Platné zákonné předpisy ukládají
starostovi obce za povinnost, aby připravil rozpočet
a po jeho projednání obecní radou a finanční
komisí nejméně 3 měsíce před
počátkem správního roku předloil
jej obecnímu zastupitelstvu, jako aby nejdéle
3 měsíce po skončení roku před
loil zastupitelstvu vekeré doloené
účty o příjmech a vydáních
důchodů obecních, jako i ústavů,
podniků a fondů obecních a obcí spravovaných,
kdy účty ty byly dříve projednány
obecní radou a finanční komisí.
Bylo proto v prvé řadě věcí
starosty obce, aby za spolupůsobení obvodního
notáře závěrečné účty
obce sdělal a předloil je po projednání
jich povolanými k tomu orgány zastupitelstvu obecnímu.
Starosta obce Ondřej Ifjú o účty obecní
za léta 1925 a 1926 se nestaral, ač účty
ty obvodním notářem k projednání
byly připraveny. Při projednávání
rozpočtu na rok 1927 odepřel starosta přes
výslovný příkaz bezprostředního
úřadu dohlédacího zařaditi
do rozpočtu dluhy obce z let dřívějích
a to obnos 12.900 Kč na upní příjezdní
silnice a obnos 12.000 Kč za kancelářské
potřeby let minulých. Té při
sdělání rozpočtu na rok 1928 odepřel
vyhověti nařízení okresního
úřadu, aby svolal obecní radu a finanční
komisi k projednání rozpočtu.
Vývody interpelace, e obvodní notář
odepřel předloiti závěrečné
účty o minulém hospodaření
obce a nechtěl informovati zastupitelstvo o dluzích
obce, neodpovídají skutečnosti, nebo
zastupitelstvo - jak z protokolu o jeho zasedání
dne 15. ledna 1927 zřejmo - mělo o dluzích
obce podrobnou vědomost. Starostovi obce byly vedle toho
okresním náčelníkem ve Staré
Ďale vysvětleny zákonné předpisy
o sestavování a projednávání
súčtů a bylo jemu nařízeno,
aby dle nich jednal; nařízení tomu nevyhověl.
Starosta obce byl odsouzen k peněité pokutě
1.000 Kč proto, e odepřel vyhověti
nařízení okresního náčelníka,
aby doplněn byl rozpočet obce na rok 1927 a zařaděna
do něho plnění, k nim obec jest povinna,
jako, e odepřel vyhověti nařízení
okresního úřadu ve Staré Ďale
ze dne 2. listopadu 1927 č. 7731/II, aby svolal obecní
radu a finanční komisi k projednání
rozpočtu na rok 1928, čím zavinil,
e rozpočet do zákonné lhůty
nemohl býti projednán.
Náměstku starosty Michalu Szücsovi byla uloena
pořádková pokuta 500 Kč z toho důvodu,
e dne 23. listopadu 1927 v době, kdy starosta obce
jinak byl zaneprázdněn, přes výslovné
upozornění odepřel poskytnouti pomoc bernímu
vykonavateli a to zúmyslně, aby svým činem
zmařil exekuci. Pravomoc okresního úřadu,
uloiti pořádkovou pokutu byla v obojím
případě, jak ve výměrech okresního
úřadu výslovně bylo té
uvedeno, zaloena na předpisu § 27 zákona
ze dne 13. července 1922, č. 243 Sb. z. a n. a nikoliv
na předpisech finanční novely čís.
329/1921, jak interpelace mylně se domnívá.
Starosta obce a zastupitelstvo obecní ji od r. 1927
neplnili úkolů, je jim zákon v příčině
správy obce a hospodářství obecního
ukládá. Schůze zastupitelstva staly se namnoze
jevitěm pustých scén, vylučujících
řádná projednávání záleitostí
obecních.
Jestlie za tohoto stavu dospěl upan k závěru,
e od zastupitelstva obecního nelze očekávati
spořádané správy záleitostí
obecních a zastupitelstvo obce Maďaru rozpustil a
k prozatímní správě záleitostí
obecních dosadil správní komisi bylo opatření
to plně odůvodněno.
Nová volba obecního zastupitelstva jest rozepsána
na 11. března 1928.
Hospodářství obce Madaru bylo podrobeno revisi
okresním úřadem dne 26. září
1925, dále 14. října 1926 a posléze
dne 7. ledna 1928 při odevzdání úřadu
nově jmenované správní komisi. Závěrečné
účty za rok 1924 byly okresním výborem
dne 29. prosince 1926 pod čís. 6120/ 26 řádně
prozkoumány a schváleny. Rovně účty
za léta 1925 a 1926 byly té správní
komisí projednány a dohlédacímu úřadu
předloeny k revisi. Správní komise
postarala se také ji o výplatu větí
částky obecních dluhů.
Se zřetelem k tomu, co uvedeno, neshledávám
důvodu, abych učinil opatřen, je v
interpelaci se ádají.
|
A fenálló törvényes rendelkezések
a község birájának kötelességévé
teszik, hogy a költségvetést elökészitse
s annak a közsegi tanács és a pénzügyi
bizottság által eszközölt megtárgyalása
után azt legalább három hónapon belül
a közigazgatási évet megelözöleg
a községi képviselötestületnek terjessze
be, valamint hogy az év végét követö
legalább három hónapon belül a községi
jövedelmek, valamint a községi és a község
igazgatása alatt levö intézetek, vállalatok
és alapok bevételeiröl és kiadásairól
szóló okmányolt számadásokat
azoknak a községi tanács és a pénzügyi
választmány által foganatosított megelözö
megtárgyalása után a képviselötestületnek
terjessze elö.
Elsö sorban tehát a község biráján
állott, hogy a községi zárszámadásokat
a körjegyzö közremüködésével
elkészítse s azokat az illetékes közegek
által eszközölt megtárgyalásuk
után a községi képviselötestületnek
beterjessze.
A község birája Ifju Andás a községi
számadásokkal az 1925 és 1926, években
nem törödött, jóllehet a körjegyzö
a számadásokat a tárgyalásra elökészítette.
A község birája az 1927 évi költségvetés
tárgyalásánál a község
korábbi évekböl származó adósságait
és pedig a megye helyi érdekü utjainak 12.900
Kč kitevö kiadását valamint az elmult
évekböl származó 12.000 Kč irodaköltséget
a közvetlen felügyelöhatóság kifejezett
utasítása ellenére a költségvetésbe
felvenni vonakodott. Az 1928 évi költségvetés
tárgyalásánál, összeállításánál
is a járási hivatal rendelkezésének,
hogy a községi tanácsot és a pénzügyi
bizottságot hivja össze, ellenszegült.
Az interpelláció amaz állításai,
hogy a körjegyzö a község elözö
gazdálkodásáról szóló
zárszámadások bemutatását megtagadta
s hogy a képviselötestületet a község
adósságairól informálni nem akarta,
a valóságnak meg nem fellelnek, mert a képviselvtestület,
amint az annak 1927. január 15.-i üléséröl
felvett jegyzökönyvböl kitünik, a község
adósságairól részletes tudomással
bírt. Emellett a község bírájának
az ó-gyallai járási fönök által
a számadások összeállításáról
és tárgyalásáról szóló
törvényes rendelkezések megmagyaráztattak
s a bíró arra utasíttatott, hogy azok szerint
járjon el; ennek azonban ö meg nem felelt.
A község bírája 1000 Kč pénzbirságra
itéltetett el azért, mert a járási
fönök amatz utasításának, hogy
az 1927. évre szóló költségvetés
kiegészíttessék s hogy abba a községet
terhelö teljesítések vétessenek be,
eleget nem tett, valamint azért, mert az ó-gyallai
járási hivatal 1927. november 2.-i 7731/2. sz. rendeletének,
hogy a községi tanácsot és a pén
zügyi választmányt az 1928. évi költségvetés
tárgyalására hívja össze, meg
nem felelt, amiáltal oka volt annak, hogy a költségvetés
a törvényes határidöre nem volt letárgyalható.
Szücs Mihály helyettes biró 500 Kč rendbirsággal
sujtatott az okból, mert 1927. november 23.-án,
amikor a községi biró akadályozva volt,
kifejezett figyelmeztetés dacára az adóvégrehajtónak
a segítséget megtagadt a azon szándékkal,
hogy a végrehajtást meghiúsítsa. A
járási hivatalnak a rendbirság kimondására
vonatkozó joghatósága, amint az a járási
hivatal végzéseiben kifejezetten is jelezve volt,
az 1922. július 13.-i 243. gy.-sz. törvény
27. §-ára, és nem, amint azt az interpelláció
tévesen véli, a 329/1921. sz. pénzügyi
novellára volt alapítva.
A községi biró és községi
képviselötestület ama feladatait, amelyeket a
törvény a község igazgatása és
a községi gazdálkodás tekintetében
nekik kötelességévé teszi, már
az 1927. évtöl fogva nem teljesíti. A képviselötestület
gyülései többnyire a községi ügyek
rendes tárgya lását kizáró
eszeveszett jelenetek szinterévé váltak.
Amennyiben az ügyek ilyetén állása mellet
a zsupán arra a meggyözödésre jutott,
hogy a községi képviselötestülettöl
a községi ügyek rendezett vezetését
elvárni nem lehet s Madar község képviselötestületét
feloszlatta s a községi ügyek ideiglenes vezetésére
intézö bizottságot nevezett ki, emez intézkedése
teljesen indokolt volt.
A községi képviselötestület uj választása
1928. március 11.-ére van kiirva.
Madar község gazdálkodása a járás
hivatal által 1925. szeptember 26.-án, valamint
1926, október 14.-én az ujonnan nevezett intézöbizottságnak
hivatalába való igtatása alkalmával
felülvizsgáltatott. Az 1924. évre szóló
zárszámadások a járási bizottság
által 1926. december 29.-én 6120/26. sz. alatt szabályszerüen
megvizsgáltattak és jóváhagyattak.
Hasonlólag az 1925. és 1926. évekröl
szóló zárszámadások is az intézöbizottság
által megtárgyaltattak s a felügyelöhatóságnak
felülvizsgálat céljából beterjesztettek.
Az intézöbizottság már a községi
adósságok tetemesebb részémek kiegyenlitéséröl
is gondoskodott.
Tekintettel a fentiekre, nem látom be okát annak,
hogy az interpellációban követelt intézkedéseket
megtegyem.