Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1930

III. volební období.

1. zasedání.

 

Původní znění.

126.

Törvényjavaslat

az egyesületi jogvól

Beadták: Dr. Törköly Józsefi és társai.

Mondja ki a Tisztelt Képviselőhár:

Az 1929……………kelt……számú

törvény az egyesületi jogról.

A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése ezt a tőrvényt hozta:

ELSŐ RÉSZ.

I. Egyesületi közjog.

1. §.

(1) Az egyesület olyan szerződésen alapuló társulása kettőnél több személynek, amely társulás - a nyerészkedést mindenképpen kizárva - a társulók ismereteit illetve tevékenységét állandó közősségbe hozza és valamely meghatározott cél szolgálatába állítja.

(2) Az egyesületi szerződés érvényessége a magánjog szabályai szerint ítélendő meg.

2. §.

Az egyesületek alakulásához sem engedély, sem előzetes bejelentés, sem alapszabály-jóváhagyás nem szükséges.

3. §.

Minden olyan egyesületi szerződés, amelynek célja tilos, jog-vagy erkölcsellenes, vagy amelynek célja az 1923. évi 50. számú törvény 1-3. §-aiba, 5. §. 1. pontjába, 9-11. §-aiba, 13-15. §-aiba, 17. §-ba, továbbá 20-24. §-aiba ütközik, semmis és hatálytalan.

4. §.

Az egyesület szervezetét és megszűnésének módjait az egyesületi szerződés határozza meg. Az alapszabály kétség esetén az egyesületet megalapító egyesületi szerződésnek tekintendő.

5. §.

Jogképességgel csak az az egyesület bír, amely

1. a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelő alapszabállyal alakul és

2. az egyesület igazgatását végző szervezetet választás utján vagy egyébként létesítette.

6. §.

Az alapszabályokat az alakuló közgyűlésen kell tárgyalni és megállapítani, ha csak valamennyi tag írásban el nem fogadja.

7. §.

Az alapszabályoknak tartalmazni kell legalább a következőket:

1. Az egyesület nevét (címét), székhelyét, működési területét, nyelvét és pecsétjét. Ha az egyesület elhatározza, hogy tagjai jelvényt viselnek, úgy az alapszabályokban le kell írva lenni a jelvényeknek.

2. Az egyesület célját.

a) Lényegesen különböző célú egyesületek közős alapszabállyal nem alakíthatók.

b) Ki kell mondani az alapszabályokban, hogy az egyesület célja csak az összes tagok beleegyezésével változtatható meg és hogy a meg nem jelent tagok hozzájárulása írásban kell, hogy megtörténjék.

3. A cél elérésére szolgáló eszközök pontos megjelölését.

4. A tagok jogáról, illetve kötelességeiről szóló, illetve a tagsági viszonyra vonatkozó rendelkezésekét.

a) Kifejezetten ki kell mondani, hogy egyes tagoknak az alapszabályokban biztosított jogait a jogosultak hozzájárulása nélkül közgyűlési határozat nem csorbíthatja.

b) Ezen fejezet keretében szabályok veendők fel: 1. a tagok osztályozása tekintetében (alapító, rendes, tiszteletbeli, pártoló, ifjúsági, működő tag stb.), 2. a tagok felvételének általános kellékeit illetőleg, 3. a felvétel módozataira vonatkozólag, 4. a tagság megszűnésének módját illetőleg.

c) A tagok kőtelességeit illetőleg a tagsági vagy felvételi, vagy egyéb díjakat az alapszabályban kell összegszerüleg meg állapítani. Kimondandó kifejezetten, hogy ezek leszállítása vagy felemelése csak alapszabály által lehetséges.

d) A politikai egyletek alapszabályaiban kimondandó, hogy az egylet tagja csak csehszlovák állampolgár lehet.

e) Kiskorúak csakis szülői, illetve gyámi vagy tőrvényes képviselői beleegyezése alapján vehetők fel tagul. Az iskolai fegyelem alatt álló ifjak szabály szerint csak valamely iskola kötelékébe tartozó ifjúsági egyesületnek lehetnek tagjai. Kivételt képeznek. a 17 évet betöltött, de iskola fegyelem alatt álló ifjak akik sportegyesületeknek tagjaiul igazgatósági és szülői, vagy tőrvényes képviselői beleegyezés mellett felvehetők.

f) Kifejezetten kimondandó az alapszabályban, hogy a tagság, 1. halál, vagy jogi személyeknél megszűnés, 2. kilépés, 3. törlés, 4. kizárás által szűnik meg. A kilépés feltételei megállapítandók a fizetési kötelezettség végső határidejével együtt. Minden oly egyesületi alapszabályba, amely egyesület nem határozott időre alakult s ahol tagdíj egyáltalában fizetendő, az a szabály, hogy a tagok bármikor kiléphetnek, ha a lejárt és a folyó évre esedékes tagsági díjat kifizették. Kimondandó, hogy törlésnek akkor van helye, ha egyévi tagdíj-hátralékát az alapszabályban előre meghatározott záros határidőn belül írásbeli felszólításra valamely tag ki nem fizeti. A törlés mellett a tagdíj-hátralék bírói úton való behajtásának helye van. A kizárás okát és módját az alapszabályban az alakuló közgyűlés szabadon állapíthatja meg. A törlés és kizárás tárgyában hozott választmányi, illetve intézőbizottsági határozatok ellen a tőrölt vagy kizárt tag részére a közgyűléshez való fellebbezési jog az alapszabályban kifejezetten biztosítandó.

5. Az egyesület intéző szerveire vonatkozó rendelkezések.

(1) Minden egyesületnek kell, hogy legyen 1. közgyűlése és 2. igazgatósága 3. számvizsgáló bizottsága. Ezen felül lehet 1. választmánya, 2. tisztikara, 3. egyébb intéző szerve (bizottságok, albizottságok, szakosztályok stb.), amelyek vagy az alapszabállyal vagy közgyűlési határozattal létesíttetnek.

(2) Tartalmazni kell az alapszabálynak egy oly rendelkezést is, hogy a közgyűlési határozatot valamennyi tagnak írásban kifejezett egyező akarata pótolhatja-e vagy sem.

A közgyűlésről meg kell állapítani, hogy az kétféle lehet: rendes és rendkívüli.

a) A rendes közgyűlés évente legalább egyszer feltétlenül megtartandó. Összehívásának az ideje az időpont hozzávetőleges megjelölése mellett (pl. április hóban) megállapítandó. Megállapítandók az össze, hívás feltételei illetve módja is.

b) A rendkívüli közgyűlés összehívási mócfának feltételei. Megállapítandó, hogy a vezetőség milyen szervei hívhatják össze saját kezdeményezésűkre és hány tag kérésére kötelesek azt összehívni.

c) Megállapítandó, hogy a közgyűlésen milyen tagok jelenhetnek meg, közülük kik bírnak tanácskozási és kik szavazati joggal, kik választók és kik választhatók tisztségekre. A tanácskozás, valamint a szavazás módja és feltételei meghatározandók.

(3) Meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességének a szabályait is. A kőtelező minimum a tagok ¹/₃-ának jelenléte.

Alapszabálymódosítás, más egyesületbe való olvadás (fuzió), a jogképességről való lemondás, valamint az egyesület felosztása és ez esetben a vagyon hováfordítása tárgyában egybehívott közgyűlés határozatképességéhez azonban a tagok legalább kétharmadának jelenléte és az e tárgyakban hozott határozatok érvényességéhez pedig a jelenlevők legalább kétharmadának hozzájárulása szükséges.

Mindkét esetben kimondandó, hogyha az egyébként szabályszerűen egybehívott közgyűlésen a tagok nem jelennének meg határozatképes számban, a 8-30 napon belül ugyanazon tárgysorozat mellett összehívandó ujabb közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) A közgyűlés tárgyaiként az alapszabályokban feltétlenül meg kell jelölni a következő tárgyakat:

a) Az igazgatóság, tisztikar, választmány, számvizsgáló bizottság és esetleges egyéb önkormányzati szervek tagjainak években kifejezett meghatározott időre (pl. egy évi időtartamra) való megválasztása.

b) A költségvetés és zárszámadás letárgyalása, a felelős számadók részére a felmentvény megadása és általában a vagyoni kérdések végső fokon való intézése.

c) Az igazgatóság vagy a választmány határkőrét meghaladó fontosabb szerződései és különösen az egyesületi vagyon állagát érintő egyébb jogügyletek elhatározása és jóváhagyása.

d) Az igazgatórag vagy a választmány (esetleg más szervek) megfelebbezett határozatainak felülbírálása.

e) A tagok indítványának tárgyalása.

f) Az alapszabályok módosítása.

g) Felosztás és ez esetben a vagyon hováfordítása tárgyában való határozathozatal.

h) Más egyesülettel. való egyesülés (fuzió) elhatározása.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek a gyűlés lényeges mozzanatait kell tartalmaznia a közgyűlésen résztvett tagok felsorolása mellett. Meg kell állapítani egyidejűleg a jegyzőkönyv hitelesítősének a módját is.

(5) Tartalmazni kell az alapszabályoknak azt a rendelkezést, hogy a közgyűlés csak a meghívóban közzétett tárgysorozatban felvett tárgyakban hozhat érvényes határozatot.

(6) Az igazgatóságra nézve az alapszabálynak tartalmazni kell az igazgatóság tagjainak a számát, amely háromnál kevesebb nem tehet. Tartalmazni kell az alapszabálynak annak kiomondását, hogy az igazgatóság megválasztása a közgyűlés hatáskörébe tartozik és hogy megválasztásuk mily időtartamra szól. Ki kell az alapszabályban jelenteni, hogy az egyesületet az igazgatóság képviseli s hogy harmadik személyekkel szemben a képviseleti jog korlátozható-e vagy korlátozva van-e vagy nincs. Az alapszabály ki kell, hogy mondja, hogy az igazgatóság szótöbbséggel határoz, hogy szavazat egyenlőség esetén az igazgatósági elnök szavazata dönt, hogy a határozatképességhez hány igazgatóági tag jelenléte szükséges, hogy az igazgatósági határozatokat az igazgatóság kőteles írásba foglalni, hogy az egyesülettel szemben teendő nyilatkozat bármely igazgatósági taggal szemben érvényesen tehető, hogy az igazgatókat, kártérítéshez való szerződéses jogaik épségben tartásával, a közsyűlés bármikor elmozdíthatja. Meg kell határozni az alapszabályoknak azt is, hogy az igazgatásági ülésék milyen időkőzőkben hívandók össze s ki jogosult annak összehívására. Megállapítandó, hogy az igazgatósági tagokat illeti-e utalványozási jog s mi annak módja és a legfelsőbb határa. Ki kell mondani, hogy az igazgatósási elnököt megilleti az egyesület pénztárának rovancsolási joga.

(7) Az igazgatóságnak az egyesülethez való viszonyát az alapszabályok szabadon határozhatják meg. Ha az alapszabályok az egyesületnek az igazgatósághoz való viszonyát nem szabályozzák. illetve amennyiben eltérően nem szabályozzák, a következő szabályok az irányadók:

a) Az igazgatóság az egyesület ügyeinek ellátásában az egyesületi közgyűlés utasításait tartozik követni. Az utasításoktól eltérhet, ha a fennforgó körülményekre való tekintettel józanul felteheti, hogy a közgyűlés, a tényállást ismerve, az eltérést helyeselné. Azonban ez esetben is köteles a közgyűlést szándékáról eleve értesíteni s ha a halasztás nem jár veszélylyel, rendelkezését megvárni.

Ha valamely egyesületi ügy elintézése magasabb tudományos képzettséget vagy szakismereteket feltételező hivatásszerű szolgálatok teljesítésére vonatkozik, az igazgatóság a közgyűlés utasításait csak annyiban köteles figyelembe venni, amenynyiben ez hivatásával s a szolgálatok természetével megegyeztethető.

b) Ha az igazgatóság valamely szerződést jogosulatlanul terhesebb feltételek alatt köt meg, mint aminőket a közgyűlés előszabott, nevezetesen drágábban vásárol vagy olcsóbban ad el: az egyesület a szerződést a maga részéről kötötteknek elismerni nem tartozik, ha csak az igazgatóság a különbözetet meg nem térni.

e) Az igazgatóság kétség esetében nincs arra jogosítva, hogy az ügynek ellátását harmadik személyre ruházza át. Jogosulatlan átruházás esetében minden kárért felelős, amely anélkül nem következett volna be! Ellenkező esetben csak az átruházás körül elkövetett vétkességeért. Az egyesület mindkét esetben saját nevében érvényesítheti azokat a követeléseket, amelyek az igazgatóságot a helyettes ellem illetik.

d) Az igazgatóság köteles az egyesületet; kívánatára, vagy a szükséghez képest anélkül is, az ügyek állásáról s az ügyvitel körében előfordult eseményekről értesíteni s amennyiben vagyoni ügyről van szó, eljárásáról számot adni.

e) Mindent, amit kötelességei teljesítése céljából az egyesülettől, vagy az ügyvitel következtében máshonnan kapott, amenynyiben az ügyek elintézése közben fel nem használta, az egysületnek tartozik kiadni. Követeléseket, amelyek harmadik személyek ellen saját nevében, de az egyesület számlájára szerzett, az utobbira át kell engedményeznie. Ily követelések azonban az egyesületnek az igazgatósághoz s ennek hitelezőihez való viszonyában engedmény nélkül is az egyesület követeléseinek tekintendők.

f) Ha az igazgatóság olyan pénzt, amelyet köteles volt az egyesületnek kiadni vagy annak érdekében felhasználni, saját hasznára fordít: a felhasználás időpontjától kamatot tartozik fizetni.

Vétkességen alapuló sulyosabb felelősége érintetlen marad.

g) Az ügyvitellel járó Isiadásokra az igazgatóság megfelelő előleget követelhet.

h) Ha az igazgatóság az ügyvitel céljából sajátjából költekezett, költségei megtérítését az egyesülettől annyiban követelheti, amennyiben azokat a körülményekhez képest józanul szükségesnek tarthatta.

i) Az egyesület kőteles azt a kárt, amely az igazgatóságot az egyesületi ügyek vitele kővetkeztében saját hibáján kívül éri, neki megtéríteni.

Olyan véletlen kárért, mely az ügyvitellel okozati összefüggésben nincs, bár annak alkalmából merült fel, az egyesület nem felelős.

j) Az igazgatóság a kikötött jutalmat köve telheti. Ha tisztének betöltése hibáján kívül lehetetlenné válik, amenyiben már szolgálatokat teljesített, azok fejében a jutalom aránylagos része illeti.

(8) Minden egyesület tartozik számvizsgáló bizottságot választani. E tekintetben minden alapszabályban fel kell venni a kővetkező rendelkezéseket:

Az egyesület vagyona kezelésének felülvizsgálatára legalább három teljes cselekvőképes tagból alakított számvizsgáló bizottságot tartozik létesíteni, amelynek tagjai e megbízásuk időtartama alatt sem áz igazgatóságnak sem a választmánynak tagjai nem lehetnek, sem pedig más tisztséget be nem tölthetnek. Ezek a közgyűlés által években meghatározott időre (rendszerint egy évre) választandók. Megbízatásuk időtartama alatt a pénzkezelést bármikor megvizsgálhatják, a számadási év lezártával pedig az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, naplókat és egyébb iratokat részletesen megvizsgálni és vizsgálataik eredményéről a közgyűlésnek (a választmánynak) írásban jelentést tenni tartoznak. Amennyiben pedig évközben észlelnek valamely szabálytalanságot, azt az elnökségnek, fontosabb esetben a leülőn összehívandó rendkívüli közgyülésnek szintén bejelenteni kőtelesek.

(9) Minden egyesületnek szabadságában áll választmányt is létesíteni, azonban azt, hogy tényleg létesít-e, az alapszabályban kifejezetten ki kell mondatai.

Meghatározandó a választmány szervezete, alakulási módja, rendes és póttagjainak száma, megbízatásuk időtartama, működésének mikéntje.

Ki kell mondani, hogy a választmány tagjait a közgyűlés választja. Részletesen szabályozandó a választmány hatásköre, az egyesülethez és az igazgatósághoz való viszonya. Kimodandó, hogy határozatai ellen 15 nap alatt lehet felebbezni a közgyűléshez és hogy a választmányi ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(10) Külön tisztikart egyik egyesület sem tartozik alkalmazni, mivel a tisztikar teendőit jogában áll az egyesületnek az igazgatóság tagjai által végeztetni. Amennyiben azonban valamely egyesületnek nincs tisztikara, úgy az alapszabályban kifejezetten ki kell mondani, hogy az egyik igazgatósági tag a pénztárnoki, egy másik igazgatósági tag ellenőri tiszt betöltésével kell, hogy közgyűlési határozattal megbizassék. Ha ily rendelkezés az alapszabályban nincsen, tartozik az egyesület leülőn pénztárnokot és ellenőrt alkalmazni.

Az alapszabályban meg kell állapítani a pénztáros anyagi felelőségét az egyesület vagyonának kezeléséért és azt, hogy a vagyonkezelésről rendes okmányolt számadásokat tartozik vezetni. Azt is meg kell határozni, hogy az egyesület kézipénztárában legfeljebb mekkora összegű pénzt tarthat és hogy a pénztári felesleget időként hová fizesse be. Ki kell mondani, hogy az ellenőr a pénztárossal anyagilag egyetemlegesen felelős. Amenynyiben a pénztárnoki és ellenőri tisztet egy-egy igazgatósági tag tölti be, ugy az alapszabályoknak reájuk vonatkozólag is ki kell mondani azokat a rendelkezéseket, amelyeket a pénztárosra és ellenőrre jelen törvény előír. Egyébként minden egyesületnek teljes szabadságában áll tisztviselői állásokat rendszeresíteni, azonban kötelessége minden rendszeresített tisztviselő határkőrét az alapszabályokban pontosan körülírni.

(11) Minden egyesületnek jogában áll még egyébb önkormányzati szerveket (bizottságokat, albizottságokat, szakosztályokat, intézőbizottságokat stb.) létesíteni és pedig még akkor is, ha az alapszabály ilyenekről egyáltalában nem is rendelkezik, azonban ezeknek szervezetét és hatáskörét a közgyűlés által elfogadott határozattal jóváhagyott leülőn ügyrenddel kell szabályozni, amely ügyrend szószerinti szövege jóváhagyó közgyűlés jegyzőkönyvébe szószerint felveendő.

6. Az egyesület vagyonára vonatkozó rendelkezések.

A létező alapvagyon a létesítendő esetleget alapok kezelésére, az egyes egyesületi intézmények fentartási összegeinek forrásaira, a tőkésítésre, a tőke gyümölcsöző elhelyezésére, vagyis általában az egyesületi vagyon kezelésére a fenforgó eset körülményeihez képest szükséges, hogy az alapszabályok rendelkezéseket tartalmazzanak.

8. §.

Az egyesület megszűnik: 1. azon idő lejártával, amelyre alakult, 2. ha a feloszlatást a közgyűlés minősített többsége jogerősen kimondja, 3. ha a meg nem határozott időre alakult egyesületnek minden vagy egyen felül a többi tagja kilép, 4. feloszlatás által (lásd 10., 11., 12. §-okat).

9. §.

1. Azon egyesületek, amelyekre a jelen törvény vonatkozik, kétfélék: jogképes és nem jogképes egyesületek.

2. Jogképes egyesületek azok, amelyek a jelen törvény 7. §-ában előirt alapszabállyal alakultak és mint jogképes egyesületek az illetékes járásbíróság által vezetett egyesületi könyvbe bejegyeztettek, illetve nyilvántartatnak s mint ilyenek magánjogi szempontból is jogi személynek tekintendők.

3. Nemjogképes egyesületek azok, amelyeknek nincs a jelen törvény 7. §-ában előirt alapszabályuk s amelyeknél csak szerződés avagy annak tekintendő szervezeti szabályzat képezi a társulás alapját smint ilyennek a magánjog szempontjából sem tekinthetők jogi személynek.

10. §.

1. Egyesületet feloszlatni csak akkor lehet ha működése büntető törvényt sért vagy a kőzbékét, illetve a közrendet zavarja.

2. Egyéb okból valamely egyesületet feloszlatni nem lehet és nem szabad.

3. Büntetőtörvény sértése alatt értendők a Csehszlovák Köztársaságban érvényben lé vő büntetőtörvényeknek, illetve büntetőtörvénynek vagy büntetőtörvények rendelkezéseibe ütköző avagy az 50/923. számú törvény paragrafusaiba ütköző cselekmények.

4. A becsületet érintő cselekedetelv miatt felosztásnak helye soha sem lehet.

5. A közbéke megzavarása alatt értendők mindazon cselekedetek, amelyek a nemzetiségek és vallásfelekezetek, a munkások és munkaadók, a társadalmi osztályok közötti béke megzavarására irányulnak, amenyiben azok nem esnek a 3. bekezdésben említett törvény 14. §-sa szerint büntetendő cselekmények fogalma alá.

6. A közrend megzavarása alatt értendők mindazon cselekedetek, amelyek az egyénnek a társadalomhoz való viszonyát rendező jogszabályokat sértik, amelyeknek betartása a kor általános felfogása szerint a nyugodt és rendezett társadalmi együttélés feltételét képezi. Ilyeneknek minősítendők különösen azok a cselekedetek, amely a jó erkölcsbe ütköznek, a közbiztonságot veszélyeztetik, a közlekedési eszközök rendes használatát avagy a választói jog szabad gyakorlatát veszélyeztetik.

7. A feloszlatási jog a jogképes egysületekre vonatkozólag az illetékes járásbíróságot illeti. A feloszlató végzés, illetve a feloszlatást elutasító végzés ellen annak kikézbesítésétől számított 8 nap alatt a végzést hozó járásbíróságnál benyujtandó felebbezésnek van helye, mely járásbíróság tartozik a felebbezést 3 napon belül az illetékes törvényszékhez felterjeszteni. A törvényszék a felebezést sürgősen szóbeli tárgyalás nélkül, a nyilvánosság teljes kizárásával hármas tanácsban végzéssel intézi el. Amennyiben a törvényszék mint II. fokú bíróság a járásbíróság végzésétől eltérően határoz, további felebbezésnek van helye az illetékes ítélőtáblához. A felebbezés a kézbesítést eszközlő járásbíróságnál a II. fokú végzés kézbesítésétől számított 8. nap alatt adandó be, amely felebbezést tartozik a járásbírőság 3. nap alatt az illetékes táblához felterjeszteni. A tábla a felebbezést sürgősen szóbeli tárgyalás nélkül a nyilvánosság teljes kizárásával hármas tanácsban intézi el. A felebbézési jog megilleti elutasítás esetén az illetékes államügyészt, a feljelentő egyleti tagot, a feljelentőt. A feloszlató végzés ellen az egyesület minden egyes tagját megilleti a felebbezési jog. Az illetékes I. fokú közigazgatási hatóságat, illetve azok felsőbb hatóságait felebbezési jog nem illeti az esetben sem, ha a feljelentést ezen hatóságok adták volna be, vagy ha ezek az egyesület ellen a vizsgálat elrendelését indítványozzák.

8. A nem jogképes egyesületekre vonatkozólag a feloszlatás joga a belügyminisztert illeti. A feloszlató végzés ellen az egyesület bármelyik tagja a végzés kézhez vételétől számított 60 nap alatt panasszal élhet a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz amely soron kívül, de mindig a belügyminiszter meghallgatása után 3 hó alatt tartozik nyilvános szóbeli tárgyalás alapján határozni. A panasznak a végrehajtást illetőleg nincs halasztó hatálya. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a törvénytelen feloszlató végzést megsemmisíti és kimondja, hogy az egyesület szabadon folytathatja tovább a működését. A feloszlatást megtagadó belügyminiszteri végzés ellen perorvoslatnak helye nincs.

9. A szerződés vagy alapszabály oly rendelkezései miatt, amelyek tilosaké jog vagy erkölcs ellenesek, feloszlatásnak helye nincs, mert ezek a rendelkezések ab ovo semmisek és hatálytalanok és olybá veendők, mintha nem is léteznének. Ily rendelekezéseknek az alapszabályba való felvétele kizárja az egyesületnek a jogképes egyesületekről az illetékes járásbíróságnál vezetett egyesületi könyvbe való beiktatását. Az ily rendelkezések miatt a beiktatást megtagadó végzést az államügyészséggel és az illetékes első fokú politikai hatósággal haladéktalanul közölni, kell, mely első fokú politikai hatóság tartozik az illető egyesület működését haladéktalanul felfüggeszteni s a felfüggesztést írásbeli végzésben kimondani azzal, hogy amenynyiben a felfüggesztett egyesület oly alakuló gyűlés megtartására kér engedélyt, amelynek a szerződés vagy alapszabály jog ellenes célmeghatározásának a megváltoztatása képezi a tárgyát, ugy arra az engedély meg fog adatni s amennyiben ez megváltoztatás a jelen tőrvénynek megfelelően tényleg megtörténik, a felfüggesztés azonnal feloldatik. Amennyiben a jelen törvény értelmében nem jogképes valamely egyesülettel szemben az illetékes I. foku politikai hatóság maga jönne reá arra, hogy az illető egyesületnek célmeghatározása a jelen tőrvény értelmében sem mis vagy hatálytalan, az előbbi mondatban meghatározott eljárást azonnal tartozik foganatosítani.

10. Azok az egyesületek, amelyeknek működése fel van függesztve, semmiféle tevékenységet nem fejthetnek ki.

Ennek a tilalomnak a rendőrhatóság karhatalommal is érvényt szerezhet és a közbiztonsági közegek jogosultak az ellenőrzés gyakorlása végett az egyesület helyiségeiben bármely időben megjelenni.