Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1934.

III. volební období.

10. zasedání.

Tisk 1285.

Beadják: dr. Korláth Endre és társai a belügyminiszter urhoz,

1933. julius 16.-án beadtam egy részletes memorandumot a belügyi, pénzügyi minisztériumhoz és a miniszterelnökséghez a Tisza folyó 1933. julius 10.-i áradásával okozott károk megtérítése ügyében, Mind a három beadványom a belügyminisztériumhoz lett áttéve, amely viszont az ungvári országos hivatalhoz küldte le azt. Az iratok Ungvárról visszatérve átküldettek a pénzügyminisztériumhoz s ugy értesülök, hogy még a legfelsö számvevö és ellenörzö hivatal is betekint azokba a kérdés eldöntése elött.

A károkat okozó áradás óta teljes tiz hónap mult el. Ennek ellenére Tiszaujlak felsegélyezését nem tekintve a többi község károsultjai érdekében semmi nem történt, bár az egyes községek a károkat nyomban összeirták a kárbecsléseket a belügyminisztériumhoz történendö felterjesztés végett a járási hivataloknak átadták. A terményekben okozott károkat hivatalos összegezések nélkül még megközelítöen sem lehet megállapítani. Tény az, hogy ez az árviz az amugy is nyomasztó gazdasági válságot még elviselhetetlenebbé tette s ezt sulyosbítja az a körülmény, hogy a károk szinhelye Kárpátalja-Oroszország, melynek különleges nyomorát éppen a legutóbbi hónapokban a többségi pártoknak több exponense is minösített nyomornak nevezte.

Ez alkalommal is külön ki kell emelnem Técső és Visk városok lakosainak kárait. E két város gazdáinak magántulajdonában levő földeiből az ár mintegy 500-500 kat. holdnyi területet kavicsolt el olyan mértékben, hogy a humuszt átlag félméter magas kavicsréteg födte be.

E területek ujból, termékennyé tétele, illetve a kavics elhordatása sokkal nagyobb költséggel járna, mint amennyiért uj földek volnának vehetők, Vagyis ebben a két esetben nem egy évi kárról van szó, hanem létet biztosító, szántóföldek teljes elpusztitásáról s igy ez a kár csak száz százalékos teljes kártalanítással volna helyrehozható. A kártérítés kérdését tovább halogatni azért sem szabad, mert az említett két város károsult gazdáinak terméshozama a bekavicsolt területen már 1933-ben ismételten elmarad, ami a kisgazdákat teljes anyagi romlásba viszi.

A közőltek alapján kérdem a belügyminiszter urtól:

Van-e tudomása arról, hogy a Tisza folyó 1933. julius 10.-i áradásával okozott horrilis károk térítése, illetve a károsultak fölsegélyezése. ügyében - Tiszaujlak kivételével - eddig semmi nem történt?

Milyen módon kivánja a mult évi, - a memorandumomban részletesen kimutatott - s az összes eddigi áradásokat meghaladó mértékü Tisza - áradásból előállott károkat nemcsak Tiszaujlakon, hanem a Tisza folyó mentén fekvő többí, ruszin és magyarlakta községek és városokban helyrehozni s ezzel a károsultak létét biztosítani s uj gazdasági életük fellendítését előmozdítani?

Prága, 1934. május 23.

Dr. Karláth,
Füssy, Kreibich, Eichhorn, dr. Hilgenreiner, Keresztury, dr. Szilassy, Tichi, Böhr,
dr. Feierfeil, Stollrerg.

Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1934

III. volební období.

10. zasedání.

Tisk 1285.

senátora dra. Korlátha a druhov

Dňa 16. júla 1933 podal som podrobné memorandum ministerstvu vnútra a financií i ministerskému predsedníctvu o hradení škôd spôsobených povodňou Tisy dňa 10. júla 1933. Všetky tri exempláre memoranda postúpené boly ministerstvu vnútra, ktoré ich zaslalo zemskému úradu v Užhorode. Spisy z Užhorodu odoslané boly ministerstvu financií a dozvedám sa, že pred rozhodovaním vo veci predložené budú i najvyššiemu účetnému kontrolnému úradu k nahliadnutiu.

Od čias, čo škody povodňou vznikly, uplynulo plných desať mesiacov. A preca okrem podpory, danej obcí Výloku, nebolo v prospech poškodených ostatných obcí podniknuté nič, ačkoľvek škody boly v jednotlivých obciach ihned sopísané a soznamy odvedené okresnému úradu, aby ich predložil ministerstvu vnútra. Škody spôsobené v plodinách nemožno bez úradných výpočtov ani približne zistiť. Skutkom je, že táto povodeň učinila už beztoho tiesnivú hospodársku krízu ešte nesnesiteľnejšou a vec je tým vážnejšia, že dejišťom škôd je Podkarpatská Rus, jejž špecielnú biedu v poslednej dobe i niektorí exponenti strán väčšinových nazvali biedou kvalifikovanou.

Pri tejto príležitosti zvlášte musím zdôraznit škody obyvateľstva obcí Ťačovo a Viškovo.

V týchto obciach zamorila povodeň štrkom súkromné polia gazdov, a to v každej z nich asi po 500 kat. jutár, do tej miery, že humus je pokrytý štrkom vo vrstve priemerne 1/2 m silnej. Úprava týchto polí, poťažne odstranenie štrkovej vrstvy stálo by viac, než čo by stál nákup polí nových. A totiž v týchto dvoch prípadoch neide o škodu jedného roku, lež ide o úplné zpustošenie existenčného základu, ornej pôdy, tak že táto škoda mohla by byť sanovaná iba stoprocentnou plnou náhradou. Otázku odškodnenia nemožno ďalej odkladať už preto, lebo poškodení gazdovia zmienených dvoch obcí sú pozbavení výnosu z úrody tých štrkom zamorených polí už podruhé v r. 1934, čo uvádza drobných gazdov v úplnú skazu.

Na základe toho, čo sme sdelili, tážeme sa pána ministra vnútra:

Či viete o tom, že vo veci náhrady obrovských škôd, spôsobených povodňou Tisy dňa 10. júla 1933, nebolo podniknuté dosiaľ s výnimkou Výloku nič, resp. že poškodeným nedostalo sa podpory?

Akým spôsobom hodláte sanovat nielen vo Výloku, lež vo všetkých rusinských i maďarských obciach pozdlž Tisy v memorande podrobne uvedené všetky škody, spôsobené minulého roku povodňou Tisy, d'aleko presahujúcou mieru povodní predchodzích, a ako zamýšľate zaistiť existenciu poškodených a povzbudiť ich k novému hospodárskemu životu?

V Prahe, dňa 23. mája 1934.

Dr. Korláth,
Füssy, Kreilbich, Eichhorn, dr. Hilgenreiuer, Keresztury, dr. Szilassy, Tichi, Böhr,
dr. Feierfeil, Stolberg.