Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1920 – 1925

Meine Damen und Herren! Unser Klub hat zu diesem Gegenstand einen Antrag eingebracht und wünscht zu diesem Antrage einige Worte zu sagen. Ich bin daher vom Klub beauftragt, eine Erklärung folgenden Inhaltes abzugeben:

Wieder einmal ist in diesem Staate durch das Eingreifen der staatlichen Organe Arbeiterblut geflossen: Dies charakterisiert die unerträglichen wirtschaftlichen und politischen Zustände, in denen die arbeitende Bevölkerung dieses Staates leben muß.

Die katastrophale Ernähru ngsnot, verschärft durch die unerträgliche Teuerung, muß in Verbindung mit der ungezählte Tausende von Arbeitern bedrohenden Arbeitslosigkeit Erregung und Verzweiflung innerhalb der Arbeiterschaft auslösen. (Výkřiky posl. dr. Šmerala. Hluk. Předseda zvoní.) Diese verzweifelte Stimmung steigert sich in dem Maße, als die Regierung der Arbeiterschaft statt der Sicherung ihres Lebensunterhaltes und statt der endlichen Einlösung der vielfachen Versprechungen auf Sozialisierung des Wirtschaftslebens und auf Schaffung und Ausbau einer wahrhaft sozialen Gesetzgebung stets nichts anderes als Vertröstungen und leere Zusagen zu bieten weiß und jedem bloßen Versuche der Auflehnung sofort die Argumente der Waffengewalt entgegensetzt.

Indem der Klub der deutschen sozialdemokratischen Abgeordneten diese Tatsachen und die Verantwortlichkeit der Regierung hiefür feststellt, beklagt er auf das tiefste die Opfer der neuerlichen blutigen Zusammenstöße und fordert dringlichst die sofortige Klarstellung des wahren Sachverhaltes.

Die Angaben der behördlichen Organe, die in der derlei Fällen selbst Partei sind, können unmöglich ein völlig wahrhaftes und klares Bild der Vorgänge bieten. Darum muß der Sachverhalt durch eine alle Garantien bietende parlamentarische Kommission klargestellt und dadurch eine völlig objektive Grundlage für die weitere Stellungnahme und Entscheidung des Abgeordnetenhauses geschaffen werden.

Aus diesem Grunde hat der Klub der deutschen sozialdemokratischen Abgeordneten die Betrauung des ständigen parlamentarischen Untersuchungsausschusses mit der sofortigen Untersuchung der Krompacher Vorfälle und Berichterstatung an das Abgeordnetenhaus innerhalb 8 Tagen beantragt.

Diesen Antrag bitten wir Sie anzunehmen. (Potlesk na levici.)

Igen tisztelt hölgyeim és uraim! A krompachi sajnálatos eset ugy mondhatnám egy természetes kirobbanási jelensége annak a roppant feszült helyzetnek, amely úgy Slovenskó mint Ruska-Krajna egész területén általános. (Souhlas maďarských poslanců.) Tisztelt uraim! Én ennek a feszültségnek az okát elsö sorban abban látom, hogy ezeken a területeken az alkotmányos kormányzás még mindig nem lépett életbe, hanem ehelyett statáriu m, diktatura és szigoru cenzura a kormányzat eszközei. (Místopředseda Buříval převzal předsednictví.) Tisztelt uraim! Én legutóbbi beszédemben is a legteljesebb tárgyilagossággal és lojalitással tártam fel sérelmeinket és ezzel kerestem a közeledésnek az utját. Minden túlzás nélkül rámuttam azokra a kegyetlenségekre, amelyeket a magyarsággal szemben ma Slovenskóban és Ruszkakrajnában elkövetnek. Rámutattam arra, hogy a magyar kormányzat soha a szlovákokkal szemben ily eszközöket nem alkalmazott, nem fosztott meg tisztviselöket állásaiktól, nem dobott ki senkit az utcára és nem utasított ki senkit atyái földjéröl. (Různé výkřiky. Místopředseda Buříval zvoní.) Végtelenül sajnálom, hogy a közbeszólásokra nem reagálhatok, mert nem értem azokat.

Tisztelt uraim! Ma is azt mondhatom, hogy a megértés utját keresem, az egvetlen lehetöséget, amely konsolidatiora vezethet. Rámutatok arra, - és ezt nem tudnák megcáfolni, - hogy a magyar nép ezt a katastrofális helyzetét, méltóságos komolysággal és megadással viseli. A magyar nép az uj helyzet két éve alatt nem okozott a kormánynak nehézségeket, ellenben hüségesen eleget tett polgári kötelezettségeinek. Két év elmult és legföbb ideje volna, hogy a tanulságokat ebböl levonják és hogy sérelmeink orvoslására intézkedések történjenek. Ma egy lehetetlen, egy a megértést teljesen kizáró szellem hatja át a kormányzatot. (Hluk.)

Tisztelt uraim! Hogy feszültség van Magyarország és Csehország között, az természetes és a bolondok házába való az, aki kétségbe vonná, hogy ez nem a mai helyzetböl természetszerüleg fakadó elmaradhatatlan szükségszerüség. Ha a megértést akarjuk, akkor beszéljü köszintén; a két ország közötti ellentétekböl folyó kölcsönös feladatok megoldása azonban nem az itteni politikai pártok dolga és a mi pártunkat ezzel gyanusitani igazságtalanság. Amióta Mičura ül a miniszteri székben, fokozott mértékben érezzük a kormányzatnak ily irányu gyanuját. Az ilyen szellemü politika velünk szemben igazságtalanság. (Různé výkřiky. - Místopředseda Buříval zvoní.) Nem okos dolog, hogy a krompachi esetet ugy szeretnék feltüntetni mint egy magyar propagandát; ez lehet kommunista, de nem magyar. (Posl. Surányi: Mi az emberi gondolatért küzdünk, magyar nyelven.) Surány i kollégám közbeszólására kell válaszolnom, aki itt áll elöttem. Nagy bün volt, hogy a magyar gyári munkásság a magyar gondolatot teljesen elejtette. Ha ma a gyári munkásság ilyen vagy olyan megnyilatkozásáról van szó, akkor azt nem lehet azonosítani a magyar földmivelö néppel és általában a magyar közönség felfogásával. (Souhlas maďarských poslanců.) Nem tudom, be tudják e bizonyitani, hogy Krompachon a magyar kommunisták részéröl történt hiba, de tiltakozom az ellen, mintha a magyar népnek volna ebben része. A baj az, hogy mindenki sovinista, csag a magyar szocialisták nemzetköziek. (Posl. Surányi: Ez a mi becsületünk!) Csak ez az oka, hogy az elnyomás politikája a magyarsággal szemben az egész vonalon általános es mindig súlyosabban nehezedik reánk. Megnyilatkozik ez a sajtóban, a cenzurában, a tömeges kiutasitásokban és a lapbetiltásokban. Éppen most az "Esti Ujság" betiltásának felfüggesztését kértük Szlovenszkó miniszterétöl és egyelöre még kilátásba sem tudta helyezni ezen kérés teljesitését. (Různé výkřiky. Místopředseda Buříval zvoní)

Tisztelt uraim! Bocsássanak meg, de szép szavakból nem élhetünk mag. Bátran kimondom, hogy a cseh politika nem bánik humánusabban a kisebbsé ekkel, mint ahogy a román elbánt. Konstatálom, hogy a cseh mint kulturnép nem alkalmazott kancsukát, botütest, de inkább alkalmazott volna 25 botütést, mint hogy tette azt, amit tett. - Iskoláinkat, kulturankat nagyobb mértékben nyomják el a csehek mint a románok. Nagyváradon a premontrei fögimnázium még ma is fennáll, lehet mondani, hogy az egész sistemát az jellemzi, hogy a világot elbolondítsák. Felállitanak szép elveket, a praxisban azonban ennek ellenkezöjét csinálják. A népszámlálási törvény oly liberális, hogy a külföld nem találhat rajta kifogásolni valót; de a mi a praxisban történik, az minden határon túl megy. - A sárosi zsupán behivatta azokat a tisztviselöket akik magukat magyaroknak vallották. Kettöt felszólított, hogy nyugdijazásuk íránti kérvényt adjanak be, négy-öt másiknak pedig kijelentette, hogy el fogja öket csapni, mert ilyen emberekkel együtt nem szolgál. Az illetök: Körtvélyessy, Dobay, Zsembey, Rakovsky; valamennyien régi magyar családok leszármazottai, akik természetesen nem is vallhatták magukat szlovákoknak. (Hluk. Různé výkřiky. Místopředseda Buříval zvoní.)

Hogy az egész vonalon az eröszak milyen nagy, arra jó példa Ruszinskó is. Az ottani legerösebb ruszin párt egyik vezérétöl hallottam, hogy ott a hól a hivatalos nyelv a ruszin nyelv volna, minden cseh nyelven lesz elintézve, mely nyelvet absolute senki sem érti. (Posl. dr. Juriga: Ugylátszik hogy bolondok háza voll a régi Magyarország.) Az egész más volt; egyébként is önök azt mondják, hogy nem akarnak a régi hibákba esni.

Nem okos dolog volt a magyar tisztviselöi karnak kegyetlen és embertelen elkergetése, aminek párja sincsen a történelemben. A magyar kormány egyetlen egy embernek a kenyerét sem vette el. Hivatkozom Medvecky Lajos képviselötársamra, ki a pozsonyi miniszterium pénzügyi föreferense; ö lehet a tanum, hogy a magyar tisztviselöket nagyszerüen tudja használni és a pénzügyigazgatás az, amely tényleg a legkorrektebbül müködik.

Visszatérve a népszámlálás körüli visszaélésekre, rá kell mutatnom arra, hogy a gyüjtölapokat ceruzával írták és egyes számlálók nyiltan meg is mondták, hogy azért teszik ezt, hogy a lapokat kicserélhessék és tehessenek vele azt amit akarnak. A zsidóknak nem engedték meg, hogy magyaroknak vezethessék be magukat, de cseheknek vallhatták magukat. Szóval cseh zsidó van, de magyar zsidó nincsen. Tegnap este olvastam a Prager Tagblattban a kassai népszámlálás eredményét, mely szeri nt ott 50% szlovák, volt miniszter maga elismerte, hogy Kassán a lakósság 80%-a magyar és most itt ez az absurd eredmény. Kassán egyet len egy ruthén sincsen, nem is volt soha. Ehhez az eredményhez gratulálok és csak azt kell konstatálnom, hogy sem háboru, sem kolera, sem pestis, sem pro grom sem Bertalan-éjszaka nem tudott volna olyan eredményt felmutatni, mint amit önök kimutattak, a magyarság szá marányának meghamisitására. Ezzel önök kiérdemelték a Nobel-dijat.

Szentivány i képviselötársam teg napi beszédében azt konstatálta, hogy a Szlovenszkóba küldött tisztviselöknek 99%-a messze azon erkölcsi nívó alatt áll, ahol Lukács föszolgabíró, a krompachi események áldozata állt. Ha nem is éppen 99% az amely nagyon alacsony erkölcsi nívón áll, de hogy a túlnyomó többség olyan, abban tökéletesen igaza van.

A Szlovenszkóba küldött tisztviselök eszembe juttatják a miskolci samesz esetét. A miškolci hitközségnél megüresedett a sameszi állás (iskola-és templom-szolga); erre az állásra jelentkezett egy fiatal galiciai. A rabbi felfogadta a fiatal embert és másnap átadott neki egy levelet, hogy vigye azt a címzettnek. Samesz: Kinek vigyem a levelet? Rabbi: Akinek címezve van. Samesz: De nem tudok olvasni. Rabbi: Akkor nem tudom magát használni; menjen Isten nevében és adott neki öt forintot végkielégités képen. Ezért az összegért vett magának pertlit, oda állt az utcasarokra és miután üzlete jól ment, késöbb boltot nyitott. - Elöször egy kis boltot, azután megnagyobbította azt, majd pedig felköltözött Pestre, ahol már komp toirja volt alkalmazottakkal. Egy szép napon bejön az irodába és azt mondja levelezöjének: Irjon levelet Grün Pin kásznak Tiszalökre, ha nem küldi meg az 50 forintot mellyel neki tartozik, akkor olyat tesz neki, hogy a frász kitöri. Iro dista: Kérem fönök ur, ilyet nem lehet írni. Fönök: Maga irja azt, amit én mon dok! Irodista: En azt nem írhatom, írja meg a levelet a fönök úr! Fönök: Maga egy nagy szamár! Ha én írni tudnék, akkor nem volnék a maga fönöke, hanem samesz volnék Miskolcon. - Ilyenek sokan a cseh hivatalnokok is Szlovenszkón. Ha Csehországban meg tudtak volna élni a mesterségükböl, akkor nem kerültek volna Szlovenszkóra. (Hluk. Místopředseda Buříval zvoní.) Csak így lehetséges, hogy egy négy polgári osztályt végzett ember fögimnáziumi igazgató legyen. Másképen ez nem történhetett volna meg.

A legnagyobb baj az, bogy önök nem értik meg a magyar ember pszichéjét; hogy a magyar egy ezer esztendös multu büszke nemzet. (Hlas: Az a baj, hogy büszke!) Joga van hogy büszke lehessen és tény, hogy ennek a népnek a lelkében van valami aristokratikus vonás. Tisztelt uraim! Ennek a jellemzésére, ha szívesek lesznek maghallgatni, elmondok egy beszédes esetet. Az én gyermekkoromból egy kis epizódot.

Édes apám a Festetícs-féle hitbizományi uradalmak jószágigazgatója volt. Ezekben a nagy uradalmakban valóságos hierarchikus felfogás élt. Egy vasárnap délután átadott az apám egy Bujdosó János nevü öreg béresnek egy levelet, azzal az utasitással, hogy vigye át Enyingre. Igenis tekintetes úr! Egy óra mulva az enyingi úton jön egy négyfogatu ökrös szekér és mellette Bujdosó ballagott. Az apám megszólitja: Hát János te hól jársz! Bujdosó: Elvittem a levelet. - Hát ehhez minek kellett négy ökör! Bujdosó: Öreg béres létemre csak nem járhatok gyalog. Apám: De hiszen gyalog mégy a szekér mellett? Bujdosó: Igen, mert öreg béres üres szekérre nem ül fel. Apám: Igazad van János. - Ez az "Igazad van János" az, ami hiányzik a magyarokkal szemben követett politikában. Hiányzik a megértés, az önérzet megbecsülése. Tisztelni kellene a nép érzését, történelmi multját és hagyo mányait. Ezt az "Igazad van János" elvárom én Mičura miniszter úrtól. (Různé výkřiky. Místopředseda Buříval zvoní.) Tisztelt uraim! Mi a kormánnyal szemben bizalmatlanok vagyunk, a kor mány-nyilatkozatot, amely a korompai esetböl kifolyólag adatott, nem fogadjuk el, mert az csak arra való, hogy a kor mány életét meghosszabbítsa. Mióta itt vagyunk, nem történt semmi olyan, ami alkalmas lenne bizalmatlanságunk csök kentésére, söt ellenkezöleg, minden meg történt arra, hogy ezt fenntartsuk. Éppen azért a kormánynyilatkozatot klubunk nevében nem veszem tudomásul. (Souhlas maďarských poslanců. Hluk.)

Meine Herren und Damen! Im Namen meiner Fraktion schließe ich mich dem Antrage des Abgeordneten Dr. Czech an, welcher verlangt, daß die Angelegenheit der Krompacher blutigen Vorfälle einem parlamentarischen Untersuchungsausschuß zugewiesen werden soll. Wir halten es schon aus dem Grunde für notwendig, daß eine objektive Untersuchung in dieser Angelegenheit vorgenommen werden soll, weil der Herr Ministerpräsident von der Grundauffassung ausging, daß die Gendarmerie in berechtigter Notwehr von der Waffe Gebrauch gemacht hat, nachdem der Wachtmeister von einem Arbeiter angegriffen worden war. (Výkřik: Das ist eben noch fraglich!) Der Herr Ministerpräsident geht also von der Tatsache aus, daß die Gendarmerie, die in der Slowakei berufen ist, die staatliche Autorität zu schützen, tatsächlich so harmloser Natur ist. Daß dem nicht so ist, geehrtes Haus, kann ich an einem sehr drastischen Beispiele illustrieren. Es ist noch gar nicht so lange her, daß Arbeiter in der Gemeinde Nagy-Legh von einem Grundbesitzer Brennholz kaufen wollten. Der Verwalter dieses Gutsbesitzers hat es den Arbeitern verwehrt, Holz gegen ba res Geld zu kaufen. Die Folge war, daß diese Arbeiter, um kochen zu können, auf die Straße gingen und Äste von den Bäu men abgeschnitten haben. Darauf hat der Verwalter des Gutes die Gendarmerie ge rufen und die Gendarmerie hat diese Leute einzeln eingesperrt und blutig ge schlagen. Daraus geht hervor, daß nicht in jedem Falle die Gendarmerie berufen ist, sich tatsächlich als Hüterin des Ge setzes aufzuführen, sondern daß sie in vielen Fällen ein Instrument in der Hand der Kapitalisten ist, um die Arbeiter zu unterdrücken und auszubeuten.

Es haben mehrere Redner hier, na mentlich von der Partei der Agrarier, sich bemüht darzutun, daß die Slowakei vollkommen untermi niert ist von einem bolschewistischen Geiste. Demgegenüber möchte ich sagen: Wenn es in der Slo wakei einen Bolschewismus gibt, so ist es der Bolschewismus der Reichen gegen die Armen. Es wäre ratsam für die Herren, die einen solchen Standpu nkt einnehmen, daß sie sich selbst an Ort und Stelle begeben möchten und dort eine Untersuchung anstellen, um sich dort eine objektive Meinung zu bilden. Die Grundbesitzer in der Slowakei sind wesentlich schuld an den Zuständen, die dort vorherrschen. Sie sind eigentlich diejenigen, welche am allermeisten dazu beitragen, daß die Unzufriedenheit unter den Arbeitern so platzgegriffen hat. (Posl. Szentiványi: Alte sozialistische Phrasen!) Ich werde Ihnen das sofort nachweisen, Herr Grundbesitzer. Im abgelaufenen Jahre hat die Regierung mit den Arbeitern einen Kollektivvertrag abgeschlossen, und die Grundbesitzer weigern sich bis auf den heutigen Tag, die von der Regierung eingesetzten und festgesetzten Bedingungen zu erfüllen. Angesichts der Tatsache, daß die Grundbesitzer in der Slowakei den Arbeitern selbst jenen minimalen Lohn nicht ausbezahlen, den die Regierung festgesetzt hat, ergibt es sich wohl zur Genüge, daß nicht die Arbeiter, sondern die Unternehmer selbst an diesen Umständen die Schuldtragenden sind. Dann ist aber bei Würdigung der Krompacher Verhältnisse auch in Betracht zu ziehen, daß in dieser Gemeinde die Macht der Rima-Muranyer Eisenwerks. Aktiengesellschaft noch gerade so ungebrochen dasteht, wie sie in der alten Monarchie bestanden hat. Da möchte ich fragen, ob es in diesem Staate eine Regierungsgewalt gibt. Wenn es der Fall ist, wenn eine Regierung in dem Staate ist, die glaubt, die Gewalt zu besitzen, dann ist wohl die Frage berechtigt: Wieso läßt sie es zu, daß in dieser Stadt die Arbeiter nahezu eine ganze Woche durch das Unternehmen ausgesperrt bleiben? Es wäre die erste und wichtigste Aufgabe der Regierung, daß sie das Unternehmen zwingt, die Arbeiter wieder anfzunehmen. So kommen wir, verehrte Anwesende, zu dem Ergebnisse, daß an den traurigen Zuständen in der Slowakei die Grundbesitzer, die Industriellen und in weiterer Linie die korrumpierten Beamten schuld sind.

Die Arbeiterschaft verlangt Demokratie, sie verlangt Freiheit, und die Regierung bietet nichts anderes, als Bajonette, die Regierung bietet nichts anderes als die Einschränkung der ohnehin spärlichen Freiheiten. Demgemäß glauben wir Sozialdemokraten, daß sowohl in der Slowakei, als auch in den übrigen Gebieten der čechoslowakischen Republik nur dann eine Ordnung eintreten wird, daß es nur dann möglich sein wird, daß das Leben der Einzelnen geschützt ist und die Gesetze und die Autorität gewahrt werden, wenn die arbeitende Bevölkerung in diesem Staate tatsächlich zu jenen Rechten kommt, die ihr als der wichtigsten gesellschaftlichen Klasse zukommen. Wir treten daher dafür ein, daß in diesem Staate Demokratie herrschen soll und daß der Absolutismus vollständig abgeschafft wird. (Potlesk na levici.)