Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1920 – 1925

Původní znění.

3152.

Sürgős interpelláció

dr. Körmendy-Ékes Lajos, Szent-Ivány és társaitól

az összkormányhoz,

Szlovenszkó mezőgazdaságának sérelmes kezelése ós swlýos

megterhelése miatt.

Szilovenszkó mezőgazdasáára vonatkozó rendelkezések kőzött a léd-sérelmesseb a folyó évben kormányrendolettel mállapított ebonakontínentálás.

A háború alatti Mehetetlen munkásviszonyok, valamint az összes abraktakarmány, műtrágyák hiánya, a mezűgazdaságí gépek es eszközök pótlásának lehetetlensége a rendszeres talajművelést oly mértékben akadályozták, hody a talajok termőképessége a lekísebbre redukálódott. A kontínentálásnál az ieyész rnezőgazdasáí terület alapul vétele, mé a normális termelési víszoryok között sem lehet helyes, mivel a kivetni rendelt kontinens egy helyes vetésforróban kezelt miezőgazdasá összes termését ís med-haladhatja, dacára annak, hpy az ily módon kezelt azdaságok terrnésátlaa jóval feliilmulhatják a kevésbé rendszeresen kezelt mezőazdaságokét. A kontingentálás, eltekintve attól, hogy nagyon súlyos terheket ró a termelőkre, a mai gazdálkodást az eyoldalu kőltsées abonatermelésre kényszeríti, műáltal a termását lakók rohamos kevesbedése és a lísztellátásniak mé az edidíínél ís nehezebb válta fc bekóvetkézní.

De nem helyes a kormány rendelkezése azért sem, mert a kontingens 60%-al való felemelését töszí lehetővé, kíszolgáltatvái a gazdát az egyénenként, vagy vídékettkérit való külön elbánásban rejlő vessze delének s az olt műkódú hatósok önkényének. Tudomásunk szerint a kontingens 30%-al Szlomenszkó ész területén tmár ís felemeltetett.

Az átvételí ár meállapítása a legígazságtalanabb, amennyiben a termelési liőftséeket csak fele részben fedezí.

Szlovenszkó mezőazdasása, a píac nay távolsága folytán a lehető lenehezebb helyzetben van. Az értékesítésre szánt termékeket csak olcšón, a csehországínál jóval olcsóbban, a beszerzendőket jóval drágábban adhatja, ílletőleg vasárolhátja meg a szlovenszkói gazda.

Ezemkívűl álljon ítt a köztársaság terühetén való miunkabér szabályozás ízažsgtalansáa, mely kétsételenné teszí, hody a szlowenszkóí termeliésí vűszonyok még ebből a szempontból ís sokíkal nehezebbek.

A prágaí orszáos kőzpontí munkahívatal 14 munkaaďó és 12 munkásszezzettef, valamínt 3 mínszterium képvsélőjéyel egyetértőleg - utobbíak közőtt voft a főldmívelesügyí és közélelmezésí míníszteríumak képvíselője ís - a csehoisáí munkabérekről 1921 január 25-26-án írányefvet dolgozott kí, mely szerint a csehországí szegődményes alkamazottak egész éví abonajárandósáa 10.4 q és az ílletmény-föld naysága 10 ár, azaz 278 ől.

A szloveriszkóí mezőgazdlaságí munkabérek szabályo-zása táryában pedíf, éví juníusában a főldmüvelésüyí mínisz eríum színtén kíadott egy írányelvet, amelyben a szlovenszkóí szegődményes alkalmazottak éví gabonajáraaldóságat 18,6 q-ban és az ílleůmiényfőld nagysáát 1400 öliben, azaz 50,30 árban árban állapítja meg, Hogy ezen aboná-és főldjáramdósá különbőzet előbbínél 80%, utábbínál 400%-kal magaisabb termiefési kőlitséet jeleni Sž,Íowenszkó Sazdláí részére a csehazdákkal szemben, c zt a fentebb felsorolt számok mutatjiák.

Ugyanazon míníszterek alarásával, ílletve kőzredmükődésével, adatott kí az egész kőztársasának, tehát Cseh és Morvaarsžág, Szílézía és Szlowenszkónak eységes abona kontinenist előíró kormányrendelet.

Ezek alapján hra össziehasonlítjuk, hogy a kontíngentálás a szegődményes alkalmazottalk fenntartása, azaraás és cséplés mely mttnkálatoknak kőltséeí színtén sokkal magasabbak Szliowenszkóbiän mírat Csehországban - mekkora terhet ró ugyamazon területü azdasára Csshorszlásban és mekkorát Szloveniszkóban, látjuk a kontíngentálás ígazságtalan voltát. Annyít jelent ez, hoy Szlovenszkó azdáí tőbb kom ínenst adniak le, mírat a köztársaság tőbbí részen gäzdálkodó termelök és azt, hogy a szlowenszkóí mezőazdák részére ílyen meťerhefiés miellett a szabad kereskedelem majdnetn ílluzóríkussá válík.

Merta tőbb teher tulajdanképen már mapa kom ínens, Híszen az a munkássának adatbán k, az elilátatlanok számiániak csőkkentését szolálya. Leheielen azért a lormány részéről az az elýárás, hogy uvanazon kontíngenst követelí Szlovenszkótól, amvdiőn a természetbení járandósásokat a szeődmiényeseknél 80, ílletve 400%-kal, raz arató es cséplő munkásoknál színtén sdkkal magasab-ban állapította me.

A kőztársasá többí részeí Szlovenszkó előtt még azért ís Iényegeslen előnyösebb helyzetben vannak, mert már a malt évben ís ezeket az alacsonyabb járandósáokat fízették, azért nemcsak tőbb abonát adhattak el, hanem tekíntélyes menynyíség után exkontínsens praemíumot ís élveztek, amd Szlovenszkó azdláí javára be nem következhetett.

Az eddí előadottakban fíyelmen kívűl hasytukhogy a kormány hívatalos megállapítása szerínt ís a szlovenszkóí mezfSgazdasáí termelés íntenizívításban a csehorszaí mögőtt van, ennek következtében az átlagtermések nálunk míntegy 40%-kal kísebbek, mint ott.

Ha Szalovenszkó hátrányos helyzetének vízsáfásánál mé ezekre a kőrülményekre ís fíyelemmel vayunk, akkor a ferit kímutatott aránytalan metlerhelltetése arra való tekíntettel, hoy Szlovenszkó kísgazdáí részínt éghajlatí vfszonyáík zordsáa, részínt termőfőldjük gyenge termőképessége, részínt azdálkodásí víszonyaínak uartartása és kapas termények müvelésére utaltsáa míatt szántóföldí területeínek legalább 40%-án nem termelnek kalászost, - még sulyosabbá válík.

Belátjuk annak a szűkséessééét, hogy az arra szorulék kedwezményes olcso élelmí cíkkekkel liáttassanak el, de határozottan állást folalunk az ellen a rendiszer ellen, mne y csakmen xruínden socíális kérdés meoDdására írányuló anyaí megterhe-lést a mezőazdasára, tehát egyetlen társadalmí osztályra hárít, És ha már eyszer a mezsgazdasára hárított óríasí terhek közé az olcsó kenyér akcíót ís beszámítjuk. teljes joal kőveteljük, hogy a Sazdktól olcsó áron átvett terményekren a főläslees nyerészkediés mesakadlyoztassék és ezáftal az olosó lísztre ígénpt tartaní joosuftak med ne károsíttassanak. A jelenle a kontínensen belül atviett búzából észült fszt kíloramrnja csak 0,50-1,- koronával olcsóbb a szabadforéalomban árult líszt áránál, dacára annak, hoáy a kontíngens búza ára a foralrní értPknek épen a fele, mapy ennél ís kevesebb. Tltakozunk az ellen, hoy a kontínsens abomának értékesítése polítíkaí és nemzetí szeimpontokból kínáltassek el és az elért nyeresé polítíkaí pártcélokra fordüta sék, a helyett, hody abból egyrészt a mezőazdasáhelyzetének iavítására, másrészt a mezíazdasáí munkásság socíálís szűkségleteí, aggkorí nyugdíjának bíztosítására stb, fordíttatnék.

Véűl kífoásoljuk, hady az államot fenntartó azdatársadalomra vonatkozó íly nay jelentőséü íntézkedések eyszeri kormányrendelettel szab-ályoztatnak, a helyett, hody a nemzetyülés plénuma előtt táryaltatnának és a azdatársa-dalom érdekvédelmí szerveí az íly kérdésben állásfofalásra hívatnának fel.

Kérďjűk a korTnányt, hajlandó-e sürősen:

1. revízíó táryává tenní a komiányrendefetet eész terjedehnében,

2. a rendeletben maában folalt sérelmes íntézkedéseket orvosolní és a vérebajtáš tekíntetében törfiént eddií ínfiézkedéseket, mefelelőekkel helyettesítení,

Prága, 1921 október 20-án.

Dr. Körmendy-Ékes, Szent-Iványi

dr. Radda, dr. Keibl, dr. Spina, dr, Petrsilka, Schälzky, Budig, Scharnagl, Simm, dr. Jabloniczky, dr. Lelley, Zierhut, dr. W. Feierfeil, Böhr, Křepek, Kostka, dr. Kafka, Pittinger, Bobek, dr. Luschka, inž. Kallina.

Překlad.

3152.

Naliehavá interpellácia

poslancov dra Körmendy-Ékesa Szent-Iványiho a súdruhov

celej vláde

o skodlivej správe a vysokom oblažení poľného hospodárstva na Slovensku.

Z ustanovizien, vztahujúcich sa na poľné hospodárstvo Slovenska, najurážlivejšia je ustanovizeň o kontingentovaní obilia podľa vládneho nariadenia z tohoto roku.

Absurdné pracovné pomery válečné, nedostatok jakýchkoľvek krmiv, nemožnosť doplňovania poľnohospodárských strojov a náčinia zabraňovalo sústavnému obrábaniu pôdy v takej miere, že výnosnosť pôdy bola zredukovaná na ten najnižší stupeň. Kontingentovanie na základe celej poľnohospodárskej plochy nemôže byt správné ani za normálnych produkčných pomerov, bo kontingent, ktorý dľa predpisu má byt vyrúbený, môže presahovať celú úrodu i takého poľného hospodárstva, ktoré sa obrába v riadnych osevných vratoch, hor i priemerné úrody gazdovstiev týmto spôsobom spravovaných môžu značne presahovať úrody poľných hospodárstiev, menej systematicky obrábaných, Kontingentácia - nehľadiac na tie príliš vysoké bremená, ktoré výrobcom ukládá, - donucuje dnešné hospodarenie k jednostrannej a nákladnej produkcii obilia, čohož následok bude prekotné klesanie produkčných priemerov a čo do zásobovania múkov väčšie neznádze, než boly dosiaľ.

Avšak vládna ustanovizeň nie je správna ani z tej príčiny, bo poskytuje možnosť zvýšiť kontingent o 60%, vydávajúc tým gazdov nebezpečiu, že im bude merané podľa osoby a vidieku a vydávajúc ich samovôli miestnych vrchností. Dľa nášho vedomia bol kontingent na celom Slovensku už beztoho o 30% zvýšený.

Prejimacia cena je stanovená čo najnespravodlivejšie, bo produkčné výlohy kryje iba z polovice.

Následkom velkej vzdialenosti trhovišťa ocíta sa poĺné hospodárstvo na Slovensku v tej najkrušnejšiej polohe, Produkty ku zpeňaženiu určené môže slovenský gazda predať iba za cenu nízku, o veľa nižšiu než v Čechách, a to, čo potrebuje, musí draho zaplatiť.

Mimo toho poukazujeme na nespravodlivú úpravu pracovných mezd v republike československej, ktorou sa staly produkčné pomery na Slovensku nesporne ešte nesnesitelnejšími.

Zemský ústredný úrad práce v Prahe v dohode zo 14 zamestnávateľmi, 12 delníckymi organisáciami a zástupcami 3 ministerstiev - mezi nimi boli tiež zástupci ministerstva orby a ministerstva verejných prác - vypracoval vo dňoch 25,-26, januára 1921 o pracovných mzdách v zemí českej smernicu, dľa ktorej ročné naturálné požitky stálych zamestnancov v Čechách činia 104 q obilia a 10 árov t. j. 278 siah pôdy.

O úprave poľnohospodárskych mezd v Československu vydal v mesiaci júna t. r. tiež minister orby smernicu, v ktorom ustanovuje pre slovenského stáleho zamestnanca celoročný požitek v obilí 186 q a v pôde vo výmere 1400 siah, t. j. 5031 árov. Že rozdiel v týchto naturálnych požitkoch znamená pre gazdu slovenského oproti gazdovi českému pri prvom 80%né a pri druhom požitku 400%né zvýšenie režijného nákladu, to dokazujú číslice výšuvedené.

S podpismi, čiže za súčinností týchže ministrov bolo vydané pre celú republiku, tedy pre Čechy, Moravu, Sliezsko a Slovensko vládné nariadenie, ktorým sa predpisuje jednotný obilný kontingent pre tieto krajiny.

Srovnáme-li na základe uvedených, jakú ťarchu uvaľuje kontingent, výživa stálych zamestnancov, žatva a mlatba práce, ktoré sú tiež o veľa nákladnejšie na Slovensku nežli v Čechách, - na gazdovstvo stejnej výmery v Čechách a na Slovensku, nahliadneme nespravedlivosť kontingentu. Znamená to toľko, že gazdovia slovenský odvedú viac kontingentu, než producenti gazdujúci v iných územiach republiky, a potom to, že pri takomto obťažení stane sa volný obchod pre slovenského gazdu tak rečeno illusórnym.

Lebo bremenová plus je vlastne už sám kontingent. Veď keby sa on dal robotníkom, slúžil by ku zmenšeniu počtu nezásobených. Je tedy nemožným jednanie vlády požadovať od Slovenska ten samý kontingent, ustanovuje-li ona o 80%, číže o 400% vyššie naturálne požitky pre stálych zamestnancov, a tiež o veľa vyššie požitky u žencov a mlatcov.

Ostatné částe republiky sú oproti Slovensku v podstatnej výhode tiež preto, poneváč tieto nižšie požitky už v minulom roku vyplácaly, mohli tedy nielen väčšie množstvá obilia odpredať, ale braly zo značných množstiev exkontingentné premie, čo sa v prospech gazdov slovenských nestalo.

V dosiaľ uvedených nebrali sme na zreteľ, že poľnohospodárska výroba i dľa úradneho zistenia vlády zaostáva v intensivite za českou, následkom čoho sú naše priemerné úrody asi o 40% menšie než tam.

Bereme-li do úvahy pri posúdení neprajných pomerov na Slovensku i tieto okolností, v tomto prípade vypadá nepomerné výšdokázané obťaženie ešte ťažším so zreteľom na to, že slovenskí maloroľníci - jednak v dôsledku neprajných klimatických pomerov, jednak pre slabú úrodnosť pôdy, a tiež preto, bo hospodárskými pomery sú donútení nechať poľá úhorom a sadiť kopaniny - najmenej na 40% svojej ornej pôdy klasoviny neprodukujú.

Uznávame nutnosť toho, aby tí, ktorí sú na to odkázaní, bolí zásobení výhodne lacnými potravinami, avšak rozhodne se staváme proti tomu systemu, ktorým všetky hmotné bremená smerujúce ku riešeniu takmer každej sociálnej otázky uvaľujú sa na jednú jedinú společenskú triedu, na poľné hospodárstvo. A započítame-li už medzi tie obrovské bremená uvalené na poľné hospodárstvo tiež akciu o lacný chlieb, môžeme plným právom požadovať, aby sa zbytočnému obohacovaniu na plodinách od gazdov lacne vykúpených zabránilo, tak že by tým nebolí poškodení tí, ktorí sú oprávnení činiť nároky na lacnú múku, Cena 1 kg múky vyrobenej zo pšenice v kontingentu prevzatej je dnes iba o 0.50 až 1 Kč nižšia nežli cena múky vo volnom obchodu, prez to, že cena kontingentovanej pšenice činí iba polovicu ceny obežnej, alebo ešte menej, Ohradzujeme sa proti tomu, aby zpeňaženie kontingentovaného obilia bolo zadané z hladišť politických a návodných a docieleného zisku aby sa používalo k politicko-straníckym účelom, miesto toho, aby sa ho použilo ku polepšeniu poľnohospodárskych pomerov a ku zaisteniu sociálných potrieb a budúceho odpočivného robotnictva poľnohospodárského.

Konečne vytýkáme, že takéto veľavýznamné, štát vydržujúcej gazdovskej triedy týkajúce sa opatrenia upravujú sa jednoduchým vládnym nariadením, miesto toho, aby sa o nich rokovalo v plenumu Národného shromáždenia a aby boly orgány, povolané k ochrane záujmov gazdovskej spoločenskej triedy, vyzvané k zaujatiu svojho stanoviska.

Pýtame sa vlády,

1. či je ochotná podrobiť súrnej revisii vládné nariadení v celom rozsahu;

2. či je ochotná v nariadení obsažené urážlivé opatrenia sanovať a dosiaľ už prevádzané opatrenia vhodnejšími nahradiť.

V Prahe, dňa 20. októbra 1921.

Dr. Körmendy-Ékes Szent-Iványi,

dr. Radda, dr. Keibl, dr. Spina, dr. Petersilka, Schälzky, Budig, Scharnagl, Simm, dr. Jabloniczky, dr. Lelley, Zierhut, dr. W. Feierfeil, Böhr, Křepek, Kostka, dr. Kafka, Pittinger, Bobek, dr. Luschka, inž. Kallína.