Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1925 – 1929

Alulirottak javasolják:

A t. képviselő mondja ki:

A Csehszlovák köztársaság Nemzetgyűlése a következő törvényt hozta:

A birósági szervezet kérdését Szlovenszkóban jelen törvény szabályozza.

Szlovenszkóra vonatkozólag is mindazon birósági eljárás alá tartozó ügyekben, amelyekben a harmadik, illetve a legfelsőbb birósági fórum a brünni legfelsőbb biróság, ezen biróság szervezetéről és hatásköréről szóló törvény és törvényes rendeletek továbbra is telj esen érvényben maradnak.

Szlovenszkó területére két itélőtábla szerveztetik, u. m. a bratislavai (pozsonyi, pressburger) és a košicei (kassai, kaschauer) itélötábla.. Előbbinek székhelye Bratislava (Pozsony, Pressburg), utóbbinak Košice (Kassa, Kaschau).

A bratislavai (pozsonyi, pressburger) itélőtábla kerületéhez, illetve ezen itélőtábla területi hatáskörébe tartoznak

a bratislavai (pozsonyi, pressburger),

a banská-bystricai (beszterczebányai, neusohler),

a komárnoi (komáromi, komorner),

a nitrai (nyitrai, neutraer),

a ružomberoki (rózsahegyi, rosenbergi), és

a trenčíni (trencséni) törvényszékek.

A košicei (kassai, kaschauer) itélőtábla kerületéhez, illetve területi hatáskörébe tartoznak:

a košicei (kassai, kaschauer),

a levoča (lőcsei, leutschauer),

a prešovi (eperjesi) és

a rimavská-sobotai (rimaszombati) törvényszékek.

Mindenik itélőtábla saját területén abban a hatáskörben jár el, melyet a törvények, vagy törvényes rendeletek az itélőtáblákra ruháznak.

Amely törvényszék külön ügybirásági hatósággal van felrmházva: az egész külön ügybirásági területre annak az itélőtáblának hatásköre terjed ki, amelynek kerületéhez a törvényszék tartozik.

törvényszékek száma Szlovenszköban 10-ben állapittartik meg.

Ezen törvényszékek székhelyei a következők

1. A bratslavai (pozsonyi, pressburger) törvényszék székhelye Bratislava (Pozsony, Pressburg).

2. A banská-bystricai (beszterczebányai, neusohler) törvényszék székhelye Banská Bystrica (Beszterczebánya, Neusohl).

3. A komárnoi (komáromi, komorner) törvényszék székhelye Komárno (Komárom, Komorn).

4. A nitrai (nyitrai, neutraer) törvényszék székhelye Nitra (Nyitra, Neutra).

5. A ružomberoki (rózsahegyi, rosenbergi) törvényszék székhelye Ružomberok (Rózsahegy, Rosenberg).

6. A trenčíni (trencséni) törvényszék székhelye Trenčín (Trencsén).

7. A košicei (kassai, kaschauer) törvényszék székhelye Košice (Kassa, Kaschau).

8. A levočai (lőcsei, leutschauer) törvényszék székhelye Levoča (Lőcse, Leutschau).

9. A prešovi (eperjesi) törvényszék székhelye Prešov (Fperj es).

10. A rimavská-sobotai (rimaszombati) törvényszék székhelye Rimavská Sobota (Rimaszombat).

Mindenik Törvényszék saját területén abban a hatáskörben jár el, melyet a törvények, vagy törvényes rendeletek a Törvényszékekre ruháznak.

Szlovenszkóban a járásbitóságok száma 80-ban állapittatik meg.

Azt, hogy a járásbitóságok milyen nevet viselnek, mely r. t. város, vagy község a székhelyük és mely községek tartoznak a területi hatáskörükbe és mely Törvényszékek alá tartoznak, a jelen törvény mellékletét képező táblázat tünteti fel.

Mindenik Járásbitóság saját területén abban a hatáskörben jár el, melyet a törvények, vagy törvényes rendeletek a Járásbitóságokra ruháznak.

Az Itélőtáblák, Törvényszékek és Járásbióságok személyzetének megállapitását, illetve személyzeti beosztását, valamint ezen biróságoknál szervezett bigyósági állásokat betöltő birák, tanácsjegyzők, jegyzők, gyakornokok és a kezelő személyzet, valamint az egyéb bitósági alkalmazottak szolgálati viszonyait az Igazságügyminsztérium által legkésőbb 1927. deczember 30-áig a Nemzetgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat kedvezményezése folytán mindkét Ház által elfoadott és szentesitett törvény fogja szabályozni. Addig is, mig ezen törvény érvényesen létre nem jön, illetve életbe nem lép, ezen kérdésben a jelenleg érvényben lévő törvények és törvényes rendeletek az irányadók.

Szlovenszkóban az Itélőtábláknak, Tör vényszékeknek és Járásbiróságoknak a jelen törvényben megállapitott számát, területi hatáskörét és székhelyét csak törvény változtathatja meg.

A jelen törvénnyel megszervezett Járásbiróságok területi hatásköre törvénnyel is csak az 1931-ik évben, illetve csak ezen év után változtatható meg.

Minden Itélötábla székhelyén Főügyészség és minden Törvényszék székhelyén Ügyészség szerveztetik. Egyébként Szlovenszkóban az Ügyészség szervezetét, hatáskörét, szolgálati viszonyait, függetlenségét és felelősségét külön törvény kell, hogy szabályozza. Ezen törvény létrejötte érdekében a kezdeményező javaslatot az Igazságügyminiszter tartozik az 1927. év végéig a Nemzetgyűlés mindkét Háza elé egyidejűleg beterjeszteni.

Addig is, mig a jelen szakasz által megkivánt külön ügyészségi törvény létrejön, illetve életbe lép, ezen kérdésben a jelenleg érvényben levő törvények és törvényes rendeletek az irányadók.

Az Ttélőtábláknak az elvi elentőségü jogkérdé5ekben hozandó teljes ülési határozatait illetve döntvényeit illetőleg, a jelen törvényben levő törvények és rendeletek az irányadók.

A közigazgatási járások területe a jelen törvényben megállapitott járásbiróságok területével azonositható s ebből kifolyólag megállapittatik, hogy a közigazgatási járások, iIIetve azok területi hatásköre a jelen törvénynek a járásbiróságok területi beosztására vonatkozó melléklete értelmében kügazittatk és hogy az igy kügaztott közigazgatási járó ok, illetve azoknak területi hatásköre csak törvénnyel változtatható meg s hogy ily megváltoztató törvény 1931. január 31-ig nem hozható!

Az előbbi bekezdés rendelkezései a közigazgatási járások székhelyére vonatkozólag is kiterjednek.

Ruszinszkó birósági szervezetéről külön törvény fog intézkedni, addig, mig ezen törvény létrejön, a jelenlegi jogi és tényleges állapot marad fenn.

Jelen törvénnyel ellenkező törvények és rendeletek, különösen az 1926. április 23-án kelt és 1926. április 29-iknapján kihirdetett 55. számu rendelet, hatályukat vesztik.

Jelen törvény a szentesités napját követő 8 napon belül kihirdetendő és a kihirdetés napján életbe lép.

Jelen törvény végrehajtásával az Igazságügyminiszter, a Belügyminiszter és Szlovenszkó teljhatalmu minisztere bizatnak meg.

Az alkotmánytörvény 94. §-a kimondja, hogy az állami biróságok szervezeteit törvény határozza meg. Ezen rendelkezés értelme bizonyitja, hogy a birósági szervezet kérdése oly fontos alkotmányjogi kérdés, amelyet, a végrehajtó hatalom döntésével véglegesen elintézni nem lehet s ebben a döntést a nép magának, illetve választott képviselőinek tartja fenn: törvényhozási aktusként!

Az 1919, április 3-án kelt és 1919. április 12-én kihir Betett 188/1919. sz. törvény az alkotmánytörvénnyel egybehangzóan kifejezetten kimondja, hogy a birósági szervezet kérdésében addig is, amig az 1890. évi XXV. magyar szervezeti törvény uj törvénnyel pótolva nincs, a birósági szervezet kérdésében az Igazságügyminiszter átmetzetileg rendeletileg intézkedhetik.

Ebből a törvényből is világos, hogy Szlovenszkóban a birósági szervezet kérdését feltétlenül törvénnyel kellszabályozni s a rendeleti uton való intézkedés csak átmeneti jellegű intézkedés.

Azt az "ujjászervezési határidőt," amely alatt a végrehajtó hatalom Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a biróságok és államügyészségek székhelyeit, járásait és körzeteit rendeleti uton állapithatta meg az 1918. november hó 2-án kelt és 1918. november 4-én kihirdetett 6/1918. számu törvény 1920. november 4-ig terjedő 2 évben állapitja meg, az 1920. április 15-én kelt s az 1920. decz. 22-én kelt és 1920. desz. 31.-én kihirdetett 691/1920. száma törvény ezt a határidőt 1921. deczember 31-ig, az 1924. deczember 19-én kelt s 1924. deczember 29-én kihirdetett 295/1924. száma törvény pedig 1926. április végéig meghoszszabitotta. Ez a határidő már letelt s oly törvény, amely ujból további meghosszabbitóst rendelt volna el, nem létezik.

A 295/1924. száma törvényben foglalt felhatalmazás alapján a hivatalnokkorrnány egy 1926. április 23-án kelt és 1926. április 29-én, tehát az átmeneti ujjászervezési idő utolsóelőtti napján kihirdetett 55/1926. száma rendeletével az összes Itélőtáblák, Törvényszékek és Járásbiróságok kerületeit, illetve körleteit és székhelyeit megállapitotta! Tekintettel arra hogy az I. és II. folyamadása biróságoknak a területi hatáskör szempóntjából történt oly beosztását, mint amilyent az 55/1926. számu rendeletben produkált az Igazságügyminiszter, ugyanazon fáradsággal a Nemzetgyűlés elé is vihette volna s egy, a rendelettel azonos tartalma törényjavaslatot terjeszthetett volna a Nemzetgyűlés elé, tekintettel orra, hogy a birósági szervezet kérdésében a hivatalnokkormány törvényjavaslatot a mai napigse terjesztett a Nemzetgyűlés elé. hJzek a tények arra engednek következtetni, hogy a végrehajtó hatalom a birósági szervezet kérdésében a elöntést el akarja venni a törvényhozó elöl! A Nemzetgyűlésnek azonban kötelessége az alkotmány rendelkezése értelméberv ezen szabadságós alkotmány-biztositékként szereplő kérdésben a népakaratot a végrehajtó hatalom esetlegesellenzése dacára is, kifejezésre juttatni s azt a kérdésnek a törvényhozás mindkét Házában részleteiben is megtöxtéaiő letárgyalása otázx tisrvény erejére emeln i:

Ezt annál inkább is kötelessége meghözxü, mert a birósági jórásokhoz van fűzve a nemzeti kisebbségek nyelvhasznélati joga, amelynek a birósági járások törvény által való szabályozása révén történő törvényes szabályozása az állami konszolidáció feltétlen érdeke. Iz okból a hivatalnokkorrrány huzódozó eljárásának véget vetve, a törvényjavaslat a Nemzetgyülés elé volt terjesztendő.

De elő kellett a Nemzetgyülésnek terjeszteni a törvényjavaslatot azért is, mivel a Csehszlovák köztársaság az 1921. deczemler 31-én kihirdetett 508/1921. száma törvénybe beczikkeiyezett saint-germaini szerrődésben kötelezte magát arra, hagy a nem cseh nyelvű csehszlovák állampolgárok nyelvüknek a biróságok előtt akár szóban, akár irásban való használata tekintetében megfelelő könnyitésben fognak részesülni. Az oly bitósági járási területváltoztatás pedig, amilyet. a rimaszombati, kassai, oyitrai, gálszécsi, stubnyai és ólublói járásbiróságokra vonatkozólag az 55/1926. száma rendelet elrendelt, ezen bitósági játósokban levő magyar, német és ruszin nemzeti kisebbségek számarányát az eddig megvolt 20%-os számaránya alá sülyeszti s a nyelvhasználati jogukat ezáltal vitássá teszi. Világos, hogy ezen birósági járások nemzeti kisebbségi tagjai, ha a megvolt és eddig gyakor olt nyelvhasználati jogukat mesterséges geografiai átkapcsolások által elvesztik, akkor ezt a mesterséges uton keresztülvitt számarányváltoztatást, amenynyiben a vita az. Állandó Nemzetközi Bir óságelé terjesztődne, ezen Bitóság semmiesetre se minősitené "megfelelő könnyitésnek, hanem mindenesetre oly jogfosztásnak, amely a saint-germaini szerződés 7-ik §-ónak utolsó bekezdésével ellentétben áll s ennélfogva az 55/1926. zámu rendeletet hatálytalanná teszi. Minthogy pedig a Csehszlovák köztársaság nemzetközi presz tizsét nem emelné az, hogy az.Állandó Nemzetközi Iliróság, vagy a Népszövetség megállapitaná, hogy asaint-germaini szerződés 2-8. §-sirok rendelkezéseivel szemiben ellentétes, vagy ellentmondó rendeleteket ad ki, a törvéxlyhozás kötelessége ezen ugyis hatálytalan rendeletet minden érvényesülésétől megfosztani s az 508/1921. sz, alaptörvénynek érvényt szerezni s mivel a 295/1924. száma törvényben adott határidő már lejárt s a birósági szervezet kétlése most már kizárólag csak törvénnyel s abályozhaió s még átmenetileg ér vényes rendeletet sem adhat ki ezentul a végrehajtó hatalom, a Nemzetgyülésnelc lötelessége a birósági szervezet kérdését i églég törvé nxlyel szabályozni.

A törvény cime ki akarja fejezni, hogy az alkotmány 94. §-óban előirt rendelkezés végrehajtásaként hozatott s hogy területi hatálya kizárólag csak Szlovenszkóra vonatkozik.

iétségtelenné akarja tenni azt, hogy a. birósági szervezetre vonatkozólag egyedül és kizárólag ez a törvény az irányadó és kötelező.

Ki akarja mondani, hogy a brünni legfelsőbb biróság hatáskörét, szervezetét a törvény nem érinti s hogy a szlovenszkói birósági ügyekben is a legfelsőbb fórum a brünni legfelsőbb biróság.

Bővebb indokolást nem igényel. A szám és beosztás megfelel az 55/1926. számu rendeletnek. Az Itélőtáblák nevei a csehszlovák elnevezésen kivül magyarul és németül is azért szerepelnek, minthogy mind a két Itélőtábla területén vannak számottevő nemzeti ki ebbségek.

A szám és beosztás az 55/1926-ban szereplő számmal és beosztással azonos. Azoknak a Törvényszékeknek nevei, amely Tör vényszékek alá oly birósági járások is tartoznak, amelyekben 20,ó-os számarányt meghaladó nemzeti kisebbségek is vannak, magyarul, illetve németül, illetve magyarul és németül is szerepelnek.

Indokolást nem igényel.

Azoknak a Törvényszékeknek nevei, illetve székhelyük nevei, mely Törwényszékek aláoly birósági járások is tartoznak, amelyekben 20°o-os számarányt meghaladó nemzeti kisebbségek is vannak, magyarul, illetve németül, illetve magyarul és németül is szerepelnek.

Indokolást nem igényel.

A szám azonos az 55/1926. számu rendelettel. Az elnevezés és a székhely-elnevezés a már ismertetett szabály alapján történt.

A községek beosztása a pflzsonyi, a nyitrai, a stubnyai (turóczszentmártori), a rimaszombati, a kassai, a gálszécsi, a kékkői és az ólublói birósági járások területére vonatkozólag eltérő az 55/1926. számu rendelettől, mivel amint azt a törvény mellé csatolt táblázatok mutatják, a törvényjavaslat azokat a községeket, amelyeknek a távolsági viszonyai, geografiai helyzete és gazdasági körülményei indokolják s a jó, olcsó és gyors igazságszolgáltatás érdekeinek ielégitését elősegitik, illetve biztositják, az 55/1926. számu rendelettel ellentétben, odacsatolja ahhoz a birósági járásokhoz, amelyekhez valók.

Bratislava (Pozsony, Pressburg) r. t. város részére külön járásbiróság szerveztetik, mivel igy 20.731 magyar lakos hozzájut anyanyelvének a biróságok előtt való használatához! Ezenkivül természetesen külön van egy bratislavai vidéki járásbiróság, amelynek székhelye Bratislava (Pozsony, Pressburg).

Indokolást nem igényel.

Az alkotmány 97. §-a rendelkezésének mielőbbi végrehajtását kivánja, biztasitani, mivel jogállamban a birói hatalom törvényes szabályozása 8 évi késedelem után tovább nem huzódhatik.

Ki akarja mondani, hogy a birósági szervezet kérdésében a végrehajtó hatalom többé rendelet utján hozzá nem nyalhat! Változtatást ezentul csak a törvényhozás eszközölhet! A bircisági járások területén 1931-ig pedig még a törvényhozás se változtathat, nehogy a változtatások révén az 1931-ben bekövetkező uj népszámlálásig az egyes birósági járásokban a nemzeti kisebbség számarányában oly változások álljanak be, amelyek - bár csak átmenetileg is - vitát provokálhatnak a nemzeti kisebbségeket megillető nyelvhasználati jog tekintetében.

I:ndokalást nem igényel. Ügyészség másutt nem lehet, csak a törvényszékek székhelyén, főügyészség pedig csak az Itélőtáblák székhelyén.

Indokolást nem igényel.

A szakasz azt akarja elérni, hogy a birósági járás területe azonos legyen a közigazgatási járás területével, világosan sejteti azonban, hogy nem a birósági járásoknak kell alkalmazkodni a közigazgatási jóráshoz, de a közigazgatásinak a biróságihoz.

Ugyanis a birósági járáshoz fűződik a nyelvhasználati jog s a közigazgatási járásban és hivataloknál is aza döntő a nyelvhasználati jog tekintetében, hogy a birósági járásban megvan-e a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak az előfeltétele.

Ruszinszkó autonómiájára való tekintettel külön törvénynek van fenntartva a rendezés.

Az 1. §. indokolása itt is áll s ezenkivül a saint-germaini szerződéssel ellentétes 55/1926. számu rendelet nyila hatálytalanitásnak a kimondott czélja is megfelelő indok.

Indokolást nem igényel.

Indokolást nem igényel.