Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1925 – 1929

Nach § 6 des Gesetzes über Versammlungsrecht kann die Veranstaltung einer öffentlichen Versammlung verboten werden wenn die begründete Befürchtung besteht, daß die Abhaltung der öffentlichen Versammlung die öffentliche Sicherheit oder das öffentliche Wohl gefährdet.

Die Beurteilung, ob im gegebenen Falle die Umstände gegeben sind, die dafür sprechen, daß durch die Abhaltung der öffentlichen Versammlung das öffentliche Wohl und die öffentliche Sicherheit gefährdet sind, steht der politischen Behörde I. Instanz zu. Gegen das Verbot der öffentlichen Volksversammlung steht der Partei frei, an die politische Behörde II. Instanz, beziehungsweise auch an das Ministerium des Innern sich zu berufen.

Was die in der Interpellation angeführten Verbote von Versammlungen anlangt, haben in mehreren Fällen (Versammlung im Gerichtsbezirk Bergreichenstein) die Parteien von dem Berufungsrechte überhaupt keinen Gebrauch gemacht, und soweit sie dies getan haben (Verbote der Versammlungen in Weipert, komotau und Neuern), hat die politische Behörde II. Instanz wurden in Anwendung gebracht.

In den Fällen, welche die Herren Interpellanten beanständen, haben die Parteien nicht von allen rechtsmitteln Gebreuch gemacht und sich daher selbst des Rechtes begeben, daß die Entscheidungen der politischen Behörden im Instanzenzuge überprüft werden. Es ist zweifellos, daß bei Anwendung der Rechtsmittel zumindestens die Begründung des Verbotes der Versammlungen im politischen Bezirke Schüttenhofen teilweise wäre auf stützte, daß der Zweck der verbotenen Vesammlungen (Behandlung des Steuersystems un ddes Sprachengesetzes) den Bestimmungen des Sprachengesetzes widerspricht.

Prag, den 27. August 1926.

Das Ministerium für nationale Verteidigung hat sich aus rein militärischen Gründen entschlossen, eine Garnison im Karlsbader Bezirk unterzubringen. Deshlab wandte es sich unter genauer Einhaltung des Einquartierungsgesetzes Nr. 93 R. G. Bl. ex 1879, bezieungsweise R. G. Bl. Nr. 100 ex 1895 an die politische Bezirksverwaltung um die erforderlichen Ubikationen; es hat jedoch die Beschlaffung der erforderlichen Ubikationen nicht binnen 24 Stunden verlangt.

Die Militärverwaltung beabsichtigt nicht, die Garnison in Karlsbad selbst, sondern in einer der umliegenden Gemeinden unterzubringen; derzeit verhandelt es wegen Gewinnung eines geeigneten Objektes in Alt Rohlau, einer 4 km von Karlsbad entfernten Gemeinde.

Bei diesem Stande der Dinge kann von einer Schädigung der Interessen des Kurortes oder gar von einer Schlädigung öffentlicher Interessen nicht gesprochen werden, im Gegenteil, die Kaufleute und Gewerbsleute der bezüglichen Orte einen namhaften Gewinn haben.

Prag, am 23. August 1926.

Die in der Interpellation des Abgeordneten Patzel und Genossen Druck Nr. VI./227 angeführten Vorfälle waren bereits Gegenstand der Antwort der Regierung vom 10. November 1922 auf die Interpellation des Abgeordneten Böhr und Genossen, betreffend den Ersatz der durch Ausschreitungen verursachten Schäden, Druck Nr. VII./3883.

In Beantwortung der vorliegenden Interpellation des Abgeordneten Patzel erlaube ich mir auf die genannte eingehende Antwort der Regierung mit dem Bemerken hinzuweisen, daß die Bestimmung des § 3 des Gesetzes vom 18. März 1920, S. d. G. u. V. Nr. 187, nach welchem die Schäden, die durch Ausscheitungen verursacht worden sind, von einer besonderen Kommission erhoben werden, die aus einem Vertreter der politischen Behörde, einem Vertreter der Finanzverwaltung und einen Vertreter der Gemeinde zusammengesetzt ist, in jeden Fälle beobachtet wurde

Prag, am 14. September 1926.

A mukačevoi megyei hivatal 1925.december 16.-i 9558 sz.határozatával Berehovo község képviselő testületét feloszlatta s a községi ügyek ideiglenes vezetésével 6 tagú igazgatási bizottságot bízott meg.A községi képviselő testület feloszlatásáról szóló határozat a község előljárójának 1925 . szeptember 17.-én kézbesíttetett s egyuttal a berehovoi főszolgabírói hivatal és jegyzői hivatal hivatalos táblájára kifüggesztetett.

Az indokok, amelyek alapján a községi képviselő testület feloszlatott, a megyei hivatal idézett határozatában részletesen vannak felsorolva.A feloszlatás legkomolyabb indoka a község gazdasági vezetésében tapasztalt hanyagság volt.A felügyeleti hatóságok törekvései, hogy a község gazdasági vezetésében javítás eszközöltessék, eredményre nem vezettek, mert úgy a képviselő testület, valamint a községi válaszmány a város gazdasági helyzetének, megjavításával nem törődtek. A község az időben, amikor a képviselő testület feloszlatott, vagyonváltság és állami adók fejében 1,700.000 Kc.-val tartozott. A községi képviselő testület semmiféle hajlandóságot nem mutatott aziránt, hogy eme jelentékeny adósság legalább részben törlesztessék, s hogy a bevételek a kiadásokkal összhangba hozassanak, s ez által a községi költségvetés egyensúlya helyreáljon. A dolgok ilyetén állása mellet a felügyelő hatóságnak joga és kötelessége is volt rendet teremteni,e célból a képviselőtestületet feloszltatta, s a község igazgatásával más közeget bízott meg.

Az igazgatási bizottság megbizatásának visszahívására s választott képviselőkkel való pótlására akkor kerül a sor, amidőn a község rendezett gazdasági igazgatásának előfeltételei meg lesznek adva.

Praha, 1926.szeptember. 21.

Az 1916:XXVI.t.c.11. § 4 pontjának rendelkezésével, amelybnek értelmében az adófelszólamlási (amelyek ma a 198/1920 gy.-sz.törvény 1. §-a értelmében becslő bizottságoknak neveztetnek) bizottságok körzetei az1909:X.t.c.55. §-a szerint alakíttattak, az interpellációban idézett 1909:X.t.c.37. §-a hatályon kívül helyeztetett.

A szlovenszkói pénzügyigazgatóságok körzeteit és székhelyeit rendező 1923 .október 18.-i 204. gy.-sz.kormányrendelet 3. §-a értelmében a pénzügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy az adóbizottsági körzeteket is, tehát a jövedelmi adót tárgyaló becslőbizottságok körzeteit is a visszavonásig állapítsa, illetőleg határozza meg, és pedig pénzügyminisztériumi hirdetmény alakjában.Ilyformán a jövedelmi adóbecslő bizottság székhelye is, és pedig a járási hivatalok szerint rendezett mindkét - Rim.Sobotai és Veledini adókörzetre nézve, -a pénzügyi minisztérium 1924.december 3.-i 265.gy.-sz. hirdetményével Rim.Sobotában állapíttatott meg.

Az interpellációban hasonlóképen idézett 1909: X.t.c.38. §-a nincs hatályban akkor, amikor a becslkőbizottság -az 1909: X.t.c. 55. §-ának rendelkezései értelmében állítatik össze, amely rendelkezések az 1916:XXVI.t.c.11.§-ának 4. pontjával részben módosíttattak.Az interpelláció azon állítása, hogy a becslőbizottság nem volt a törvénynek megfelelőleg összeállitva, valóságon nem alapul.

A becslőbizottság összes tagjai és pedig úgy a nevezett, valamint a választott tagok, a becslőbizottság körzetében laknak, az 1909: X.t.c. 55.§-ának illető rendelkezése tehát sértve nem volt.

Nincs oly jogszabály, amelynek értelmében a becslőbizottság tagjai sorában egy jogvégzett egyénnek, lehetőleg ügyvédnek kell helyet foglalnia. Ha az ügyvédi kamara székhelye a törvényhatóság (megyei törvényhatóság, törvényhatósági joggal felruházott város) , illetőleg -a becslőbizottság székhelyének rendezése által bekövetkezett változásnak megfelelőleg, - valamelyik becslőbizottság területén van, úgy e bizottságba az ügyvédi kamara közgyűlése egy rendes és egy póttagot választ.

Szlovenszkón csupán egy ügyvédi kamara van és ez Turč.sv.Martinban székel, a becslőbizottság összetétele tehát ez irányban sem ellenkezik a törvénnyel.

A bizottságban a földmívelő közönség elegendőképen, t.i.három rendes és három póttaggal van képviselve, akik közül hárman mezőgazdaságon kívül egyéb önálló keresetággat is üznek.

Igaz ugyan, hogy a bizottságban Veledin-járásbeli földmívelő mint rendes tag nem foglal helyet (nevezett járásból csupán egy földmíves mint póttag van nevezve ),ez azonban a törvényes rendelkezéssel nem ellenkezik, s egyébként, eltekintve ettől, a becslőbizottság emez összeállításából a veledini járás földmívelő közönségére mégcsak anyagi hátrány sem háramolhatott, minthogy a veledini járás földjei, azok gazdasági kezelésének módja valamin a járás termelési és gazdasági viszonyai a Rim. Sobotai járás gazdaségi viszonyaival azonosak, úgy hogy ezen járásbeli bizottsági tagok a szomszédos veledini járás gazdasági viszonyait teljesen ismerik s így eme járás földmívelő közönségének érdekeit is hasonló eredménnyel képviselhetik.

Az interpelláció azon állítása, hogy a becslőbizottsági tagok többsége a kormánytól függő viszonyban van, valóságon nem alapul, sőt ellenkezőleg állítható az, hogy a becslőbizottság elnökének kivételével, aki állami alkalmazott, a kormánnyal szemben egyetlen becslőbizottsági tag sincsen függő viszonyban. A rendes tagok közül egy kizárólag földmíves, kettő mezőgazdaságon kívül még más kereseti adó alá eső keresetágat űz, van ott egy kereskedő, egy molnár, egy nyugdíjazott jegyző, s végül egy gyárigazgató.

A bizottság csupán 8 rendes és 7 póttagból áll s így a bizottsági tagok nevezésénél az adófizetők összes rétegeinek valamennyi kívánalmára, amennyiben ezek a becslőbizottsági tagok helyeinek betöltését illetik, tekintettel lenni nem lehet.

Azon kifogást illetőleg, hogy a földmívesek adókirovási javaslatának megszerkesztésénél az 1916.évi 127 .000 sz.utasítás 16.§-ának rendelkezései meg nem tartattak, s hogy a tiszta hozadék a hasonló mezőgazdasági birtok bérlete fejében fizetett szokásos bérösszeghez nem alkalmazkodott, megjegyzendő, hogy az idézett rendelkezések csupán amaz esetekre céloznak, amelyeknél a hozadék megbízhatóbb megállapítására más törvényes eszköz nincsen. A hozadéknak a fizetett bér alapján való megállapítása azonban ma igen megbízhatatlan mértéken alapul már azért is, mert eme bérösszeg ha uj bérleti szerződés köttetett, sokkal magasabb, mint akár ugyanazon községben a háborus évek folyamán kötött bérleti szerződésből folyó bér.Adott esetben ez okból szakvélemények alapján és az állami statisztikai intézet adatai szerint ú.n. "Irányelvek" állíttattak össze, amelyeket az adókivető hivatal segédeszközül használt s amelyek segélyével a hivatal, esetleg a pénzügyi bizottságok az egyes községeket a tiszta kataszteri hozadéknak megfelelőleg minőségi osztályokba sorozták be; ezen az alapon, amelynek segélyével a mezőgazdasági hozadékok megbízhatóbb módon és pontosabban voltak megállapíthatók, mint az idézett utasítás 16. §-a rendelkezésének alapulvétele mellett, a hozadék minden egyes esetben az illető községben szokásos gazdálkodási mód szemmeltartásával számíttatott ki. Az irányelvek összeállításánál a pénzügyi hatóság több tanácskozmány során kisérletet tett az iránt, hogy a Szlovenszkoi gazdasági tanáccsal s egyéb mezőgazdasági szervezetekkel a gazdasági hozadék vidékenkénti kiszámítására nézve megegyezésre jusson. A tárgyalás azonban e szervezetek szakértőinek a helybeli szakértők számításaival szmben aránytalanul alacsony becslései következtében célra nem vezettek.

Az interpelláció amaz állítása, hogy egy kataszteri hold után 1000-2000 Kč tiszta hozadék hozatott javaslatba, a valóságot távolról sem fedi. A Rim. Sobotában székelő becslőbizottság körzetébe tartozó községek a fenti irányelvekre való tekintettel s az első becslőbizottság által már elfogadott statisztikai és szakadatok alapján, valamint az átlagos kataszteri hozadékhoz képest négy minőségi osztályba soroztattak.Egy kataszteri hold tiszta hozadéka az egyes osztályokban a földeknek 1-100 kat.holdig való terjedelméhez képest 430-1260 Kč -val hozatott javaslatba. 100-300 kat. hold terjedelmű gazdaságnál az 50-100 hold kiterjedésű földekre nézve kiszámított irányelvek szerinti jövedelem hozatott javaslatba.A 300-1000 kat. hold terjedelmű mezőgazdaságnál ezen irányelvek által megállapított tételek 30 % -al s minden további 100 kat. holdnál 5 %, azonban legfeljebb 50%-al leszálíttatnak.

A helyi viszonyokban jártas becslőbizottság eltekintve természetesen azon esetektől, ahol az egyes adófizetők viszonyai által indokolva volt, a javaslatoktól egyáltalában el nem ért, hanem azokat magáévá tette.E kérülmény igazolja azt, hogy a gazdaságokból kiszámított jövedelmek a helyi viszonyoknak megfelelnek, s egyáltalában nem túlhajtottak.

Joggal feltételezhető tehát, hogy a becslőbizottságnak a javaslatba hozott összegektől való eltérésre lényeges oka nem lehetett, mert ha legkisebb oka lett volna rá, minden esetre megtette volna már csak azon természetes körülményre való tekintettel, hogy a becslőbizottságnak az adózók köréből kikerült tagjai elsősorban mindig az adózó és polgártársak javát tartják szem előtt.

Jövedelmi adóvallomást adni köteles mindenki, akinek évi jövedelmi a 6000 Kč-t meghaladja. Ha valamely adóalany vallomásával megkésik, t.i. ha azt hirdetményben kitűzött általános határidő eltelte után adja be, vagy ha vallomását az 1909: X.t.c. szerinti felhívás dacára sem nyujtja be, ez esetben az 1909: X.t.c.- nek az 1916:XXIV.t.c.11.§ 7.pontja által módosított 36. §-a értelmében adópótlékkal rovatik meg. Ezen törvényes rendelkezés alkalmazása nem mellőzhető egyrészt azért, mert ez a törvényes rendelkezésekkel ellenkeznék, másrészt és főleg azért, mert az adófizeték éppen ezen szankciók által a jövedelmi adó kirovásánál együttműködésre kényszeríttetnek s bizonyos mértékig megakadályoztatik az, hogy az adózók a maguk passzivitásával az adókivető hatóságok előkészítő munkálatait megnehezítsék.Egyébként az igazsággal sem volna összeegyeztethető az, hogy azon adózók, akik adókötelezettségüknek eleget nem tesznek, a kötelezettségeiket pontosan teljesítő adózókkal egyforma elbánásban részesíttessenek.

Az 259/1924 sz. ipartörvény 56.§ 1.bekezdése értelmében minden iparos saját főüzletén kívül melléküzleteket vagy raktárakat (árudákat) nyithat. A mekkéküzleteknek azonban az iparüzleti jogosultság szempontjából a főüzlettel azonosaknak kell lenniök, mert különben az ipartörvény rendelkezéseinek a mesterségek számára megkivánt képesítési igazolvány szempontjából való kijátszása tétetnék lehetővé.

Ujabb törvényes rendezés szüksége tehát fenn nem forog, minthogy az ez idő szerint fenálló törvényes rendelkezések szerint cipőáruk gyárilag üzött készítésére szóló iparüzleti jogosultság birtokosa kisiparszerüen üzött cipőjavító műhelyeket mint melléküzleteket nem myithat.

A Zlíni T.A.Baťa - céget illetőleg meg kell jegyezni, hogy eme cég tulajdodosa Baťa Tamás cipőáruk gyári ellpállítására jogosító iparüzleti jogosultsággal s egyuttal kisiparszerüleg üzött cipészmesterségre szóló iparigazolvánnyal bir.

Baťa Tamás mint kisiparos az 1555/1925 . sz. törvény 56. § 1.bek és 1.§ 1.bek értelmében Szlovenszko és Podkarpatska Rus területén kisiparszerüleg üzött cipőjavító mühelyeket, mint cipészeti kisiparüzlet melléküzleteit állíthatja fel.

Ami a kisiparosoknak a mai nehéz gazdasági viszonyok közötti felsegélyezését illeti, e tekintetben a kereskedelemügyi minisztérium azon van, hogy az iparosoknak a műhelyek mechanizációját az üzemképesség emelése érdekében a s nagyipari termeléssel való versenyképesség fokozása szempontjából lehetővé tegye, és pedig egyrészt az iparosi gépszövetkezetek segélyével, amelyeknek felépítésén és erősbödésén a kereskedelemügyi minisztérium rednszeresen dolgozik, másrészt egyes ipari termelőszövetkezetek számára különös méltánylást érdemlő esetekben gépkölcsönök myujtásával, emennyiben a segélyzés első módja lehetetlennek vagy elégtelennek bizonyulna. E tekintetben az ipar és kereskedelemügyi minisztérium különös gondot fordít Szloveszkón az illető iparüzői körök szükségleteire.

Es kann nicht zugelassen werden, daß die Firma "Salzmühlen", Gesellschaft m. b. H. in Olmütz bereits mit Holz- oder Khlenansche denaturiertes Industriesalz liefere.

Industriesalze werden nämlich nicht nur bei der Erzeugung von Kältemischungen, sondern zu einer ganzen Reihe anderer Gewerbe- oder Industriezweige verwendet. Die verschiedene Art der Produktion erheischt auch eine ganze Reihe verschiedener Denaturierungsmittel, und ein Zusatz, der für die Erzeugung von Gefrorenen geeignet ist, kann z. B. bei der Erzeugun von Seife bedenklich sein und dergliechen. Es ist aus technischen Gründen nicht möglich, daß die Olmützer Salzmühle bereits innerhalb des Betribes die Denaturierung von Industriesalz und zwar mit einem einheitlichen Denturirungsmittel vornehme, sodern es ist notwendig, daß die Denaturierung wie bisher im Gewerbe ode in der Unternehmung des Abnehmes vorgenommen werde.

Das Finanzministerium als Monopolverwaltung ist allerdings nicht abgeneigt, über Ansuchen des zuzulassen als jenes,das bisher verwendet worden ist, wenn nach durchgeführten Proben konstatiert wird, daß dieses imstande ist, das Salz genußunfähig zu machen und so das Interesse der Finanzverwaltung zu gewährleisten.

Durch den Mißbrauch des Salzes würde das Salzgefälle geschädigt werden und es kann daher nicht jedes Mittel, um das der Abnehmer ansucht bewilligt werden.

Was die Holz- ode Kohlenasche, die in der Interpellation erwähnt wird, anbelangt, muß bemerkt werden, daß das Finanzministerium auf Ansuchen der Fachorganisationen der Zuckerbäcker Lebzeltner u. s. w. bereits im Februar d. J. eingewilligt hat, daß zur Denaturierung des bei der Gefrorenenerzeugung notwendigne Salzes auch ein 3%iger Zusatz gesiebter Braunkohlenasche oder ein 2%iger Zusatz von Holzasche verwender werde.

Dei Ansuchen um den Bezug von Inustriesalz erledigt das Finanzministerium stets mit größter Beschleunigung und erteilt den unterstellten Behörden, in deren Kompetenz die Vorbehandlung dieser Eingaben fällt, die Weisung, daß auch sie nach Möglichkeit diese Gesuche unverzüglich erledigen.

Prag, am 23. September 1926.

Einen der Hauptpunkte der geplanten Unifizierung und Roform der Arbeiterunfallversicherung bildet auch die Revision und die den berechtigten Bedürfnissen der Urproduktion, des Gewerbes und der Indurstrie entsprechende Neuregelung der Klasseneinteilung der Unternehmungen, die der Unfallversicherung unterliegen. Deshalb wurden die Arbeiter Unfallversicherungsanstalten in Prag und Brünn und die Landesstelle für Arbeiterunfallversicherung in Bratislava bereits vor längerer Zeit aufgefordert, mit größter Beschleunigung die notwendigen Erhebungen im Bereiche der Unfallstatistik vorzunehmen.

Voraussichtlich werden die Anstalten die vorläufigen statistischen Ergebnisse die zur Vorbereitung der Novelle des Unfallversicherungsgesetzes notwendig sind, noch im Laufe dieses Jahres liefern, so daß einem engeren Kreise von Interessenten die Möglichkeit gegeben sein wird, sich mit ihren Ergebnissen noch vor den Verhandlungen über die vorbereitete Neueinreihung der Unternehmungen bekanntzumachen.

Die Veröffentlichung der Ergebnisse der revidierten Statistik kann am Ende des nächsten Jahres erfolgen.

Die Gerausgabe einer zehnjährigen Unfallstatistik empfiehlt sich sowohl aus finanziellen als auch sachlichen Gründen nicht, da in dieselbe die Daten aus der Kriegszeit aufgenommen werden müssen, die durch ihra Unverläßlichkeit es verschuldet haben, daß es auf direkte Anregung der Anstalten bin notwendig würde, von der durch das Gesetz verlangten Revision der Einreihung der Unternehmungen in den Nachkriegsjahren Abstand zu nehmen. Erst das Jahr 1922 kann als normales angesehen werden und deshalb wurde zur Zusammenstellung der revidierten Statistik für das Triennium 1922-1924 geschritten, um die Neueinreihung der Unternehmungen ehestens in Geltung setzen zu können. Das Ministerium für soziale Fürsorge hat die Unfallstatistik für das Jahr 1923, bearbeitet nach österreichischen Muster (Amtliche Nachrichten 1916), die gegenüber den frühenren Statistiken bedeutend erweitert ist, bereits in Druck gegeben.

Die Aktion zur Verhinderung von Unfällen zeigt einen wesentlichen Aufstieg. So wurden z. B. im laufenden Jahre vom Ministerium des Innern die Statuten des Vereines für die Verhinderung von Unfällen in Bratislava genehmigt. Die Landsstelle für Arbeiterunfallversicherung in Bratislava hat diesem Vereine allseitige hilfe zugesichert. (Überlassung von Räumlichkeiten, Fachkräften usw.) und hat aus den Überschüssen der Jahresgebarung für das Jahr 1924einen Fonds im Betrage vom 100.000 K4 zur Verhinderung von Unfällen gegründet, aus welchem von ihr angemessene Beträge für die früher erwähneten Zwecke werden freigemacht werden. Die Arbeiterunfallversicherungsanstalt in Prag leitet eine umfangreiche Plakatierungsaktion zum Zwecke der Propagierung des Schutzes vor Unfällen ein. Die Arbeiterunfallversicherungsanstalt in Brünn pflegt Erhebungen zur Verbinderung von Unfällen in Bergbaubetrieben.

Das Ministerium für soziale Fürsorge verfolgt mit Interesse ähnliche Aktionen und bereitet daneben die Errichtung einer besonderen Kommission für den technischen und sanitären Schutz der erwerbstätigen Personen vor. Aufgabe dieser Kommission wird es namentlich sein, vom fachtechnischen Standpunkte die Anträge von Vorschriften auszuarbeiten und der Regierung vorzulegen, welche Sicherheitsmaßnahmen an Maschinen und Betriebseinrichtungen die Sicherungsmethoden der Arbeits- und Produktionsabwicklung sowie die notwendigen sanitären Maßnahmen betreffen, bezw. die Anträge auf eine Änderung oder Verbesserung und Ergänzung der in dieser Richtung bereits herausgegebenen Vorschriften.

Die Durchführung der gesetzlichen Bestimmungen auf dem Gebiete der Arbeiterunfallversicherung fällt in die Kompetenz des Ministeriums für soziale Fürsorge; ich habe daher die Beantwortung der Interpellation selbst übernommen.

Prag, am 21. September 1926.