A nyitramegyei Verebély községben 1930. július 25-én a hajnali óráktól kezdve egész napon át szuronyos csendőrjárat cirkált, a mely az utcán letartóztatta Kipke János bádogosmestert, majd Vojtek Pál és Juhász Vilmos gazdákat, Valkovics Imre bankhivatalnokot, Volánszky Ferenc gyógyszerészt, Petrás Géza fogtechnikust, Truchly Alajos körzeti titkárt" azonkívül még 23 verebélyi és környékbeli gazdát és négy verebélyi cigányzenészt. Csendőrök kisérték őket a községházára, a hol Vikukal Karol verebélyi csendőrkapitány hallgatta ki őket arra vonatkozólag, hogy július 6-án, a mikor Fedor Miklós, keresztényszocialista képviselő Verebélyen beszámolót tartott és ez után nagyobb társaság Tóth István szőlőjében mulatott, ott irredenta dalokat énekeltek volna. Így, hogy a "Harminckettes baka vagyok én...", "Nem, nem soha" című dal és egy újabb irredenta dal is hangzott volna el. Miután a kihallgatottak egyöntetűen azt vallották, hogy ezeket az említett dalokat nem énekelték, hanem csak az egyik résztvevő egy előttük teljesen ismeretlen nótát dúdolt, a mely azonban kétségtelenül nem volt irredenta tartalmü, hanem ártalmatlan bordal, az elvezetetteket Vojtek Pál, Valkovics Imre és Juhász Vilmos kivételével elbocsátották, a nevezett hármat azonban tovább is letartóztatásban tartották és a járásbíróság fogházába kisérték, a honnan őket csak másnap, vagyis július 26-án bocsátották el.

Kétségen kívül megállapítást nyert, hogy mindazok, a kiket a csendőrök elővezettek, tőrvényben előirt idézőlevelet vagy elővezető parancsot nem kaptak. Az elővezetés okát velők az elővezető csendőr nem közölte. Semmilyen határozatot előttük senki fel nem mutatott és így már maga az elővezetés súlyosan sérti a bűnvádi perrendtartás X. fejezetében foglaltintézkedéseket.

Különben is még ha való is volna, a mint nem az, hogy a nevezettek irredenta nótát énekeltek volna, az nem oly súlyos cselekmény, a mely csendőri letartóztatást indokolttá tenne, még akkor sem, ha a bűnvádi perrendtartásnak épen a rendőri és csendőri túlkapások ellen biztosító X. fejezetében foglalt intézkedések betartattak volna is. Súlyosítja a csendőrök eljárását, hogy Vojtek Pált, Valkovics Imrét és Juhász Vilmost a tényállásnak bár törvényellenes módon való megállapitása után még a járásbíró sági Fogdának is átadták.

Vojtek Pál verebélyi lakos, nős gazda, hét gyermek atyja, csehszlovák állampolgár, büntetlen előéletű. Valkovics Imre, a Barsmegyei Népbank hivatalnoka Verebélyen, nőtlen, büntetlen csehszlovák állampolgár, a kb. szüleinél lakik. Juhász Vilmos tőhöli lakos, nős, gazda, egy gyermek atyja, büntetlen csehszlovák állampolgár. A felsorolt adatokból kitűnik, hogy az említett három egyén előzetes letartóztatására a hunvádi perrendtartás XI. fejezetében felsorolt okok egyike sem forgott fenn és így az előzetes letartóztatás törvényellenesen történt. A nevezettek szabadonbocsátásuk után semmilyen határozatot nem kaptak és, így arról sem bírnak tudomástat, hogy az eljárás ellenűk megszűnt-e vagy azt tovább folytatják.

A fenti részletesen ismertetett tényállásból nyilvánvaló, hogy Verebélyen az emlitett alkalomkor történt elővezetések és letartóztatások, a melyeknek módszere a Balkánra emlékeztet, a fennálló törvényes szabályok figyelmen kívül hagyásával, s illetve azok durva megsértésével folytak le.

Kérdezzük tehát a miniszter urakat, hajlandók-e ebben az ügyben

1. a vizsgálatot elrendelni,

2. a tőrvényt megsértő csendőri közegeket felelősségre vonni és bűntető, illetve fegyelmi úton a legszigorúbban megbüntetni,

3. hajlandók-e a törvényellenesen elővezetett illetve letartóztatott állampolgároknak megfelelő elégtételt adni,

4. mit hajlandók tenni, hogy a jövőben hasonló törvénysértések elő ne forduljanak. Az interpelláció tárgyalására a sürgősség kimondását kérjük.

Prága, 1930. augusztus hó 15. én.

Dňa 25. júla 1930 v obci Vrábľoch, župa nitrianska, patrolovala od časných ranných hodín po celý deň četnícka hliadka s vytýčenými bodáky, ktorá zatkla na ulici klempiarskeho majstra Jána Kipke-ho, potom gazdov Pavla Vojteka a Viliama Juhásza, bankového úradníka Imricha Valkovicsa, lekárnika Fraňa Volánszky-ho, zubného technika Gejzu Petrása, obvodného tajomníka Aloiza Truchly-ho, mimo týchto ešte 23 vrábľovských a okolitých gazdov a štyroch vrábľovských cigánskych muzikantov. Četníci predviedli ich na obecný dom, kde vrábľovský četnícky kapitán Karol Vikukal vyslýchal ich ohľadom toho, že vraj dňa 6. júla, keď Mikuláš Fedor, poslanec kresťansko-sociálny, prednášal svoju zprávu vo Vrábľoch a potom väčšia spoločnosť bavila sa vo vinici Štefana Tótha, spievali tam piesne iredentistické. Tak, že vraj tam zavznely, i piesne "Harminckettes baka vagyok én..." ("Som pešiakom dvaatridsiatnikom..."), "Nem, nem, soha..." ("Nie, nie, nikdy...") a ešte jedna novšia pieseň iredentistická. Keďže vyslýchaní vypovedali svorne, že zmienené piesne tam nespievali a že len jeden účastník húdol tam nejakú pieseň im úplne neznámu, ktorá však bez pochyby nebola obsahu iredentistického, ale bola to nevinná pieseň stolová, predvedení s výnimkou Pavla Vojteka, Imricha Valkovicsa a Viliama Juhásza boli prepustení, menovaní tri však boli ponechaní vo väzbe a odvedení do väznice okresného súdu, odkiaľ prepustení boli až druhého dňa, t. j. dňa 26. júla.

Bolo nad pochybnosť zistené, že všetci tí, čo boli četníkmi predvedení, nedostali ani zákonom predpísanú predvolávaciu listinu, ani predvádzací rozkaz. Četník, ktorý ich predviedol, nesdelil im dôvod predvedenia. Nikto im žiadne usneseníe nepredložil a tedy už predvedenie samo vážne porušuje ustanovenia obsažené v hlave X. trestného súdneho poriadku.

Ostatne i keby bola pravda; čomu však tak nie je, že menovaní vraj spievali piesne iredentistické, nie je to takým vážnym činom, ktorý by odôvodnil četnícke zatýkanie, a to ani vtedy nie, keby boly bývaly zachovávané tie ustanovenia hlavy X. trestného súdneho poriadku, ktorými sa má čeliť práve nadužívaniu policajnej a četníckej moci.

Postup četníkov sa zostruje tým, že po trebárs protizákonne zistenom skutkovom stave odviedli Pavla Vojteka, Imricha Valkovicsa a Viliama Juhásza do väznice okresného súdu.

Pavel Vojtek, bytom vo Vrábľoch, je ženatým gazdom, otcom 7 detí, československým štátnym občanom beztrestnej minulosti. Imrich Valkovics, úradník banky "Barsmegyei Népbank" vo Vrábľoch, je slobodný, mravne zachovalý československý štátny občan, ktorý bydlí u svojich rodičov. Viliam Juhász, bytom v Tehle, je ženatý gazda, otec jedného dieťaťa, mravne zachovalý československý štátny občan. Z uvedených údajov vysvitá, že z dôvodov, obsažených v hlave XI. trestného súdneho poriadku, nebolo tu ani jediného ku predbežnému zatknutiu menovaných troch jednotlivcov a tedy ku predbežnému zatknutiu došlo proti zákonu. Menovaní po svojom prepustení neobdržali žiadneho rozhodnutia a tedy nie je im známe ani to, či pokračovanie bolo proti ním zastavené alebo či sa ono vedie ďalej.

Z výš popísaného skutkového stavu vychádza najavo, že k predvádzaniu a zatýkaniu, ktoré sa konalo vo Vrábľoch pri zmienenej príležitosti, a ktoré nám pripomína methody balkánske, došlo s nepovšimnutím platných zákonitých predpisov, poťažne ich hrubým porušením.

Tážeme sa tedy pánov ministrov, či sú ochotní v tejto veci

1. nariadiť vyšetrovanie,

2. četníckych orgánov, ktorí zákon porušili, pohnať k zodpovednosti a ich v ceste trestnej resp. disciplinárnej čo najprísnejšie potrestať,

3. či sú ochotní dať náležité zadosťučinenie štátnym občanom, ktorí boli proti zákonu predvedení, poťažne zatknutí,

4. čo zamýšľajú učiniť, aby nabudúce k podobnému porušovaniu zákona nedošlo?

Žiadame, aby interpelácii pre pojednávanie priznaná bola naliehavosť.

V Prahe, dňa 15. augusta 1930.