11. §.
1. A jelen törvény értelmében jogképes beiktatott egyesületek felett az egyesület székhelye szerint illetékes járásbíróság jogosult az ellenőrzést gyakorolni s e végből az egyesületnek minden rendes és rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvét, az igazgatóságnak határozatait havonta összegyűjtve, a számvizsgáló bizottság összes jegyzőkönyveit, észrevételeit, jelentéseit, továbbá az egyesület rendes közgyűlése elé beterjesztendő évi jelentéseit, amelyekben a tagok számáról, a tagokban történendő változásról, az egyesület kifejtett működéséről, az egyesület vagyoni állapotáról a kellő felvilágosításoknak bennt kell foglalva lenni, köteles az egyesület az illetékes járásbírósághoz mindig beterjeszteni.
2. A járásbíróságnak jogában áll a jogképes beiktatott egyesületektől a szűkcégesnek talált felvilágosításokat mindenkor bekérni és az igazgatósági elnököt, illetve az igazgatósági tagokat és a számvizsgáló bizottság tagjait a szükségesnek talált felvilágosítások érdekében meghallgatásra bármikor be. idézni. Joga van a járásbíróságnak az egyesület igazgatósági tagjait, illetve számvizsgáló bizottság tagjait 1000 Kč-ig terjedő és 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett kiszabható rendbírsággal sújtani, amennyiben az egyesület, illetve annak igazgatósági, illetve számvizsgáló bizottsági tagjai a bekívánt felvilágosítást a felhívó végzésben elő írt záros határidő alatt meg nem adják. A rendbírságot kirovó járásbírósági végzés ellen egyfoku felebbezésnek van helye az illetékes törvényszékhez.
3. Amennyiben a jogképes egyesület székhelye szerint illetékes első foku közigazgatási hatóságnak nyomatékos gyanúja van a tekintetben, hogy valemely jogképes egyesület az 50/923 számu törvény §§-ba ütköző, illetve a közbékét avagy a közrendet sértő működést fejt ki, ugy írásban indítványozhatja az illetékes járásbíróságnál a szóban levő jogképes egyesület ellen a vizsgálat elrendelését. Az illetékes járásbíróság köteles az indítványt 3. nap alatt az illetékes államügyészséggel közölni és ugyanekkor 8 napon belül megtartandó határnapra tárgyalást kitűzni és arra az illetékes államügyészt, a jogképes egyesület igazgatósági elnökét, illetve az alapszabályokban megahatározott helyettesét megidézni s nevezettek meghallgatása után elsősorban végzéssel határozni abban a kérdésben, hogy a jogképes egyesület ellen a vizsgálatot elrendeli-e avagy az indítványt elutasítja. A vizsgálatot elrendelő határozat ellen perorvoslatnak helye nincsen. A járásbíróság a vizsgálatot elrendelő végzésben határoz az indítványt tevő közigazgatási hatóság által megjelölt bizonyítás kivitele tárgyában, azonban a bizonyítást ezenkívül is elrendelheti, ha ezt szükségesnek találja, vagy ha ezt a közigazgatási hatóság indítványától eltérőleg az államügyész vagy a jogképes egyesület képviselete kéri. A vizsgálat a lehető legsürgősebben folytatandó le és lehetőleg 8 napon belül lefolytatandó. A vizsgálat befejezése után a járásbíróság a feloszlatás kérdésében azonnal határozni köteles! Ha a halasztás veszéllyel járna, ugy a járásbíróság a vizsgálatot elrendelő végzésben a feloszlatás kérdésében hozandó végzésének meghozataláig terjedőleg a jogképes egyesület működését felfüggesztheti. Azok az egyesületek, amelyeknek a működése fel van függesztve, semmiféle tevékenységet nem fejthetnek ki. Ennek a tilalomnak a rendőrhatnság karhatalommal is érvényt szerezhet és a közbiztonsági közegek jogosultak az ellenőrzés gyakorlása végett az egyesület helyiségeiben bármilyen időben megjelenni.
4. Ha egy jogképes egyesület székhelye szerint illetékes I. foku politikai hatóság a jelen törvény 10. a alapján indítványában a jogképes egyesület azonnali feloszlatását kéri és indítványához perrendszerű bizonyítékokat is csatol, ebben az esetben a járásbíróság az államügyésznek és a jogképes egyesület igazgátósági elnökének vagy az alapszabályokban megjelölt helyettesének az indítvány beérkeztét követő napon tőrténű meghallgatása után, amennyiben az államügyész csatlakozik a feloszlatási, kérelemhez és a jogképes egyesület képviselete által a csatolt bizonyítékok meg nem erőtleníttettek és a járásbíróság semmiféle bizonyítási eljárást szükségesnek nem tart, tartozik a jogképes egyesületet minden vizsgálat nélkül azonnal feloszlatni, amennyiben pedig további bizonyítási eljárást, illetve vizsgálatot tart szükségesnek, tartozik a jogképes egyesület működését azonnal felfüggeszteni. A csatolt bizonyítékok perrendszerű és kétségtelen voltát a járásbíróság a bírói szabad mélegelés, illetve az érvényben levő bűnvádi eljárás szabályai szerint ítéli meg.
5. Az illetékes járásbíróság.a közigazgatási hatóság vagy az államügyész indítványa, illetve valakinek a feljelentése, illetve kérelme nélkül is hivatalból elrendelheti valamely jogképes egyesület feloszlatását, amennyiben a saját ellenőrzési észleletei alapján arra törvényes okot talál.
6. Ha valamely jogképes egyesület feloszlatását ezen egyesületnek tagja kéri; ámenynyiben fennálló tagságát igazolja és kétségtelen és perrendszerű bizonyítékokkal igazolja azt is, hogy a jelen törvény megfelelő sóban meghatározott feloszlatási ok fenn forog, akkor a járásbíróság ugyan ugy jár el, mintha az illetékes közigazgatási hatóság tette volna az indítványt. Ha a feljelentéshez nincs olyan bizonyíték csatolva, amely a jelen törvényben meghatározott feloszlatási ok fogalma alá vonható cselekedet, illetve működés nyomatékos gyanuját igazolná, akkor a járásbíróság a kérelmet vagy egyszerűen elutasítja, vagy elrendeli az államügyész, illetve az egyesület képviseletének a meghallgatását és a jelen §. 3-ik bekezdésének analogiájára határoz.
7. Ha nem egyesületi tag tesz feljelentést a jogképes egyesület ellen, akkor ezt a járásbíróság haladéktalanul átteszi az illetékes államügyészséghez s amennyiben az államügyész a feljelentésben foglalt kérelemhez nem csatlakozik, ugy azt minden további nélkül elutasítja, amennyiben csatlakozik, ugy a jelen § 3., 4. illetve 6-ik bekezdésének analogiájára határoz.
8. Ha a jogképes egyesület alapszabály-ellenes de a jelen tőrvény szerint feloszlatási okot nem képező műkődért folytat, avagy az alapszabályba vagy törvénybe ütköző közgyűlési határozatot folyat, ugy a járásbíróság jogosult a jogellenes működés megszüntetésére, illetve az alapszabályba vagy törvénybe ütköző közgyűlési határozat megváltoztatására záros határidő mellett az egyesületet végzéssel felhinni. Ha a záros határidőn belül te bírói felhívást az egyesület nem teljesíti, ugy az eset sulyosságához mérten vagy 100 Kž-tól 5000 Kc-ig terjedhető rendbírság mellett felhívja ujból az egyesület igazgatóságát a felhívásnak záros határidőn belül való teljesítésére vagy elrendeli az egyesület működésének a felfüggesztését azzal, hogy a jogellenes működés megszűntetését, illetve a jog, illetve törvénysértő közgyűlési határozat megváltoztatását kimondó közgyűlési határozat beterjesztése után az fel van oldva. A jelen bekezdés alapján kibocsátott járásbírósági végzések ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye az illetékes törvényszékhez. A felfolyamodás a végzés kézbesítésétől számított 8 nap alatt adható be.
12. §.
A nem jogképes egyesületeknek működését az illetékes első foku közigazgatási hatóság őrzi ellen és a területi hatásköre alá eső valamennyi nem jogképes egyesületeket nyilvántartó egyleti könyvet vezet. Az egyleti könyvbe minden uj alakulást, az egyesület alapítóinak és tagjainak nevét, foglalkozását és lakhelyét és az egyesület megszűnését be kell jegyezni. Az ilyen egyesület minden gyűlésének megtartásához előzetes közigazgatási engedély szükséges. Az I. foku közigazgatási hatóságoknak, illetve az általuk kiküldött közigazgatási vagy államrendőrségi tiszviselőknek az ily egyesületek gyűléseire, a mindenkor bejelentendő helyiségeikbe bármikor szabad bemeneteli, a gyűlések jegyzőkőnyvveibe, az egylet pénzkezelésébe s összes irataiba bármikor betekinthetési joguk van s általában az általános ellenőrzés gyakorlására jogosultak. Az illetékes I. foku közigazgatási hatóságnak, amennyiben nyomatékos gyanuja van arra, hogy az ezen jogképes egyesület a jelen törvény 10. §-sóban meghatározott feloszlátasi ok fogalma alá vonható működést folytat, jogában áll az egyesület ellen vizsgálatot elrendelni, azt lefolytatni és az egyesület működését a vizsgálat tartamára, illetve a belügyminisztériumnak a feloszlatás kérdésében hozandó véghatározatáig felfüggeszteni. Azok az egyesületek, amelyeknek működése fel van függesztve, semmiféle tevékenységet sem fejthetnek ki. Ennek a tilalomnak a rendőrség karhatalommal is érvényt szerezhet és a közbiztonsági közegek jogosultak az ellenőrzés gyakorlása végett az egyesület helységeiben bármely időben megjelenni.
A felfüggesztést elrendelő végzés ellen 8 nap alatt beadandó felebbezésnek van helye Szlovenszko országos elnökéhez. A felebbezésnek halasztó hatálya nincsen. A vizsgálat befejezése után annak eredményéhez képest vagy megszünteti az eljáró közigazgatási hatóság a nem jogképes egyesület ellen az eljárást vagy azonnal felterjeszti az iratokat a belügyminiszterhez a feloszlatás kérdésében valo határozathozatal végett. A belügyminiszter a feloszlatási jogot csak akkor gyakorolhatja, ha a jelen törvény 10. §-a értelmében arra tőrvényes ok van.
13. §.
500 Koronától 6000 Koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig terjedhető elzárással büntetendők azon egyesületek alapítói, igazgatói vagy ügyvivői vagy bármely névvel megjelölt intézői, amely egyesület a feloszlatást kimondó jogerős bírói határozat vagy belügyminiszteri határozat után törvénytelenül tovább fennáll vagy a feloszlató végzésben a feloszlatás alpjául megjelölt törvényes ok fenntartása mellett ujra alakul. Ugyanezen büntetés alá esnek mindazok, akik valamely feloszlatott egyesület tagjainak összejövetelét bármiképpen előmozdítják.
MÁSODIK RÉSZ.
Egyesületi Magánjog.
A. Jogképes egyesületek.
14. §.
Az egyesületek jogképességét az illetékes járásbíróság egyesületi könyvébe való beiktatással szerzi meg.
15. §.
Beiktatandó az egyesület az egyesületi könyvbe:
1. ha az egyesület a jelen tőrvénynek az egyesületi közjogra vonatkozó szabályai szerint érvényesen és a jelen törvénnyel előírt szervezettel alakult meg.
2. ha az egyesületi szerződés vagy az ezt helyettesítő alapszabályok nem zárják ki a jogképesség megszerzését és
3. ha az alapszabály vagy a közgyűlés az egyesület beiktatásának kérelmezésére az igazgatóságot felhatalmazta.
16. §.
A beiktatás az igazgatóság kérelmére történik. A beiktatás feltünteti az egyesület nevét, célját, székhelyét és az alapszabályok keltét és az igazgatók neveit; továbbá ha az alapszabályok az igazgatóság képviseletének terjedelmét harmadik személyekkel szemben korlátozzák. valamint ha a több tagú igazgatóság az alapszabályok szerint nem szótöbbséggel határoz, illetőleg ha a felszámolók nem egyhangúlag határozhatnak: az alapszabályoknak ide vágó rendelkezéseit.
17. §.
A beiktatott egyesület tartozik neve mellé a kővetkező toldást hozzáfüggeszteni: ť beiktatva a…………………… járásbíróságnálŤ.
18. §.
A beiktatás semmis, ha az annak dacára történt hogy az egyesület a jelen törvénynek az egyesületi közjogra vonatkozó szabályainak megsértésével alakult, illetve ha a 15. § 2. pontja ellenére tőrtérit, ha az egyesületnek alapszabályai nincsenek, illetve ha az alapszabályok a jelen törvény 7. §-áriak nem felelnek meg.
19. §.
Az egyesület alapszabályainak megváltoztatását (7. §. 5 pont, 3. hek) és az igazgatóság tagjaiban beálló változást az egyesületi könyvbe be kell iktatni. Az erre vonatkozó bejelentést az igazgatóság 8 nap alatt köteles megtenni.
E módosítások és változásoly harmadik személyekkel szemben csak a bejelentés napjától fogva érvényesíthetők.
20. §.
A hiányzó igazgatósági tagokat sürgős szükség esetén bármelyik érdekelt kérelmére a hiány megszűnéséig az a járásbíróság rendeli ki, amelynél az egyesület be van iktatva.
21. §.
Ha az igazgatóság a tagok egy tizedrészének kívánságára 8. nap alatt nem hívja össze a közgyűlést; ezt kérelemre az a járásbíróság eszközli, amelynél az egyesület be van iktatva.
22. §.
A semmis vagy megtámadható, továbbá az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozatot az egyesület mindenik tagja a határozat hozatalától számított 30 nap alatt bíróság előtt keresettel megtámadhatja.
A semmis vagy megtámadható közgyűlési határozatok harmadik személyekkel szemben az általános magánjogi szabályok alá esnek. A megtámadás nem zárja ki azt, hogy a járásbíróság a jelen torvény 11. §-a alapján eljárjon.
23. §.
Mihelyt az egyesület tartozásai az egyesület vagyonát meghaladják, az igazgatóság csődnyitást kérni köteles. Az ebben vétkesen késedelmes igazgatók a hitelezőknek a késedelemből eredő kárért egyetemlegesen felelősek.
24. §.
Az egyesület felelős azért a kárért, amelyet az igazgatóság vagy az igazgatóságnak valamelyik tagja ügykörének ellátásában harmadik személynek okoz.
25. §.
Az egyesület elveszti jogképességét, ha az a közjog szabályai szerint megszűnt (5. §.), ha ellene csődöt nyitottak vagy ha a közgyűlés a jogképességről lemondott.
26. §.
Ha az egyesület céljaként valamely kereskedelmi, ipari vagy más gazdasági vállalatot vagy üzemet folytat, szóval ha nyereségben való részesedést tűz ki télül: a járásbíróság az egyesülettől a jogképességet megvonja.
27. §.
Az egyesület jogképességének elvesztését (26. §) az egyesületi könyvbe be kell jegyezni.
Azokat az eseteket, amelyekről a járásbíróságnak hivatalos tudomása nincs, az igazgatóság 8 nap alatt bejelenteni kőteles.
28. §.
Ha az egyesület jogképességét elveszti: vagyona az alapszabályokban megjelölt személyre száll.
Ha ily személy nincsen: a közgyűlés elhatározhatja, hogy a vagyon valamely köztestületre, közintézetre, közérdekű egyesületre vagy alapítványra szálljon.
Ha ilyen közgyűlési határozat nincsen: a vagyon az államkincstárra száll.
29. §.
Ha az egyesület vagyona az államkincstárra száll, az államkincstár tőrvényi öröklésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
30. §.
Ha az egyesület vagyona nem az államkincstárra száll: - csőd esetét kivéve - felszámolást kell tartani.
Az egyesületet a felszámolás céljaira, ennek befejeztéig, fennálló jogképes egyesületnek kell tekinteni.
31. §.
A felszámolást az igazgatóság végzi. Felszámolókul más személyeket is ki lehet rendelni.
Ha több felszámoló van, csak egyhangulag határozhatnak. Az alapszabályokkal eltérően intézkedhetnek.
32. §.
A felszámolók neveit és a köztük beálló változást az egyesületi könybe be kell jegyezni.
Az erre vonatkozó első bejelentést az igazgatóság, a további bejelentéseket pedig maguk a felszámolók kőtelesek 8 nap alatt megtenni, ha csak a bíróság a bejegyzendő adatokat hivatalosan nem ismeri.
33. §.
A felszámolók feladata a hitelezőket kielégíteni s a vagyon feleslegét a jogosultnak kiadni. E végből amennyiben szükséges, a folyó ügyleteket befejezni, a követeléseket behajtani s a többi vagyont készpénzzé tenni kötelesek. Függő ügyletek lebonyolítása végett uj ügyleteket is köthetnek.
Az ingatlanokat a felszámolók a közgyűlés beleegyezése nélkül csak nyilvános árverés utján adhatják el.
34. §.
A felszámolók kötelesek a járásbíróság hirdetményeinek közzétételére rendelt lapban hirdetményt háromszor közzétenni, amelyben felhívják az egyesület hitelezőit, hogy követeléseiket náluk jelentsék be. Ez a hirdetmény más lapokban is közzétehető. Az ismert hitelezőket a bejelentésre külön értesítéssel kell felhívni.
35. §.
A bejelentett követelések közül a lejárt és nem vitás követeléseket ki kell elégíteni, a le nem járt vagy vitás követeléseket pedig biztosítani kell.
Biztosítani kell a nem jelentkező, de ismert hitelező követelését is.
36. §.
A vagyon feleslegét a jogosultnak a hirdetmény (34. §.) harmadik közzétételét követő egy év eltelte előtt nem szabad kiadni.
37. §.
Ha a felszámolók a 33-36 §§ okban meghatározott kötelességeiket vétkesen megszegik: az ezzel okozott kárért a hitelezőknek egyetemlegesen felelősek.
38. §.
Amennyiben a 33-36 §§-okból és a felszámolás céljából más nem következik, a felszámolókra az alapszabályoknak és a törvénynek az igazgatóságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
39. §.
Az egyesületi könyvet a jarásbíróság vezeti mindazokra az egyesületekre nézve, amelyek területén vannak.
A járásbíróság az egyesület beiktatására vonatkozó és egyébb bírói végzéseket az egyesület székhelye szerint illetékes államügyészségnek és az egyesület igazgatóságának, illetve a felszámolóknak kézbesíti.
Az államügyészség, az igazgatóság és a felszámolók a járásbíróság végzése ellen a törvényszékhez és ha ennek végzése az első bíróságétól eltér, az ítélőtáblához felfolyamodással élhetnek.
40. §.
Az alapszabályokat a beikatatást tárgyazó kérelem előterjesztésekor (16. §.), ugyszintén az alapszabályok módosításának bejelentése alkalmával eredetiben és másolatban kell bemutatni.
Az eredeti példányra a bíróság a beiktatás vagy bejegyzés megtörténtét feljegyzi és azt az egyesületnek visszaadja.
Az alapszabályoknak és a módosított alapszabályoknak hivatalból hitelesített másolatai és a bemutatott többi iratok, amelyek közé az igazgatóság megválasztásáról (7. §.) és megalakulásáról (7. §. 5 pont 6. bek.) szóló okirat vagy jegyzőkönyv, továbbá, ha az alapszabályok a beiktatás kérelmezését nem rendelik el, a közgyűlésnek erre vonatkozó felhatalmazása (15. §. 3 pont.) is tartoznak, a bíróságnál maradnak.
41. §.
A bíróság az egyesület beiktatását és az egyesületi könyvbe történt egyéb bejegyzéséket a hivatalos hirdetményeinek közzétételére rendelt lapban közzéteszi.
42. §.
Az egyesületi könyvet, valamint a hozzátartozó iratokat mindenki megtekintheti. A bejegyzésekről kívánatra hiteles másolatot kell kiadni.
43. §.
Harmadik személlyel szemben a bejegyzés tárgyául szolgáló körülmények tekintetében az egyesületi könyv tartalma határoz, hacsak a tartalom helytelenségéről a harmadik személynek tudomása nem volt.
44. §.
A járásbírórag az igazgatóság tagjait és a felszámolókat a…… §., továbbá a…… §§-ok bekezdésében meghatározott kötelességek teljesítésére, végül arra, hogy az igazgatóság a közgyűlési és az igazgatósági határozatokat írásba faglaltassa (7. §. 5. pont.) esetről esetre 1000 Kč-ig terjedhető rendbüntetéssel szoríthatja. A járásbíróság végzése ellen egyfoku felyfolyamodásnak van helye a törvényszékhez.
45. §.
B. Nem jogképes egyesületek.
A nemjogképes egyesület magánjogi szempontból társaságot nem képez.
Az alapítók az egyesület jogképességének elnyeréséig eljárásukért egyetemlegesen felelősek.
III. RÉSZ.
Más érvényben levő tőrvények alá tartozó egyesületek.
46. §.
Azoknak az egyesületeknek a jogképességét, amelyeknek célja valamely kereskedelmi, ipari vagy más gazdasági vállalatnak vagy üzemnek folytatására irányul, a rájuk vonatkozó külön törvények szabályozzák.
47. §.
Jelem törvény a kihirdetés napján lép hatályba. A kihirdetésnek az elnöki aláírás napjától számított 15 nap alatt meg kell történnie.
48. §.
Jelen törvény végrehajtásával a belügyi és igazságügyi miniszterek bízatnak meg.
A javaslat pénzügyi indokolást nem igényel, miután törvényerőre emelkedése az államra nézve semmiféle többletkiadást nem jelent.
Alaki szempontból indítványozzuk azt, hogy a jelen javaslat a kezdeményező bizottságnak és az alkotmány jogügyi bizottságnak kilencvennapos határidővel adassék ki.
Prága, 1930. január 9.
Dr. Törköly,
Dr. Szüllö, Dr. Jabloniczky, Dobránsky, Fedor, Hokky, Geyer, Köhler, Kasper, Krebs, Ing. Jung, Simm, Knirsch, Nitsch, Dr. Holota, Szentiványi, Schubert, Ing. Kallina, Dr. Hassold, Dr. Keibl, Matzner, Dr. Hanreich, Horpynka.