Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1934.

III. volební období.

10. zasedání.

Tisk 1254.

Az sikola és népmüvlésügyi minisztérium a szlovenszkói és ruszinszkói magyar tannyelyü középiskolákon az 1933-1934, iskolai év kezdetén tanerők hiányára való hivatkozással megtiltotta a német nyelv és, irodalom tanítását. Ugy látszik, a minisztériumnak fájt, hogy a magyar anyanyelvü ifjuság a nyelvi nehézségek ellenére kitünően megállja a helyét a főiskolákon, bár tanulmányai utjában igazán sulyos nehézségek tornyosulnak s támogatást, amelyre pedig az alkotmánytörvény ételmében, is jogigénye volna, hivatalos oldalról nem kap.

A minisztériumnak az ősszel kiadott említett rendelete azonban egyenesen gáncsvetéas a magyar ifjuságnak. Közismert dolog, hogy német nyelven megkaphatók különösen az orvosi és müszaki tudományos felkészültséghez szükséges mindenfélé, idegen, tehát angol és francia müvek is. A középiskolában az ifjuság elsajátította a német nyelvet legalább annyira, hogy főiskolai tanulmányai folyamán haszonnal és eredményesen forgathatta a német nyelven okvetlenül megszerezhefő szakirodalmat. Amikor tehát az iskoláügyi minisztérium a német nyelvnek még nemkötelező tan- tárgyént való tanítását is megtiltotta, ezzel semmi más célja, terve nem lehetett, csak az hogy a nyelvi nehézségekkel különben is nehezen küzdő magyar fiatalság további fejlődésének, képzésének utjába még egy ujabb akadályt gördítsen. A tanerők hiányára való hivatkozás ma, az intelligenciára is kiterjedő nagy munkanélküliség idején példátlanul álló naivság.

Az előadottak alapján kérdezzük az iskola - és népmüvelésügyi miniszter urats: Hajlanó-e haladéktalanul visszavonni aziskolaügyi minisztériumnak ama rendeletét, amellyel a német nyelv és irodalom tanítása a magyar tannyelvü középiskolákon beszüntettetett?

Prága, 1934. április 10.

Dr. Korláth,
dr. Szilassy, Füssy, Kreibich, Eichhorn, Stolberg, Richter, Keresztury, Tichi, Böhr, dr. Feierfeil.

Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1934.

III. volební období.

10. zasedání.

Tisk 1254.

Překlad.

senátora dra Korlátha a druhov ministrovi školstva a národnej osvety vo veci zrušenia vyučovania nemeckému jazyku a literatúre na stredných školách s vyučovacím jazykom maďarským.

Ministerstvo školstva a národnej osvety s poukazom na nedostatok učiteľských síl zakázalo počiatkom školského roku 1933/34 vyučovať nemeckému jazyku a literatúre na stredných školách s vyučovacím jazykom maďarským na Slovensku a Podkarpatskej Rusi. Zdá sa, že ministerstvu pôsobilo bolesť, že mládež materinského jazyka maďarského cez jazykové ťažkosti výtečne obhajuje svoje pozície na školách vysokých, ač na ceste študií strmia jej naozaj ťažké nesnádze, a podpory, na ktorú by mala právny nárok i vo smysle ústavného zákona, sa jej z úradných miest nedostáva. Zmienené nariadenie ministerstva, vydané na jeseň, znamená však priamo podrazenie nohy maďarskej mládeže. Je všeobecne známé, že akékoľvek cudzie, tedy tiež anglické a francúzske diela, potrebné menovite k vedeckej príprave lekárskej a technickej, možno dostať tiež v jazyku nemeckom. Na stredných školách osvojila si mládež jazyk nemecký aspoň do tej miery, že po dobu svojich vysokoškolských študií mohla s užitkom a prospechom listovať v odbornej literatúre, ktorú možno bezpodmienečne dostať v jazyku nemeckom. Zakazuje-li tedy ministerstvo školstva vyučovať jazyku nemeckému i jako predmetu nepovinnému, môže s tým sledovať iba plán či účel, aby ďalšiemu vzdelávaciemu vývoju maďarskej mládeže, ktorá už beztoho zápasí ťažko s jazykovými nesnádzami, boly stavané ešte ďalšie prekážky. Je bezpríkladnou naivitou dovolávať sa nedostatku učiteľských síl dnes, v dobé nezamestnanosti, ktorá dolieha i na initeligenciu.

Na základe uvedeného tážeme sa pána ministra školstva a národnej osvety:

Či ste ochotný bez odkladu odvolať to nariadenie ministerstva školstva a národnej osvety, ktorým bolo zrušené vyučovanie jazyku nemeckému a nemeckej literatúre na stredných školách s vyučovacím jazykom maďarským?

V Prahe, dňa 10. apríla 1934.