Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1925 – 1929

Mondja ki a képviselöház:

A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyülése a következö törvényt hozta:

Az 1920. január 30 án kelt 81. számu törvény a következö intézkedésekkel egészittetik ki:

1. § 8. bekezdés: Német, magyar vagy lengyel kisebbség által lakott területen az összes felosztásra kerülö föld az illetö község illetve járás földmüveseinek a legutóbbi népszámlálásban megállapított nemzetiségi számaránya alapján osztatik ki. Egy község illetve járás területén minden nemzetiség tehát akár örök áron akár bérlet alakjában csak oly mértékben részesülhet a felosztásra kerülö földben, amennyi számaránya alapján az összes felosztandó földekböl megilleti százalékszerüen.

14. § 8. bekezdése: A bérbeadott föld a bérlönek vagy föld bérlö egyesüléseknek, amennyiben a bérleti feltételeknek megfelelnek, fel nem mondható. A bérlettöl visszalépö egyesek vagy egyesülések felszabaduló földjei azonos nemzetiségü bérlöknak adandók bérbe, vagy ad atók el örök áron.

17. § 14. bekezdése: Jelen paragrafus intézkedései nem befolyásolhatják az 1. § 8. bek.- ében a kisebbségeknek a földosztásban való részesedésére vonatkozó intézkedéseit.

22. § 2. bekezdése: A földhivatal köteles az elhatározott földkiosztást az igénylök nevének, lakhelyének és az odaitélt föld kiterjedésének megjelölésével az érdekelt községekben megfelelö hirdetményeknek a községházán 14 napon át való kifüggesztésével közhirré tenni.

A földhivatalnak a kíosztást érintö határozatai ellen a Legfelsöbb közigazgatási biróság elött panasszal lehet élni.

Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásával az összminisztérium bizatik.

Köztudomásu tény, hogy az állami földhivatal soha sincsen tekintettel a helybeli földigénylök kérelmeire, ha azok nem a csehszlovák nemzetiséghez tartoznak. Eme visszás állapotokon csakis a földosztási törvénynek az ajánlott módositásával lehet segiteni.

Miután az ily módositás az államra semmiféle ujabb megterhelést nem jelent, a javaslat pénzügyi indokolása felesleges.

Podpísaní navrhujú:

Poslanecká snemovňa ráč sa usniesť:

Národné shromaždenie Československej republiky usnieslo sa na tomto zákone:

Zákon zo dňa 30. januára 1920, čís. 81 Sb. z. a n. doplňuje sa týmito ustanoveniami: § 1. odst. 8: V území, obydlenom nemeckou, maďarskou alebo poľskou menšinou, prideľuje sa všetka pôda. ktorá bude rozdelená, na základe číselného pomeru národnosti, zisteného v poslednom sčítaní ľudu. V území jednej obce alebo okresu môže tedy každá národnosť obdržať prídel pôdy, ktorá bude rozdelená, buďto kúpou na veky alebo do prenájmu len do miery, koľko jej percentuálne na základe svojho číselného pomeru prísluší z pôdy, ktorá má byť rozdelená.

§ 14. odst. 8: Prenajatá pôda nemôže byť vypovedaná nájomníkov alebo družstvu pôdu najímajúcemu, pokiaľ títo vyhovujú podmienkam nájomným. Uvoľnené pozemky jednotlivcov alebo sdružení, ktorí od nájmu ustupujú, treba dať do nájmu alebo možno na veky opredať nájomníkom tej istej národnosti.

§ 17. odst. 14: Ustanovenia tohoto §u nemôžu mať vlivu na tie ustanovenia §u 1. odst. 8, ktoré sa týkajú účasti menšín na prídele pôdy.

§ 22 odst. 2: Ustanovené rozdelenie pôdy je pozemkový úrad povinný uverejniť v zúčastnených obciach vyvesením vhod nej vyhlášky na obecnom dome po dobu 14 dní, pri čom vznačiť má mená a bydliská prídelcov a výmeru pridelenej pôdy.

Proti ustanoveniam pozemkového úradu, ktoré sa týkajú prídelu pôdy, lzä podať sťažnosť u najvyššieho správneho súdu.

Zákon tento vstupuje v život dňom svojho vyhlásenia. Jeho prevedením poveruje sa celé ministerstvo.

Je všeobecné známy fakt, že štátny pozemkový úrad niekedy neberie zreteľ na žiadosti miestnych náročníkov, jestliže títo nepatria k národnosti československej. Tomuto anomálnemu stavu možno odpomôcť len navrhovanou zmenou prídelového zákona. Keďže takáto zmena neznamená pre štát novú ťarchu, je zbytočné návrh finančne odôvodňovať.