Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1920 – 1925

Sürgős interpelláció.

A ministerelnökhöz, az iskolaügyi ministerhez és Slovensko ministeréhez az egyházügyi referensnek törvénytelen eljárása tárgyában, amelyet a rom. kath. lelkészekkel szemben segélyeik kifizetésének megtagadásával tanusit. Benyujtja dr. Lelley Jenő, nemzetgyűlési képviselő és tsai.

Az 1909 évi XIII. t. c. rendelkezései értelmében a rom. kath. lelkészeknek bizonyos évi kongruakiegészítés jár az állampénztártól.

Jár ugyanezen lelkészek és segédlelkészeknek a fennálló törvényes rendelkezések szerint évenként ruhasegély címén 1000 k. egyszeri bevásárlási előleg ... 2000 k. gyorssegély 1920 novembertől 1921 junius-ig havi 240 k., tehát összesen 1924 k.

A lelkészkedő rom. kath. papság a fent említette járulékokra vonatkozó nyugtákat a püspökség, illetve a nagyszombati érseki helynökség utján terjeszti fel a bratislavai ministériumhoz, ahol azokat Medveczky Károly egyházi referens vizsgálja felül és a kifizetés csupán az ő utalványozása alapján történik.

Medveczky egyházi. referens, akinek durva visszaélései ellen már ismételten voltam kénytelen a kormányhoz fordulni, a hozzá beküldött nyugtákat legteljesebb őnkénynyel kezeli.

A nyugtákat csoportosan adja vissza olyan absurd, jogosulatlan és hajánál fogva előrerántott ürügyek alatt, amelyek nem csupán roszakaratot és tudatlanságot, hanem közönséges politikai korteskedést árulnak el s emellett nevetségesek, a papságra mélyen sértők, őt meggyáfázók, de mindenekfelett sárba rántják magát az állam tekintélyét azzal, hogy világosan a magyar kisebbség és egy ellenzéki politikai párt ellen való hajszát árulnak el.

Az okok, amelyekkel a nyugták láttamozása megtagadtatik, a következők:

1. Hogy a visitácionális konskripcio ínég nem mutattatott be,

2. Hogy a lelkész javadalma a 3000 koronát meghaladja,

3. Hogy az kétszeresen számíttatott,

4. Hogy a nyugta aláírója nem tette le a hűség fogadalmat,

5. Hogy a letett hűségfogadalmat be nem tartotta,

6, Hogy a nyugta nincsen slovák nyelvű pecséttel el átva.

Ezen indokok közül az 1. és 3. alattit alakilag helyesnek kell elismerni.

A 4. allatti indokról már ugyanezt mondani nem lehet. Elvi általános és speciális okokból.

A rom. kath. lelkész vagy segédlelkész nem államhivatalnok, akitől az állam hüségfolgadalmat köve elhetne. Erre nézve sehol semmiféle tőrvény, vagy rendelet nem létezik, de nem is létezhetik, mert soha és sehol a hivatalában lévő lelkész semmiféle állam hatalomnak más hűségfogadalmat nem tesz, mint azt, amire minden honpolgár általában köteles. Az egyházi referensnek azon ténye tehát, hogy egyes kipécézettektől külön fogadalmat követel, nyilván önkényes és tőrvénytelen. Annálinkább tőrvénytelen ez, mert slovák nyelvű lelkészektől ilyen fogadalom nem kívántatik, a magyar és német nyelvű lelkészektől pedig külön fogadalom kívánása tőrvényes intézkedés nélkül már magában véve is mélyen sértő, de legalább is bántó, mert bánta megkülömböztetést tételez fel.

Amde ha még az államfordulattal járó különleges jogi felfogásnak lehet engedve, koncedáljuk is a hírség fogadalom letevésének erkölcsi jogosságát, a bratislavai egyházi referens eljárása még akkor is helytelen, mert többeknek nyugtáját küldte vissza ezen megjegyzéssel anélkül, hogy azok a hűségfogadalom letevésére felhiva lettek volna.

A 2. alatti indokot az egyházi referens szintén önkényesen alkalmazza, mert olyan járándóságokat is hozzászámít, a javadalomhoz, amelyek hozzá nem számíthatók, mert nem törzsjavadalmat képeznek, pl. személyi pótlékot, fűtési általányt, irodaátalányt stbbi, amelyek tehát nem részei a törvényszerű javadalomnak.

A legvérlázítóbb azonban az 5. pont alatt jelzett ok, az t. i., hogy a nyugta aláírója nem tartotta be a letett hűségfogadalmat.

Ez az indok azok ellen használtatik fel, akik a referens ur által követelt hűségfogadalma letették, akik azonban a keresztény sociális párt tagjai, amely párt a referens ur magánvéleménye szerint államellenes.

Nyíltan magukat a keresztény sociális párthoz tartozónak való lelkészek és, segdlelkészek - akár slovák, akár magyar nyelvűek ezek - kivétel nélkül ezen megjegyzéssel; kapják vissza nyugtáikat s ezzel 3500-5000 korona évi jogos járándóságtól esnek el.

A referens ur anyira vakmerő, hogy számos ezirányban nála felvilágosítást kérni járt lelkésznek félreértést kizáró módon megmondotta, hogy a hűségfogadalom meg nem tartása alatt azt érti, hogy az illető tagja a kereszténysociális pártnak. Ha a referens ur ezt netán tagadni megkísérelné, már jó előre kijelentem, hogy számos tariuval tudom igazolni ebbeli kijelentéseit, akiket egyelőre megnevezni nem akarok, mert nem akarom őket kitenni az ő boszujának; a megindítandó vizsgálatnál azonban szívesen szolgálok konkrét adatokkal, nevekkel.

Hogy a referens urnak ezen eljárása a vakmerőség határán is tul megy, hogy valóságos, megalomániát árul el, az mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, aki következtetni tud s aki látja, hogy a letett hűségfogadalom be nem tartásának a vádja egy lelkész ellen nem csak az eskü, vagy ígéret szegés vádját " tehát, becstelenséget tartalmaz, de egyenesen a felségárulás vádját foglalja magában, amelyet a tőrvény a legsulyosabb büntetéssel sujt.

Büntetendő cselekménnyel vádolni, ilyet megállapítani s a megállapítás következményeképpen valakit valamely hátránnyal sujtani; minden országban csupán a bíróságnak van joga, annak is csupán ugy, hogy a vádlottnak megadja a védekezés lehetőségét, Medveczky kormány referens ur azonban önmagát teszi meg a legfőbb bírónak azok felett a paptársai felett, akik a rasszakaraton, elfogultságon felül minden lelki és szellemi tulajdonokban elérhetetlen magasságban állanak felette, rájuksüti a hazaárulás bélyegét csak azért, mert meggyőződésült az. övével politikai téren sem azonos.

Minister Urak! Ha ez nem kigúnyolása minden jognak, arculverése minden tőrvénynek, megtagadása minden igazságnak, akkor ebben az államban a jog nem bir ithonnal s a tőrvény nem védi a polgárt s az igazság száműzve van, akkor hiába a törvényhozás munkája, hiába az állam őszes szerveinek igyekezete, akkor itt tudatlan emberek anarhiája csupán az egyedüli írónyelv.

Azt, hogy Medveczky ur nem tudja felfogni a keresztény-sociális gondolat alapját képező internacionalismust, hogy azt a slovák nacionalismusra nézve minden ok, alap és indíték nélkül veszedelmesnek tartja, tudjuk érteni, mert ezeknek a nagy eszméknek befogadására lelki kapacitás kell, bizonyos tisztult felfogás és szellemi készség, s ha az ő lelkében nem ezek a gondolatok adnak viszhangot, se jogunk, se okunk ezért reá neheztelni, vagy követ dobni, azt azonban, hogy egy országos alapszabályokkal b'ró, parlamentális képviselettel rendelkező pártot, annak híveit felségárulóknak kvalifikálja arra válo illeté kesség sőt képesség hijján, a leghatározottabban kikérjük magunknak, az ellen minden erőnkből tiltakozunk, azt viszszautasitjuk és másnak, mint tudatlanságnak, a reá bízott hatalommal való bűnös visszaélésnek kvalifikálni nem tudjuk.

Minister Urak! Medveczky kormány referens úr ezen jogtalan, illetéktelen és lehetetlen eljárásával olyan politikai pártot sérteti; meg, amelyhez a lakásság százezrei tartoznak s amelynek más fegyvere nincsen igazának megvédésébe, mint a törvény és jog és mi ezen torvény és jog alapján követelünk a pártunkat ért durva sértésért elégtételt, amelyet ha nem kapunk meg, akkor el kell vonnunk a konzekvenciákat és igazunkat ott kell keresnünk, ahol a józan belátást nem homályosítja el az elfogultság és rosszakarat és ahol a ha-talmi túltengésnek megfékezésére akarat és képességet is vélünk feltalálhatni.

Addig pedig, amíg Medveczky kormány referens urnak meggyalázó gyanúsítása független bíróság által tényként meg nem állapíttatik, azt az egész köztársaság színes előtt hazug rágalomnak minősítjük.

Az indokok 6-a szintén tőrvénytelen, Évszázadokon át a rom. kath. plebániáknak latín nyelvű volt a pecsétje, soha ezellen senki fel nem szólalt soha ezt senki nem kifogásolta, Medveczky kormány referens ur azonban - ismét hatalmi tultengésbe esvén - slovák nyelvű pecséteket követel nemcsak slovák nyelvű plébániákban, hanem színtiszta magyar nyelvűekben is.

A rom. kath. lelkészi hivatal nem államhivatal, annak nyelvi ügye az egyházi felsőség jogkörébe tartozik és bizonyára senkinek se fog eszébe jutni, hog az illetékes püspök azon rendelkezését, miként a pecsét slovák felírásit legyen, kifogás tárgyává tegye, de minden józan embernek meg kell ütköznie azon, hogyha ezt az egyházi referens teszi, akinek ahoz parányi joga sincsen.

Az annyira kihíresztelt magyar sovinismusnak ezer esztendeig nem jutott eszébe a püspökök jogaiba étéren beleavatkozni s ime: Medveczky ur megtette és még van bátorsága a magyar sovinismusról beszélnie,

Azon lelkészek és segédlelkészek névgyzéke, akiknek járandóságát a kormányreferens ur jogtalanul visszatartja, a következők (megjegyezvén, hogy a lista absolute nem teljes, mert sok lelkész, jelen sürgős interpelláció beadásáig nem közölte a szükséges adatokat, az interpelláció beadásával pedig várni nem lehetett, mert az amugy-is igen szűkösen dotált lekészek és segédlelkészek több ezer koronát hosszabb időn át nem nélkülözhetnek):

1. Szmida Kálmán, prépost plebános Nitra,

2. Jónás Imre, plebános Alsó Győröd,

3. Tyukoss János, esperes plebános Pozsonypűspőki,

4. Borbás László, alesperes plebános Bars Lédec,

5. Erhardt Viktor, kanonok plebános Érsekujvár,

6. Blasko János, plebános Hernád Kosztolány,

7. Bednár István, plebános Tahanovce,

8. Mécszároz János, plebános Misérd,

9. Schnitzler Sándor, korházi lelkész Pozsony,

10. Erdőssy István, plebános Bátorkeszi,

11. Karácsonyi Sándor, plebános Zsitvaapáti,

12. Riszner Gyula, plebános Nyitrazsámbokrét,

13. Paska István, esperes plebános Nagybélíc,

14. Wohland Ignác, esperes plebános Kinorány,

15. Petrásek Ágoston, plebános Lakács,

16. Kniha Konstantin, plébános Csermend,

17. Haverla Péter, plébános Bratislava,

18. Bliesz Ádám, plébános Alsópél,

19. Józsa Árpád, segédlelkész Guta,

20. Udvardy Ferencz, segédlelkész Nagysurány,

21. Zachár Rudolf, segédlelkész Selmecz,

22. Gyetven Pál, segédlelkész Kistapolcsány,

23. Hollós Gyula, segédlelkész Zsitvaapáti,

24. Ürge József, segédlelkész Nagytapolcsány.

Megkívánjuk jegyezni, hogy ezzel szemben bizonyítani tudom, hogy a kormányreferens ur egyes kegyeltjei számos oly állami javadalomhoz jutnak, amelyre joguk a törvény, vágy rendeletnél fogva nincsen, és így bizonyiható az, hogy a referens ur hivatali hatalmával az állampénztár terhére is visszaél.

Kérdjük ezek alapján a kormány inökét és a minister urakat:

1. Hajlandó-e a kormány a fent panaszolt esetekben valamint az egyházi referens által általában véve kővetett ezirányu gyakorlat tárgyában gyors és szigoru eljárást inditani, annak eredményét és adatait a parlamenttel közölni?

2. amennyiben - amifölött kétség nem lehet - megállapíttatnék a kormány referens tőrvénytelen eljárása, hajlandó-e a kormány a jogtalanul visszatartott ősszegeket haladék nélkül kiutaltatni?

3. hajlandó-e a kormány az egyházi referens ezen a papságot és a kersoc. pártot egyaránt! oknélkül és mélyen sértő, illetéktelen eljárásáért, amellyel az egyes lelkészeket és a pártot felségárulással gyanúsította, a mélyen s méltatlanul megbántott papság és pártank elégtételt szolgáltatni azáltal, hogy Medveczky Károly egyházi referens urat ezen állásától felmenti és helyébe olyat tesz, aki az ezen feladattal járó követelményeknek megfelel?

Praha 1921 december 8-án.

Dr. Lelley,

Szentiványi, dr. Körmendy-Ékes, Schubert, dr. Petersilka, Simm, Füssy, Křepek, Kaiser, dr. Lodgman, dr. Jabloniczky, Patzel, Pittinger, ing. Kallina, Knirsch, dr. Baeran, dr. Radda, Böhr, Schälzky, dr. Schollich, Zierhut.

poslanca dra Lelleyho a súdruhov ministerskému predsedovi, ministrovi školstva a národnej osvety. a ministrovi s plnou mocou pre správu Slovenska o bezzákonnom postupování cirkevného referenta pri vyplácaní podpor rím. kat. duchovným.

Vo smysle zák. čl. XIII. 1909 náleží rím. kat. duchovným zo štátnej pokladne určitý ročný doplnok ku kongrue.

Rečeným duchovným vo smysle platných zákonitých ustanovení náleží

čo odevná výpomoc ročných Kč 1000,

čo jednorázny nák. preddavok Kč 2000,

čo rychlá podpora od novembra 1920 do júna 1921 mesiačnych 240 Kč, tedy spolu Kč 1920,-

V duchovnej správe zamestnané kňazstvo predkladá kvitancie, vztahujúce sa na výšuvedené príspevky cestou biskupstva, číže arcibiskupského vykariátu v Trnave ministerstvu v Bratislave, kde ich cirkevný referent Karol Medvecký reviduje a výplata deje sa na základe jeho poukazu.

Cirkevný referent Medvecký, proti jehož hrubým zneužívaniam bol som už opätne nútený u vlády zakročiť, nakladá jemu zaslanými kvitanciami s tou najväčšou svevoľou.

Kvitancie vracia zpät pod takými absurdnými, bezprávnymi a násilne vyvolanýmí zámienkami, ktoré prezraďujú nielen zlomyslnosť a nevedomosť, ale sprosté politické kortešovanie, pri čom sú smiešné, pre kňažstvo hrubo urážlivé, ba potupujúce a nadovšetko však strhnú do bahna samú štátnu autoritu tým, že sa v nich zrejme prejavuje štvanica proti maďarskej menšine a proti istej oposičnej strane politickej.

Dôvody, z ktorých sa odopiera vidovanie kvitancií, sú tieto;:

1. že visitacionálna konskripcia ešte nebola predložená,

2. že dotácia duchovného prevýšuje 3000 korún,

3. že bola ona počítaná dvojnásobne,

4. že na kvitancii podpísaný nesložil ešte sľub vernosti,

5. že složený sľub vernosti nezachoval,

6. že kvitancia nie je opatrená pečaťou v reči slovenskej,

Dôvody 1. a 3. musia byť uznané čo do formy za správné.

O dôvode č. 4. nemožno totiež tvrdiť, A to zo zásadných príčin všeobecných a špeciálnych.

Rím. kat. farár alebo kaplán nie je štátnym úradníkom, od ktorého by mohol štát sľub vernosti požadovať. Stran toho nikde žiadon zákon a žiadne nariadenie nejestvuje, ba ani jestvovať nemôže, bo nikdy a nikde kňaz vo svojom úradnom postavení štátnej moci iný sľub neskladá, než ten, ku ktorému je každý občan vôbec povinen. Počínanie referenta, že od jednotlivcov, na ktorých má namierené, vyžaduje zvláštny sľub verností, je tedy zrejme svevoľný a bezzákonný. A najmä e bezprávny pre to, bo od duchovných slovenských takýto sľub sa nevyžaduje; a požadovanie zvláštneho sľubu od kňazov maďarských a nemeckých beze zvláštneho zákonitého opatrenia je už samo o sobe hrubo urážlivé, alebo aspoň ubližujúce, poneváč predpokladá ubližujúce rozoznávanie.

Aj keď pripúšťajúc specielné právné pôjmy štátnym prevratom privodené, pripustíme morálnu oprávnenosť k vyžadovaniu sľubu verností, jednanie bratislavského cirkevného referenta je i v tomto páde nesprávne, poneváč vrátil kvitanciu s touto poznámkou viacerým, ktorí ku složeniu sľubu vernosti ani vyzvaní neboli.

Dôvod uvedený v čís. 2. aplikuje cirkevný referent tiež svevoľne, lebo k dotácii pripočíta i tie požitky, ktoré do nej nemôžu byt započítané, bo netvoria dotáciu kmenovú, ako sú na pr. osobné prídavky, paušále na otop a kancelláriu atd., ktoré tedy nie sú súčiastkou zákonitej dotácie.

Dôvod však, ktorý najviac pobúri krev, je dôvod uvedený v čís. 5, t. j. že na kvitancii podpísaný nezachoval sľub vernosti.

Dôvodu tohoto používá sa proti tým, ktorý pánom referentom vyžadovaný sľub síce složili, avšak sú členmi kresťansko-sociálnej strany, ktorážto strana je dľa súkromého názoru pána referenta protištátna.

Farári a kapláni, ktorí sa verejne hlásia ku strane kresťansko-socialistickej - nech sú to Slováci, či Maďari - dostávajú svoje kvitancie s touto poznámkou bez výnimky zpät, a sú týmto o 3500 až 5000 K ročných pôžitkov ukrátení.

Odvážlivosť pára referenta sahá tak ďaleko, že voči mnohým duchovným, ktorí ho cieľom vysvetlenia vyhľadajú, spôsobom každú pochybnosť vylučujúcim sa vyjadril, že pod nezachovaním sľubu vernosti rozumie to, že patričný je členom kresťansko-sociálnej strany. Pokusil-li by sa pán referent o popieranie tohoto tvrdenia, prehlašujem vopred, že jeho dotýčné vyjadrenia môžem mnohými svedky dotvrdiť, ktorých nechcem prezatým menovať, abych ich nevydal jeho pomste bude-li však zavedené vyšetrovanie, s ochotou poslúžim datami a menami.

Že toto jednanie pána referenta presahuje všetky medze odvážlivosti, že sa v ňom prejavuje opravdová megalománia, bude komukoľvek jasným, kto vie dôsledovať a kto vidí, že obvinenie duchovného nezachovaním složeného sľubu vernosti nezahrňuje v sebe iba obvinovanie zrušením prísahy alebo sľubu, to jest nepočestnosť, lež priamo obvinenie z velezrady, ktorú zákon trestá tým najťažším trestom.

Niekoho z trestného činu obviňovať, takýto čin konstatovať a v dôsledku tohoto konstatovania niekoho dajakým úkorom trestať je oprávnený v každej ríši jedine súd, a i tento iba tak, že umožní obvinenému obranu. Pán vládny referent Medvecký však povýši sa sám za najvyššieho sudcu nad tými svojimi kňazskými kollegami, ktorí mimo zlomyseľnosti a zaujatosti stoja v nedosažiteľnej výške nad ním čo sa týče ich duševných vlastností, a bilaguje ich za vlastizrádcov jedíne preto, bo ich politické názory nesrovnávajú sa s jeho názormi.

Páni ministri! Jestliže toto nie je výsmechom každého práva, poličkovanie každého zákona a zaprenie všetkej spravodlivosti, tak v tomto štáte právo domova nemá, zákon občana nechrání a pravda je vo vyhnanstve, tak je marná práca zakonodárna, marná každá snaha všech štátnych orgánov, potom je tu jedinou smernicou anarchia ľudí bez vedomostí.

Porozumieme tomu, že pán Medvecky nie je v stave pochopiť internacionalismus, ktorý je základom myšlienky kresťansko-sociálnej, že bez každej príčiny, základu a dôvodu pokladá ho za nebezpečný pre slovenský nacionalismus, poneváč pochopenie týchto ideí predpokladá istú duševnú kapacitu, jakési očistené pochopovanie a duševnú ochotu a nenajdú-li tieto myšlienky v jeho duši na ozvenu, nemáme ani práva ani dôvodu preto sa naňho hnevať, alebo ho kameňovať; aby však on bez akejkoľvek príslušností, ba spôsobilosti prívržencov tejto strany za vlastizradcov kvalifikoval, to si čo najrozhodnejšie vyprosujeme, proti tomu sa celou silou ohraďujeme, to odmietame a nemôžeme ináč kvalifikovať, iba za nedostatok vedomostí, za trestné zneužívanie moci jemu sverenej.

Páni ministri! Týmto bezprávnym, nepríslušným a nemožným jednaním urazil pán vládny referent Medvecký takí politickú stranu, ku ktorej náležia státisíce obyvateľstva, a ktorá k obrane svojej pravdy mimo zákona a práva inej zbrane nemá a my na základe tohoto práva a zákona žiadame za hrubú urážku našej strane zavdanú zadosťučinenie, a jestliže sa nám ho nedostane, vyvodíme z toho dôsledky a musíme naše právo hľadať tam, kde triezlivý úsudok nie je zkalený predpojatosťou a zlomyselnosťou a kde, ako myslíme, najdeme vôľu a schopnosť ku zaúzdeniu zbujnelej mocichtivosti.

Dokiaľ však potupujúce podozrievanie pána vlád, referenta Medveckého neodvislým súdom nebude jakožto fakt konštatované, kvalifikujeme ho pred celou republikou za lživé utrhačstvo.

Dôvod č. 6. je tiež nezakonitý. Cirkev katolícka mala latinské pečate prez storočia, nikto proti tomu nikdy neprotestoval, nikto to nevytýkal, pán referent Medvecký však - zase len zo zbujnelej panovačnosti - vyžaduje pečate slovenské a to nielen vo farách slovenských, ale i v číročiste maďarských.

Rim. kat. duchovný úrad nie je úradom štátnym, jeho rečové záležitosti náležia do právneho oboru cirkevnej vrchností a zaiste nikomu nenapadne, aby vytýkal biskupovi, že nariadí používanie pečatí so slovenským nápisom, avšak na tom sa musí každý súdny človek pozastaviť, nariadili to cirkevný referent, ktorý k tomu ani za máčok práva nemá.

Tomu natoľko vychýrenému maďarskému šovinizmu po tisíc rokov nenapadlo zamiešovať sa po tejto stránke do práv biskupov, a hľa; učinil to pán Medvecký a ešte sa opováži mluviť o maďarskom šovinizme.

Soznam mien tých duchovných správcov a kaplánov, ichž požitky pán vládny referent neprávom zadržal, je tento: (pri čom sa poznamenáva, že soznam naprosto nie je úplný, lebo veľa duchovných do doby podania tejto naliehavej interpellácie potrebné dáta neprihlasili, a s predložením interpellácie nemohlo sa odkladať, poneváč duchovní správcovia a kaplani i tak už dosť tenko dotovaní tých niekoľko tisíc korún nemôžu prez dlhšiu dobu postrádať):

1. Koloman Szmida, prepošt a farár v Nitre,

2. Imrych Jónás, farár v Doľnom Ďurade,

3. Ján Tyukoss, dekan a farár v Biskupiciach pri Dunaji,

4. Ladislav Borbás, poddekan a farár v Ladiciach,

5. Viktor Erhardt, kanovník a farár v Nových Zámkoch,

6. Ján Blasko, farár v Kostoľanoch nad Hernádom,

7. Štefan Bednár, farár v Ťahanovciach,

8. Ján Mészáros, farár v Mišdorfe,

9. Alexander Schnitzler, nemocničný duchovný v Bratislave,

10. Štefan Erdössy, farár v Bátorkessi,

11. Alexander Karácsonyi, farár v Tekovských Opatovciach,

12. Julius Riszner, farár v Žabokrekách,

13. Štefan Paska, dekan a farár vo Veľkých Bieliciach,

14. Ignác Wohland, farár v Chynoranoch,

16. Konštanin Kniha, farár v Čermanoch,

17. Peter Haverla, farár v Bratislave,

18. Adam Bliesz, farár v Dolnom Pialu,

19. Arpad Józsa, kaplán v Gute,

20. Fraňo Udvardy, kaplán vo Veľkých Šuranoch,

21. Rudolf Zachár, kaplán v Báňskej Štiavnici,

22. Pavel Gyetven, kaplán v Malých Topolčanoch,

23. Julius Hollós, kaplán v Tekovských Opatovciach,

24. Jozef Ürge, kaplán vo Veľkých Topolčanoch.

Chcem ešte podotknúť, že mám dôkazy na to, že oproti tomu niektorí miláčkovia pána vládného referenta dostanú sa ku štátnym dotáciam, na ktoré podľa zákona alebo nariadenia práva nemajú a týmto dokázať lzä i to, že pán referent svojej úradnej moci zneužíva tiež na újmu štátnej pokladne.

Tážeme sa tedy pána ministerského predsedu a pánov ministrov:

1. Či je vláda ochotná v prípadoch shora uvedených a taktiež v príčine všeobecnej a cirkevným referentom v tomto smere sledovanej prakse rychlé a prísné vyšetrovanie zaviesť a výsledky a dáta vyšetrovania parlamentu predložiť?

2. a bude-li konštatované nezákonité jednanie vládneho referenta - o čom ovšem nemôže byt pochybností - zdali bude vláda ochotná bez odkladu poukázať zadržané obnosy?

3. či je vláda ochotná za toto jednanie cirkevného referenta, ktorým on kňažstvo a kresťansko-sociálnu stranu bez príčiny hrubo urazil a stranu velezradou podozrieval, dať zadosťučinenie tomuto hrubo a nezaslúžene urazenému kňazstvu a strane tým spôsobom, že pána cirkevného referenta Karola Medveckého jeho postavenia sprostí a postaví na jeho miesto takého, ktorý má schopnosti k plneniu požiadavkov s týmto úkolom spojených?

V Prahe, dňa 8. decembra 1921.

Dr. Lelley,

Szentiványi, dr. Körmendy-Ékes, Schubert, dr. Petersilka, Simm, Füssy, Křepek, Kaiser, dr. Lodgman, dr. Jabloniczky, Patzel, Pittinger, ing. Kallina, Knirsch, dr. Baeran, dr. Radda, Böhr, Schälzky, dr. Schollich, Zierhut.