Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1920 – 1925

POSLANECKÁ SNĚMOVNA N. S. R. Č. 1923.

Beadják: Füssy Kálmán és társai képviselők.

Visk több, mint ötezer lakosú nagyközség, melynek lakói, - kik a szorgalom és állampolgári becsületesség megtestesítői - jólétben éltek az uj államalakulatig. Virágzó mezőgazdasága volt a községnek, dús gyümölcstermelés (évi 500-800 vagon), káposzta (800 vagon) és állattenyésztés képezték és képeznék ma is a lakosság fő jövedelmi forrását. Az uj állam végrehajtó koszegei azonban nerc; sokat törődtek a Tisza folyóval, nem védték a Visk községbe vezető egyetlen utat, sem a Tiszán lévő vashidat, mint azt a régi hatóságok tették, minek eredménye az lett, hogy a közel 100 méteres vashidat a Tisza otthagyta és Viskről se be se ki menni nem lehet, csak ha néhanapján a hidas járást a víz állása megengedi. Két év óta ilyen nyomorúságos a község közlekedése, minek következménye az, hogy már két éve a fentjelzett nagymennyiségű gyümölcstermés mind a termelők nyakán rothadt. A szántóföldeken a szabályozatlan Tisza (melyet azelőtt az állam fékezett) a termés nagy részét, sőt a szántóföldeket elhordŤ. Közben jégverés és állatjárványok még inkább növelték a nyomort. Ezen elemi csapások következtében a község koldusszegény lett, kis tőkéjét, amelyből az adó tellett volna elköltötte, felélte, ma a lakosság tele van adóssággal, adófizetés s e képtelen. Amit a lakosság fizethetett, azt megfizette, így csupán útadóban 180.000 Kč-t fizetett le a község, ezzel szemben kapott egy védgátat, amely azonban elégtelen.

F. év januárjában a községi képviselőtestület egy küldöttsége ismertette az ungvári pénzügyi hatóságok előtt a lakosság nagy nyomorát, minek az a csekély eredménye lett, hogy az ungvári vezérpeénzügyigazgatóság f. évi július 1.-ig felfüggesztette az adók beszedését, további kedvezményeket azonban a saját hatáskörében nem adhat. ezzel csupán azt kívánom dokumentálni, hogy az állarai hatóságok is elismerték azt, hogy Visk közég lakói a fentebb említett elemi csapások következtében tényleg rászolgáltak az állam segítségére.

Alulírottak ezek alapján tisztelettel javasolják:

Mondja ki a Nagytekintetű képviselőláz:

ťA Tisza folyó áradásával s más elemi csapásakkal sújtott Visk község lakóinak felsegélyezése céljából elengedtetnek az 1922. évi állami egyenes adók, míg a többi adónak méltányos részletekben való lefizetésére 1926. év végéig haladék adatik; a vagyondézsma és vagyonnövekedési adó pedig újabb becslés alapján lesz megállapítva.Ť

Prága, 1923. május 12.

Füssy, Dr. Jabloniczky, Dr. Körmendy-Ékes, Böhr, Schälzky, Dr. Schollich, Dr. Petersilka, Knirsch, Patzel, Schubert, Dr. Radda, Dr. Lelley, Palkovich, Křepek, Simm, Pittinger, Zierhut, Röttel, Wenzel, Ing. Kallina, Kaiser.

POSLANECKÁ SNĚMOVNA N. S. R. Č. 1923.

Překlad.

4227.

Návrh

poslanca Kolomana Fússyho a súdruhov

vo veci výpomoci pre obec Visk (župa Maramarošská) poškodenú povodňou z Tisy a inými živelnými pohromami.

Veľkoobec Visk má viac ako päťtisíc obyvateľov, ktorí sú stelesnením pracovitosti a občianskej cnosti a ktorí žili v blahobyte až do prevratu. Obec mala rozkvetlé poľné hospodárstvo, bohatá úroda ovocia (ročných 500-800 vagónov), kapusty (800 vagónov) a dochovávanie dobytka boly a maly byt aj dnes hlavnými zdrojmi príjmov obyvateľstva. Avšak výkonní orgánovia nového štátu nestarali sa veľa o rieku Tisu, nechránili jedinú cestu vedúcu do Visku, ani železný most nad Tisou, ako to robily bývalé úrady, výsledkom čoho bola, že Tisa vybočila od mostu 100 metrom dlhého a teraz z Visku nemožno ani sem ani tam, iba vtedy, dovolí-li cestu cez most nízky stav vody. Už ad dvoch rokov je obecná premávka takto mizerná, čo malo za následok, že výšuvedené veľké množstvo ovocnej úrody zhnilo producentom na krku. Nezregulovaná Tisa (ktorú pred tým reguloval štát) odniesla z rolí väčšiu časť úrody, ba i samú ornú pôdu. Biedu zväčšovaly medzitým krupobitie a dobytčie choroby. Následkom týchto živelných pohrôm je obec ožobračená, svoj malý kapitál, ktorý by bol stačil na dane, utratila, ztrávila, dnes je obyvateľstvo zadĺžené, neschopné platiť dane. Čo mohlo obyvateľstvo zaplatiť, to zaplatilo, tak na pr. len na cestovnú daň zaplatila obec 180.000 Kč, za to dostala ochranný násyp, ktorý však nestačí.

V mesiaci januári t. r. predniesla deputácia obecného zastupiteľstva finančnej správe v Užhorode veľkú biedu obyvateľstva, čo malo ten nepatrný výsledok, že gener. fin. riaditeľstvo v Užhorode odložil vyberanie daní do 1. júla t. r. ďalších výhod však vo vlastnej pôsobnosti nemôže poskytovať. Tým chcem dokumentovať len to, že i štátne úrady uznaly, že obyvatelia obce Visku sú v skutku odkázaní na štátnu pomoc.

Podpísaní na základe toho s úctou navrhujú toto:

Poslanecká snemovňa sa usniesla:

ťAby obyvateľom obce Visku, poškodenej povodňou z Tisy a inými živelnými pohromami, bola poskytnutá pomoc, odpúšťajú sa im štátne priame dane z roku 1922, kdežto k zaplateniu iných daní v slušných splátkach dáva sa im príročie do honca r. 1926; dávka z majetku a z prírastku na majetku bude ustanovená na základe nového odhadu.Ť

V Prahe dňa 12. mája 1923.

Füssy, dr. Jabloniczky, dr. Körmendy-Ékes, Böhr, Schälzky, dr. Schollich, dr. Petersilka, Knirsch, Patzel, Schubert, dr. Radda, dr. Lelley, Palkovich, Křepek, Simm, Pittinger, Zierhut, Röttel; Wenzel, inž. Kallina, Kaiser.