Národní shromáždění československé / Poslanecká sněmovna1920 – 1925

Původní znění.

3098.

Odpověď

ministra financí

na interpelaci poslanců Josefa Szentiványiho, Kolomana Füssyho a spol. o zákonité možnosti placení daní bankovkami, které československý stát neokolkoval. (Tisk 2462.)

V u 8. vládního nařízení z 12. října 1920, čís. 576 Sb. z. a n., upravena byla otázka, jakým způsobem mají býti placeny daně a veřejné dávky v Podkarpatské Rusi a na Slovensku, kde nebyly rakousko-uherské bankovky okolkovány. Nařízení toto bylo uvedeno ve známost poplatnictva na Slovensku, vyhláškou z 22 října 1920.

Interpelace mluví všeobecně o přímých daních. Poněvadž však základ vyměřovací pro daň důchodkovou, majetkovou, z válečných zisků a daň zárobkovou III. a IV. třídy a rentovou už byly (buď úplně nebo z velké části) stanoveny již před vydáním shora cit. nařízení, mají páni interpelanti na mysli patrně pouze tyto daně.

Ohledně těchto daní postupovalo finanční ředitelství v Rim. Sobotě tak, že nevypočítávalo základ vyměřovací (cenu majetku nebo příjem) při vyměřování daně důchodkové, majetkové, z válečných zisků a zárobkové daně III. třídy v korunách nekolkovaných; nýbrž ve měně čsl. s ohledem na poměr nekolkovaných korun ke korunám čsl., jak stanoven byl při platbách státních dávek v korunách nekolkovaných.

Nebyla tedy na př. při dani majetkové základem daňovým cena majetku, jaká by byla v korunách neokolkovaných, nýbrž cena, jaká by byla v čsl. měně. Neplatí tedy poplatníci daň v korunách čsl. vyměřenou ze základu v korunách nekolkovaných, nýbrž ze základu v korunách čsl., který byl samozřejmě v tom poměru menší, jaký byl poměr korun nekolkovaných ke korunám čsl. Tím tedy je i obnos daně menší, než by byl, kdyby se byl základ vyměřovací vypočítal v korunách nekolkovaných.

Poplatníci nejsou tím nikterak zkráceni. Jen při vyměřování zárobkové daně IV. třídy a daně rentové nebyl zachován postup shora vylíčený, takže u těchto daní bude nutno, základy ex offo přepočísti a event. více zaplacené obnosy připsati stranám k dobru v roku 1921. Současně nařizuji, aby úprava tato byla provedena s největším urychlením.

Též daň výrobková veřejně účtujících podniků na rok 1919 a 1920 bude vyměřena dle shora cit. vládního nařízení.

Ohledně rekursu Gemersko-novohradského hospodářského družstva z 26. Xl. 1920 sděluji, že rekurs tento ještě formálně vyřízen nebyl; nařizuji však současně generálnímu finančnímu ředitelství v Bratislavě, aby tak ihned učinilo.

Z jednání finančního ředitelství v Rim. Sobotě nevzejde tedy poplatníkům křivda a není také příčiny, aby bylo proti někomu zaváděno vyšetřování.

V Praze dne 10. září 1921.

Překlad.

3098.

A pénzügyminiszter

Válasza.

Szent-Ivány József, Füssy Kálmán képviselők és társaik interpellációjára a csehszlovák állam által le nem bélyegzett bankjegyekkel való adófizetés törvényszerű lehetősége tárgyában. (2462 nyomtatványszem.)

Az 1920. október 12.-i (ťTörv. és rend. táraŤ 57 b. sz.) kormányrendelet 8. §-ában elintézést nyert az a kérdés, hogy miképen rovandók le az adók és köztartozások Kárpát-Oroszországban és Szlovenskóban, ahol az osztrák-magyar bankjegyek lebélyegezve nem lettek. Ezen rendelet az 1920 október 22.-én kelt hirdetmény útján adatott Szlovenszkóban az adófizetők tudomására.

Az interpellácio általánosságban az egyenes adókról szól. Miután azonban a jövedeltelmi, - vagyon, - hadinyereség, - úgyszintén a III. és IV. osztályú kereseti, valamint a tőkekamat és járadékadó kivetési alapja (egészben vagy nagyrészt) már. a fenti rendelet kibocsátása előtt megállapíttatott, az interpelláló urak valószínűleg ezen adókra gondolnak.

Ezen adókra vonatkozólag a rimaszombati pénzügyigazgatósag olyképen járt el, hogy a kivetési alapot (a tulajdon vagy jövedelem értékét) a jövedelmi, vagyon. - hadinyereség, - és a III. osztályú kereseti adó kivetésénél nem a lebélyegzetten koronaértékben, hanem csehszlovák valutában számította lei, tekintettel a lebélyegzettén koronának a csehszlovák koronához való viszonyári, ahogy ez a köztartozásoknak lebélyegzetten koronákban való fizetésénel megállapíttatott.

Igy pl. a vagyonadó alapjául a vagyonérték nem a lebélyegzetten koronákban vétetett, számba, hanem azon érték szerint. amelyet az a csehszlovák valutában képviselne. Az adózók tehát nem a lebléyegztlen bankjegyek alapján, hanem a csehszlovák korona alapján kivetett adók fizetik csehszlovák - koronákban, amely alap természetesen abban a mértébken volt kissebb, amily viszonyban állt a lebélyegzetten korona a csehszlovák koronához. Következőleg az adó őszege is kisebb, mint amilyen lett volna, ha a kivetési alap lebélyegzetten korona alapján határoztatott volna meg.

Az adófizetők ezzel semmiképen sem rövidíttettek meg.

A fentvázolt eljárástól csak a IV. oszt, kresiti adó valamiit a tőkekamat-és járadékadó kivetésérnél teleintetett élt, miből kifolyólag ezen adók alapjának hivatalból leendő átszámítása s az esetleges túlfizetéseknek a felek javára az 1921. évre való álszámolása válik szükségessé. Egyidejűleg elrendelem hogy ezen helyesbítes haladéktalamul végrehajtassék.

A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti aduíja az 1919. és 1920. évre ugyanesak a fontidézett kormányredelet értelmében lesz megállapítva.

A Gömör-Nógrádi gazdasági egyesületnek 1920. évi november 26.-i felfolyamodását illetőleg közlöm, hogy ezen felfolyamodás alakilag még elitézve ninesén, egyidejüleg utasítom azonban a bratislavai vezérpénzügyigazgatóságot, hogy ez irányu intézkedését haladéktalanul megtegye.

A rimaszombati pénzügyigazgatóság eljárása tehát az adófizetőkön sérelmet nem ejt és nincs is ok reá, hogy a vizsgálat bárki ellen is megindíttassék.

Praha, 1921, szeptember 10.