II. volební období. | 3. zasedání. |
Podkarpatská Rus a nagybirtokok tipikus földje, hol
néhány nagybirtokossal és pár száz
középbirtokossal szemben a törpebirtokosok és
földnélküliek százezrei állanak
szemben. Ennek az állapotnak következtnénye
az, hogy a földéhes szá zezrek a földbittokosok
kényére - kedvére voltak ráutalva
és minthogy rendes bérlethez nem juthattak, megmaradt
Podkarpatska Rusban a feudalizmus csökevényeként
a harmados és feles földmüvelés, atni
azt jelenti, hogy a vetömag elenében a földnélküliek
és törpebirtokosok megmüvelik a földesúr
földjét és egész évi munkájuk
fejében a termésnek tnindössze egyharmadát,
vagy legjobb esetbeu felét tarthatják meg.
Ezt az állapotot csak részben és hiáttyosan
orvosolta az 1922 évi 68 sz. törvény, mely
lehetövé tette, hogy a harmadosok és felesek
egy része, kik 1921.-ben bizonyos ingatlandarabokat a termés
kis tészéért megmüvelték, ha
a biróságnál a bérletre igényt
jelentettek be, az 1923/1924 és 1924/1925 gazdasági
években az illetö földdarabot meghatározott
pénzbeli bérösszegért használhatták.
E törvényt sz. 1924 évi 309 sz. törvény
az 1924/1925 és 1925/1926 gazdasági évekre
meghosszabbitotta. E törvény tehát ez év
öszén lejárt és a kormány nem
gondoskodott arról, hogy a következö gazdasági
évekre meghosszabbitsa.
Ma tehát az a helyzet, hogy sok ezer kis földbérlö,
kik földosztásban egyáltalában nem részesültek
és mindössze meglehetösen drága apró
bérlethez volt törvényes joguk, ma a legelkeseredettebb
bizonytalanságban élnek és ha a hivatkozott
törvény meg nem hosszabbíttatik, elvesztik
azt a kis bérletet is, mely a törvény szerint
öket megillette, illetve a földbirtokosok ujra kényük-kedvük
szerint zsarolhatják ki törvény hijján
a volt bérlöket, vagy azokat, kiket a volt bérlök
kimozdításával ujra harmadosokként
alkalmaznak. Részben nem adnak uj bér letet, vagy
ujra uzsorafeltételek mellett dolgoztatják a népet.
A kormány késedelme és mulasztása
tehát visszaállítja Podkatpatska Rusban a
középkori állapotokat.
Minthogy Podkarpatska Rus népe nem jutott az évek
során földhöz, semmi ok nincs arra, hogy azt
a kis földdarabot is megvonja tölük a kormány,
melyet eddig legálabb bérletként birtokoltak.
Semmi ok nincs arra, hogy a kizárólag magyar földesurak,
elsösorban Schönborn ingyenes ajandékhoz jussanak
a bérleti területeknek hatalmuk alá visszabocsátásával.
Mi, kik a dolgozó földmüvesek hangulatát
ismerjük, öszintén megállapítjuk,
hogy az érdekelt kis falusi existenciák elkeseredése
a bérletek elvesztése esetén oly nagy, hogy
szinte forradalmi jelleget ölt és igen sok falu érdekelt
tömegei inkább ott pusztulnak az évek során
verejtékükkel öntözött bé rleti
földjükön, mintsem hogy visszabocsássák
azt a földbirtokosok rendelkezése alá. Amikor
erre a kormány figyelmét felhivjuk, kérdezzük:
Hajlandó-e a kormány, illetve a földmüvelésügyi
miniszter úr a legsürgösebben, minden esetre
egy hónapon belül a nemzetgyülés elé
törvényjavaslatot terjeszteni, mely az 1924 évi
309 sz. törvény érvényességét
további, legalább öt évi idö tartamára
meghosszabbítja?
II. volební období. | 3. zasedání. |
Podkarpatská Rus je typickou zemou vežkých
statkov, kde oproti niekožkým vežkostatkárom
a niekožko sto stredným statkárom stoja státisice
malých majitežov a bezzemkov. Následok tohoto
stavu je, e celé státisice žudí,
ktorí túia po pôde, odkázaní
sú na milos a nemilos vežkostatkárov
a poneváč nemohli sa dosta ku riadnemu pachtu,
zostalo v Podkarpatskej Rusi jakoto rudiment feudalizmu
hospodárstvo na tretinu a polovicu, čo znamená,
e bezzemci a drobní statkári obrábajú
za osivo pôdu vežkostatkára a za svoju celoročnú
prácu môu si ponecha len jednu tretinu
alebo v naj výhodnejom prípade polovicu úrody.
Tomuto stavu odpomohol len čiastočne a nedostatočne
zákon z r. 1922, č. 68, ktorý umonil,
e určitá čas hospodárov
na tretinu a polovicu, ktorí v roku 1921 určité
nemovitosti za malú čas úrody obrábali,
mohli v hospodárskych rokoch 1923/1924 a 1924/1925 uíva
dotyčného pozemku za určité peňané
pachtovné, prihlásili-li u súdu svoj nárok
na pacht.
Zákon tento bol zákonom č. 309 z r. 1924
predlený na hospodárske roky 1924/1925 a 1925/1926.
Platnos tohoto zákona tedy vyprala na podzim
tohoto roku a vláda nepostarala sa o to, aby bol na nasledujúce
hospodárske roky predlený.
Dnený stav je tedy ten, e dnes veža tisíc
drobných pachtierov, ktorí sa prídelu pôdy
vôbec neúčastnili a mali dohromady len zákonité
právo na dosti drahé a drobné pachty, sú
v najukrutnejej neistote a nebude-li uvedený zákon
predlený, ztratia i tie malé pachty, ktoré
im podža zákona nálealy, pokiaž
sa týče vežkostatkári budú môc
zase dža svojej žubovôle, keď nieto tu zákona,
vyiera bývalých pachtierov alebo tých,
ktorých po odstránení starých pachtierov
vezmú na svoje statky jakoto tretinových hospodárov.
Buďto nepripustia nové pachty, alebo budú žud
zase bra do práce za úernických
podmienok. Liknavos a opomenutie vlády tedy retauruje
v Podkarpatskej Rusi stredoveké pomery.
Keďe žudu Podkarpatskej Rusi nedostalo sa pôdy
po dobu dlhých rokov, nie to iadnej príčiny,
aby mu vláda vzala i tých niekožko kúskov
pôdy, ktoré mal dosiaž aspoň v pachte.
Nieto iadneho dôvodu, aby výlučne maďarskí
zemäni, v prvom rade Schönborn obdrali bez platné
dary tým, e pachtovaná pôda zase sa
odovzdá do ich moci.
My, čo známe náladu pracujúceho zemedelského
žudu, uprimne kontatujeme, e roztrpčenie
zúčastnených malých dedinských
existencií nad ztratou pachtov je tak vežké,
e nabýva skoro u revolučného
rázu a zúčastnené massy veža
dedín radie zahynú na svojích pachtovaných
pozemkoch po dlhých rokoch svojim potom skropených,
ne by ich prepustili vežkostatkárom. Vyzývajúc
pozornos vlády na pomery tieto, táeme
sa jej:
Či je ona, resp. pán minister zemedelstva ochotný
predloi čo najsúrnejie, na kadý
pád do jedného mesiaca, Národnému
shromadeniu návrh zákona, ktorým by
bola platnos zákona č. 309 z r. 1924 predlená
na dobu ďaliu, aspoň päročnú?