Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1920 – 1925

4260.

Původní znění.

Sürgős interpelláció

a ministerelnökhöz és az iskolaügyi ministerhez

a slovenskotanítóság példátlan terrorizálása tárgyában.

Beterjeszti: dr. Lelley Jenő nemzetgyüiési képviselő és társai.

Minden állam kormánya ragaszkodik ahoz a hatalomhoz, amely a kezében van s minden kormány törekszik azt megtartani. Ezen törekvésében gyakran nyulasak a kormányok olyan eszközökhöz, amelyeket korrekteknek minősíteni nem lehet, de amelyik kormány számat tart a becsület legparányibb látszatára, az gomdonsan kerüli azt, hogy ilyen működése az erkölcsi szabályokba ütközzék, azokat sértse.

Sajnos, a ml államunk kormányáról ezt megállapítani nem lehet.

A példák számosak, ezekből egynéhányat csakorba kötünk.

I.

Az úgynevezett republikánus kisgazdaár, amely tudvalevőleg a kormány egyik tagjáe: Hodzsa földmivelésügyi minister vallja nyíltan a vezérének, a választások előtt a következő szövegű felhívást bocsátotta ki Slovensko tanítóságához:

ťSlovensko Tanítóságához! Alulirtott Republikárus és kisgazdapárt iskolaügyi osztálya bizalommal fordul a tanító uralchaz, hogy saját és jól felfogott érdekük szem előtt tartásával, sociál-kulturális és politikai harcunkban részt vegyenek. Nem hangzatos szavakkal és ígéretekkel akarjuk célunkat elérni. Mint intelligens, végzett emberek önök a nyilvános életet nem különféle politikai agitátorok és demagóg sajtótermékek szavai szerint ítélik meg kormányra vágyó hamis próféták és kalandoroknak nem ülnek fez. Elszigeteltsége azonban nem egy tanító, tanítónő, tanár vagy tudományos téren működő intelligens tévelyeg a politika labirintusában, nem látja a falujában fejlődő polickai élet helytelen irányzatát. Politikai életünk gazdasági és kulturális érdekek jegyében zajlik le. Helyesen-e vagy sem, azt nem firtatjuk. Praktikus ember mindig az adott helyzettel számol. A socialista pártok programja munkásjóléti a néppártiak programtujákat, papsági, a nemzeti demokratáké a polgári, a republikánus földmivelő és kisgazdapárt programtuja agrár és őstermelői. Miután a kisgazda osztály a falusi kisiparosokkal és kereskedőkkel számbelileg a legerősebb, a Nemzetgyűlésen kétségkívül ez az osztály jut vezető szerephez. Vezetőszerephez jut még abban az esetben is, ha a földmives osztály egy bizonyos része, agitátorok megfélemlítése folytán, (mint az a legtöbbi nemzetgyűlési választásoknál töténtnem a kisgazdapárttal szavazna. Cseh és Morvaországban nagyobb presszióktól tartani ma már nem tehet. A nép nevelőjé-nek, a tanítónak látnia kell a kin fejlődő esemnyeit s tudatában unnák, hogy ő első sorban egy értelmes földmives generációt nevelni van hivatva, ügyes, de lelkiismeretlen agitátorok aknamunkáit ellensulyazni köteles, mert ezenek nem az emberiség, a nemzeti jólétért, hanem kizárólag csakis a saját anyagi és személyi aspirációk eléréséért fáradoznak. Ők a tanítósággal vajmi keveset törődnek, nekik a tömeg kell, mely a képviselői mandátum és egyéb anyagiak biztosításának legkitűnőbb eszköze. A tanítónak polgári és nevelői hivatásán kívül szüksége van hogy tisztességes megélhetést, állásának függetlenségét magának biztosítsa ami azonban csak oly módom érhető el, ha oly párt kebelébe lép, mely párt valóban vele érez, nmes, önfeláldozó hívását elismeri és megbecsüli. A tanító tanácsadója és vezére a falusi népnek, a nép viszont az állam éltető erejét képezi, mely erő elég hatalmas arra, hogy a tanítóság sérelmeit kiküszöbölje, a tanító anyagi helyzetén segítsen. A republikánus kisgazdapárt eddigelé mindig szeretettel karolta fel a tanítók ügyét. Nagyon sok tanító e pártnak köszönheti, hogy nem történt rajta sérelem, vagy ha már történt, az mihamarább kedvező elintézést nyert. A legújabb iskolai törvények és fizetés rendezési rendeletek szerzői tulnymó része ennek a pártnak a tagjai. Államunk népoktatási történelmében arany betűkkel van megörökítve anemzetgyülés kulturválasztmányi elnökének dr. Srdinka tanárnak, a tanítók fizetésügyi referensének Smrtkának dr. Vlček Slavensko iskolaügyi referensének, továbbá A. Stefaneknek a neve, akik a többi haladó gondolkodású képviselőkkel egyetemben eltüntetik a százéves sérelmeket. Ezek valamennyien a Republikánus kisgazdapárt úttörői. Az agrár párt tehát eleget tett kötelességének a tanítókkal szemben, de ezentúl is az össztanitóság agyagi és kulturális ügyét szívén fogja viselni mert meg is van a hozzá való szükséges ereje, hatalma. Mindezek dacára nem volt lehetséges eddig a tamitóságot arra bírni, hogy a saját lábán megállhasson, önönrriaga felett rendelkezhessék, hogy jól és helyesen fogja fel helyzetét a nemzetalkotó és fejlesztő munkában. Cseh és Morva földön a tanítóság nem kis része a bolsevizmus és keresztényellenes tanoknak esett áldozatul. Slovenskón viszont sok tanító nem volt képes sem nemzetileg, sem kultúrailag átorientálódni. Nagy összegeket vettek fel sokan az államtól fizetés vagy segély fejében, hogy aztán bolsevista vagy republikánus párt elleni politikát folytassák, gondolván, hogy jobb vagy baloldali radikalizmussal és tárgytalan ellenzékieskedéssel többet nyernek, mint nyertek volna komoly gondolkodású politikusok segítségével. Ez okozta aztán a mérvadó körtik lehangoltsá gát a tanítósággal szemben és ennek kifolyólag következett be a iavadalmi rektifikátó, fegyelmi eljárás, bekövetkeztek a drágasági pótlékok kifizetése körüli rendetlenségek stb. de főleg a felekezeti tanítóság fizetésérnek rendezése szenvedett érzékeny halasztást. Amíg a tanítóság fel nem eszmél és meg nem győződik arról, hogy egyedül a Republikánus kisgazdapárt oltalma alatt nyerheti el anyagi és szellemi javainak védelmét és vezetését, addig minden lármázás és lamentálás, minden demonstrációs készülődés hiábavaló. A Republikárus kisgazdapárt eddigelé mindig a tanóság javaiért fáradozott, tehát indokolatlan volna, hogy a párt éppen a dédelgetett osztálya a párttal szemben ellentétes álláspontra helyezkednék. A Republikánus kisgazdapárt az eddig jelzett indokolt alapján, szem előtt tartva a nemzeti és kulturális felvirágzást, elhatározta, hogy a párt kebelé ťIskolaügyi osztálytŤ létesít, melybe tömörülne az össztanitóság, a tanárság, akik részére védelmet és segieséget nyújtana bármily kérdésben a Republikánus párt kitűnően szervezett irodája minden igazságos és tárgyilagos ügyben a kellő helyen tud közbenjárni és nem tűr meg, hogy tagjain bármily sérelem essék avagy törvények vagy rendeletek félremagyarázása által az iskola és vele együtt a tanító erkölcsi vagy anyagi kárt szenvedjen. Tanító Urak! Nem kívánunk Önöktől egyebet, csak azt, hogy helyesléssel vegyék tudomásul pártunk Aragrammját és erről értesítsék az ťIskolaügyi osztálytŤ. Aki Aragrammunkat helyesli, számot tarthat árra, hogy az illetékes közegeknél, iskolai hatóságoknál bármely ügyében eljárunk. Az ťIskolaügyi osztály: további működéséről minden egyes jelentkező ériesitést kap. A Republikánus kisgazdapárt ťIskolaügyi osztályaŤ Bratislavában.Ť

Ezen felhívás valósággal iskolai példája a terrornak.

Amig egyrészt megmondja, hogy az ellenzéki pártok körébe tartozó tanítóság el lehet készülve a fizetés redukálására, megvonására, a fegyelmi eljárásra és a segélyek beszüntetésére, mint a ťmérvadó köröknek lehangoltságaŤ folytán beállott kövebkezményekre, de másrészt nem felejti el hozzátenni, hogy azon tanitökat, akik pártnak programmját elfogadják, minden igazságtalansággal szemben meg fogja védeni.

Nyíltan megmondva ez annyit jelent hogy: amelyik tanító nem lesz kormánypárti, az fizetés és segély helyett fegyelmit kap, aki azonban a kormánypárthoz csatlakozik, az megtalálja igazát. Az igazságban való részesedésnek tehát nálunk előfeltétele a kormánypártba való belépés!

Miután a mai kormányzati rendszer minden hibája és bűne mellett és tudjuk elképzelni, hogy a kormány politikájának irányítója: a ministerelnök s a közoktatásügynek vezetője: a közoktatásügyi minister azonosítaná magát a kormány egyik tagja által vezetett ezen agitációs módszerrel s mert ezen módszer az erkölcstelenségnek oly határtalan falcát árulja el, amely mellett komolyan kell aggódnunk magának az államnak jövendő léte felett, kénytelenek vagyunk az alanti, alatt felvett kérdéseket intézni a ministereínök és a közoktatásügyi minister urakhoz:

II.

Bučenec pozsonyi tanfelügyelő Somorjára egybehatva a felsőcsallóközi járás összes tanítóit. Az értekezleten, amelyen ö elnökölt, egy előre felbérelt egyén javaslatot tett arra, hogy a felekezeti iskolák tanítósága az iskolák és saját maguk államasitását kérjék.

A tanítók, a fent I. alatt már kifejtett, de gyakorlatban még az elméletet is megszégyenítő terror hatása alatt, amelyet a tanfelügyelő jelenléte magában véve is előidézett, de azon kijelentése, hogy aki a javaslat ellen szavaz, arcnak fizesését (államsegélyét) beszüntetik, a legmafiasabb mértékre fokozott, kévytelenek voltak lelkiismeretük, sót letett fogadalmuk ellenére az államosítást célzó javas latot elfogadni.

Egyéb járásokból is hasonló jelentések érkeztek hozzánk, amiből megállapítható, hogy itt tervszerű akcióval állunk szemben.

Eltekintve attól, hogy minden oltunk megvan az állami oktatással szemben absolut bizalmatlansággal viseltetni, eltekintve attól, hegy népnevelésügyi szempaniak tökéletesen a felekezeti iskolák fenntartását javallják, ezen eljárás nem csak az oktatás érdekét veszélyezteti, de világosan sérti a törvény betűjét is, amely a felekezetek számára az iskolák fenntartásának jogát világosan biztosítja.

Megszoktuk már azt, hogy a tanfelügyelők elsősárban a kormány politikai ügyvivői, hiszen sokan közülük nem is kanyitavak az iktatásügyhöz, másolt pedig az állás betöltésére egyenesen méltatlanok, de azt, hogy a préssió, a terror ilyen hallatlan fegyvereivel dolgozzanak, mégsem hagyhatjuk szó nélkül s ézert a következő kérdéseket intézzük:

I.

A ministerelnök és közaktatásügyi ministerekhez:

a) azonositja-e magát a ministerelnök ur, mint a kormány pofikájának képviselője, irányítója a politikai propaganda azon szemérmetlenül erkölcstelen formájával, amely a kormány egyik tágjának bevallott vezérsége alatt álló párt felhívásában megnyilvánul?

b) hanem, hajlandó-e intézkedni, hogy a terror ezen jelensége a politikai élet szintéréről eltűnjön?

c) megengedhetőnek tartja-e közoktatásügyi minister ur, hogy a köztársaság tamitósága abban a tudatban éljen és teljesítse fennkölt feladatát, miképpen neki fizetés és segély politikai munkáért jár, az oktatásért pedig csupán fegyelmi?

d) ha nem, hajlandó-e megfelelő, a nyilvánosság előtt tett nyilatkozatban a tanitóságot megnyugtatni, afelől, hogy a tanügyi kormány a tanítójavadalmazásának utalványozásánál pusztán csak a tanító szakmunkáját tekinti irányadónak és a tanítóság politikai és lelkiismereti szabadságát semmiképpen sem akarja és nem fogja korlátozni?

II.

Hajlandó-e a közoktatásügyi minister ur az ezen fejezet alatt felhozott panaszt megvizsgálni s a vizsgálat eredményeként

1. Bučenec tanfelügyelőt, mint hivatali hatalmával visszaélőt a legszigorubban megbüntetni?

2. az erőszakos államosításnak ezen és minden más formáját eltiltani?

Praha, 1923 IX./21.

Dr. Lelley,

dr. Körmendy-Ékes, Palkowich, dr. Jabloniczky, Böhr, Schälzky, dr. W. Feierfell, dr. Petersilka, Pittinger, J. Mayer, Kaiser, Schubert, Füssy, Szentiványi, Křepek, Zierhut, dr. Spina, Böllmann, Rőttel, Scharnagl, Bobek.

Překlad.

4260.

Naliehavá interpellácia

poslanca dra Lelleyho a súdruhov

ministerskému predsedovi a ministrovi školstva a národnej osvety o bezpríkladnom terorizovaní učiteľstva na Slovensku.

Vláda každého štátu lpí na moci, ktorú má v rukách a snaží sa ju podržať. V tejto snahe často siahnu vlády k prostriedkom, ktoré nemožno pokladať za korrektné, avšak vláda, ktorá chce zachovať tú najnepatrnejšiu zdánlivosť česti, bude sa bedlive vyhýbať tomu, aby jej činnosť v tamto smere narazila na morálne zásady a ich porušila.

Žiaľbohu, nemožno to konštatovať u našej vlády.

Príkladov je veľa a z týchto niektoré uviažeme v kyticu.

I.

Tak zvaná republikánska maloroľnícka strana, ktorá ministra zemedelstva dra Hodžu verejne za svojho vodcu vyznáva, adresovala pred voľbami na učiteľstvo Slovenska túto výzvu:

ťUčiteľstvu na Slovensku! Školský odbor podpísanej republikánskej strany maloroľníkov s dôverou obracia sa na pánov učiteľov, aby vo svojom dobre pochopenom záujme zúčastnili sa nášho sociálne kulturného a politického boja. Nie zvučnými slovy a sľuby chceme sa dostať k cieľu. Vy, ako inteligentní a vzdelaní ľudia neposudzujete verejnosť dľa slov rôznych politických agitátorov a demagogických tlačových produktov a nenecháte sa zbalamútiť falošnými proroky a dobrodruhy, ktorí bažia po moci. Vo svojej osamotenosti však nejeden učiteľ, učiteľka, profesor alebo inteligent na poli vedy pracujúci blúdi v labyrinte politickom a nevidí nesprávny smer vývinu politického života va svojej obci. Náš politický život vybíja sa v znamení hospodárskych a kulturálnych záujmov. Či správne alebo nesprávne, po tom nepátrame. Praktický človek počíta vždy s danými pomery. Program socialistických strán je pre blahobyt robotníctva, program strany ľudovej je pre kat. kňazov, národných demokratov pre občianstva a program republikánskej strany zemedelcov a maloroľníkov je agrárny a pre prvotnú výrobu. Keďže trieda maloroľníkov spolu s dedinskými remeselníky a obchodníky je početne najsilnejšia, dostane sa bezpochyby táto trieda na vedúce miesto v Národnom shromaždení. K vedúcej pozícii dostane sa i vtedy, keby určitá čast zemedelcov, zterorizovaná agitátormi (ako sa to práve stalo pri voľbách do Národného shromaždenia), so stranou maloroľníkov ani nehlasavala. V Čechách a na Morave netreba sa už obávať väčšej pressie. Vychovávateľ národa, učiteľ, musí vidieť vývin událostí doby a musí si byť povedomý toho, že je povolaný v prvom rade vychovať rozumnú zemedelskú generáciu, že musí paralysovať podkopnú prácu šikovných, avšak nesvedomitých agitátorov, bo títo nepracujú pre blaho ľudstva a národa, ale výlučne pre dosaženie svojich vlastných hmotných a osobných aspirácií. Oni sa o učiteľstvo pramálo starajú, oni potrebujú len massu, ktorá je najúčinnejším prostriedkom ku zaisteniu poslaneckého mandátu a iných hmotných výhod. Mimo svojho občianskeho povolania vychovávateľa ľudu je učiteľ povinný, aby si zaistil čestné živobytie a neodvislosť svojho postavenia, čo však možné iba tak, vstúpi-li do strany, ktorá s ním naozaj cíti, jeho šľachetné a obetavé povolanie uznáva a cení. Učiteľ je poradcom a vodcom dedinského ľudu, ľud je však životnou silou štátu, ktorá sila je dosť mocná, aby krivdy na učiteľoch spáchané odstránila a hmotné pomery učiteľstva zlepšila. Republikánska strana malorolníkov dosial vždy s radosťou ujala sa veci učiteľov. Mnohí učitelia môžu len tejto strane ďakovať, že sa im krivda nestala, ale keď sa i stala, bola čo najskôr opravená. Prevážna časť osnovateľov najnovšieho školského zákona a nariadenia o úprave platov patrí k tejto strane. V dejinách ľudovýchovy nášho štátu sú zlatými písmenami zvečnené mená: predsedu kulturného výboru Nár. shrom. profesora dra Srdínku, referenta vo veci učiteľských platov Smrtku, školského referenta pre Slovensko dra Vlčka a A. Stefánka, ktorí spolu s ostatnými pokrokovými poslanci odstránia staleté krivdy. Sú to všetcia priekopníci republikánskej strany malorolníckej. Agrárnická strana tedy dostála svojej povinnosti voči učiteľom, a bude aj napotom sa starať o hmotné a kulturné potreby učiteľov, bo má k tomu potrebnú silu a moc. - Vzdor tomu všemu však nebolo dosial možno učiteľstvo získať k tomu, aby sa na voje vlastné nohy postavila, aby samo sebou disponovalo, aby svoju polohu vo práce tvorby a vývinu národa dobre a správne pochopavalo. Nemalá časť učiteľstva v Čechách a na Morave padla v obeť bolševizmu a protikresťanským doktrinám. Na Slovensku však mnohí učitelia neboli v stave ani národne ani kultúrne sa preorientovať. Mnohí brali veľké summy od štátu na platoch alebo podporách, aby potom robili politiku bolševistickú alebo proti republikánskym stranám, domnievajúc sa, že s pravým alebo ľavým radikalizmom a bezpredmetným oppozicionalizmom viac vyzískajú, a o by vyzískali pomocou vážne smýšľajúcích politikov. To bolo príčinou rozladenosti smerodatných kruhov voči učiteľstvu a následky toho boly rektifikácia platov, disciplinárne vyšetrovanie, neporiadky pri vyplácaní drahotných prídavkav atď. a hlavne úprava platov cirkevných učiteľov doznala citeľné opozdenie. Dokiaľ učiteľstvo sa neprebudí a nepresvedčí a tom, že jedine pod ochranou republikánskej strany maloroľníkov docieli ochranu a záruku svojich duševných a hmotných statkov, dotiaľ budú všetky kriky a lamentácie a všetky demonstratívne výpravy zbytečné. Republikánska strana maloroľnícka dosiaľ vždy pracovala pre blaho učiteľstva, nebolo by tedy dôvodné, aby práve táto zhýčkaná trieda strany postavila sa na stanovisko strane protichôdne. Z dôvodov dosial uvedených, hľadiac na kultúrny rozkvet národa, republikánska strana maloroľnícka rozhodla, že sriadi vo strane ťŠkolský odborŤ, v ktorom by sa soskupili všetci učitelia a profesori, ktorým v akýchkoľvek záležitostiach poskytla by ochranu a pomoc výborne organisovaná kancelária republikánskej strany; kancelária táto je v stave v každej spravedlivej a objektívnej záležitosti na príslušnom mieste intervenoval a netrpí, aby sa jej členom akokoľvek krivdilo a aby nesprávnym výkladom zákonov a nariadení skola a s ňou i učiteľ morálne a hmotne bol poškodený. Páni Učitelia! Nechceme od vás ničoho, len to, aby ste program našej strany so schválením na vedomie vzali a aby ste to sdelili ťŠkolskému odboruŤ. Kto náš program schváli, môže počítať s tým, že u príslušných orgánov, u školských úradov akejkoľvek jeho veci sa ujmeme. O ďalšej činnosti ťŠkolského odboruŤ bude každý, kto sa prihlási, upovedomený. ťŠkolský odborŤ republikánskej strany maloroľníckej v Bratislave.Ť

Výzva táto je naozaj školský príklad teroru.

Kým prejavuje, že učiteľstvo patriace k oppozičným stranám môže byť prichystané na redukovanie a odňatie platov, na disciplinárne vyšetrovanie a zastavenie podpôr, ako na následky ťrozladenosti smerodatných kruhovŤ, neopomenie k tomu pridať, že učitelia, ktorí si osvoja program strany, budú proti každej nespravedlivosti chránení.

Jasne rečeno znamená to toľko, že učiteľ, ktorý nebude privržencom strany vládnej, dostane na miesta platu a podpory disciplinárku, ktorý sa však k vládnej strane pridá, ten najde svoje právo. Aby sa tedy niekomu mohlo dostať práva, predpokladom toho je, aby vstúpil do vládnej strany.

Poneváč ani pri všetkých chybách a hriechach dnešného vládneho režimu nie sme v stave si predstaviť, že by činiteľ, udávajúci smer ladnej politiky: ministerský predseda a vedúci činiteľ školských vecí: minister školstva a nár. osvety mohli sa stotožňovať s touto agitačnou methodau, vedenou určitým členem vlády, a keďže táto methoda ukazuje na tak obmezdný stupeň nemravnosti, že musíme mať vážné obavy o budúcu existenciu štátu, nútení sme predložiť pánu ministerskému predsedovi a pánu ministrovi školstva a národnej osvety otázky uvedené pod nižším bodom I.

II.

Bučenec, škôldozorca v Bratislave pozval do Šamorýna všetkých učiteľov z horného Žitného ostrova. Na konferencii, ktorej on predsedal, navrhnul istý jednotlivec k tomu najatý, aby učitelia cirkevných škôl žiadali o poštátnenie týchto škôl a ich učiteľov.

Pod vlivom teroru, uvedeného už v bode I, ktorý však v praxi ešte i teoriu prevýšoval a ktorý bol prítomnosťou skôldozorcu nielen vyvolaný, ale ešte do najvyššej miery stupňovaný jeho prehlásením, že kto bude proti návrhu, tomu bude plat (štát. podpora) zastavený, - týmto vylivom boli učitelia donútení, aby návrh na poštátnenie proti svojmu svedomiu ba proti složenému sľubu prijali. Podobné zprávy dostali sme aj z iných okresov, z čoho možno konštatovať, že tu ide a plánovitú akciu.

Nehľadiac, že máme všetky dôvody nemať dôveru v štátnom vyučovaní, nehradiac, že stanovisko ľudovýchovy doporučuje, aby cirkevné školy jestvovaly, takýto postup nielen že ohrožuje záujmy vyučovania ale zjavne naráža na literu zákona, ktorý zabezpečuje vyznaniam právo vydržovať si školy.

Zvykli sme už tomu, že škôldozorci sú v prvom rade politickými agenty vlády, bo veď mnohí o vyučovaní ani zdania nemajú, iní zasa sú toho postavenia nehodní, avšak predsa nemôžeme nechať bez slova, aby takýmito zbraniami pressie a teroru pracovali, a preto tážeme sa

I.

pána ministerského predsedu a pána ministra školstva a národnej osvety:

a) či pán ministerský predseda, jakožto činiteľ, ktorý vládnu politiku reprezentuje a jej smer udáva, sa stotožňuje s tou nestydate nemravnou farmou politickej propagandy, ktorá sa javí vo výzve strany vedenej výslovne určitým členom vlády?

b) jestliže nie, či je ochotný postarať sa, aby tento zjav terroru ztratil sa z javišťa politického života?

c) či pán minister školstva pokladá to za prípustné, aby učiteľstvo republiky žilo a svoj vznešený úkol plnilo v povedomí, že platy a podpory dostáva za činnosť politickú, kdežto za vyučovanie iba disciplinárku?

d) jestli nie, či je ochotný príslušným prejavom pred verejnosťou učineným učiteľstva uspokojiť, že pri poukazovaní učiteľských platov je pre školskú vládnu správu smerodatná jedine odborná práca učiteľa a že politickú slobodu a slobodu svedomia učiteľstva nechce a nebude v žiadnom smere obmedzovať?

II.

Či pán minister školstva a národnej o svety je ochotný vyšetriť sťažnosť uvedenú v tejto hlave a po vyšetrení

1. škôldozorcu Bučenca, ktorý úradnej moci zneužil, najprísnejšie potrestať?

2. a takúto ako aj ktorúkoľvek inú farmu násilného poštátňovania zakázať?

V Prahe, dňa 21./IX. 1923.

Dr. Lelley,

dr. Körmendy-Ékes, Palkovich, dr. Jabloniczky, Böhr, Schälzky, dr. W. Feierfeil, dr. Petersilka, Pittinger, J. Mayer, Kaiser, Schubert, Füssy, Szentiványi, Křepek, Zierhut, dr. Spina, Böllmann, Röttel, Scharnagl, Bobek.