Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1920 – 1925

4297.

Interpelace:

I. posl. dra Lelleyho a súdr. min. pre Slovensko, min. vnútra a min. financií o zneužívania páchaných s výčapnými licenciami,

II. posl. dra Lelleyho a súdr. min. s plnou mocou pre správu Slovenska o bezzákonnom sužovaní obecenstva okresným náčelníkom v Novým Zámkoch,

III. posl. dra Lelleyho a súdr. min. soc. pečlivosti a min. zdravotníctva a telesnej výchovy o nestrpitelných pomeroch v sanatoriume pľúcnych chorôb v Matliároch,

IV. posl. dra Lelleyho a súdr. min. vnútra a mín. s plnou mocou pre správu Slovenska o terore okresných náčelníkov,

V. posl. Szentiványiho a súdr. min. priemyslu, obchodu a živností o vrátení poplatkov z nepoužitých vývozných a dovozných povolení.

I./4297 (překlad).

Interpellácia

poslanca dra Lelleyho a súdruhov

ministrovi pre Slovensko, ministrovi vnútra a ministrovi financií

o zneužívaniach páchaných s výčapnými licenciami.

Obec Vráble má krčmu, v ktorej už od 12 mesiacov vykonáva výčap Štefan Infner, obyvateľ vo Vrábľoch, ako smluvný výčapník obce. Obec požiadala o výčapnú licenciu generálne finanč. riaditeľstvo v Bratislave.

Dňa 1. júna f. r. prišiel k výčapníkovi Infnerovi obecný prísažný Elek Nehéz, obyvateľ vo Vrábľoch a sdelil mu, že bude-li ochotný vykonávať pri voľbách agitačné práce v prospech vládnych strán, udelí gener. finanč. riaditeľstvo výčapnú licenciu a Infner môže počítať aj na iné hmotné podpory. Infner sa vyslovil, že na sľuby nedá nič, na čo mu Nehéz odpovedal, aby naviazal styky s Krupom, vedúcim notárom obce. Za niekoľko dní notár Krupa pozval Infnera k sebe a riekol mu, že licencia je už tu, potrebuje len svolenie Infnerovo a vydá mu výčapnú licenciu ihneď a sľubuje mu najúplnejšiu podporu. Riekol, že činí na vyšší pokyn. Infner vyžiadal si času na rozmyslenú a dostal ho. Zatým financi krčmu zavreli, všetky nádoby, v ktorých bol nápoj, zapečatili; za niekoľko dní však, - bo pojednávania s notárom ešte trvaly - výčap zase povolili.

Infner, ktorého notár četníkmi Ondrejom Nyurczom a Imrichom Uhrinym niekoľkokrát nechal zavolať, napokon prehlásil pred notárom, že sa on takého úkolu nepodujme, on politizovať nechce, lež pre seba a pre rodinu chce na chlieb zarábať, načo mu notár odvetil, že vtedy obec výčapnej licencie nedostane a on (Infner) musí z krčmy preč, bo obec najme iného.

O týchto veciach hovoril Infner jak s Elekorn Nehézom, tak s notárom Krupom len medzi štyrma očima, avšak na výzvu Infnera pravdivosť výš uvedených uznali jak Nehéz, tak Krupa v zasadaní obecného zastupiteľského sboru.

Dosvedčia to:

členovia zastupiteľského sboru: Jozef Nagy, rychtár obce, Julius Gál, Imrich Schlachta, Ján Kipke, Stefan Busovszký, Jozef Matuska, Jozef Frunyi, Anton Péli, Ondrej Vojtek, Anton Suttka, Jozef Jeszenszky a Pavel Varga, obyvatelia vo Vrábloch.

Keďže tedy prísažný Nehéz a notár Krupa - pravdepodobne na vyšší pokyn - použili výčapnej licencie ako najprostejšieho a najpodlejšieho prostriedku ku kortešovaniu, a keďže pri všetkej tej korupcii, ktorej sme už v tamto štáte tisíc príkladov spatrili, je toto kortešovanie v prospech vládnych strán takým príkladom, ktorý pri najmiernejšej kvalifikácii je opravdu škandalóznym výsmechom každej politickej slobody a zaprením každého etického citu, tážeme sa pánov ministrov:

1. či sú ochotní uvedený prípad čo najprísnejšie vyšetriť?

2. či sú ochotní zistiť na pokyn ktorého vyššieho úradu jednal notár?

3. či sú ochotní prísažného Nehéza, notára Krupu a každého, kto bude vo vyšetrovaní z viny usvedčený, čo najprísnejšie potrestať?

4. či sú ochotní nariadiť, aby výčapná licencia bola vydaná obci, bo jej náleží?

5. konečne či sú ochotní postarať sa, aby úradná kortešácia, sekatúra a terorizovanie občanov raz navždy boly znemožnené?

V Prahe, dňa 29. října 1923.

Dr. Lelley,

Szentiványi, dr. Körmendy-Ékes, Křepek, Zierhut, dr. Petersilka, S. Mayer, Kaiser, Scharnagl, dr. Spina, Böhr, Füssy, dr. Jabloniczky, Palkovich, Schälzky, dr. W. Feierfeil, Schubert, Bobek, Pittinger, Röttel, Böllmann.

II./4297 (překlad).

Interpellácia

poslanca dra Lelleyho a súdruhov

ministrovi s plnou mocou pre správu Slovenska

o bezzákonom sužovaní obecenstva okresným náčelníkom v Nových Zámkoch.

Polícia v Nových Zámkoch zrejme na rozkaz okresného náčelníka odobrala cestovné pasy, zbrane a zbraňové pasy níž uvedeným obyvateľom v Nových Zámkoch.

Toto opatrenie - ako je to už u nás zvykom - stalo sa bez udania dôvodov, avšak dľa ústneho sdelenia výkonných orgánov preto, bo deti - gymnasisti - dotyčných občanov dňa 15. marca t. r. zúčastnili sa spevu maďarskej hymny v kostole. Deti boly preto v škole príslušne potrestané.

Mená rodičov sú:

1. Ján Berecz 3 cestovné pasy, 1 puška.

2. Rudolf Csernyák 1 cestovný pas.

3. Vdova A. Denková 1 cestovný pas.

4. Lajoš Docskal 2 cestovné pasy.

5. Ferdinand Edelbacher 3 cestovné pasy.

6. Rudolf Gál 1 cestovný pas.

7. Štefan Krasznovszky i cestovný pas.

8. Michal Molnár 2 cestovné pasy.

9. žena Jána Ozoráka 1 cestovný pas.

10. Štefan Sevella 1 puška.

11. vdova J. Szépe-ová 2 cestovné pasy.

12. Lajoš Szirmák 1 cestovný pas, 1 revolver a 12 nábojov.

13. žena L. Szporny-ho 1 cestovný pas.

14. Karol Sztavenyik 2 cestovné pasy.

15. žena B. Verbisa 1 cestovný pas.

16. Julius Vranesits i cestovný pas.

Poneváč trestanie rodičov pre "previnenia" detí bolo odsúdenou praxou stredoveku a poneváč vzdor našim mnohým divným skúsenostiam predsa len nemôžeme srovnať moderné použitie stredovekých zvykov v republike s tou toľkokrát prizvukovanou spravedlnosťou a demokraciou, tážeme sa pána ministra:

1. či je ochotný dať vec vyšetriť?

2. či je ochotný nariadiť, aby odobrané cestovné pasy, zbrane a zbraňové pasy boly vrátené?

V Prahe, dňa 29. října 1923.

Dr. Lelley,

dr. Jabloniczky, Szentiványi, Böhr, Schälzky, dr. W. Feierfeil, dr. Petersilka, Schubert, Kaiser, Bobek. Röttel, dr. Spina, Palkovich, dr. Körmendy-Ékes, Füssy, Křepek, Zierhut, Böllmann, S. Mayer, Pittinger, Scharnagl.

III./4297 (překlad).

Interpellácia

poslanca dra Lelleyho a súdruhov

ministrovi sociálnej pečlivosti a ministrovi zdravotníctva a telesnej výchovy

o nestrpiteľných pomeroch v sanatoriume pľúcnych chorôb v Matliároch.

V sanatoriume pre pľúcne choroby v Matliároch je umiestená určitá časť válečných invalidov, ktorí sú na pľúca chorí. V čele ústavu je istý Škorepa, ktorý pre svoje bezcitné a stranícke počínanie nie je hoden toto miesto zastupovať.

Pán Škorepa totiž netriedi podľa stupňa ich choroby, ale podľa ich národnosti a to tak, že Čechom dáva prednosť pred Slovákmi a inými národnosťami.

Tak napr. pri superarbitrácii dňa 23. a 24. septembra prepustil zo sanatoriuma 20 invalidov, medzi týmito boli len 2 Česi a ostatní Slováci. Žiada-li Čech o dietetickú stravu, dostane ju zaraz, avšak Slovák alebo invalida inej národnosti len veľmi zriedka a to iba na niekoľko dní.

V sanatoriume však aj ináče sú veľké nedostatky, ako sú:

K ošetrovaniu 80 - 100 nemocných (invalidov) je zamestnaná len jedna ošetrovateľka, ktorá naprosto nie je vstave toľko nemocných ošetriť. Často sa prihodí, že 6 - 8 nemocných stále, vo dni v noci krváca, možno-li si tedy predstaviť, aby pri tom jedna ošetrovateľka ošetrila 100 nemocných?

Elektrické osvetlenie uzavierajú v 9 hodín večer do 7 hodín ráno v ústredne, takže rozsvietenie v noci trvá tak dlho, že sa stalo, že nemocný udusil sa vo svojej krvi, kým bolo možno žiarovku rozsvietiť.

Obsluha je tak špatná, že jedlo dostávajú nemocný už chladné.

Kúrenie ja tak nedostatočné, že nemocní stále mrznú. V zimných mesiacoch nutno nemocných odsťahovať, bo by tam zimu nevydržali.

Pred prevzatím do sanatoriuma zasielajú sa nemocní na tak zv. roztriedňovacie stanice, kde ich neošetrujú a kde cez niekoľko dní musia trpieť v tých najšpinavejšich a naprosto nezdravých miestnostiach.

Páni ministri! Rozlišovať nemocných, obzvlášte tých, ktorí už sú blízko smrti, podľa rasy a národnosti je naprostou nesvedomitosťou a na ich úkor sporiť s ošetrovateľkou, kurivom a stravou je nedôstojné štátu.

Vieme, že zponíženie a zneužitie jedotlivých nenávistných a bezcitných úradníkov nebude vládou zakrývané a preto dovoľujeme si tázať sa:

1. či sú ochotní výš udané sťažnosti dôkladnému a neočakávanému vyšetrovaniu podrobiť?

2. či sú ochotní týmto svízelom odpomôcť a

3. previnivších sa jednotlivcov potrestať a inými, slovenskými úradníkmi nahradiť?

V Prahe, dňa 16. septembra 1923.

Dr. Lelley,

Palkovich, Füssy, dr. Körmendy-Ékes, Zierhut, Böhr, dr. Spina, Böllmann, Röttel, Pittinger, S. Mayer, Kaiser, dr. Jabloniczky, Szentiványi, Křepek, Schälzky, dr. W. Feierfeil, dr. Petersilka, Scharnagl, Bobek, Schubert.

IV./4297 (překlad).

Interpellácia

poslanca dra Lelleyho a súdruhov

ministrovi vnútra a ministrovi s plnou mocou pre správu Slovenska

o terore okresných náčelníkov.

Dozvedeli sme sa, že okresní náčelníci na Slovensku a hlavne v župe Bratislavskej prikázali v dôvernom nariadení notárom, aby im oznámili kresťansko-socialistických pohlavárov v obciach ich notáriatu ako aj mená jednotlivcov, ktorí v prospech strany agitujú.

Poneváč máme trpké zkúsenosti, že účelom vrelého zaujímania administratívnych úradov je zterorizovanie predákov našej strany a poneváč vieme, že prívrženci našej strany už si zvykli na pričasté šikány moci a obávajú sa najmä od nepríjemností neočakávaného internovania, - aby sme ich mohli včas upozorniť, že by svoje batohy v náležitej pohotovosti mali, tážeme sa:

či sú v krátkej dobe výhľady na takú událosť, ktorá poskytne vláde právo na opätovné internovenie predákov kresť.-soc. strany?

V Prahe, dňa 21. septembra 1923.

Dr. Lelley,

Sentiványi, Füssy, Křepek, Zierhut, dr. Spina, Böllmann, dr. Petersilka, Schubert, Kaiser, Böhr, S. Mayer, dr. Jabloniczky, Palkovich, Schälzky, dr. W. Feierfeil, Pittinger, Bobek, Scharnagl, dr. Körmendy-Ékes, Röttel.

V./497 (překlad).

Interpellácia

poslanca Szentiványiho a súdruhov

ministrovi priemyslu, obchodu a živností

o vrátení poplatkov z nepoužitých vývozných a dovozných povolení.

Z obchodných kruhov i so strany súkromných osôb vyskytly sa už niekoľkokrát sťažnosti, že oddelenie ministerstva obchodu pre zahraničný obchod preťahuje do nekonečna vybavovanie žiadostí podaných o vrátenie poplatku z nepoužitých vývozných a dovozných povolení.

Bolo by zbytočné zovrubne vysvetľovať, že týmto počínaním sú obchodníci, ktorí už bez toho zápasia s ťažkými pomery, na úrokoch poškodení, ale ani inak nieto dôvodov, aby štát po mesiace ba roky držal u seba kapitál žiadateľa, ktorý utrpel veľkú škodu už tým, že sa mu nezdarila perfektuácia zahraničného obchodu. Nespočetné prípady mohli by sme uviesť dôkazom toho, akou nedbalou zdĺhavosťou sa tieto žiadostí vybavujú, avšak teraz obmedzíme sa len na dva prípady, na ktoré dovoľujeme si vzácnu pozornosť pána ministra vyzvať.

Margareta Tornalljay, obyvateľka v Tornalle, obdržala v lete minulého roku, zaplatiac 4000 Kč poplatku, povolenie k dovozu preukázane svojho vlastného nábytku z dvoch izieb. Už aj vyrubenie tak značného poplatku nie je odôvodnené, keďže ide o jej vlastný a starý nábytok. Žiadateľka nebola v stave nábytok doviesť a tedy dňa 23. okt. 1922 pod čís. 121.260 žiadala o vrátenie tohoto poplatku Kč 4000.-. Táto žiadosť do dnešného dňa nie je vybavená.

Jellinek Bartalan, obyvateľ v Rimavskej Sobote, stále exportoval drevený tovar, hoci export dreva na Slovensku ocíta sa stále v ťažkom položení. V jednom jedinom prípade bol nútený ísť obchod stornovať a vtedy žiadal o vrátenie 900 Kč poplatku z vývozného povolenia. Žiadosť jeho už od 8 mesiacov leží nevyriešená.

Na základe uvedených tážeme sa pána ministra:

1. či je ochotný zakročiť, aby žiadosti o vrátenie povoľovacieho poplatku vybavované boly mimo poradia?

2. či je ochotný nariadiť, aby vo shora uvedených dvoch prípadoch ihneď boly poukázané povoľovacie poplatky, bez dôvodu zadržované?

V Prahe, dňa 6. novembra 1923.

Szentiványi,

Füssy, dr. Körmendy-Ékes, dr. Lelley, Schälzky, Böhr, dr. W. Feierfeil, dr. Petersilka, Scharnagl, Bobek, Schubert, Palkovich, dr. Jabloniczky, Křepek, Zierhut, dr. Spina, Böllmann, Pittinger, Röttel, S. Mayer, Kaiser.

Původní znění ad I./4297.

Interpelláció

Slovensko ministeréhez, a bel és penzügyministerhez

az italmérési engedélyekkel űzött visszaélések miatt.

Benyújtja: dr. Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő és társai.

Verebély községnek van egy korcsmája, amely korcsmában az italmérést Infner István Verebély lakos, minta község szerződéses kimérője gyakorolta már több mint 12 hónapon át. A község az italmérési engedélyért a vezérpénzügy-igazgatósághoz Pozsonyba folyamodott.

F. é. június hó 1-én Nehéz Elek verebélyi lakos községi esküdt megjelent Infner István kin érönéi s közölte vele, hogyha ő a kormányt támogató partok érdekében a községi választásoknál agitációs munkát hajlandó végezni, akkor az italmérési engedélyt a vezér-pénzügyigazgatóság megadja s eszesebben Infner egyébanyagi támogatásra is számíthat. lnfner kijelentette hogy ígéretekre nem ad semmit, mire Nehéz azt válaszolta, hogy lépjen érintkezésbe Krupával, a koszég vezető jegyzőjével. Krupa jegyző Infner néhány nap mulya magához hivatta s kijelentette neki, hogy az engedély már meg van, csak Infner beleegyezésére van szükség sakkor az italmérési engedélyt azonnal kézbesíti s a legteljesebb támogatást ígéri: Előadta, hogy ő felsőbb rendeletre cselekszik. Infner néhány napi gondolkodási időt kért és kapott. Ezalatt a pénzügyőrök a korcsmát bezárták, az összes edényeket, amelyekben ital volt, lepecsételték, néhány nap mulya azonbon mert a jegyzővel való tárgyalások még folytak - újból megengedték a kimérést.

Infner - akit a jegyző Nyurcz András és Uhriny Imre rendőrökkel többször hivatott utóbb kijelentette a jegyző élőn, hogy 6 ilyen szerepre ne-m vállalkozik, ő nem akar politizálni, hámén kenyeret keresni a maga és családfa számára, mire a jegyző azt válaszolta, hogy akkor a község az italmérési engedélyt meg nem kapja s ő (Infner) kénytelen lesz a korcsmát elhagyni, mert oda a község mást fog fogadni.

Infner úgy Nehéz Elakkel, mint Krupa jegyzővel a fentiekről csupán négyszemközt tárgyalt, de a fent előadottak való voltát úgy Nehéz, mint Krupa a községi képviselő testület ülésén, Infner felhívására elismerték. Erre tanuk:

Nagy József községi bíró, Gál Gyula, Schlachta Imre, Kipke János, Busovszky István, Matuska József, Frunyi József, Péli Antal, Vojtek András, Suttka Antal, Joszenszky József és Varga Pál verebélyi lakosok, képe. test. tagok.

Miután ilyként úgy Nehéz esküdt, mint Krupa jegyző - valószínűen felsőbb utasításra - az italmérési engedélyt a legközönségesebb és a legaljasabb korteseszköz gyanánt használták fel, miután minden korrupció mellett, amelynek ezen államban ezernyi példáját láttuk, a kormánypártok mellett való hatásági korteskedésnek ezen egyet egyik olyan példája, amely a legenyhébb kvalifikáció mellett is valóságosan botrányosnak, minden politikai szabadságot megcsúfoló, minden etikai érzést megtagadónak minősitentő, kérdjük a minister Urakat

1. hajlandók-e a leirt esetet szigorú vizsgálat tárgyává tenni?

2. hajlandók-e megállapítani, hogy a jegyző melyik felsőbb hatóság rendelkezésére cselekedett,

3. hajlandók-e Nehéz esküdtet, Krupa jegyzőt s mindenkit, akit a vizsgálat bűnösnek fog találni, a legszigorúbban megfen itteni?

4. hajlandók-e a községnek járó italmérési engedély kiadását elrendelni?

5. s végül hajlandók-e gondoskodni arról, hogy a hivatalos korteskedés, a polgárok sekaturája és terrorizálása egyszersmindenkorra lehetetlenné tétessék?

Praha 1923 X./29.

Dr. Lelley,

Szentiványi, dr. Körmendy-Ékes, Křepek, Zierhut, dr. Petersilka, S. Mayer, Kaiser, Scharnagl, dr. Spina, Böhr, Füssy, dr. Jabloniczky, Palkovich, Schälzky, dr. W. Feierfeil, Schubert, Bobek, Pittinger, Röttel, Böllmann.

Původní znění ad II./4297.

Interpelláció

Slovensko ministeréhez

az érsekujvári járási főnök törvényellenes zaklatásai miatt.

Bettleszti: dr. Lelley Jenő nemzetgyülési képviselő és társai.

Az érsekújvári rendőrség az alább megnevezett érsekújvári lakosoktól útleveleiket, fegyvertártási engedélyeiket és fegyvereiket nyilván a járási főnök rendeletéből bevonta.

Ezen intézkedés - amint az már nálunk szokásban van - indokolás nélkül történt, az eljáró közegek szóbeli közlése szerint azért történt, mert az illetőknek gyermekei - gymnasiumi tanulók - f. é. március 15-én az érsekújvári templomban a magyar hymnus éneklésén részt vettek. A gyermekek ezért megfelelő iskolai fényi télben részesültek.

A szülők nevei a következők:

1. Berecz János 3. drb. utlevél, 1. drb. fegyver.

2. Csernyák Rezső 1. drb. utlevél.

3. özv. Denk Árpádén 1. drb. utlevél.

4. Docskál Lajos 2. drb. utlevél.

5. Edelbacher Nándor 3. drb. utlevél.

6. Gál Rezső 1. drb. utlevél.

7. Krasznowszky István 1. drb. utlevél.

8. Molnár Mihály 2. drb. utlevél.

9. Ozorák Jánosén 1. drb. utlevél.

10. Sevella István 1. drb. fegyver.

11. özv. Szépe Imrémé 2. drb. utlevél.

12. Szirmák Lajos 1. drb utlevél, 1. drb. forgó pisztoly 12 drb. patron.

13. Szporny Lajosén 1. drb. utlevél.

14. Sztavenyik Károly 2. drb. utlevél.

15. Verbis Bertódné 1. drb. utlevél.

16. Vranesits Gyula 1. drb. utlevél.

Miután a szülőknek a gyermekek "bűneiért" való büntetése a közép-kor szintén elitélt embertelen gyakorlata volt csupán s mert sok sajátszerű tapasztalataink dacára a középkori szokásoknak köztársaság területén leendő modern alkalmazását alig vagyunk képesek a sokat hangoztatott igazságossággal és demokráciával összeegyeztetni, kérdjük a minister urat:

1. hajlandó-e a dolgot megvizsgáltatni?

2. hajlandó-e a bevont útlevelek, fegyverigazolványok és fegyverek kiadatását elrendelni?

Praha, 1923, X./29.

Dr. Lelley,

dr. Jabloniczky, Szentiványi, Böhr, Schälzky, dr. W. Feierfeil, dr. Petersilka, Schubert, Kaiser, Bobek, Rőttel, dr. Spina, Palkovich, dr. Körmendy-Ékes, Füssy, Křepek, Zierhut, Böllmann, S. Mayer, Pittinger, Scharnagl.

Původní znění ad III./4297.

Interpelláció

a sociális gondolkodás és az egészégügy ministerekhez

a matlákházy tüdőbeteg sanatoriumban uralkodó tarthatatlan állakotok miatt.

Beterjeszti: dr. Lelley Jenő nemzetgyülési képviselő és társai.

A matlákházai tüdőbeteg sanatoriumban van a tüdőbeteg hadirokkantak egy része elhelyezve. Az intézet élén egy Škorepa nevű egyén áll, aki szívtelen és pártoskodó magatartása miatt az állás betöltésére érdemtelennek bizonyult.

Škorepa úr ugyanis a betegeket nem bajuk súlyos volta szerint, hanem nemzetiségük szerint osztályozva olyként, ügy a cseheket részesíti előnyben a slovákok és más nemzethez tartozók felett.

A szeptember 23 és 24-én megtartott felülvizsgálaton például 20. rokkantat bocsátatott el a sanatoriumból, s ezek között mindössze csupán 2 cseh volt, a többi slovák. Ha cseh rokkant kér dietetikus étkezést, azt azonnal makkapja, slovák vagy más nemzetiségű azonban csak felette ritkán s akkor is csak sehány napra.

A sanatoriumban egyébként is nagy hiányok vannak. Ilyenek:

A 80 - 100 főnyi betegnek (rekantnak) ápolására összesen egy ápolónő van alkalmazva, aki annyi betegnek ellátására egyszerűen képtelen. Gyakran előfordul. hogy 6-8 beteg állandóan, éjjel-nappal vérzésben van, hogyan képzelhető tehát, hogy emellett egy ápolónő ellásson 100 Ceteget?

A villanyvilágítást este 9 órától, reggel 7 óráig központilag zárják el, azt éjjel bekapcsolni oly hosszú időbe kerül, hogy megesett, miképpen egy beteg addig, amis a villanyt fel lehetett gyújtani, saját véreben megfulladt.

A kiszolgálás olyan rósz, hogy a fekvő betegekhez az étel rendesen csak hideg állapotban jut.

A fűtés annyira elégtelen, hogy a betegek állandóan fáznak. A téli hónapokban emiatt a betegeket el kell szállítani, mert azok a hideget ki nem bírnák.

A rokkantak a sanatoriumba utalás előtt agynevezett osztályozó állomásokra lesznek küldve, ahol kezelésben nem részesülnek s napokig a legpiszkosabb, tökéletesen egészségtelen helyiségekben szenvednek.

Minister Ukak! A betegek, különösen a halál küszöbén álló tüdőbetegek közt akár faji, akár nemzetiségi ük Tömbséget tenni: lelketlenség, az ő egészségük rovására ápolónőben, futőanyagban, étkezésben takarékosodni; nem méltó az államhoz.

Tudjuk, hogy egyik-másik gyűlölködő, szívtelen hivatalnok megaláztatását, visszaélését a kormány nem fogja fedezni s ezért kérdezni vagyunk bátrak:

1. hajlandó-e a fent elősorolt panaszokat alaposan, váratlan vizsgálat tárgyává tenni?

2. a bajokon sürgősen segíteni?

3. a vétkes egyéneket megbüntetni és más, slovák tisztviselőkkel helyettesíteni?

Praha, 1923 X./16.

Dr. Lelley,

Palkovich, Füssy, dr. Körmendy-Ékes, Zierhut, Böhr, dr. Spina, Böllmann, Röttel, Pittinger, S. Mayer, Kaiser, dr. Jabloniczky, Szentiványi, Křepek, Schälzky, dr. W. Feierfeil, dr. Petersilka, Scharnagl, Bobek, Schubert.

Původní znění ad IV./4297.

Interpelláció

a belügyministerhez és Slovensko ministeréhez

a járási főnökök terrorja miatt.

Beterjeszti: dr. Lelley Jenő nemzetgyülési képviselő és társai.

Tudomásunkra jutott, hogy Slovensko, különösen pedig a pozsonyi nagyzupa járási főnökei a jegyzőket bizalmas rendeletben arra utasították, miképpen jegyzőségeik községeiben működő kereszténysociális párti veszető egyéne-K és azoknak neveit jelentsék be, akik a párt érdekében tevékenységet fejjenek ki.

Miután keserves tapasztalataink vannak arról, hogy a közigazgatási hatóságok hasonló meleg érdeklődése párthíveink vezető férfiainak megfélemlítését szokta célozni, s mert tudjuk, hogy párthíveink a ha-taloni sűrű zaklatásait már megszokták s legfeljebb a hirtelen internálás kellemetlenségeitől tartanak, hogy őket csomagjaik kellő készenlétbe helyezésre jó időben figyelmeztethessük, kérdjük:

van-e kilátás rövid időm belül olyan esemény bekövetkezésére, amely a kormánynak jogot fog adni a kersoc. párt vezetőinek ismételt internálására?

Praha, 1923 IX./21.

Dr. Lelley,

Szentiványi, Füssy, Křepek, Zierhut, dr. Spina, Böllmann, dr. Petersilka, Schubert, Kaiser, Böhr, S. Mayer, dr. Jabloniczky, Palkovich, Schälzky, dr. W. Feierfeil, Pittinger, Bobek, Scharnagl, dr. Körmendy-Ékes, Rőttel.

Původní znění ad V./4297.

Interpelláció

Az Ipar és Kereskedelmi Minister Úrhoz

a felhasználatlan ki- és beviteli engedélyek kiállítási illetékének visszafizetése tárgyában.

Beadják: Szentleányi József képviselő és társai.

Kereskedelmi körök és magánosok részéről már több ízben merült fel az a panasz, hogy az Ipar és Kereskedelmi Minisztérium külkereskedelmi osztálya a végtelenséfiig nyújtja a felhasználatlan ki- és beviteli engedélyek kiállítási illetékének visszafizetése iránt benyújtott kérvények elintézését.

Felesleges bővebben magyaráznunk, hogy ebből az eljárásbot tetemes kamatveszteség háramlik az amúgy is nehéz viszonyok között élő kereskedőre, de különbem is semmi sem teszi indokolttá azt, hogy az állam hónapkig sőt évekig tartsa magánál a kérelmazö tőkéjét, aki már az által is nagy kárt szenvedett, hogy a külföldi üzleti kötést nem tudta perfektuálni. Számtalan etet tudnánk felsorakoztatni annak igazolására, hogy eme kérvények mily hanyag lassúsággal intéztetnek el, jelenig azonban két esetre kívánjuk a Miniszter Úr b. figyelmét felhívni.

Tornalljay Margit toraljai lakos a mint év nyarán 4000 Kč illeték lefizetése ellenében kapott engedélyt beigazoltan saját tulajdanát képező két szoba bútorának behozatalára. Már az ily magas illeték kievése is indokolatlan, minthogy saját tulajdonról és régi bútorról van szó. A kérelmező mm volt abban a helyzetben, hogy bútorait beszállítsa s így a 4000 Kč illeték visszafizetését 1922 okt. 23.-én 121.260 szám alatt kérelmezte. Ezen kérvénye a mai napig elintézetlen.

Jellínek Bertalan rimaszombati lakos, fakereskedő annak dacára, hogy a szlovenskói faexport súlyos helyzetben van, állandóan exportál faárut. Egyetlen egy esetben volt kénytelen stornírozni a megkötött üzletet s ekkor kérelmezte az engedély kiállítási illetékének 900 Kč visszafizetését. A kérvénye 8 hónak óta elintézetlen.

Az előadattak alapfián kérdezzük a Miniszter Urat:

1. Hajlandó-e intézkedni, hogy a kiállítási illetékek visszafizetése iránt benyitott kérvények soron kívül intéztessenek?

2. Hajlandó-e a fenti két esetben az indokolatlanul visszatartott illetékeket azonnal kiutaltatni?

Prága 1923 november 6.

Szentleányi,

Füssy, dr. Körmendy-Ékes, dr. Lelley, Schälzky, Böhr, dr. W. Feierfeil, dr. Petersilka, Scharnagl, Bobek, Schubert, Palkovich, dr. Jabloniczky, Křepek, Zierhut, dr. Spina, Böllmann, Pittinger, Röttel, S. Mayer, Kaiser.