Követeljük tehát, hogy a kormány a pozsonyi
csehszlovák egyetem mellett csonka egyetemet állítson
föl, illetöleg, hogy a magyar nemzeti kisebbséghez
tartozó ifjúság magyar föiskolai nevelésének
biztosítására, már a jövö
évi költségvetés keretén belül
is megfelelö tételt állítson be, addig
is azonban az iskolaügyi minisztérium járjon
el liberálisabban az idegen egyetemeken szerzett diplomák
nosztrifikálása körül.
Követeljük továbbá a kassai gazdasági
akadémia mielöbbi visszaállítását
és annak kebelén belül, magyar párhuzamos
tanszékek megszervezését. (Výkřiky
posl. dr. Slávika.)
A középiskolai oktatás sem elégíti
ki a magyarság legminimálisabb kulturális
szükségleteit. Míg az állami költségvetés
a középiskolai oktatás céljaira az egész
köztársaságban 147,841.318 koronát,
ebböl Szlovenszkón 24,070.916 koronát fordít,
addig a magyar középiskolai oktatás céljaira
csak 3,665.020 korona esik, tehát megközelítöleg
sem annyi, mint amennyi a magyarságot számarányához
képest jogosan megilletné és pedig 8,234.761
korona.
Szlovenszkón van jelenleg 41 középiskola, ebböl
önálló magyar intézet csak egy van,
az ipolysági magyar reálgimnázium. A komáromi
szent-benedekrendi római katolikus gimnázium nem
tekinthetö annak, mert hiszen ennek évi fenntartásához
az állam csupán 79.278 koronával járul
hozzá, holott a többi szlovenszkói középiskola
átlagos évi költségvetése 500.000
koronát tesz ki. Vannak azonkívül 3 cseh gimnázium
mellett magyar párhuzamos osztályok, a pozsonyi
német gimnázium mellett magyar párhuzamos
osztályok és Rimaszombatban egy magyar reálgimnázium,
párhuzamos csehszlovák osztályokkal. A szlovenszkói
német nemzeti kisebbségnek van három német
gimnáziuma. (Výkřiky.)
Ruszinszkóban csak a beregszászi csehszlovák
reálgimnázium mellet vannak párhuzamos magyar
osztályok, amelyeknek fenntartása 276.600 koronába
kerül, a ruszinszkói középiskolák
2,832.374 korona költségvetésével szemben,
holott itt is a magyarságot, számarányához
képest, 481.503 korona illetné meg.
Mindezekböl a számadatokból kitünik, hogy
a magyarság meg van r+ovidítve a középiskolai
oktatás terén és Szlovenszkón és
Ruszinszkóban legalább még 4 magyar középiskola
illetné meg, és pedig: Rozsnyón, Léván,
Eperjesen és Ungvárt, amely jogos követelésünket
nem mulaszthatom el itt e helyen is hangoztatni.
A szakiskolák részére a költségvetésben
100,150.000 korona van elöirányozva, Ruszinszkóban
külön 2,189.918 korona, a mezögazdasági
szakoktatás költségeinek beszámítása
nélkül. A földmívelésügyi
tárca költségvetésének keretén
belül a mezögazdasági szakoktatásra 27,877.796
korona van elöirányozva, Ruszinszkóban külön
2,168.788 korona. A szakiskolákra fordított 102,239.918
koronás összegböl a pozsonyi csehszlovák
kereskedelmi akadémia magyar párhuzamos évfolyamaira
mintegy 600.000 korona esik, a kassai csehszlovák iparosiskola
magyar párhuzamos osztályaira körülbelül
300.000 korona, így tehát összesen 900.000
korona, s ezzel ki is van merítve a magyar szakoktatásra
szánt segély, holott a magyarság számarányának
megfelelöleg 5,705.333 koronát kellene fölvenni
a költségvetésben, a szlovenszkói és
ruszinszkói magyar szakoktatásra. Meg kell jegyeznünk,
hogy Ruszinszkóban a munkácsi kereskedelmi akadémia
magyarnyelvü évfolyamait a város tartja fönn
és az állam csak igen csekély összeggel
járul hozzá a fenntartásához.
A fentiekböl láthatjá, tisztelt Hölgyeim
és Uraim, hogy a szakoktatás terén még
sokkal mostohább a magyarság helyzete, mint a középiskolai
oktatás terén. Mindaddig nem nyugodhatunk meg, amíg
a kormány a magyarságnak számarányát
megilletöen legalább három mezögazdasági
középiskolát, négy gazdasági
alsófokú iskolát, egy szöllészeti
és borászati szakiskolát és megfelelö
számú más szakiskolát nem állít
föl.
A jelen költségvetés szerint az állam
a tanító-, óvónö- és bábaképzök
fenntartására 18,731.183 koronát fordít
a köztársaságban. Ebböl az összegböl
54 tanító-, óvónö- és
bábaképzö-intézetet tart fenn és
pedig 41 csehet és szlovákot, 12 németet
és egy oroszt, de egyetlen magyart sem. (Výkřiky.)
A magyarság tanítóképzö-intézeteinek
fenntartására, számarányukhoz képest,
1,043.326 koronát kellene fordítani, s ebböl
az összegböl legalább három magyar tanítóképzöt
lehetne fenntartani.
Az állam azonban a magyar tanítók képzését
egyáltalában nem tartja fontosnak, s ennek következménye
az, hogy számos magyar helyen szünetel az elemi iskolai
oktatás magyar tanítók hiányában.
Felszólítjuk tehát a kormányt, hogy
a magyar tanítóképzés céljaira
megfelelö összeget biztosítson a jövö
évi költségvetésben, hogy a magyar tanítók
utánpótlása ne ütközzön akadályokba.
A polgári és elemi iskolák fenntartására
az állam 179,105.000 koronát fordít, a költségvetésböl
nem lehet megállapítani, hogy ezen összegböl
mennyit fordítanak a magyar polgári, illetöleg
elemi iskolák fenntartására. Úgy,
mint a többi iskolában, hasonlóképpen
a magyar polgári iskolákban is nagy hiány
van és ma is van Szlovenszkó területén
számtalan község, ahol magyar iskola nincs,
dacára annak, hogy a tankötelesek száma jóval
felülmúlja a törvény által megkívánt
számot. (Výkřiky.)
Nem mulaszthatjuk el itt ezen a helyen tolmácsolni azt
a kívánságunkat, hogy a magyar iskolák
élére csak magyar tanerö neveztessék
ki, mert a magyar szellemben való oktatás csak így
lehet biztosítva. (Posl. dr. Jabloniczky: Mondjad ezt
dr. Hodának!) Annak is szól. Szükséges
továbbá, hogy a magyar járásokba magyar
tanfelügyelök kerüljenek és ragaszkodunk
hozzá, hogy a pozsonyi és ungvári iskolaügyi
referátusba, valamint az iskolaügyi minisztériumba
neveztessék ki egy magyar referens a magyar tanügyek
intézésére. (Výkřiky posl.
dr. Slávika.) A szlovákokna i adjanak, ami jár,
meg nekünk is!
A költségvetés vizsgálatába elmerülve,
megállapíthatjuk, hogy ismét nem történt
gondoskodás az elbocsátott tanerök illetményrendezéséröl,
a régi nyugdíjasoknak az új nyugdíjasokkal
való egyenjogusításáról (Výkřiky.)
és a felekezeti tanítók fizetésrendezéséröl,
holott azoknak az állami tanítókkal való
egyenjogusítását az 1926. évi 104.
számú ú. n. tanítótörvény
biztosítja. Mindezek csak fokozzák bizalmatlanságunkat
a kormánnyal szemben, mert nyilvánvaló, hogy
ismét két mértékkel mérnek.
A költségvetésben a külfölddel való
kulturális támogatásra egy 5,130.000 koronás
tétel szerepel, természetesen ebböl számunkra
egy filler sem jut, söt a kormány megtiltja a magyarországi
sajtótermékek, a szépirodalmi és tudományos
müvek behozatalát, s így még a saját
pénzünkért sem ismerhetjük meg a magyar
kultúra fejlödését.
A dikákok szociális segélyezésére,
ösztöndíjakra a kormány 7,420.000 koronát
áldoz, ebböl az összegböl a magyarság
számarányának megfelelöen a magyar diákságnak
413.294 koronának kellene jutnia, a valóságban
azonban egy fillért sem kap, s hogy egyesületét,
a MAKK-ot fenntarthassa és a szegénysorsú
diákokat segélyezhesse, kénytelen Szlovenszkón
könyöradományokat gyüjteni.
Így van ez a többi tételeknél is. A
müemlékek védelmére 6,680.000 koronát
fordít az állam, a müvészetre 16,240.786
koronát áldoz, a népnevelésre 4,090.000
koronát szán, mindezekböl egy árva fillér
sem jut nekünk. Külón ki kell emelnünk a
színházak segélyezését. Míg
a csehszlovák színházaknak, a színészetnek
5,250.000 koronás segélyt juttat a költségvetés,
addig a szlovenszkói és ruszinszkói magyar
színtársulatok, illetöleg a magyar színügy
segélyezésére alakult magyar szípártoló
egyesület egy fillért sem kap, bár a magyarság
arányszáma alapján 292.425 korona illetné
meg. Követeljük, hogy ezen összeg a magyar színészet
javára a költségvetésbe utólag
felvétessék.
Hátra van még a különbözö egyházak
segélyezése. Ezen a címen 68,000.000 korona
van beállítva a költségvetésbe.
(Výkřiky.) Dacára annak, hogy a képviselöház
által elfogadott 1926. évi 122. számú
ú. n. kongruatörvény rendezte a papság
állami segélyezését, ez a rendezés
általános elégedetlenséget keltett,
mert a papságnak csak morzsákat nyújt s e
törvény értelmében még azon lelkészek
nagy százaléka is, akik eddig államsegélyben
részesültek, most ettöl elesik. A kongrua-törvény
sértö a lelkészekre nézve, mert a föiskolai
képzettséggel bíró papságot
lealacsonyítja, midön a legalacsonyabb képzettséggel
bírók kategóriájába helyezi.
Feltétlenül szükséges tehát, hogy
ez a kérdés igazságosan rendeztessék
és a papság segélyezésére megfelelö
összeg állíttassék be a költségvetésbe.
A magyar katholikus lelkészek utánképzése
is szomorú képet nyújt. Meg kell itt említenünk
a komáromi katholikus kis szeminárium esetét,
amely állami segélyben egyáltalában
nem részesül, de még az egyházi vagyonból
azt a jogosan megilletö és fenntartását
biztosító összeget sem kapja meg, úgy
hogy 1921 május óta a magyar katholikus hívek
és papság könyöradományaiból
tartható csak fenn. Dacára az ismételt igéreteknek,
a beszüntetett és visszatartott összegek eddig
sem folyósíttattak.
Ezzel kapcsolatban követeljük az egész egyházi
vagyon és birtoknak a zár alól való
feloldását és jogos tulajdonosainak való
kiadását. (Posl. afranko: A dolgozóknak!)
A jogos tulajdonosokonak!
Tisztelt Ház! Felszólalásomban csak a költségvetés
kulturális csoportjának tárgyilagos bírálatával
foglalkoztam s ebbö méltóztathatnak látni,
hogy a magyar népnek ezen a téren tátongó
és fájdalmas sebei vannak, amelyek gyors gyógyításra
és írre szorulnak. Ennek gyökeres orvoslását
egyedül a kulturális autonómia megvalósulásában
látjuk. Mi ebben az államban eddig csak a mostoha
gyermek szomorú sorsát éltük, csak morzsák
jutottak számunkra, de legtöbbször még
azok sem.
Mindaddig, amíg ez az állam le nem mond a nemzeti
állam fiktív ideájáról, amíg
nem hagy fel a centralisztikus és elnyomó politikával,
amíg az itt élö magyar nemzeti kisebbség
egyenjogúnak nem ismertetik el, amíg kulturális
autonómiánkat meg nem valósítják,
mindaddig, amíg a költségvetésben számarányunknak
és teherviselésünknek megfelelöen kellö
biztosítékokat nem kapunk, bizalmatlanok leszünk
minden kormánnyal szemben, s így a jövö
évi költségvetést sem fogadjuk el. (Potlesk
maďarských poslanců.)