Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1920 – 1925

Původní znění.

3198.

Sürgös interpelláció

az összkormányhoz a köttöt forgalmi gabonamenyiség beszallitósánál tapasztalt visszásság miatt.

Byenyujtja: dr. Lelley Jenö nemzetgyűlési képviselő és teai.

Az érvényben levő rendelkezések értelmében a földmivelö gazdaközönség gabonatermésének egy részét előre meghatározott, a forgalmi ár felénél alacsonyabb áron tartozik az államnak átadni a birtok kiterjedéséhez mért menyiségben.

Ezen rendelkezés méltányosságához ugyan sok szó fér, ámde anélkül, hogy a kérdés ezen oldalát ezuttal megvilágítani akarnók, kénytelenek vagyunk a földmivelö nép tönkrejutásának s a termelés jövendő teljes meghiusulásánák megakádályozása végett felszólalni.

A cs. köztársaság közigazgatásának áltatán tapasztalt óriási hibája: az örökös késedelem itt oly következményeket okozott, amelyek. katastrofálisan végződhetnek különösen Slovenskón.

Slovensko legtöbb vidékén, a termelést különben is roppant károsan befolyásoló rendkívüli szárazság miatt, az aratás junius hó folyamán csaknem teljesen befejeztetett, a behordás, cséplés pedig julius végen elkészült.

A gabonakereskedők egész raja rohanta meg a népet, verve fel az árakat, rábeszélve a gazdák, készletei eladására. A konjukturális helyzet mellett a h ényszerüség is vitte a gazdát a gabona eladására. A burgonyatermelés Slovenskón absolute rosz, hüvelyes alig termett, takarmányban mindenütt nagy a hiány, a gazda, különösen kisgazda, ha háztartása és marhája részére a a télire megfelelő menyiséget akart beszerezni, adót akart fizetni, kénytelen volt minden gabonáját pénzzé tenni.

Ehhez járult az a - felelbtlennek s tévesnek bizonyult híresztelés - hogy a kisbirtokosok fel lesznek mentve a kényszeráron való szállítás alol.

Most - 2 hónap mulya - a hatóságok követelik az összes gazdáktól a féláru gabonát, amit azoknak legnagyobb része csupán ugy lesz képes - esetleg csak részben beszállitani, hogy odaadja azt, amit maga s családja eltartására tett félre, vagy amire vetőmagnak van szüksége. Az első esetben szenved a család maga, a másodikban problematikussá vált a következő évi termelés.

Az ok, ami ezen veszedelmet előidézte, két irányu.

A törvények s rendeletek Slovenskón nem, vagy nem kellőképpen hirdettetettnek ki, a hirdetés nyelvét a magyar s német fűldmives lakosság nem érti, maga a sluvák nép se érti a cseh rendeleteket, amiből a törvény nem tudása keletkezik annak minden mizériájával.

A másik, hasonlóan az államigazgatás által elkövetett óriási hiba az volt, hogy a féláron átadandó gabonát nem nyomban a cséplés után szedték be, hanem több mint 2 hó elmultával és most is csupán tökéletlenül kezdik kiventi.

Önkénytelenül az a gondolat merül fel hogy a kormány szándékosan hagyta a gabonát 2-3 hónapig a kis gazdánál azért hogy az azt eladja. Azután, amikor a szegény, agyonadóztatott, agponsocializált embernek nincsen mit eladnia, mert már mindenét el kellett adnia, jön és követeli föle a félig ingyen gabonát, avagy a métermázsánkénti 1000 kor. büntetést.

Ez az eljárás, ha nem szándékos s erkölcstelen, akkor olyan mérhetlen hanyagság, közigazgatási gyakorlat és tapintat hiány, amelyet kellően elitéhi nem lehet s ami ezt előre megjövendöljük - keservesen fogja magát megboszulni.

Kérdjük a kormányt:

1. hajlandó-e intézkedni, hogy a törpe és kisbirtokok tulajdonosai - például 50 holdig - a kényszerszállítás alól mentesüljenek?

2. hajlandó-e gondoskodni, hogy oly vidékeken vagy határokban, -ahol a rendkívüli szárazság miatt a termés netán az átlag alatt maradt, a kényszerszállítandó gabonamenyiség megfelelően leszállittassék?

3. hajlandó-e oly módozat megteremtéséről gondoskodni, émely a leadási kényszer alá eső nagyobb gasdaságok viszonyainak egyéni mérlegelésére módot nyujtva a jövő esztendő termelésének veszélyeztetését kizárni alkalmas leend?

Praha 1921 szept. 19-en.

Dr. Lelley,

dr. Jabloniczky, dr. Lodgmann, dr. Spinna, dr. Radda, Křepek, Füssy, Knirsch, dr. Petersilka, Bőhr, Patzel, J. Mayer, Zierhut, dr. Kőrmendy-Ékes, Szentiványi, dr. Baeran, Schälzky, Ing. Kallina, Haiser, Simm, Pittinger, Schubert,

dr. Schollich, Rőttel.

Překlad.

3198.

Naliehavá interpellácia

poslanca dra Eugena Lelleyho a súdruhov

vláde

o nesrovnalostiach spozorovaných pri odvádzaní povinného obilného kontingentu.

Podľa platných ustanovení musí roľnícke obecenstvo istú časť svojej obilnej úrody v množstvu primeranom k výmere poľnohospodárskej plochy odviesť štátu za vopred stanovenú cenu, ktorá je nižšia od polovice ceny tržničnej.

O spravodlivosti tohoto ustanovenia mohlo by sa sice veľa mluviť, avšak bez toho že by sme pri tejto príležitosti zamýšlali posvietiť na túto stranu otázky, sme nútení k tomu, aby sme pozdvihli hlasy cieľom zamedzenia úplného hmotného zničenia roľníckého ľudu a úplného nezdaru hospodárskej výroby v budúcnosti.

Vo všeobecnosti spozorovaná obrovská chyba administrativy čsl. republiky: večné preťahovanie privodilo v tomto smere také následky, ktoré sa môžu katastrofálne skončit hlavne na Slovensku.

Vo väčšine okoliach Slovenska skončila sa žatva z príčiny mimoriadneho a na úrodu veľmi nepriaznive vplývajúceho sucha v mesiaci júna, a úroda bola skľudená a vymlátená do konca mesiaca júla.

Celé roje obilných obchodníkov hnalo útokom na ľud, vyháňajúc do výšky ceny, premlúvajúc gazdov k odpredaju svojich zásob. Popri konjukturálnych pomeroch primala gazdu i nutnosť k tomu, aby obilie odpredal. Úroda zemiakov je na Slovensku absolutne zlá, luskovin len veľmi málo, v krmivu je všade veľký nedostatok, tak že chcel-li si gazda, a menovite malý gazda pre svoju domácnosť a dobytok potrebné zásoby zakúpiť a dane zaplatit, bol nútený zpeňažiť celé svoje obilie.

Nad to prišla ešte tá nezodpovedná a omylná zvesť, že malí statkári budú od nútených dodávok oslobodení.

Teraz - po 2 mesiacoch - pohľadávaju úrady na všetkých gazdoch obilie za. polovičnú cenu, jehož dodanie, po prípade len čiastočné, bude väčšine gazdov umožnené len tým spôsobom, že odvedie to, čo odložil pre zaopatrenie svojej rodiny, alebo čo potrebuje k osivu. V prvom prípade bude trpeť rodina, v druhom stane sa úroda budúceho roku problematickou.

Príčina tohoto nebezpečia je dvojaká. Zákony a nariadenia na Slovensku sa nepublikujú, alebo nie zpôsobom náležitým, jazyku publikácie roľnictvo maďarskej a slovenskej národnosti nerozumie, ani sám slovenský ľud nerozumie českým nariadeniam, z čoho pochádza nevedomost zákonov s celou mizeriou s ňou spojenou.

Druhá, stejne štátnou správou spáchaná obrovská chyba bola tá, že obilie, ktoré malo byť za polovičnú cenu predané, nevybralo sa zaraz po vymlátení, ale začiná sa vyrubovať po uplynutí viac než 2 mesiacov a i to len nedokonale.

Nevdojak vyskytla sa myšlienka, že obilie bol vládou zúmpslom ponechané u menších gazdov, aby ho odpredali. Teraz, keď už ten chudobný, do úmoru zdanený a zosocialisovaný človek nemá viac čo odpredať, poneváč bol nútený zpeňažiť všecko, prijde vláda a vyžaduje na ňom obilie od poly zdarma, alebo 1000 korunovú pokutu z každého metrického centu.

Toto jednanie, neni-li úmyselné a nemorálné, znamená takú nesmieruu nedbalosť, taký nedostatok administratívnej praxy a taktu, čo nie je možné dostatočne odsúdiť a čo sa bude - to vopred prorokujeme - ukrutne pomstiť.

Pýtame sa vlády:

1. či je ochotná učiniť opatrenia, aby majitelia tých najmenších a malých pozemkových statkov - ku pr. do 50 jutár boly od nútenej dodávky oslobodení?

2. je-li ochotná postarať sa o to, aby bola množstvo nútene dodávaného obilia primerane snížené v takých okoliach alebo chotároch, v ktorých zaostala úroda v dôsledku mimoriadného sucha pod priemerom?

3. zda je ochotná postarať sa o utvorenie takej modality, ktorá by umožnila individuelné uvažovanie pomerov nútenej dodávke podliehajúcích väčších gazdovstiev a týmto by vylúčila ohrožovanie produkcie budúceho roka?

V Prahe, dňa 19. septembra 1921.

Dr. Lelley,

dr. Jabloniczky, dr. Lodgman, dr. Spina; dr. Radda, Křepek, Füssy, Knirsch, dr. Petersilka, Böhr, Patzel, J. Mayer, Zierhut, dr. Körmendy-Ékes, Szentiványi, dr. Baeran, Schälzky, inž. Kallina, Kaiser, Simm, Pittinger, Schubert, dr. Schollich, Röttel.