Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1920.
I. volební období.
2. zasedání.
Původní znění.
1170.
Interpelláció
Dr. Földessy József és társai részéröl
a pénzügyminister
úrhoz Komarno városa részére folyósitandó 300.000 korona rendkivüli államsegély kiutalása tárgyában.
A nemzetkőzi általános jogelvek szerint minden állam köteles a területéhez csatolt új területrészeken az előző bírtokos állam által elvállalt és viselt terheket telies egészükben átvállalni és azoknak eleget tenni. Ezen jogelv Komarno városának a csehszlovák csapatok által 1919 év elején történt megszállása után sulyosan megsértetett az által, hogy a Csehszlovák állam az előző magyar kormányzat által Komarno városával szemben elvállalt és egész a megszállásig viselt terheit csak részben vagy egyáltalában el nem ismerte, illletőleg nem viselte, minek következtében a város az anyagi tőnk szélére jutott — ugyanyira, miszerint a tisztviselők már hónapok óta csupán beválthatatlan bonokban (lévén a város pénztára állandóan üres) kapják az ő fizietésüket.
Komarno köztudomás szerint a legtöbbet veszített, mert a mellett, hogy kétfelé lett szakítva és a főforgalomból kiesett: iparral és kéreskedelemmel foglalkozó lakossága, épitő és gyári munkával foglalkozó munkássága is elesett addigi körletének, tehát keresetének is legnagyobb részétől; eszerint épen adózóképessége más városok lakosságával szemben nemhogy emelkedett volna, hanem annyira lecsökkent, hogy az állam hathatós támogatása nélkül terhei viselésére absolút képtelen.
Attól kezdve, hogy a magyar törvénáhozás az 1912, LVIII. t. c. 14 §ával a városi közigazgatási tisztviselőket az állami tiszviselőkre megállapitott fizetési osztályokba sorozta, — mindaddig, mig a város a magyar imperium alá tartizott, vagyis 1918 év végeig — a városi közigazgatási alkalmazottak tényleg teljesen ugyanazon illetményeket élvezték mint az államiak, de a város a háború kővetkeztében emelkedett, illetmény többletekből semmit nem viselt, mert a többleteket teljes összegükben az állam íedezte.
Ez a magyarázata annak, hogy mig pl. 1914-ben -mikor az alkalmazottak még a békebeli fizetéseket kapták — a város erre a czélra 80.000 kor. államsegélyt kapott; 1918-ban pedig ezen a czímen még 525.311 K-t utalványozott a magyar kormány.
1919 január óta a városi közigazgatási alkalmazottak illetményeit ismételten emelni kellett, az államsegély azonban nemhogy emelkedett volna, hanem az Slovenszkó teljhatalmi ministerének 8218/920 präs. adm. számu rendelete szerint az 1918évivel szemben csökkent, mert az 1920 évre csak mintegy 430.000 K-t tenne ki az államsegély.
Az államsegély kérdésenek ilyen megoldása mellett a következő helyzet állott elő:
A városi alkalmazottak részére meg van szavazva az az illetmény, melyet az állami tisztviselők 1920 noveber elsejéh élveztek. Minthogy az államnál már ujabb jelentékeny emelés van folyamatban, a városiak ezekkel szemben úgyis hátrányban lennének; a városra azonban még ezek a terhek is elviselhetetlenek, mert, ha az államsegély nem emelkedik, akkor a városnak tisztán a közigazgatási alkalmazottak illetményeiből évi 1,022.102 koronát kellene viselni, holott 1918 végeig csak évi 185.000 K-t viselt.
A város teher emelkedése tehát tisztán ezen a czímen évi 837.102 Kor.
Ha ehez hozzászámitjuk, hogy a munkanélküliek foglalkoztatására 300.000 K-t kellett az 1920 évi költségvetésbe felvenni: nyilvánvaló, hogy az 1920 évi 1,231.405 Kor. költségvetési hiányt legnagyobb részben ez a két tétel okozta.
Ezért kért Komarno városa 300.000 Kor. rendkivüli államsegélyt és legalább 2 millió korona államkölcsönt még ez év májusában, azonban az erre vonatkozó felterjesztések, — melyeket a szlovenszkói és a prágai belügyministerium javasoltak, — a pénzügyministerium részéről eddig többszöri sürgetésre sem nyertek elintézést.
Ezeknek a kérése nek sürgős és kedvező elintézése, valamint a város közigazgatási államsegélyének a fizétések kényszerű emelkedésének megfelelő felemelése — fentiekből kifolyólag életkérdés Komarno városára nézve — kérdjük azért a pénzügyminister urat, hogy hajkandó-e:
1. a város tisztviselőit az éhhaláltól megmenteni a kért 300.00 Kor. rendkivüli, államsegély sürgős kiutalása által,
2. késznek nyilatkozik-e arra, hogy a város lehetetlen pénzügyi helyzetének szánálására 2 millió Kor. állam,—vagy bankkölcsönt minél előbb kieszközőljön?
Prága, 1920 november 25-én.
Dr. Földessy,
Surányi, J. Kříž, Nagy, Bečko, Kovačič, Oktavec, Borovszky, Lehocky, Benda, Krejčí, Hvizdák, Burian, Pocisk, Sychravová, S. Mayer, Tadlanek, Blažek, Zverec, Teska, Hahn, Brodecký, Wittich.
Poslanecká sněmovna N. S. R. Č. 1920.
I. volební období.
2. zasedání.
Překlad.
1170.
Interpelace
poslance Dra Földessyho a soudruhů
ministru financí
o vyplacení 300.000 K mimořádné státní podpory městu Komárnu.
Podle všeobecných mezinárodních právních zásad jest povinen každý stát převzíti v nových územích, které byly k němu připojeny, v plné hodnotě všechny náklady, uznané a chované předcházejícím státem. Této právní zásadě města Komárna, po obsazení československými oddíly na začátku roku 1919 bylo těžce ublíženo tím, že československý stát buď jen částečně, nebo vůbec neuznal předcházející maďarskou vládou vůči Komárnu přijmutých a až do doby obsazení placených nákladů, resp. nenesl tohoto nákladu, následkem čehož dostalo se město na kraj hmotného úpadku, takže úředníci již po měsíce dostávají své platy jen v nesměnitelných peněžních poukázkách.
Jest všeobecně známo, že Komárno ztratilo nejvíce, neboť při tom, že bylo rozděleno na dva díly, vypadlo z hlavní tratě a následkem toho i obyvatelstvo průmysl a obchod provozující a dělnictvo stavební a tovární prací se zabývající vypadlo z posavadního obvodu a ztratilo i většinu svých příjmů; tím právě daňová schopnost oproti jiným městům se nezvýšila, ale zmenšila se tak dalece, že bez energické státní podpory nemůže město absolutně náklady tyto nésti.
Od doby, kdy maďarské zákonodárství zařadilo §em 14 z r. 1912, LVII. čl. zák. úřednictvo městské veřejné správy do platové stupnice státních úředníků — pokud patřilo město pod maďarskou vládu, to jest do konce roku 1918 — měli zaměstnanci městské veřejné správy skutečně úplně tytéž požitky jako státní úředníci, město však následkem války neneslo nakladu na stoupající přídavky, neboť tyto kryl v plné částce stát.
To vysvětluje i to, že dokud na př. v roce 1914, kdy zaměstnanci dostávali ještě mírový plat, obdrželo město k tomuto účelu 80.000 K státní podpory; kdežto roku 1918 pod tímto titulem poukázala maďarská vláda již 525.311 K.
Od 1. ledna 1919 musely býti požitky zaměstnanců veřejné správy opět zvýšeny, ale státní podpora se nezvýšila, nýbrž podle nařízení ministra s plnou mocí pro Slovensko pod číslem präs. adm. 8218/920 oproti roku 1918 se snížila, neboť tato státní podpora pro rok 1920 činila by asi 430.000 K.
Při podobném rozřešen? otázky státní podpory nastala následující situace:
Pro městské zaměstnance byly odhlasovány tytéž požitky, které požívali státní úředníci 1. ledna 1920. Jelikož u státu pomýšlí se opět na nové zvýšení, utrpěli by tito oproti státním beztak újmy; pro město jest však i tento náklad nesnesitelný, neboť jestliže se státní podpora nezvýší, bylo by město nuceno čistě jen na požitky městských zaměstnanců nésti roční náklad 1,022.102 K, kdežto do konce roku 1918 činil náklad 185.000 K.
Činí tudíž zvýšení nákladu města pod tímto titulem 837.102 K.
Připočítáme-li k tomu, že na zaměstnání nezaměstnaných muselo býti pojato do rozpočtu 300.000 K, jest patrno, že rozpočtový deficit roku 1920, činící 1,231.405 K, zavinily z větší části tyto dvě položky.
Proto žádalo město ještě v květnu t. r. o mimořádnou podporu a o poskytnutí alespoň 2 mil. stát. půjčky, ale žádosti k tomu se vztahující, které navrhovalo ministerstvo vnitra v Praze a na Slovensku, nebyly ministerstvem financí přes několikeré urgování vyřízeny.
Rychlé a příznivé vyřízení těchto otázek, jakož i vzhledem ke stoupajícímu zvyšování platů jest přiměřené zvýšení státní podpory, jak z uvedených důvodů vyplývá, životní otázkou města Komárna, a tážeme se proto ministra financí, je-li ochoten:
1. zachrániti městské úřednictvo od smrti hladem a poukázati k výplatě žádanou mimořádnou státní podpora 300.000 K? —
2. je-li ochoten vzhledem k nemožnému finančnímu stavu města vymoci mu dvoumilionovou státní nebo bankovní půjčku?
V Praze dne 25. listopadu 1920.
Dr. Földessy,
Surányi, J. Kříž, Nagy, Bečko, Kovačič, Oktavec, Borovszky, Lehocký, Benda, Krejčí, Hvizdák, Burian, Pocisk, Sychravová, S. Mayer, Tadlánek, Blažek, Zverec, Teska, Hahn, Brodecký, Wittich.