a hozzájuk áttett anyag alapján meghozza a maga érdemleges döntését. Érdemleges döntése ellen csak panasznak van helye a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz, Alaki határozatai ellen külön jogorvoslat nincsen. A véglegesen elintézett ügyek visszaadatnak a technikai osztálynak, amely osztály azután két példányban összeállítja a községek és bírósági járások átnézetét s egyik példányát azonnal elküldi az állami statisztikai hivatalnak Prágába, a másik átnézetetmint összesítést, az anyagnál hagyja. Az anyagot z állami statisztikai hivatalnak az általa meghatározandó határidőben megküldi.

15. §.

A számlálóbiztosok és felülvizsgálati hízottságok díjazásának egyöntetű szabályozásáról továbbá a felülvizsgálati eljárási szabályokról külön belügyminiszteri és igazságügyminíszterí rendelet fog intézkedni.

16. §.

A politikai, illetve közigazgatási hatóságoknak a jelen törvényben biztosított jogkörnél, illetve hatáskörnél jogot, illetve hatáskört a jelen törvény végrehajtási rendelete nem adhat.

Bűntető határozatok.

17. §.

Az a népszámláló biztos, aki szándékosan megsérti a jelen törvény 7. §-ában foglalt rendelkezéseket és egy irní nem tudó érdekelt személy számláló ívébe a nemzetíségí adatot annak bemondása és akarata ellenére tölti kí, bűntettet követ el és 5 évig terjedhető börtönnel büntettetik.

18. §.

Az a népszámláló biztos, aki valamely írni nem tudó jogosult által kiállított számlálási ív nemzetiségi adatát a 7, §, rendelkezési ellenére a jogosult tiltakozása dacára vagy a nélkül megváltoztatja, bűncselekményt követ el és 5 évig terjedhető bőrtőnnel büntetendő.

19. §.

Az a népszámláló ibztos, aki szándékosan, figyelmeztetés dacára elmulasztja valamely irni nem tudó megszámlálandó részére a számlálóív kiállítását vagy megtagadja vagy szándékosan kikerüli valamely átveendő számlálóív átvételét vagy valamely megszámlálandó személyt nemzetiségének megtagadására reábirní kísérel, vétséget követ el és 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő, Ugyancsak hasonlóképen büntetendő az a bizalmi férfíu is, aki valamely megszámlálandó személyt nemzetiségének megtagadására reábírni megkísérel.

20. §.

Akí a népszámlálás foganatosítása előtt valakit erőszak, lelkikényszer vagy fenyegetés által avagy valamely kedvezmény kilátásba helyezése által arra akar rábírni egy megszámlálandót, hogy más nemzetíségünek írja be magát a számlálóívbe vagy ha írni nem tud, ugy más nemzetiségűnek mondja be magát, mint amily nemzetiségűnek tartja magát valóban, bűntettet kővel el és 5 évig terjedhető börtöntűntetéssel sujtható. Ha ezen cselekményt hivatalos személy alárendeltjével, a szolgálati szempontból hivatalosan aláhelyezett szemétlylyel szemben kővetí el, mellékbüntetésként a hivatalvesztés feltétlenül kimondandó.

21. §.

A 17, 18, 19 §§-ban kőrűlirt bűncselekmények hivatalból üldözendők és a 17, és 18 §§-bán körülírt bűncselekményeknél amnestiának helye nem lehet.

22. §.

Az a népszámláló biztos, aki a jelen tőrvényből folyó kötelességét szándékosan elmulasztja, az a népszámlálóbiztos és az a bízalmiférfi, aki a jelen tőrvény 7 és 8. §-sa ellenére cselekszik, 20koronától 20.000 koronáig terdjedhető pénzbüntetéssel és e mellett vagy e helyett 3 hónapig terjedhető fogházzal büntettetik. Az eljárás csak az illetékes felülvizsgálati hízottság indítványára üldözhető.

23. §.

Tudatosan hamis adatszolgáltatás, valamint minden más szándékos cselekvés vagy mulasztás, mely a számlálás teljességét vagy helyességet megdönti vagy veszélyezteti, amennyiben önmagában vagy más cselekményekkel kapcsolatban különben nem tartozik a büntető tőrvény alá, 20 Kč-tól 10,000 Kč-ig terjedhető pénzbüntetéssel és e melett vagy e helyett 3 hónapig terjedhető fogházzal bűntetteik.

24. §.

A 17., 18., 19, §§-ban felsorolt bűncselekmények a Törvényszék, a 22., 23, §§-ba tartozó cselekmények a járásbíróság hatáskörébe taroznak. Az utóbbiak csak magánindítványra üldőzendök.

25. §.

Mindazok, akik a számlálóívet maguk taroznak tintával ki tölteni, amennyiben azt azon a napon, amikor a népszámlálóbiztos a két bízalmíférfival a számlálóív átvétele végett előttük megjelenik, tintával kítölve a népszámlálóbiztosnak át nem adják, vagy ha a számlálóív még nem volna kitöltve, azt nyomban kí nem töltik és a számlálóbiztosnak nyomban át nem adják, kihágást követnek el és 20 Kč-tól 5000 Kč-ig terjedhető pénzbírsággal és helyettevagy mellette egy havi elzárással büntethetők.

26. §.

Jelen törvénnyel ellenkező minden más törvény rendelkezései hatályon kivűl helyeztetnek, Hatályon kívül helyeztetik az 1920 oktober 30-iki 592, sz. kormányrendelet, valamint az 1927 évi március 17-én kelt 47 számú törvény.

27. §.

A jelen törvény a kihirdetéskor lép életbe s végrehajtásával a Belűgymíniszter és az Igazságügyminíszter együttesen bízatnak meg.

A javaslat pénzűgyí indokolására szükség nincs; miután törvényerőre való emelkedése az államra nézve külön kiadásokat nem jelent a mai állapottal szemben.

Alaki szemponthól indítványozzuk azt, hogy a jelen javaslatot a kezdeményező bizottság és az alkotmány-jogügyi hízottság összesen hatvan napon belül tárgyalja le.

Prága, 1930 január 9.

Dr. Törköly,

Ing. Kallina, Knirsch, Köhler, Krebs, Ing. Jung, Kasper, Dr. Schollich, Horpynka, Matzner, Dr. Keibl, Dr. Hanreich, Dr. Hassold, Simm, Hokky, Dr. Jabloniczky, Dobránsky, Fedor, Dr. Szűllö, Dr. Holota, Schubert, Nitsch, Geyer, Szentiványi.