Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1920 – 1925

betreffend die angedrohte Auflassung von Postämtern in Westböhmen.

Die Vernichtung der deutschen Wirtschaft und Kultur scheint stabiles System zu bleiben und sich von der Schuldrosselung auf das Postwesen der Landstädte und Landgemeinden zu übertragen, da bereits mehrere Gemeindevertretungen z. B. Schlaggenwald, Schönfeld, Heinrichsgrün, Lanz, Bad Königswart u. a. von der Postdirektion, ja selbst direkt vom Revisor den Auftrag erhielten, unter Einhaltung einer kurzen Frist (3 Tage) zu beschliessen und zu berichten, ob sie bereit sind, andere Amtsräume zu beschaffen, da die vorhandenen angeblich nicht mehr entsprechen, widrigenfalls das Postamt in dem betreffenden Orte aufgelassen und verlegt werden wird.

Diese angedrohten Massnahmen sind nicht gerechtfertigt und durch die Auflassungsandrohung unerhört, denn in den Landstädten herrscht überall eine grosse Wohnungsnot, sodass andere Räume derzeit gar nicht zu haben sind und zum Ankauf anderer Gebände oder zu Neubauten besitzen die Gemeinden keine Mittel, denn durch die Vermögensabgabe, Vernichtung der Kriegsanleihe und Entwertung der Lokalbahnaktien und Unterbindung der freien Finanzgebahrung sind die deutschen Gemeinden verarmt. Da die Gemeinden nicht in der Lage sind, dem postämtlichen Auftrag zu entsprechen, steht die Auflösung der Postämter bevor. Es ist bekannt, dass die Postverhältnisse in der Zeit der Republik die denkbar schlechtesten geworden sind. Im alten Oesterreich war in der Richtung eine musterhafte Ordnung, die Zustellung der Post erfolgte weitregelmässiger, die Beförderung von Briefen und Paketen ging schneller und ordentlicher von sich die Bedienung des Publikums war eine bessere. Seit Jahrzehnten haben unterm alten Oesterreich die noch heute benützten Posträume ausgereicht, um der Bevölkerung weit besser zu dienen, als dies heute der Fall ist. Die heute recht mangelhaften Postverhältnisse werden sicher in den alten Räumen auch weiterhin das Auskommen finden und die anmassenden Forderungen der hier in Frage kommenden Organe entsprechen weder dem Bedürfnis der Bevölkerung, noch einer Notwendigkeit für den Postbetrieb. Sie stellen weiter nichts dar, als eine der beliebten Sekkaturen, die sich die ins deutsche Gebiet hinau geschobenen čechischen Beamten lediglich

deshalb leisten, um die deutsche Bevölkerung zu beunruhigen, zu sekkieren und ihr Ihre Macht fühlen zu lassen.

Die Gefertigten stellen angesichts dieser Sachlage folgende Anfragen:

1. Ist es dem Herrn Minister bekannt, dass die Postdirektion und deren Organe bei einzelnen deutschen Gemeinden die oben geschilderten unberechtigten Ansprüche gestellt hat?

2 Wenn ja, wie kann er dieses Verhalten rechtfertigen?

3 Was gedenkt er zu tun, um dem anmassenden und ganz ungerechtfertigten Benehmen seiner Beamten im deutschen Sprachgebiet Einhalt zu tun?

Prag, am 1. Oktober 1925.

J. Fischer, J. Mayer,

Dr. Spina, Platzer, Böhr, Dr. W. Feierfeil, Patzel, Knirsch, Ing. Jung, Windirsch, Kostka, Wenzel, Simm, Schubert, Rustler, Heller, Dr. Hanreich, Böllmann, Schälzky, Zierhut, Sauer.

Původní znění ad VI./5289.

Interpelláció

a Belügyminiszter Urhoz

Užhorod főváros képviselőtestületének feloszlatása tárgyában.

Beadja: Dr. Korláth Endre, nemzetgyűlési képviselő.

Zseltvay János užhorodi zsupán 1924 évi szeptember hó 17-én feloszlatta Užhorod főváros képviselőtestületét. A képviselőtestületet alkotó összes politikai pártok a legnagyobb elkeseredéssel tiltakoztak a zsupán önkényes eljárása ellen, mivel a feloszlatásra semmi komoly ok nem volt. A feloszlatási határozat ellen annak idején úgy a szláv, mint a magyar pártok panasszal éltek, ezideig azonban eredménytelenül. A feloszlatás óta zsupáni biztos vezeti a város ügyeit kormánybiztosi cimmel.

Ez az önkényes eljárás homlokegyenest ellenkezik az autonómia szellemével, mely Ruszinszkó számára alkotmánytörvényileg biztosítva van. A zsupáni határozat Užhorod fővárost legfontosabb szervének működésétől fosztotta meg. Ez az eljárás arculcsapása a demokratikus államberendezésnek és súlyosan sérti a város anyagi és erkölcsi érdekeit. Immár több mint egy éve intézi teljhatalommal Užhorod főváros ügyeit a zsupáni biztos. Intézkedik a lakosság tudta és megkérdezése nélkül olyan fontos ügyekben, melyek az adózó lakosság létérdekeit veszélyeztetik. Tisztviselőket nyugdíjaz és újakat nevez ki. Intézkedik olyan ügyekben, melyekben csak a lakosság teljes bizalmát bíró képviselőtestület volna hivatva dönteni. E törvényellenes és antidemokratikus önkényuralom a lakosság minden rétegének a legnagyobb foku elkeseredésével találkozik.

Kérdem a belügyminiszter urat, hajlandó-e a közbéke és nyugalom helyreállítása végett sürgősen intézkedni, hogy az užhorodi képviselőtestület feloszlatása által előidézett törvényt és demokráciát sértő lehetetlen állapot végetérjen s a lakosság újra a kebeléből választott és teljes bizalmát élvező képviselőtestület kezébe tegye le anyagi és erkölcsi javainak további intézését?

Prága, 1925 okt. 6.

Dr. Korláth,

dr. Jabloniczky, Füssy, dr. Lelley, Palkovich, Szentiványi, dr. Körmendy-Ékes, Kurťak, Böhr, dr. Petersilka, Schubert, Simm, ing. Kallina, dr. E. Feyerfeil, Wenzel, Schälzky, Zierhut, Knirsch, Patzel, Kraus, Pittinger, Křepek.

Původní znění ad VII./5289.

Interpelláció

a Külügyiminiszter Urhoz

Nagypalád és Fertösalmás községek közlekedési utjának kiépítése tárgyában.

Beadja: Dr. Korláth Endre, nemzetgyűlési képviselő.

Nagypalád és Fertösalmás ruszinszkói községek a méltánytalan határrendezés folytán elestek egyetlen szekérutjoktól, mely Halmiba vezet. Rendes ut hiányában teljesen el vannak zárva a világtól, lassu pusztulásra vannak kárhoztatva. Utjuk csak Románia felé van, arra pedig csak kinos zaklatások árán mehetnek a román határőrök magatartása miatt.

Ruszinszkó felé a Batárfolyó állandó áradása minden közlekedést lehetetlenné tesz, tengerré változtatva az egész környéket. Építettek ugyan egy hidat a Batárfolyón, mely arra volna hivatva, hogy a közlekedést Ruszinszkó felé lehetővé tegye, de abból sincs a két falunak semmi haszna, amennyiben a hídhoz ut nem vezet, s a felázott árvízjárta területen a hidat csak a madár tudja megközelíteni.

Ilyen módon a két községnek semmi néven nevezendő forgalma nincs, a külvilággal nem érintkezhetnek s egyetlen látogatójuk az adóvégrehajtó, kinek a román területen való járáskelés meg van engedve, s ezáltal módjában áll a tönkretett két falu népét gyakori megjelenésével boldogítani. Nevezett két falu utjának kiépítését a határmegállapitás idején a románok magukra vállalták. Természetesen kötelezettségüknek nem tettek eleget.

Kérdem a Külügyminiszter Urat hajlandó-e nevezett két községet a végpusztulástól megmenteni, illetőleg hajlandó-e a szövetséges román kormánynál a szükséges diplomáciai lépéseket haladéktalanul megtenni, azirányban, hogy az a határment csehszlovák községekkel szemben elvállalt kötelezettségének sürgősen eleget tegyen?

Prága, 1925. okt. 6.

Dr. Korláth,

dr. Jabloniczky, dr. Lelley, dr. Körmendy-Ékes, Kurťak, Palkovich, Szentiványi, Füssy, Knirsch, dr. E. Feyerfeil, Pittinger, Simm, Patzel, Zierhut, Křepek, Schälzky, Böhr, Wenzel, Schubert, ing. Kallina, Kraus, dr. Petersilka.

Původní znění ad VIII./5289.

Interpelláció

a Minisztertanácshoz

Visk község hidjának felépítése tárgyában.

Beadja: Dr. Korláth Endre, nemzetgyűlési képviselő.

A viski Tisza-híd, melynek felét a megáradt Tisza hullámai elsodorták, már hosszú évek óta szállóigévé, fogalommá vált Ruszinszkóban s mindenki úgy tekint reá, mintha az jelképezné Ruszinszkó siralmas helyzetét.

Visk hajdan virágzó gazdasággal rendelkező község volt, s mahidjától megfosztva a külvilágtól elzárva márcsak árny éka a réginek, s mind nagyobb és nagyobb léptekkel halad a gazdasági csöd felé. A híd felépítésére a csehszlovák kormányzat semmiféle intézkedést nem tett mindezideig, holott a hatalmas községnek a külvilágba való élénkebb bekapcsolódása nagy nyereséget jelentene az államkincstár számára.

A hid fel nem épitése miatt pang a gazdaságélet, s a hajdani pontos adófizetők ma már nemtudnak eleget tenni adófizetési kötelezettségeiknek. A lakosság hangulata a legelkeseredettebb, mivel jól tudják, hogy a hid fel nem épitése esetén az egész község tönkremegy. Régi és fájó sebe ez a hid Visk lakosságának, melynek orvoslását már számtalanszor szorgalmazták, de mindannyiszor eredménytelenül.

Tekintve, hogy a hid fel nem épitése esetén végképen tönkremegy egy gazdasági szempontból felbecsülhetetlen értéket képsivelö nagy község igyekvč és becsületesen dolgozni kívánó népe, kérdern a Minisztertanácsot kíván-e segíteni a pusztulásra szánt Visk község lakosságán azáltal, hogy az elpusztult Tisza-hidat sürgősen felépíti s a lakosság régi óhaját végre teljesíti.

Prága, 1925. okt. 6.

Dr. Korláth,

Kurťak, Palkovich, Szentiványi, dr. Jabloniczky, dr. Körmendy-Ékes, dr. Lelley, Füssy, Patzel, Křepek, Zierhut, Kraus, Wenzel, Knirsch, Pittinger, Schubert, dr. E. Feyerfeil, Böhr, dr. Petersilka, Simm, ing. Kallina, Schälzky.

Původní znění ad IX./5289.

Interpelláció

a külügyminiszter és a pénzügyminister Urakhoz

Técsö város lakosságát a román vámosok részéről ért újabb zaklatások tárgyában.

Beadja: Dr. Korláth Endre, nemzetgyűlési képviselő.

Técsö város közönségének a Tisza balpártján, tehát román oldalon jelentékeny terjedelmű gyümölcsös kertjei vannak. E kerteket a románok állandó akadékoskodása miatt már évek óta nem ápolhatják rendesen s ezáltal a gyümölcs termés nagymértékben csökken, mely körülmény a lakosságot gazdaságilag érzékenyen érinti. Ez évben a román vámosok újabb jövedelmi forrást eszeltek ki, amennyiben a técsőieknek román tenületen termett gyümölcsterményeire hatalmas vámot vetettek ki, úgy hogy a tulajdonosoknak terményeiket drága pénzen kell kiváltaniok. Egy kilogramm körte után 80 báni, egy kilogramm alma után 50 báni, egy kg. szilva után 22 báni vámot szednek.

Tekintve, hogy ezalkalommal a román határőrség egy újabb zsarolási manőveréről van szó, kérdem a külügy és pénzügyminiszter urakat, hajlandók-e a gyümölcsszüret előrehaladott voltára való tekintettel sürgősen intézkedni az irányban, hogy ezt az önkényes vámmegállapítást és vámszedést a román hatóságok beszüntessék, illetőleg hajlandók-e a románok által már már teljesen kifosztott técsöi lakosságot eme újabb tortúráktól megszabadítani s a szenvedett sérelmekért elégtételt szerezni.

Prága, 1925. okt. 6.

Dr. Korláth,

dr. Lelley, Füssy, Szentiványi, Kurťak, dr. Petersilka, Zierhut, dr. E. Feyerfeil, Knirsch, ing. Kallina. Kraus, Pittinger, Simm. Schälzky, Křepek, Palkovich. dr. Jabloniczky, dr. Körmendy-Ékes, Böhr. Schubert. Wenzel, Patzel.