Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1921.

I. volební období.

2. zasedání.

Původní znění.

1962.

Interpelláció

a miniszterelnökhöz

a Podkarpatska Russi visszás állapotok megszüntetése tárgyában.

Beadja Borovszky Géza képyiselö és társai.

Második éve várja a felszabaditott ruthén nép az olyan nagyhangon beigért s a különbözö, már ratifikált békeszerzödésekben biztositott autonomiájának rozsás színben eiöre megfestett elönyeit Mindidáig azonban csak annyi változás történt, hogy ma a régi magyar szolgabirák helyett a különbözö országokból összesereglet hivatalnokok ézrei uralkodnak a szerencsétlen ruthén népen. Akkor amidön olyan munkásokat, akik évtizedek óta Ruszinszkoban laknak azon a cimen kiüldöznek, hogy évtizedekkel ezelött máshol laktak, ugyanakkor Podkarpatska Russ közigazgatásának élén egy amerikai állampolgár állhat Zatkovic személyében, aki épen ugy, mint sok-sok Galiciábol és Ausztriábol idekerült és a köztársaságban honossággal nem biró hivatalnokok, föszolgabirák, ügyészek, tanárok stb. stb. állasaikban felelötlenül garázdálkodhatnak. Állandóan csak igérgetik a szomjnak az összehivását és amidön az végre mégis csak össze lesz híva, annak aligha lesz módjában az odaözönlött és a köztársaságban állampolgársággal nem biró hivatalnokokat az ottan elkövetett cselekedeteikért felelösségre vonni, mert azok, akik ez esetre nem fognak visszavándorolni saját hazájukba, annak az országnak védelmében lesznek, ahol most is honossággal birnak.

Ezek, rnellett a felelötlenül gárázdolkodó hivatalnokok mellett természetesen a Csehországból jölt hivatalnokok sem képezik a legjobbjait a köztársaság hivatalnoki karának. Hiszen köztudomásu, hogy Szlovenszkóba, de föleg Podkarpatska Russba a hivatalnokok legsilányabbjai jönnek és itten különösen áll az, amit a nép már közmondásként is használ, hogy Prágában nem lehét már hordárt, kapni, mert azgk elmentek Szlpvenszkóba hivatalnokoknak. Ilyen körülmények között azután nem várható rnás Podkarpatska Russban, mint ami valóban van: anarchia a közigazgatásban, szervezetlenség, fejetlenség az igazgatás más ágaiban, munkanélküliség és éhségjárványok.

Ami a közigazgatást illeti: Minden piciny helyiségben mindenki úrnak lartja magát a saját szemetdombján, aki felelötlenül, mint koronázatlan fejedelem uralkodik itten. A huszti szolgabiró például saját hatáskörében feloszlatja a szocialdemokratapártot és a dolog nélküli csendöröket azzal foglalkoztatja, hogy azokat falurol-falura küldi, hogy a pártkönyvecskéket a szocialdemokratapárttagjaitol elszedjék. Nem kisebb oka van erre a szolgabirónak, mint az, hogy a szocialdemokratapárt, amely az egész köztársaság területén müködik, épen Önagyságának felejtette el bemutatni jováhagyás végett alapszabályait. Hogy ugyanazon zsupanatusnak területén a párt müködik s hogy aza zsupán is, akinek a föszolgabiró alá van rendelve s ki a föszolgabirónak hivatali fönöke — naponta hivatalosan érintkezik a párltal, az nem számit a szolgabirónál, aminthogy az sem számit, hogy Podkarpatska Russban ugyanennek a pártnak, két egy magyar és egy ruthén nyelven megjelenö hivatalos közlönye is van, ami csak ugy lehetséges, ha maga a párt is el van ismerve. Mit ér az, hogy ha a zsupán, a kormányzó, a minisztepelnök, vagy akár a köztársasági elnök elismeri a pártot, hogyha azt ö, a szolgabiró nem akarja elismerni. De azt hinné valaki, hogy a huszti föszolgabiró azért garázdálkodhat, mert a központi igazgatási közegektöl távol esik? Aki azt hiszi annak csak be kell nézni Užhorodra, ahol központi igazgatás, kormányzoság van s magában e városban körülbelül háromezer hivatalnok igazgatja egymást. Igy vannak ottan elsö, másod-és harmadfoku hatóságok anélkül, hogy valaki is meg tudná mondani az egyes különbözö instanciáknak egymással szémbeni hatáskörét. Užhorodon a fövarosban isa rendörkapitány, Faltin olyan nagy úr, hogy záróra meghosszabbitást engedélyezhet azon a cimen, hogy egy Fekete Irén nevü primodona búcsuzkodik az užhorodi fiatalságtól, és Okolicsányi kapitánnytól. Ugyanez a fökapitány revolverét veszi elö akkor, amidöu a munkástermelöszövetkezet a rendörségnet szállitott csizma áráért keresi fel és olyan választ ad, hogy pénz helyett revolvergolyó kell a munkásoknak. Ugyan ennek a rendörfökapitánynak a pribékjei azután Podkarpatská Russ fövárosában védtelen munkásokat a rendörszobába cipelnek, hogy amugy Horthy módra bántalmazzák öket. Megtörténik Užhorodon az is, hogy törvény ellenére házkutatásokat, személymotozásokat tartanak a rendöri közegek akkor, amikor a törvény rengelkezése szerint csakis a vizsgálóbiró irásbeli végzése alapján lehetségea ilyesmi . . Amikor tisztviselöket ilyen dolgok foglalnak le, akkor nem is várható, hogy azoknak idejük legyen a nép érdekében is valamit tenni . . Igy azután a ruthén nép éhezik, talán többet, miot amennyit éhezett a magyar uralom alatt. A tisztviselök megkapják ugyan a maguk nyolc kilogram fejadagjáikat lisztben, mintahogy nem mulasztják el havonként felvenni a száz darab szivart sem akkor, amidön a lakosságnak csak húsz darab jut, s lisztben pedig csak 1—2 kilogram, az is nagyrészt kukuricalisztben. Beregszészban például, ahol a tisztviselök szintén megkapták eddig is a maguk nyolc kilogramos fejadagjáikat, a munkásság csak egyrésze kapott egyetlenegyszer négy kilogram lisztet, mig máskor és a többi 2 és 3 kilogramos lisztadagok lettek kiadva, azonban a ruthén falvakban még ennyi sem s bátran mondható, hogy Karpalorusszia legnagyobb részében az egy és két kilogramos havi lisztkiutalások a normálisak. Természetesen nagyrészben ez is kukorica. A lakosságnak az sincsen módjában, hogy másutt szerezze be lisztszükségletét. Éber csendörök és szorgalmas fináncok vigyáznak arra, hogyha valamelyik éhezö ruthén családja számára Amerikából hozott dollárokért messze földön, — határontúlrol becsempész valamicske lisztet, hogy azt azután idejében töle elvegyék.

Az éhségnél csak a munkanélküliség nagyobb és ez már olyan mérvü, hogy legtöbb helyen a munkásság a szükön kiszabott porciókat, amil a hatosági élelmezés juttat neki, sem képes kiváltani. Munkásszövetkezetekben hónapokig fekszik a visszamaradt cukor. pelroleum, söt néha liszt is, mert nem keres a dolgozó ember annyit, amennyiért azt kiválthatná. Van elég bánya s gyár Podkarpatska Russban, de nincs aki goadoskodjék arról, hogy azokat a budapesti tökések üzembe helyezzék. Van a népjóléti minisztériumnak Podkarpatska Russban egy kirendeltsége hivatalnokokkal, de azért még ma sem kapnak a hadiözvegyek és hadirokkantak legnagyobb részben segélyeket.

Ott, ahol még folyik is a munka ott is az ügyetlen, vagy tudatlan tisztviselök állandóan zavarják munkájukban a munkásokat. Igy Aknaszlatinán, mely a köztáraaság egyetlen sóbányája napi 40 vaggont termel, hogyha ügyes tisztviselök volnának, ki volna . termelhetö a köztársaság napi nyolcvan vaggon sószükséglete, hol a zsupán, hol pedik a bányaigazgató nyugtalanitja a munkásokat. Hol a zsupán beszéli rá a munkásokat, hogy sztrájkba álljanak és így követeljék, hogy ö legyen a bányaigazgató, hol pedig a bányaigazgató tart hatalmas elöadást a munkásoknak arról, hogy a bányaüzem a közlársaságnak nemcsak nem fontos, mert sót külföldröl lehet rendelni, hanem Aknaszltina ugy is át lesz adva a románoknak. A munkaügyi minisztérium sem gondoskodik arról, hogy a munkásokkal megkötött kollektiv szerzödést betartsa, pedig ha az aknaszlatinai zsupán és bannyaigazgaló nem is, de a munkaügyi minisztérium jól lüdja, hogy sok millio tiszta hasznot jelent az államnak az aknaszlatinai sóbánya még ha nem is számitják azt az óriási hasznot, amit jelent az, hogy nem kell idegen országbol, idegen valutáért sót vásárolni.

Igy nem kaplák még mai napig sem az aknaszlatinai sóbányászok a kollekliv szerzödésbeo részükre kikötött olcsó és az állam terhére elölegezett ruhákat. Kaptak azonban e helyett a munkaügyi minisztérium tól egy bányászati exposilurát, megt elelö számu hivatalnokkal.

Az aknaszlatinai bányászokkal együtt még nem letl mai napig sem beváltva a lakosság jelentékeny részének bélyegzetlen oztrák-magyar bankjegyei. Podkarpatska Russ több vidékén például annakidején az összeiráskor nem volt elegendö nyomtatvány és most a beváltásnál, mert akkor blanketta hiányában a lakosság pénzét nem jelenthette be, nem akarják a pénzügyi hatóságok a péDzt a régi arányban beváltani A mostani munka mellett a pénzbeváltás különben még honapokig sem lesz befejezve., annak dacára, hogy az összes pénzügyi hivatalokat a pénzbeváltás foglalja le. Természetes, hogy a pénzügyi hatoságok a többi hatóságokkal együtt állandóan afelett siránkoznak, hogy nincsen elegendö hivatalnokuk. Ezért oly nagy a közigazgatási apparátus, holott a régi hivatalnoki létszámot már eddig is legalább megháromszorozták. Užhorod városának például a régi két readörkapitánya helyett ma már öl rendörkapitánya van, nem számitva be a kormányzoság mellett müködö rendöri prefektura személyzetét. Munkács városának is négy rendörkapitánya van a régi kettö helyett, aminthogy a tizenháromezer lakosu. Beregszásznak is ma már öt rendörkapitánya van a régi kettö helyett azonkivül, hogy a zsupáni hivatalból is hat rendörtisztviselö ébren örködik a rendre.

De amikor a hivatalok, tisztviselö hiányrol panaszkodnak, s amikor a beregszászi törvényszék nem birjá hónapokig elintézni a vizsgálati fogságban levök ügyeit álliólagos személyzet hiánya mialt, egyidejüleg ujabb és ujabb hivalalfönökjelöltek miatl ujabbi hivatalokat kreálnak. Igy Huszton és Užhorodon uj törvényszéket, Munkácson és Huszton uj pénzügyigazgatóságot terveznek felállitani. A lanfelügyelöknek is a száma legalább négy-ötszöröse annak, ami a háboru-elötti idökben volt, — amidön a falvak iskolái be vannak csukatva tanitóhiány miatt.

A meglevö tisztviselök munkáját megneheziti még az a körülmény is, hogy azok a néppel nem tudnak érintkezni. Nem beszélve arról, hogy Podkarpatska Russ ruthénlakta vidékén, Ilosván megtörténhetett az is, ami másutt is elég gyakori, hogy a szolgabiró egy ruthén dolgozó munkásnak ruthénul megirt kézvényét azzal adta vissza, hogy ö nem tud ruthénul, és így a kérvényezö kénytelen a zsidó fiskálishoz menni és a kérvényt húsz koronáért németül megcsináltatni, azon a nyelven, amit a szolgabiró is ért. — A tisztviselök de föleg a biroságok a felekkel és ügyvédekkel németül kenytelenek érintkezni, úgy hogy ruthén és a cseh nyelv helyett ma sokkal inkább a német nyelvet használják.

Ugyanekkor érintetlenül áll gróf Schönbornnak 240.000 hotdas dominiuma amikor az éhezö földmüvelö munka nélkül, ölbetelt kezekkel kénytelen éhezni, ha földesura harmadában vagy még jobban kizsákmányolva nem ad neki munkát.

Ilyen körülmények között természetesen csak napról-napra nö az elégedetlenség és ha, mint eddig, annak csökkentésére csak a tisztviselök száma lesz növelve, akkor Podkarpatska Russban minden statárium és az ottan százszámra hemzsegö rendörközegek dacára az éhség, munkátalanság és közigazgatási anarchia olyan állapotokat fog teremteni, amelyeken többé az a jóakarat sem fog segithetni, ami eddig a kormány részéröl hiányzott. Ma Podkarpatska Russ Csehszlovákiának nem Balkánja, hanem legsötétebb Afrikája, épen ezért, kérdjük a miniszterelnököt,

hajlandó-e a podkarpatska russi viszszás állapotok megszünletésére szükséges intézkedéseket megtenni, hajlandó é a legsürgösebben tárgyalás végetl Podkarpatska Russ alaptörvényeit benyujtani, hajlandó-e intézkedni, hogy annak alapján a válásztások mielöbb megtartassanak, és addig is meginditani a vizsgálatot az ottan elkövetett sok-sok szabálytálanságok meggátlására s arra, hogy a különbözö országok söpredéke, akiket a ruthén nép nyakára küldöttek, onnan eltávolittassanak? Eltávolittassanak továbba a felesleges és ottan illetöséggel nem biró és nem használható tisztvíselök is, — megtorolni a munkássággal szemben elkövetett sérelmeket, intézkedni aziránt, hogy egyesek ne részesüljenek, mint eddig, kedvezményekben az összlakosság rovására?

Prága, 1921 janúar 16-án.

Borovszky,

Surányi, Nagy, Koutný, Malá, Kučera, Houser, Toužil, Teska, Dr. Šmeral, Blažek, Haken, Merta, Burian, Mikulíček, Svetlik, Skalák, Skaunicová, Krejčí, Kunst, Darula.

Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1921.

I. volební období.

2. zasedání.

Překlad.

1962.

Interpelace

poslance Borovszkého a společníků

ministerskému předsedovi

o zrušení protimyslného stavu v Podkarpatské Rusi.

Dvě léta čeká osvobozeny rusínský lid na výhody samosprávy, s důrazem slíbené i v různých ratifikovaných mírových smlouvách zajištěné a již napřed v růžových barvách načrtnuté. Dosud však stala se jen ta změna, že místo maďarských služných vládne dnes nad ubohým rusínským lidem tisíce úředníků, kteří se sem shromáždili z různých zemí. Současně v době, kdy dělníci, kteří po desetileté bydlí v Rusínsku jsou vypuzováni pod záminkou, že před desetiletími bydleli jinde, může v popředí veřejné správy Podkarpatské Rusi státi americký občan v osobě Žatkoviče, který právě tak, jako mnozí a mnozí jiní sem přišli a domovské právo nemající úředníci, vrchní služní, právní zástupci, profesoři atd. atd. z Haliče a Rakouska, řádí nezodpovědně na svých místech. Stále jen slibují svolání somjy, a učiní-li tak konečně přece, bude tato sotva s to, volati k odpovědnosti nahrnuvši se tam, a domovské právo v republice nemající úřednictvo za spáchané činy, nebo ti, kteří by se v. tomto případě nevystěhovali zpět do své vlasti, budou pod ochranou té země, ve které mají domovské právo.

Vedle těchto neodpovědně řádících úředníků, samozřejmě ani z Československa přišlí úředníci nepočítají se v úřednickém sboru za nejlepší. Jest všeobecně známo, že na Slovensko a zvláště do Podkarpatské Rusi přicházejí nejšpatnější úředníci a uskutečnilo se, co používá již i lid za přísloví, že v Praze není možno sehnati listonoše, protože odešli za úředníky na Slovensko. Za těchto okolností není možno v Podkarpatské Rusi očekávati nic jiného, než co skutečně jest: anarchii ve veřejné správě, neorganisovanost, bezhlavost v jiných odvětvích správy, nezaměstnanost a hlad.

Co se týče veřejné správy: v každé maličké místnosti považuje se každý za pána na svém smetišti, který panuje nezodpovědně jako nekorunovaný panovník. Služný v Hustě na př. rozpustí ve svém obvodu sociálně demokratickou stranu, a četnictvo, které jest bez práce, zaměstnává tím, že je posílá od vesnice k vesnici, aby odebírali členské knížečky příslušníkům soc. dem. strany. Služný nemá k tomu než tak nepatrný důvod, že soc. dem. strana, která působí na celém území republiky, opomenula právě jeho výsosti předložiti své základní stanovy ke schválení. Že strana působí v tomtéž obvodu županátu, že zde i župan, kterému jest vrchní služný podřízeny a který jest vrchnímu služnému představený — denně se stýká úředně se stranou neplatí, jakož neplatí ani to, že tatហstrana v Podkarpatské Rusi má i dva — jeden v maďarském a jeden v rusínském jazyku vycházející — úřední časopisy, což jest možné jen tehdy, jestliže sama strana jest uznaná. Co naplat, že stranu uzná župan, gubernér, ministerský předseda nebo snad hned i president, když on, služný, ji nechce uznati. Někdo by se domníval, že služný v Hustě může proto tak řádit, že jest daleko od ruky centrálního ředitelství? Kdo by tomu věřil, nech jen nahlédne do Užhorodu, kde jest centrální ředitelství, gubernátorát, kde bezmála 3 tisíce úředníků řídí se navzájem. Tak jsou tam úřady prvního, druhého a třetího stupně, aniž někdo může říci, jaká jest vzájemná působnost těchto jednotlivých rozdílných instancí. I v hlavním městě Užhorodě jest policejní kapitán tak velkým pánem, že může povoliti prodloužení policejní hodiny pod záminkou, že primadona Irén Fekete se loučí s mládeži a s kapitánem Okolcsányim. Tentýž vrchní kapitán, když se k němu dostaví dělnické výrobní družstvo pro peníze za čižmy, které byly policii dodány, chopí se revolveru s odpovědí: místo peněz kulku z revolveru dělníkům. Ničemové téhož kapitána zatahují v hlavním městě. Podkarpatské Rusi bezbranné dělnictvo do policejních místností, aby je po způsobu Horthyho uráželi. V Užhorodě se přihodí i to, že policejní orgány provádí protizákonné domovní prohlídky, kdežto podle nařízení zákona může se ták státi jen na základě písemného nařízení vyšetřujícího soudce. A tak hladoví rusínský lid snad ještě více, než hladověl za maďarské vlády. Úředníci sice obdrží svoji 8 kg dávku mouky na osobu, jakož si neopomenou vyzdvihnouti 100 doutníků na měsíc v době, kdy na obyvatelstvo dostane se jen 20, a z mouky jen 1—2 kg, a i to z větší části kukuřičné. Na př. v Beregsásu, kde úředníci podobně dostávali doposud svoji 8 kg dávku mouky na osobu, dostalo dělnictvo pouze jedenkráte po 4 kg, zatím co jindy byly vydávány 2—3 kg dávky, ale ve většině rusínských vesnic ani tolik ne a možno směle říci, že v Podkarpatské Rusi jest 1—2 kg měsíční moučná dávka normální. Jest samozřejmé, že i tato jest ve většině případů kukuřičná. Obyvatelstvo nemá ani prostředků, aby si opatřovalo mouku jinde. Bdělí četníci a pilní finančníci bdi, zda některá hladovící rusínská rodina za americké dolary z daleka ze zahraničí podloudně dopraví si trochu mouky, aby jim ji v pravý čas odňali.

Větší než hlad jest nezaměstnanost, která dostoupila již takového rozsahu, že dělnictvo na mnoha místech nemůže si vyplatili ani skrovně vyměřené dávky, které poskytuje úřední zásobování. V dělnickém družstvu leží po měsíce zbylý cukr, petrolej, ba někdy i mouka, jen proto, že si pracující člověk nevydělá tolik, aby si je mohl vyplatiti. V Podkarpatské Rusi jest dosti továren a dolů, ale není nikoho kdo by pečoval, aby je budapešští kapitalisté uvedli v činnost. Ministerstvo sociální péče má sice v Podkarpatské Rusi své úředníky, přes to však většina válečných vdov a invalidů nedostává podpor.

Tam, kde se i ještě pracuje, ruší nešikovní nebo nevědomí úředníci stále dělnictvo v práci. Tak v Aklaslatině — kde jsou jediné doly na sůl v republice, kde se produkuje denně 40 vagónů, kdyby byli obratní úředníci, mohlo by se dobýti 80 vagónů, které by uhradily potřebu republiky — brzy župan, brzy ředitel dolů znepokojují dělnictvo. Brzy župan přemlouvá dělnictvo, aby vstoupili do stávky a požadovali, aby on se stal ředitelem dolů, brzy ředitel dolu pořádá velikou přednášku dělnictvu o tom, že chod dolů jest pro republiku nejen bezvýznamný, jelikož sůl se může objednati, z ciziny, ale že Aklaslatina bude beztak předána Rumunům. Ani ministerstvo veřejných prací se nestará, aby s dělnictvem uzavřenou kolektivní smlouvu dodrželi a přece neví-li župan a ředitel dolů, ministerstvo veřejných prací dobře ví, že duly na sůl v Aklaslatině znamenají ještě i dnes mnohomilionový užitek, jestliže se nepočítá ani onen ohromný zisk, který znamená když se nemusí z cizích zemí, za cizí valutu kupovati sůl. Tak neobdrželi aklaslatinští dělníci v dolech na sůl dodnes ještě v kolektivní smlouvě obsažené a na náklad státu založené šatstvo. Dostalo se jim ale místo toho od ministerstva veřejných prací jedné hornické expositury s přiměřeným počtem úřednictva.

Značné části obyvatelstva spolu s aklaslatinskými horníky nebyly podnes vyměněny. neokolkované bankovky Rakousko-Uherské. Na př. v mnohých částech Podkarpatské Rusi v době soupisu nebylo dostatek tiskopisů a nyní při výplatě, jelikož tenkráte následkem nedostatku blanketů obyvatelstvo neohlásilo své peníze, nechtí finanční úřady vyplatiti peníze ve starém poměru. Při nynější práci ostatně výměna peněz nebude ukončena ani za několik měsíců, přes to že všechny finanční úřady zaměstnává výměna peněz. Jest samozřejmé, že finanční úřady s ostatními úřady stále jen bědují nad tím, že nemají dostatek úřednictva. Proto jest aparát veřejné správy tak veliký, že počet starých úředníků se dodnes nejméně ztrojnásobil. Město Užhorod má ku př. místo dvou dřívějších kapitánů dnes již pět, nepočítaje v to personál policejní prefektury při veřejné správě působící. Město Munkačevo má taktéž čtyři policejní kapitány místo dvou dřívějších, jakož i v Beregsásu, která s 13,000 obyvatel má již dnes 5 policejních kapitánů místo dvou dřívějších a mimo toho i ze županského úřadu bdí 6 policejních úředníků nad pořádkem.

Současně v době, kdy si úřady stěžují na nedostatek úřednictva, a kdy u soudu v Beregsásu nemohou po měsíce skončiti záležitosti těch, kteří se nalézají ve vyšetřovací vazbě, zdánlivé pro nedostatek personálu, následkem kandidace nových úředních přednostů zřizují se nové úřady. Tak zamýšlí se zříditi v Hustě a v Užhorodě nový soud, v Munkačevě a v Hustě nové finanční ředitelství. I počet školních inspektorů zvýšil se pětinásobně oproti časům předválečným, třebaže vesnické školy jsou zavřeny pro nedostatek učitelstva.

Práci úředníků také ztěžuje, že se neumí stýkati s lidem. Nemluvě o tom, že se v Ilošvě v Podkarpatské Rusi, v krajině, která jest obydlena Rusíny, mohlo přihoditi, co i jinde jest dosti časté, že jistý služný vrátil rusínskému dělníku rusínsky napsanou žádost s tím, že neumí rusínsky, a tak žadatel byl nucen dojíti si k židovskému advokátovi a nechati si vyhotoviti za dvacet korun německou žádost, tou řečí, které rozumí i služný. — Úředníci, ale hlavně soudy a advokáti jsou nuceni stýkati se německy, takže místo rusínského nebo českého jazyka užívají spíše jazyka německého.

V době, kdy zemědělci bez práce, s rukama v klíně musí hladověti, jestliže jim statkář na třetinu nebo ještě s větším vykořisováním nedá práci, sloji panství hraběte Schönborna nedotknuto.

Za těchto okolností jest samozřejmo, že nespokojenost den ode dne vzrůstá, a jestliže, jako dosud, k jejímu zmírnění bude, zvyšován jen počet úřednictva, pak přes stanné právo a přes sta hemžících se policejních orgánů vyvodí hlad, nezaměstnanost a veřejnosprávní anarchie takový stav v Podkarpatské Rusi, jemuž n odpomůže již ani dobrá vůle, která dosud se strany vlády chyběla. Dnes není Podkarpatská Rus Balkánem Československa, nýbrž nejtemnější Afrikou, a právě proto tážeme se pana ministerského předsedy:

je-li ochoten učiniti opatření ke zrušení protismyslného stavu v Podkarpatské Rusi?

je-li ochoten předložiti základní stanovy Podkarpatské Rusi za účelem nejrychlejšího vyjednávání?

je-li ochoten působiti k tomu, aby na základě jich byly co nejdříve vypsány volby, a do té doby naříditi vyšetřování k zamezení mnoha a mnoha nepravidelností, a proto aby jednotlivé osoby neměly podílu, jako dosud, ve výhodách na vrub veškerého obyvatelstva?

V Praze dne 16. ledna 1921.

Borovszky,

Surányi, Nagy, Koutný, Malá, Kučera, Houser, Toužil, Teska, Dr. Šmeral, Blažek, Haken, Merta, Burian, Mikulíček, Svetlik, Skalák, Skaunicová, Krejčí, Kunst, Darula.

Související odkazy



Přihlásit/registrovat se do ISP